Advent 1. vasárnapja

Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk:
kezed alkotása vagyunk mindannyian

Ünnepek a héten:

nov. 29. vasárnap: Advent első vasárnapja

nov. 30. hétfő:       Szent András apostol

dec. 3. csütörtök:  Xavéri Szent Ferenc

dec. 4. péntek:       Szent Borbála – Bányásznap Magyarországon

dec. 6. vasárnap:  Advent második vasárnapja,

Szent Miklós, „Mikulás napja”

Miseszándékok, miserend:

nov. 29. vasárnap 11.30 + id. Horváth Jakab és szeretteiért
dec. 1. kedd 18.00 + Urbanics Rudolfné, szül. Szegvári Teréz halálának évfordulójára
dec. 6. vasárnap 11.30 + Kun Sándorért

A zsoltár válasza:      Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Hirdetések:

A jövő héttől keddenként reggel 6 órakor rorate miséket tartunk. Vegyünk részt ezeken az alkalmakon lehetőség szerint minél többen.

Az év vége közeledtével ne feledjük befizetni az ez évi egyházi adót!

Az egyházközségi hozzájárulást minden jövedelemmel rendelkező, 18. életévét betöltött hívőnek hitbeli kötelessége megfizetni, melynek irányadó mértéke a jelenlegi egyházi ajánlások szerint az éves nettó jövedelem 1%-a.

Az egyházadó befizetése történhet készpénzben a sekrestyésesnél és a plébánián plébános atyánál, vagy a hátsó kis asztalokra kihelyezett sárga csekkeken, illetve banki átutalással a következő számlaszámra:

Sárisápi Szent Imre Plébánia, 11101404-19888729-36000001

(Megjegyzés rovatba: ’egyházközségi hozzájárulás 2020’)

Támogatásukat hálásan köszönjük, Isten fizesse meg!

A mai szentmise után még lehet csatlakozni a szerveződő pásztorjátékhoz. Borsos Rita és Kollár Dóra várja szeretettel a sekrestyében azokat a gyermekeket, fiatalokat, akik szívesen szerepet vállalnának a karácsonyi pásztorjátékban.

Isten éltesse mindazokat a híveket, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

Elmélkedés:   

Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik, első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Az egész adventi idő Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése). Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.

Ezen időszak hagyományos liturgikus színe a lila és a rózsaszín (utóbbi advent 3. vasárnapján). A viola szín az összeszedettség, szent fegyelem és bűnbánat színe. Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei. Mindkét szín a hajnalpírt idézi.

Az adventi reggeleken hagyományosan rorate misékkel (hajnali mise, angyali mise, vagy aranyos mise) ünnepeljük a Karácsony közeledtét, Jézus érkezését. A hívek a hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták. Régen az adventi időszak szigorú böjt volt, kezdetét éjféli harangzúgással jelezték, egyes vidékeken pedig a roráték előtt gyermekek járták végig a falut, és csengőszóval hívták a szentmisére a híveket. Érdekesség, hogy a roráte-szentmisék a katolikus egyházban többnyire csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén találhatók meg.

Ez az időszak várakozás az Úrra, aki mindnyájunkat meglátogat az ünnepen, eljön mindannyiunk szívébe. Az adventi liturgia évenként visszatérő ünneplésével az Egyház aktualizálja a messiásvárást; ezáltal a hívők részt vesznek a Megváltó első eljövetelének hosszú előkészítésében, és megújítják magukban a vágyat második eljövetele iránt. … “Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.” (KEK 524)

Az advent nem a szavak ideje, legalábbis nem az emberi szavaké, nem is a hangoskodás, hanem az elcsendesedés időszaka számunkra, így a bennünk teremtett csendben, nyugalomban megszólalhat, megszólal Isten. A számvetésnek, a lelki egyensúly megtalálásának és a belső kérdések valódi megválaszolásának ideje az advent.

Virrasszatok! Advent 1. vasárnapján a Szent Márk írásából olvasott rövid evangéliumi idézetnek egészen titokzatos, misztikus hangulata van.

Figyelni, ébren maradni, várakozni a ház urának érkezésére – e szavak foglalják össze azt, amit Jézus tőlünk, keresztény emberektől kíván.

Jézus a legvégső időkről beszélve, nem az időt és módot határozza meg pontosan, hanem hamis prófétákról, megtévesztő tanítókról, álmessiásokról, üldöztetésről, háborúkról és természeti csapásokról beszél, mint a végső idők előjeleiről.
A keresztény embernek fel kell ismernie ezeket a jeleket és úgy kell élnie, hogy ne érje őt váratlanul az Úr érkezése. Legyetek hát éberek! „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41) – mondja Jézus.  Az éber ember észreveszi a közeledő gonoszt, de aki elalszik, az kísértésbe esik.

Az Úr Jézusnak a bűnösök iránt mutatott magatartása alapján remélhetjük, hogy az ítélőbíró nagyon megértő és irgalmas lesz. Inkább számon kér oly módon, hogy rávezeti az embert annak belátására, hogy mikor mulasztott vagy tévesztett utat, és mindent felhozhat majd saját mentségére. Hihetetlenül sok mentsége van mindenkinek! Végül mindenki maga fölött fogja kimondani az ítéletet. Az ítélet alapja pedig, amit a mai evangélium is jelez, az egyéni küldetés teljesítése vagy elhanyagolása lesz, mert „Mindegyiknek kijelölte a maga feladatát.”

Mi az én kapott feladatom? Ezt adott helyzetben saját adottságai alapján mindenki maga ismeri fel.

Útravaló:     

Az advent az Úr jövetelére való várakozás ideje. Felelevenítjük azt a múltbeli eseményt, amikor az idők teljességében Isten Fia eljött a világba, és tudatosítjuk magunkban, hogy ígéretének megfelelően a világ végén újra el fog jönni, de ennek pontos idejét nem tudhatja senki előre.

Emellett várakozunk Jézus Krisztus születésének napjára, a Megváltó érkezésére, a karácsony ünnepére. Legyünk éberek! Készüljünk az Úr születésének napjára!

Az adventi készületünk legyen tudatos várakozás! Éljük át ugyanazt a Messiás-várást, amely az ószövetségi választott nép lelkében élt! Várjuk úgy Jézus eljövetelét, mint ókori elődeink, akik teljes reménységgel és bizonyossággal imádkozták nap mint nap: „Marana tha, jöjj el, Uram!”

Családi elhatározás-ajánlatok az adventre: internetböjt? villanymentes esték?

az egymásra figyelés új lehetőségei? adományaink?

Buzgán józsef és Horváth István Sándor nyomán

(Forrás: katolikus.hu, Magyar Kurir, katolikus.network.hu)

Évközi 34. vasárnap

Én magam keresem meg juhaimat, és viselem gondjukat

Ünnepek:

nov. 22. vasárnap:           Krisztus Király főünnepe

nov. 24. kedd:                   Szent András és vietnami vértanútársai

nov. 29. vasárnap:           Advent első vasárnapja

Miseszándékok, miserend:

nov. 22. vasárnap 11.30 + Biber Józsefné és + családtagokért
nov. 24. kedd 18.00 + Vass Józsefért
nov. 29. vasárnap 11.30 + id. Horváth Jakab és szeretteiért

A zsoltár válasza: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.

Hirdetések:    A mai napon a Karitász javára gyűjtjük a perselyadományokat.

A mai mise után Borsos Rita és Kollár Dóra szeretettel várja a sekrestyében azokat a gyermekeket, fiatalokat, akik szívesen szerepelének a karácsonyi pásztorjátékban. A szereposztáshoz és próbákhoz a jövő héten is lehet még csatlakozni.

Jövő héten Advent első vasárnapja lesz. A már hagyománnyá vált közös adventi koszorú kötés a járványhelyzet miatt sajnos elmarad. Kérjük a híveket, otthon, családi körben készítsék el (gyermekeikkel közösen) adventi koszorúikat. November 29-én, vasárnap hozzák el azokat a templomba, az oltár elé helyezzék el, hogy László Atya megáldhassa őket a mise keretében.

Isten éltesse mindazokat, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

Elmélkedés:    A mai nap ünnepe Krisztust mint királyt, a mindenség királyát állítja elénk. Ez az egyházi év utolsó vasárnapja, a jövő vasárnap megkezdődik az advent. S noha az ünnep még nincs száz esztendős sem, Krisztusnak királyként való megjelenítése igencsak régi hagyomány.

Egy kicsit megfoghatatlan számunkra ez az ünnep. Mit kezdjünk azzal, hogy Jézus a világmindenség királya? Jézus, aki úgy Mester és Úr, hogy közben megmossa tanítványai lábát… Jézus mint király, mentes volt a bűntől, nem élt a hatalmával, nem használta ki azt, hanem szolgává lett, s a legvégső lépésig, az élete odaadásáig is képes volt lemondani hatalma érvényesítéséről.

Sokan talán átsiklanak ezen ünnep fölött. Legyünk túl rajta, zárjuk le az egyházi évet, aztán jöjjön végre a hangulatos advent! Könnyen átlépnénk az ünnepen, ám az evangéliumi történet váratlanul szíven üt minket: a végső ítéletet állítja elénk.

Nem lehet kétségünk afelől, hogy a végső ítélet napja mindannyiunk számára el fog jönni.  Krisztus király egyszer számadásra fogja rendelni minden szolgáját, s számon kéri majd rajtunk, hogy mennyire voltunk irgalmasok, mennyire vettük észre és mennyi szeretet volt bennünk a szükséget szenvedők iránt. Ez a törvény egyetemes, mindenkire vonatkoztatható és mindenki által teljesíthető.

A mai történetet modern nyelvezetre fordítva nemzetközi bíróság elé állítják azt, akit mulasztáson kapnak. Nemde, kényelmetlen gondolat, hogy a nürnbergi törvényszékhez hasonlóan mintegy háborús bűnösként kezelik azt, aki „csak” önző volt, és saját érdekeit nézte. Jézus átkozottnak mondja a részvétleneket.

Az egyházi év lezárulta mindig jó alkalom a számadásra is: hogy állok én most, s hogy álltam az elmúlt évben Krisztus király törvényének követésével, szolgálatával? Részese vagyok-e én Krisztus királyságának? Uram-e nekem Krisztus, vagy sok egyéb dolgot elébe helyeztem már, és azok a valódi urai az életemnek? Saját múltjára, földi életére elfogulatlanul visszatekintve, önmagát nem könnyedén felmentve mindenki tudja magáról, hogy mit érdemel.

Halálunk után pedig Isten fogja igazságosan megítélni, hogy mit érdemlünk: az igazak üdvösségben részesülnek majd, a gonoszok kárhozatra számíthatnak. Az evangéliumban Jézus pontosan felsorolja, hogy mit fognak számon kérni tőlünk. Jutalomban azok részesülnek, akik irgalmasságot gyakoroltak embertársaikkal.

Jézus azonosulása a kitaszítottakkal teljes. Így lehet, hogy a legkisebb testvéri gesztus is, a peremre szorultakkal szemben Istentisztelet, Isten szolgálata.

Tudjuk, hogy Isten irgalmas, megbocsátja bűneinket és mulasztásainkat, de ez ne ébresszen bennünk elbizakodottságot! Számíthatunk a megbocsátásra, de az igazságosság is érvényre fog jutni a végső ítéletben.

Az Úr nagylelkű: akár egyetlen jó tettünket is mérlegeli. Jézus mondja majd „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek!” (Mt 25,40). Gondoljunk arra, hogy a mennybe azok juthatnak, akik Krisztus arcát felismerik másokban.

Útravaló:       Miközben olvassuk Jézus mondatait a jövőről, arra kell rádöbbennünk, hogy már most a döntés pillanatát éljük meg. Hogy nem a jövőben kell felkészülnünk arra, hogy egykor majd okosnak és bölcsnek bizonyuló döntést hozzunk, hanem szinte már döntöttünk. Hogy a meztelenben, az éhezőben, a menekültben érkező király nem a jövőben fog szembe jönni velünk, hanem már el is ment mellettünk városainak terein és útjain.

És hogy már most ott vagyunk, karnyújtásnyi távolságra, az utolsó vacsora menyegzős lakomájától.

Dejcsics Konrád, Horváth István Sándor, Kiss Ulrich és Kondé Lajos nyomán

(Forrás: katolikus.hu, Magyar Kurir)

Évközi 33. vasárnap

Mivel a kevésben hű voltál, menj be Urad örömébe!

Ünnepek:

nov. 15. vasárnap:          Szegények világnapja

nov. 19. csütörtök:         Árpád-házi Szent Erzsébet

nov. 21. szombat:           Szűz Mária bemutatása a templomban

nov. 22. vasárnap:          Krisztus Király főünnepe

Miseszándékok, miserend:

nov. 15. vasárnap 11.30 + Kollár Sándorné szül. Varga Katalin és szerettei

Megemlékezés Rédei Atya emlékművénél

nov.17. kedd 18.00 + Tutervai és + Kurucz szülőkért,

valamint gyermekeikért

nov. 22. vasárnap 11.30 + Biber Józsefné és + családtagokért

A zsoltár válasza:      Boldog az az ember, * aki li az Istent. 

Hirdetések:

Ma, november 15-én, a szentmisét követően megemlékezést tartunk Rédei József Atyáról, az emlékműnél. 1-1 mécsest gyújtsunk érte.

A 2021 szeptemberében tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve világméretű szentségimádást szerveznek. Egyházközségünk a felhíváshoz csatlakozva november 21-én szombaton, Krisztus Király főünnepének előestéjén 16-17 óra között tartja a közös szentségimádást.

Szeretettel várjuk a híveket az imádságra!

November 22-én, vasárnap a Karitász javára gyűjtjük a perselyadományokat.

Isten éltesse mindazokat, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

Elmélkedés: Amit Istentől kapunk, avagy: mindannyian kaptunk talentumot

A talentumokról szóló evangéliumi történetet jól ismerjük. (Mt 25,14-30)

Izraelben kezdetben a vert pénz ismeretlen volt, általában súly szerint lemért arannyal, ezüsttel fizettek. A talentum sem pénz-, hanem súlyegység: Jézus korában egy talentum mintegy huszonhat kilogramm (!) aranyat vagy ezüstöt jelentett. A történetet olvasva, fel kell figyelnünk: óriási összegről, hatalmas felelősségről van szó még azon szolga esetében is, aki „csupán” egy talentumot kapott gazdájától. Az idegenbe készülő gazda kivétel nélkül megbízik mind a három szolgájában: rájuk bízza a vagyonát, amíg ő távol lesz.

Mi mernénk-e hasonlóképpen tenni? Mi megbízunk-e másokban?

Könnyen felismerjük, hogy Jézus példabeszéde valójában nem a pénzről szól, és nem is arról, hogy jól nézzük meg, kire bízzuk pénzünk kezelését. A talentumokról szóló mai beszéd az Úr visszatéréséről és az elszámolásról szól.

Isten megbízik bennünk. Viszont nem egyformán osztotta ki a talentumokat, emberi képességeink különböznek, és ez így van jól. Mindenki rátermettsége szerint kapott – ki ötöt, ki kettőt, ki egyet. Mindannyian kaptunk talentumokat: jó tulajdonságokat, szellemi képességeket, vagy testi adottságokat Istentől, én is.

Először is ezt fontos tudatosítanom. Értékes vagyok. Vegyem észre, fedezzem fel a talentumot magamban és másokban is. Tudatában kell legyek annak, hogy Isten velem sem volt fukar, és eleget kaptam.

Ő elvárja tőlünk, hogy használjuk és fejlesszük, kamatoztassuk mindazokat a talentumukat, amelyekkel megáldott minket. Az a kötelességünk, hogy amit kaptunk, azzal hűségesen gazdálkodjunk. Nemcsak megtartani kell azokat, hanem munkálkodni, nőni és érni általuk.

Azt is elvárja, hogy ne csak a magunk javára használjuk ezeket, állítsuk embertársaink szolgálatába. Mindannyiunknak személyre szabott feladata, küldetése, hivatása van. Amit Istentől kapunk, azzal neki kell elszámolnunk.

Olyan időben élünk, amikor Krisztus dicsőséges második eljövetelét várjuk.

Várakozásunk nem tétlenséget jelent, hanem azt, hogy szem előtt tartva a ránk váró ítéletet, felelősséggel használjuk mindazt, amit Isten ránk bízott. Nem elegendő a hagyományok őrzése és az azokhoz való ragaszkodás, hanem fejlődnünk és növekednünk kell. A vallási, a lelki életben szüntelenül gyarapodnunk kell. Krisztus eljövetele, mely bármely pillanatban bekövetkezhet, és ítéletet jelent az emberek számára, tehát mindenkinek számot kell adnia hitéről. Őrizzük meg hitünket, hogy az ítélet napján fel tudjuk azt mutatni!

Útravaló: Aki közreműködik a kapott kegyelmekkel, az újabbakat kap, és joggal remélheti, hogy az utolsó napon hozzá is fognak szólni a szavak:

„menj be Urad örömébe”.

Horváth István Sándor és Kovács Gergely nyomán

(Forrás: katolikus.hu, Magyar Kurir)

Évközi 32. vasárnap

Az élet igazi értékét nem a hosszú, hanem a feddhetetlen tiszta élet adja.

Ünnepek:

nov. 5. csütörtök:            Szent Imre herceg, Templomunk védőszentje – Búcsú

nov. 9. hétfő:                    A lateráni bazilika felszentelése

nov. 10. kedd:                   Nagy Szent Leó pápa és egyháztanító

nov. 11. szerda:                Tours-i Szent Márton püspök

nov. 12. csütörtök:          Szent Jozafát püspök és vértanú

nov. 15. vasárnap:           Szegények világnapja

Miseszándékok, miserend:

nov. 5. csütörtök 18.00 Búcsú napi ünnepi szentmise

A község lakóiért

nov. 8. vasárnap 11.30 + Rédei József kanonok, főesperes, plébánosért és

+ Urbanics Ferenc plébános atyáért

Elsőáldozás

nov. 10. kedd 18.00 + Elhunyt barátnőért
nov. 15. vasárnap 11.30 + Kollár Sándorné szül. Varga Katalin és szerettei

Megemlékezés Rédei Atya emlékművénél

A zsoltár válasza:

csüt:      Én Uram, Istenem, * taníts meg tetszésed szerint élnem! 

vas:        Hozzád vágyódik szívem, * én Uram, Istenem.

Hirdetések:

November 8-án, vasárnap a szentmise keretében elsőáldozás lesz, 4 gyermek és egy felnőtt járul első ízben az Oltáriszentséghez.

November 15-én, vasárnap, a szentmisét követően Rédei Atyára emlékezünk a neki készült emlékműnél. Kérjük a híveket, 1-1 mécsest hozzanak magukkal erre az alkalomra.

Hálás köszönetet mondunk Kollár Tamás és Vitek Róbert és Borsos János testvéreinknek az ambó, oltár és a templom egyéb fa berendezéseinek szú mentesítéséért, felújításáért.

Isten éltesse mindazokat, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

Búcsú

Latin megnevezése: indulgentiae, aminek jelentése „elengedés”. Ez azt fejezte ki, hogy Isten az egyház által elengedi az ideigtartó büntetést. A magyar „búcsú” kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől. A búcsú a katolikus bűnbánati vallásgyakorlatban azt jelenti, hogy a bűnbánat szentségében, azaz a gyónásban már föloldozást nyert bűnért járó ideigtartó büntetést engedi el Isten.

Minden búcsúnyerés feltétele a kegyelem állapota, a búcsúnyerés szándéka és az előírt ima vagy cselekedet elvégzése. Templombúcsú esetén teljes búcsút lehet nyerni: szentmisén való részvétel, szentgyónás, szentáldozás és a Szentatya szándékára egy Hiszekegy, Miatyánk és Üdvözlégynek az elimádkozása révén.

A templombúcsú így nem csupán a templom védőszentjének ünnepe, hanem a katolikus bűnbánati vallásgyakorlat egy fontos része.

Templomunkról: Sárisápi Római Katolikus Szent Imre Templom

A falu a kőkorban, a rómaiak korában és a honfoglalás idején is lakott település volt a régészeti leletek szerint. A falu első írott említése határjárással kapcsolatban Sapy néven, 1181-ből származik.

A mellette elfolyó Öregárok középkori neve Sár. Ettől kapta a falu a Sári előnevet. A törökök 1543 táján elpusztították. A XVIII. században nagy számban tótok települnek le.

Plébániája középkori eredetű. Az 1332. (1337?) évi pápai tizedjegyzék Sápnak Pál nevű plébánosát említi. A török alatt plébániája megszűnik. Az 1701. évi egyházi iratok Bajna filiájaként számolnak be róla, Szent Imre tiszteletére szentelt, középkori temploma romként pusztul. A templomot hamarosan rendbe hozzák, és a mai templom elkészültéig, 1766-ig használják. (Ma már helyéről sem tudunk biztosat.)  A jelenlegi, barokk, műemlék jellegű épületet (185 m2) a korábbi középkori templom felhasználásával Sándor Mihály gróf építtette. Anyakönyveit 1787-től vezették. Sárisáp 1797-től helyi lelkészség, 1811-től ismét önálló plébánia A plébánialakot egy 1750-ből származó kocsmaépületből alakították ki.

A község kőszénbányászat okozta rohamos fejlődése miatt kápláni állást szerveznek 1928-ban. A második világháborúban a templom súlyosan megrongálódik, tornya leomlik. 1946-ban 800 hívő a plébánossal együtt Szlovákiába települ.

Ebben az évben elvégzik a legszükségesebb, 1964-ben pedig a teljes renoválást a templomon és a plébániaházon. 1974-ben Kákonyi Asztrik készíti fal-stációképeit, 1978-ban harangszentelést tartanak. 1982-ben a hívek összefogásával új plébániaépület épül.  A 18. századi kálváriát 2002-ben újították fel, a templom épületét pedig legutóbb 2008-ban. Műemléki védelem alatt áll.

Templomunk védőszentje, Szent Imre herceg

Isten szemében az emberi élet értékét nem a hosszúsága, az évek mennyisége, hanem a minősége, feddhetetlensége adja meg.

Szent Imre herceg Szent István király és Boldog Gizella fia volt, valószínűleg Székesfehérváron született 1000-1007 között.

Mivel a trón várományosa Ottó nevű bátyja volt, Imrét egyházi életre készítették fel. Imre kiváló tanuló volt, Szent Gellért püspök nevelte, tanította latinra, szónoklattanra és filozófiára. Apja udvarában módja volt találkozni a kor szent és tudós embereivel, akik a kibontakozó magyar egyház születésénél segédkeztek. Imre sokat imádkozott, rendszeresen éjszaka is, sokszor csendes templomokban bújt meg zavartalanul. Egy ilyen éjszakai imán kapta azt az isteni indíttatást, hogy örökös szüzességre tegyen fogadalmat.

Meghalt azonban bátyja, így ő lett a trónörökös. Ettől kezdve a kormányzáshoz szükséges politikai és gyakorlati ismeretek elsajátításán fáradozott, neveléséről atyja gondoskodott, igazhitű férfiak tanítása által. A nemzete jövőjéért annyira aggódó szent király gondosan fölkészítette fiát jövendő uralkodói feladataira, az udvarban a kor legjelentősebb politikai tényezőivel is találkozhatott. A lovagi ismereteket, katonai tudományokat is elsajátította. Komoly hadvezetési adottságai 1030-ban váltak nyilvánvalóvá: a győri csatát Imre vezette nagy sikerrel, II. Konrád német császár ellen.

A királyi udvarban is az imádság, a rejtettség és a teljes lemondás szentje lett. Kegyelmi sugallatra a legkedvesebbet: teljes lelki és testi tisztaságát ajánlotta fel Istennek. Bár atyja kívánságára, állami érdekből házasságra lépett a lengyel király leányával, szűzi tisztaságát mégis megőrizte: fogadalma miatt megegyeztek feleségével, hogy testvérként élnek együtt, élete így lett jel és példakép.

Az udvari élet sűrű programjaiban kitartóan részt vett. Szenvedélyesen vadászott, 1031-ben a koronázásra készülve is nagy vadászatot tartottak, itt azonban egy vaddisznó rontott rá és halálosan megsebesítette. Pár nap múlva, szeptember 2- án meghalt. 1083 november 5-én Szent László király szorgalmazására szentté avatták.

Tiszta életével ma is útmutatója a jóra törekvő ifjaknak.

A modern ideál: erős, következetes, szeretetreméltó, istenszerető és tiszta

Atyja Imrének szóló „Intelmek” könyvében, arról ír, hogy milyen legyen a jó keresztény uralkodó. Híven és nyájasan intőleg szól hozzá, oktatván, hogy tartsa tiszteletben a püspökök méltóságát, szeresse az országnagyokat és vitézeket, szolgáltasson igazságot, ügyeljen minden tettében a türelemre, tanács nélkül semmit se tegyen, őseit szüntelenül szeme előtt tartsa és példa gyanánt vegye, az imádkozás kötelességét teljesítse, a kegyességet és irgalmat a többi erényekkel együtt gyakorolja.

Szent Imre legendája Boldog Mórral való találkozásáról

Amikor István király fiával együtt imádkozni ment Pannonhalma szent hegyére, a király tiszteletből a fiát küldte előre a szerzetesek köszöntésére. Szent Imre a szerzetesek között kit egy, kit három, kit négy-öt csókkal köszöntött. Egyet, Mórt pedig héttel! Apjának kérdésére meg is magyarázta. Az, aki több csókot kapott, az tisztább volt, szűzi életet élt, Istennel bensőbb kapcsolatot tartott.

A gyermek Szent Imre megérezte a mély titkokat, szabad bepillantást kapott az Úrtól mások rejtett dolgaiba, a szerzetes életszentségébe, s külön tisztelő csókokkal üdvözölte őt.

Én hány csókot kapnék? Családom és a “rámbízott” fiatalok vajon hányat?

Útravaló:

Szent Imre herceg ünnepén Jézus arra figyelmeztet minket az evangéliumban, hogy legyünk éberek, mert nem tudjuk, hogy mikor jön el a mi Urunk. Szent Imre herceget fiatalon, váratlanul érte a halál, de biztosan nem felkészületlenül, mert éber volt s tudta, hogy bármikor találkozhat az Úrral.

Szentként élő szülőktől, szent nevelő vezetésével növekedve, tanulva vált szentté Szent Imre. Istennek szentelt, tiszta életével ma is útmutatója a jóra törekvő ifjaknak. Tiszta lelkű férfi volt, aki ragyogó példát ad minden fiatalnak az evangéliumi életre és a hazaszeretetre. A szüzessége példa, de példa életereje, harcra edzettsége is. Magyar ifjúságunk védőszentje, akitől bátorságot, alázatot, Isten iránti szeretetet, imádságos lelkületet tanulhatunk, s hogy miként tegyük feladatainkat, éljük hivatásunkat és hordozzuk lelkünkben a hit tiszta fényét. Ott volt lelkében az élő hit tiszta fénye. Kérjük Isten kegyelmét, hogy jó példát mutathassunk a fiatalok számára, hogy az igazságot megismerve, bátor lélekkel kövessék a jót.

Szent Imre herceg, segíts minket, hogy „Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek! Hazánkat így mentsd meg!”

(Forrás: Magyar Szó, katolikus.hu, sarisapiplebania.hu, esztergomi-ersekseg.hu)

Évközi 31. vasárnap

Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben.

Ünnepek:

  1. vasárnap: Mindenszentek
  2. hétfő: Halottak napja
  3. szerda: Borromeo Szent Károly püspök
  4. csütörtök: Szent Imre herceg, Templomunk védőszentje – Búcsú

Miseszándékok, miserend:

november 1. vasárnap 11.30 Mindenszentek
november 2. hétfő  

15.00

Halottak napja

Imádság a temetői nagy keresztél

november 3. kedd 17.00

18.00

Szentségimádás

A község temetőjében nyugvó holtakért

november 5. csütörtök 15.00

 

18.00

Temetés: + Kiss Árpádné szül. Klimó Emília

A temetést követően gyászmise az elhunytért

Búcsú napi ünnepi szentmise

A község lakóiért

november 8. vasárnap 11.30 + Rédei József kanonok, főesperes, plébánosért és

+ Urbanics Ferenc plébános atyáért

A zsoltár válasza:

Ez az istenkeresők népe, * mely látni kívánja arcodat, Uram.

Hirdetések:

November 2-án hétfőn, halottak napján nem lesz szentmise.

Változás: 15 órakor lesz a közös imádság a temetői nagy keresztél, ezt követően az Atya személyes megkeresésre megáldja az új, vagy felújított sírokat.

November 5-én, csütörtökön, Templomunk védőszentjét szentmisével ünnepeljük, 18 órai kezdettel.

 

Isten éltesse mindazokat, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

 

Mindenszentek főünnepe

“Aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom őt, mennyei Atyám előtt.”

Az apostolok korától kezdve, oly nagy számban vallották meg vérükkel az Urat, hogy sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg róluk egyenként. Ezért egy napot, november 1-jét szenteli Egyházunk minden szentjének,

amikor valamennyi (ismeretlen) megdicsőült lélekről megemlékezik.

A keleti egyházban már 380-ban volt minden szentnek egy közös ünnepe, ezt a bizánci szertartásban közvetlenül Pünkösd után ülték meg, minden vértanúról megemlékezve. 609-ben szentelte fel IV. Bonifác pápa Szűz Mária és az összes vértanú tiszteletére a római Panteont, végül a 9. században IX. Gergely pápa november 1-jére tette ezt az ünnepet.

A mai nap örömünnep. Azokra az emberekre, szentekre emlékezünk, akik megélték a hétköznapokban a keresztségben kapott életszentséget, eljutottak már minden emberi élet végső céljára, az örök boldogságra Isten örök Országába. Megmutatták, hogy el lehet jutni az örök életre a Krisztus által meghirdetett úton. Azt üzenik, hogy a halál után van folytatás; sokkal szebb, mint amire legmerészebb álmainkban is gondolni mernénk. A mai ünnep üzenete az, hogy szenteknek kell lennünk, hogy eljussunk Isten örök Országába, hiszen az üdvözültek seregének száma megszámlálhatatlan.

Ebben példaképeink és segítőink a szentek, akiknek életét feljegyezték, s az Egyház biztos módon tartja számon őket az üdvözültek között. A szentek is emberek, akik hozzánk hasonlóan megtapasztalták életük során saját gyengeségeiket és kicsinységüket, de Isten kegyelmével önmaguk fölé tudtak nőni. Megértették, hogy egészen kicsivé kell válniuk ahhoz, hogy Krisztus tudjon növekedni bennük és meg kell halniuk önmaguk számára ahhoz, hogy Krisztus éljen bennük. Nem voltak bűntelenek! Ismerték gyarlóságaikat, de küzdöttek ellene. Voltak kísértéseik, de legyőzték őket. Időnként talán a hitük is megrendült, de tudtak imádkozni annak megerősödéséért. Nem szentként születtek, hanem szentté alakították életüket.

Megtérésük, lelki felemelkedésük példa számunkra, hogy ne féljünk életünket egészen odaadni Istennek. Közbenjárásukkal segítenek minket az élet rögös útján. Egy a fontos, hogy akarjunk szentnek lenni és kérjük az ő közbenjárásukat, mert Isten világában szabad akaratunké az első szó. Csak annyi kell, hogy teljes szívünkből szeressük Istent, komolyan elkötelezzük magunkat a keresztény életre, következetesen valljuk meg hitünket, legyünk nagylelkűek testvéreink szolgálatában, tevékenyen vegyünk részt az Egyház életében és küldetésében. Merítsünk erőt Isten igéjének hallgatásából és a szentségekből, különösen is az Eucharisztiából és a bűnbocsánatból.

A sokszor szinte észrevétlen életszentség nagyon értékes. Benne van a hitért folytatott küzdelem, a Krisztusért vállalt vértanúság és a mindennapi élet keresztjeinek türelmes hordozása is. Csak önmagunkat és bűnös vágyainkat legyőzve lehetünk szelídek, irgalmasok, tiszta szívűek és békességesek. Bűneink és gyengeségeink ellenére Isten szeret minket, szereti az általa teremtett embert, és gondoskodik róla. Ez a szeretet pedig felszólít, hogy tudjunk szeretettel, türelemmel és megbocsátással fordulni másokhoz. Ezen az úton és ebben a folytonos küzdelemben nem vagyunk egyedül, Ő ott halad velünk.

Boldog mennyei lelkek! Járjatok közben értünk és legyetek segítőink, hogy hittel megélve emberlétünk ajándékát, vállalva annak minden keresztjét és próbatételét, eljuthassunk abba a boldog valóságba, amiben Ti részesültetek.

Induljunk el bátran az életszentség útján! Induljunk el a szeretet útján! Induljunk a boldogság útján!

(Horváth István Sándor nyomán)

Halottak napja

Ne nyugtalankodjék szívetek! Egészen pontosan inkább: Ne rendüljön meg a szívetek! Jézus, mielőtt a halálba indulna, a hátramaradt élőknek biztatást és útmutatást ad. Halála előtt az apostolok csak egy életveszélyes helyzetet látnak, amit a túlélési ösztönük szerint inkább el akarnak kerülni. Jézus azonban szembesíti őket ezzel a nehéz helyzettel. Az első, vagyis a földi halált nem lehet elkerülni sem a bűnösöknek, sem az igazaknak. A második halált elkerülhetik az igazak. A földi halál ténye így vagy úgy megrendülést okoz mindenkinek. Jézus nem megnyugtatni akarja apostolait, hanem arra biztatni őket, hogy hitben szembesüljenek ezzel az élménnyel. A halál is az életről szól.

A clunyi bencések 998-ban kezdték önálló ünnepként megtartani a halottak napját, a 11. században pedig az egész Egyházban elterjedt, ám Rómában csak a 14. században honosodott meg, vált hivatalossá.

Ezen a napon a küzdő, vagy zarándok Egyház kéri a megdicsőült Egyház pártfogását, hogy a szenvedő Egyház tagjai mielőbb eljussanak az üdvözült hívek közé.

Ekkor imádkozunk az elhunytak lelki üdvösségéért, a pápa szándékára, és gyónunk, áldozunk.

Csak a tisztitótűzben szenvedő lelkek javára fordítható teljes búcsút nyerhet az a hívő:

  • aki november 1-től 8-ig áhítatos lélekkel temetőt látogat, s legalább lélekben imádkozik az elhunytakért (a mostani a virus helyzetben egész novemberben engedélyezte a Szentatya)
  • aki halottak napján, XI. 2-án templomot vagy kápolnát áhítattal meglátogat, s egy Miatyánkot és egy Hiszekegyet elimádkozik.

A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. A holtakért végzett ima értékére sok szent felhívja a figyelmet, hiszen az elköltözött lélek már nem tud segíteni magán.

“Minden lelket, amelyet kimentettél a tisztítóhelyről,

úgy fogad Isten, mintha őt szabadítottad volna ki a fogságból,

és alkalmas időben megjutalmaz ezért a jótéteményért.”

Különös nap ez a mai. Ilyenkor hívő és hitetlen megfordul a temetőben. Sokszor fáradságot és áldozatot nem kímélve az ország más részeiből vagy egyenesen határainkon túlról érkeznek, hogy egy-egy szál virágot, gyertyát helyezzenek szeretteik sírjára. Ezen a napon mindenki találkozik valahogy a halállal, aki az elveszett hozzátartozóit idézi fel.

Halál. Fogyasztói társadalmunkban modortalanságnak számít szóba hozni a szenvedéssel, halállal kapcsolatos dolgokat. Menekülünk az igazság kimondása elől, hogy az ember halálra születik.

A halállal kapcsolatban két út tárul fel. Az egyik az, amelyik sehová sem vezet, csak a megsemmisülés sötét, feneketlen szakadékába. A mai modernnek nevezett társadalmak ezen az úton járnak. A mindenáron való evilági érvényesülés a halál utáni élet totális tagadásából fakad. De létezik egy másik út a halállal kapcsolatban. Akik ezen az úton járnak, hitet tesznek amellett, hogy valaminek lenni kell a halál után.

Ennek az útnak egy sokkal világosabb folytatását nyitotta meg a kereszténység, a halál tapasztalatára egyedülállóan eredeti és meghaladhatatlan választ hozott. Fölértékeli az ember életét az őt megillető méltóságra.

Az ember Isten képmására van teremtve, s belé van ezáltal oltva a halhatatlanság csírája. Ezért van folytatás a halál után. Jézus Krisztus megtestesült, magára vette emberi természetünket, ezzel Isten isteni szintre értékelte fel az emberi életet. Jézus Krisztus feltámadt, elsőként a halottak közül, hogy mi utána mindannyian feltámadjunk. Ez a kereszténység lényege, amire azt mondta Szent Pál: “Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem.”

A mai nap kérhetetlenül szembesít a halállal és a feltámadással. A kérdést neked kell eldöntened: te melyik utat választod? Azt, amely a semmibe torkollik? Azt, amelyik homályosan hisz az örökkévalóságban, vagy pedig ennek Istentől megvilágított szakaszát, mely hisz a feltámadásban? A kérdést neked kell megválaszolnod, hogy milyen hittel léped át a temetők kapuját, melyre az van felírva: Feltámadunk!

A halállal és a feltámadással való számvetés, számvetés egész életünkkel is. Mert a befejezés határozza meg mindazt, ami előtte van. Döntésed nemcsak elméleti. Nem elég elhinni, hogy van Isten, aki értelmet adhat további életednek, ha rábízod magad, hanem úgy is kell élni.

Végezetül egy mondatot vigyünk haza Mózes szájából: “Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok!”

(Forrás: Magyar Kurir, liturgia.hu, katolikus.hu)

Évközi 17. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Kir 3,5. 7-12: Azok a dolgok, amelyekre nincsen hatásunk és azok, amelyeket mi választhatunk, különös kapcsolatban állnak és együttesen határozzák meg a sorsunkat. A mi választásunk az, hogy haszonleső vagy másokért élő emberek leszünk-e. Bár ezt a kérdést is nagyon befolyásolják a tanult minták. A mi választásunk az, hogy a vallást csak önös érdekünk szerint éljük vagy pedig az Egyház küldetésével azonosulunk. A mi választásunk az, hogy körülbástyázzuk-e magunkat korlátoltságainkkal vagy alázatos tanulói akarunk-e lenni az életnek és a kereszténységnek. Salamon átérezte e döntés jelentőségét.  Sok hívő nem a nagy eszére támaszkodva támad a papja ellen, hanem azért, mert ki akarja kerülni a döntést, sőt még az arról való gondolkodást is.  

SZENTLECKE: Róm 8,28-30: Ebből a szövegrészből sokan a predestinációra, az üdvösségre való eleve elrendelésre következtetnek. Úgy vélik, Isten nem csupán öröktől tudja, hogy kik fognak üdvözülni, de eleve ki is választja őket. A szöveg azonban arról szól, hogy Isten a Jézust követő keresztényeket választja ki, akik nélkülözhetetlen küldetést kapnak az üdvtörténelemben. A mi végső megítélésünk világos. Betöltöttük-e az üdvtörténelemben nekünk szánt szerepet vagy nem? A kereszténység javait csak magunknak éltük vagy másokat is részesítettünk belőle? Megdicsőítettem-e életemben (testemben és lelkemben) az Istent?

EVANGÉLIUM: Mt 13,44-52: Sokszor szeretnénk finomítani Jézus szavait, amikor radikális döntést kér tőlünk. Esetleg még a százalékot is meghatározzuk. Kilencven százalékban az én akaratom legyen, tíz százalékban Jézusé. Kilencven százalékban a magam esze után megyek, tíz százalékban az Egyházra hallgatok. A héten egy órára a templomban Istenre figyelek, a fennmaradó időben pedig a világra. Ez így nem megy. Jézus erre figyelmeztet. Ahogy a zenész a tökéletes hangszertudásra törekszik, a költő a tökéletes kifejezésmódra, a sportoló a legjobb teljesítményre, úgy a kereszténynek is törekednie kell Jézus tanításának százszázalékos befogadására és az Egyház által támogatott megértésére. A hamis, a megalkuvó, a csak magára gondoló teremtmény az utolsó ítéleten megtapasztalja, hogy mindent elveszített, amit Isten ellenében felépített magának gőgből és becsvágyból.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Törvényedet szívből szeretem,  *  én Uram, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. A szentmisék új rendje: Sárisáp: vasárnap 11.30; kedden 18 óra * Mogyorósbánya: vasárnap 9.00 óra, kedden 18 óra * Annavölgy: szombaton.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: (július 26. – augusztus 2.) V: (…); H: (….); Sz: (elmarad); P: (….); V: Hálából (Július 2-ától vasárnap 11.30-kor kezdődik a szentmise!)

Plébánosváltáskor tisztázni kell, hogy a plébánia hívei közül kinek van képviseleti joga, aki például a közösség nevében köszöntheti az új plébánost. Sárisápon ez egyértelmű. Azok rendelkeznek képviseleti joggal, akiket a törvényes testületi választás során elegendő mandátummal javasoltak, a plébános a személyüket elfogadta, a főpásztorhoz felterjesztette őket és így kinevezést kaptak 5 évre. A képviseleti jog nem öröklődik a családban és nem jön létre önkinevezéssel. Mogyorósbányán speciális helyzet van. Ott képviseleti joggal azok rendelkeznek, akik az ideiglenes költségvetési és zárszámadási tanács (a plébános által kinevezett gondnokság) tagjai: Bucsi János, Milinszki Márton, Herter Mártonné, Vassné Mlinszki Irén, Földesi Gáborné. Akik megtagadták a leköszönő plébánossal való együttműködést, nem vállalták a megbízatást a testületi választáskor vagy huzamosabb ideig nem látogatták a plébánia templomát, elveszítették a képviseleti jogukat. Ezt önhatalmúlag nem állíthatják vissza. Az új plébános belátására van bízva, hogy tettüket miképpen ítéli meg, és a legközelebbi tisztújításkor bizalmat szavaz-e nekik. Akik huzamosabb ideig távol tartották magukat a közösségtől – voltaképpen jelezték, hogy nem működnek együtt a lelkipásztorral – nem végezhetnek önhatalmúlag lektori (felolvasói) szolgálatot, csakis a liturgiát vezető pap megbízásából. Akinek pedig vezekelni valója van, huzamosabb időre üljön be a leghátsó padba lelkiismeretvizsgálatot tartani és ne tülekedjen az első helyekre. Hiszen azért távozott el, mert nem az ő akarata volt ünnepelve. Ne küzdjön újult erővel ismét ezért.

Mogyorósbányai összegezés. (forrás: Füveskönyv) Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében megmutatja azt a lelki utat, amelyet nem találnak meg könnyen a keresztények. Előre kell vetíteni, hogy az Egyházat nem egy emberek által létrehozott, közmegegyezéses szociológiai képződménynek tartja, hanem olyan isteni műnek (misztériumnak), amelyet az egyre jobban tisztuló lélekkel lehet csak felismerni. Elgondolkodtató, hogy sok kereszténynek gondolata sincs az Egyházzal kapcsolatosan. Szent Ignác azonban világosan fogalmaz. Ha valamit fehérnek látsz, az Egyházad (papod) azonban feketének mondja, akkor adj nagyon nagy esélyt annak, hogy az Egyház lát helyesen. Sokkal több erőfeszítést tégy arra, hogy megértsd az Egyházat, semhogy kritizáld. (Ez a kritika, mivelhogy az Egyházról a legtöbbször semmit sem tudnak a hívek, rendre a papot éri: Nem jól szolgál ki bennünket!) Ha pedig úgy érzed, hogy az egyházi személyeket, netán elöljárókat kritizálnod kell, azt sohasem tedd az Egyház iránt előítéletes, gyanakvó, tudatlan emberek előtt, hanem zárt belső körben, az érintettel beszélve. Mivel ezt alig-alig tartjuk be, az Egyházról, ami hozzánk képes szent és tökéletes, siralmas képet mutatunk. Miért van az, hogy még a legegyszerűbb falusi közösségben is meg vannak győződve a hívek, hogy a tanúságtevő tanítványi életnek olyan magas szintjére jutottak, amihez a pap már semmit sem tud hozzátenni? Az ok elsősorban abban keresendő, hogy a „jelentéktelen helyeken” mi, papok magukra hagytuk az embereket. Saját konfliktusmentes életünkre többet gondoltunk, mint az Egyház küldetésére és jövőjére. Itt is, mint a városokban teret kaptak a keresztény NGO-k. Így aztán igen sokan példamutató istenhit nélkül élik a maguk keresztény passzióit, amelyhez gyermekeik és unokáik nem csatlakoznak. Voltaképpen feladtuk azt a hitet, hogy valami többet és szebbet el tudunk érni az önző keresztényekkel. Ebből fakad sokak önelégültsége, amellyel a kereszténységnek azt a csekély missziós szintjét, ahová eljutottak a saját fejük szerint, féltékenyen őrzik. Az igazi megtérés, vagyis az önápolgató keresztény életből való továbblépés nem könnyű abban a katolikus (eucharisztikus) közösségben, amelyben ennyire közel jön hozzánk az Isten, ennyire alapkövetelmény az ellenséget is magában foglaló egyetemes felebaráti szeretet és ennyire elvárás az önismeret. A legtöbb ember mindhárom ellen védekezik. Ma egy ilyen kereszténység képviseli az úgynevezett „keresztény értékeket”. A továbblépésre képtelen „kereszténység” állapota az önzésből fakad, amelyre igen sokszor a papok is példát mutatnak, például a papi szolidaritás hiányával. Nagyon komoly problémát vet fel, ha a szomszéd papok menedéket adnak olyan híveknek, akik kellő ok nélkül támadtak a főpásztor által hozzájuk küldött saját papjukra. Ha a „menedéket” keresőket nem abban segítik, hogy ügyetlen lépésüket korrigálják, akkor megkeresztelik a hamis kereszténységüket.

Évközi 16. vasárnap

OLVASMÁNY: Bölcs 12,13-19: A bölcsesség könyvének azon részét olvassuk, amikor Salamon Istent dicséri bölcsességéért, a világban való igazságos és irgalmas jelenlétéért. Rémi Brague francia filozófus ír arról, hogy a nyugati világ abból az őrültségből, amibe belenavigálta magát, akár a középkori bölcsesség újbóli megtalálásával is kikecmereghet. Az a téveszme, hogy Isten az embernek átadta a maga értelmét és bölcsességét ámokfutássá vált a modern világban. A modernitás sikeres projekt, de mégis kudarcos, mert elveszítette az embert. Nem tudja megalapozni az ember létét, nem tud érvelni amellett, hogy miért jó az, hogy van ember a Földön., és miért érték önmagában az ember. Chesterton az első világháború után írta: A modern világ tele van keresztény erényekkel, amelyek elszakadtak egymástól és megbolondultak. Ez a vízió beteljesülni látszik. Az emberi értelem autonóm lett és elszakadt a teremtő értelemtől. A Bölcsesség könyve abban segít, hogy Isten bölcsessége előtt meghajoljunk és az legyen az iránymutatónk.

SZENTLECKE: Róm 8, 26-27: A Lélek a gyöngeségünkben siet segítségünkre. Ez a gyöngeség nem az, amit a koronavírus tud előidézni. Ez a kívánatos gyengeség az önző akarat erejének a megfékezése, az önállítási és az önigazolási szellemi arzenál teljes háttérbe vonása. Ez a gyengeség az a gyermeki magatartás, amikor az életemet bizalommal átadom Istennek, hogy az Ő teremtő akarata érvényesüljön benne és nem az én szűklátókörű erőlködésem. Szent Pál az erőt az Isten Lelkével azonosítja. Nélküle legfeljebb erőlködünk. Nem könnyű azonban felismerni, hogy milyen lélek hatása alatt vagyunk. Ezért már az első zsoltár beszél a két útról. Majd maga Jézus (Lk 9,55: Nem tudjátok, milyen lélek lakik bennetek), aztán Szent János apostol (1Jn 4,1: Vizsgáljátok mega a lelkeket, ne higgyetek minden léleknek), meg Szent Pál és Loyolai Szent Ignác is tanítja a lelkek megkülönböztetésének fontosságát. Ha túl hamar hivatkozunk a Szentlélekre, akkor előfordulhat, hogy gyenge hívatástudatunk, rejtett félelmeink, bosszúvágyunk, kicsinyességünk talált hivatkozási alapot. Ilyenkor nem Isten Szentlelke, hanem másféle lélek vezet bennünket. Inkább a pszichénk, mint a Lélek irányítás alatt állunk. Isten Szentlelke előtt az alázatos, szeretetre kész emberi lélek tud megnyílni.

EVANGÉLIUM: Mt 13,24-43: Nagy kérdés, hogy Isten miért enged teret a világban a rossznak is. Miért nem rendezte úgy, hogy a mi erőlködésünk nélkül is jelen legyen a jó és csak a jó legyen jelen. Az az ember, akit a Szentlélek vezet, sokkal kevesebb rosszat lát meg a világban, mint az, aki kivonja magát a Szentlélek irányítása alól. Minél inkább szenved valaki a rossztól, annál inkább bele kellene nézni a saját lelke mélyébe. Kétségtelen, hogy az ilyen emberek kegyetlenkedésekre is képesek, amit megszenvednek az igazak. Jézus azonban az igazak mellé áll és a végső igazságszolgáltatás biztos és kikerülhetetlen eljövetelével erősíti őket.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Urunk, édes Istenünk,  *  mennyire vagy hozzánk!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 16. vasárnapot ünnepeljük. Szerdán Szent Mária Magdolna, szombaton Szent Jakab apostol ünnepe lesz. Mogyorósbányán csütörtökön 15 órakor lesz Fogarasi Antalné temetése és gyászmiséje.

Augusztus 1-jétől Mogyorósbánya lelkipásztori ellátását a szalézi rend végzi, Vitális Gábor SDB atya plébánosként, a vietnámi származású Jakab atya pedig káplánként. Július 17-én az esperes jelenlétében megtörtént az átadás-átvétel, de július 31. éjfélig a plébánosi jogkörök a leköszönő plébánosnál vannak. Bizonyára fellendül Mogyorósbányán az ifjúság hitnevelése, hiszen ezután a mogyorósbányai szalézi diákok is bekapcsolódhatnak a liturgikus életbe. Fogadjuk az atyákat szeretettel, de nem kiszolgálni érkeznek bennünket, hanem a hit mélyebb megélésére tanítani és nevelni. Ezt a szolgálatot kell igényelni tőlük.

Augusztus 1-jétől Sárisáp és Annavölgy plébánosa Szőcs László atya lesz. (Sárisáp marad plébániai státuszban, Annavölgy egyházjogi besorolása továbbra is lelkészség.)

Augusztus 1-jétől Sárisápon a vasárnapi szentmise 11.30-kor kezdődik, Mogyorósbányán változatlanul 9.00 órakor. Ugyancsak augusztus 1-jétől Sárisápon hétköznap csak keddenként lesz szentmise, 18.00 órakor. Az előre felvett szentmiséket írassuk át keddi napra. A továbbiakban, pedig egy-egy család vonja egybe a szentmiséit. Aki eddig három-négy szentmisét mondatott hozzátartozóiért, most egy szentmiseszándékban sorolja fel valamennyit. A kegyelem nem kisebbedik ezáltal, s tekintsük továbbra is nagyon nagy értéknek a szeretteinkért felajánlott szentmisét. Mogyorósbányán egyelőre változatlanul kedden 18 órakor lesz a hétköznapi szentmise.

Annavölgyben visszaállnak a szombati szentmisék, egyelőre 18 órai kezdéssel. Július 1-jén már az új plébános mutatja be a szentmiseáldozatot. A nyilvános botrányokozás után elvittem az Oltáriszentséget, de augusztus 1-jétől ismét jelen lesz a tabernákulumban az Úr Jézus. Legyen egyre inkább jelen a szívünkben is.

Búcsúmisét sehol sem tartok. Aki lelkipásztorként tekintett rám, azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ezután is megmarad. Az üres formaságok azonban tőlem idegenek.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 19-26.) V: + ifj. Gula János és + Tutervai Magdolna; H: + Holló Ervin; Sz: élő unokák; P: + Svigruha János és + József fia és szerettei; V: (….)

Chesterton: Nem elfelejteni kell a múltat, hanem vissza kell adni a szavazati jogot azoknak, akik előttünk jártak és már meghaltak.

Évközi 15. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 55,10-11: Izajás próféta szövege készíti elő a mai igeliturgiában az evangélium megértését. Isten szava sohasem marad hatás nélkül. Sokan azonban nem engedik magukhoz Isten Szavát. Befogják a fülüket vagy világi zajjal elnyomják. Mások szemezgetnek belőle, s abban erősödnek meg, hogy régi énjük nem szorul megújulásra. Szent Ágoston is megemlít egy akadályt. Értelmével már behódolt Szent Ambrus prédikációit hallva a keresztény igazságoknak, de még elővigyázatos volt, kivárt. Aki rossz orvosokra bízta magát, tartózkodó lesz az igazi orvossal szemben.

SZENTLECKE: Róm 5,18-23: Pál a megújulásunk abszolút távlatába helyez bennünket. Mindent e távlat előrevetítésével szemléljünk az életünkben. Az eljövendő érdekeljen, foglalkoztasson és kössön le bennünket. Legyen közöttünk beszédtéma. Ez nem elvonja figyelmünket a kötelező feladatainktól, hanem ellenkezőleg, igaz lélekkel állít bele a feladatokba. Ne fojtsátok el magatokban a Lelket, ne forduljatok el a prófétai szótól, mondja Pál a tesszalonikai híveknek. Életetek arra irányuljon, hogy a bensőtökben lévő lélek csírák kibontakozzanak. Nem lehet ennél fontosabb feladatunk. Nem érdemes másképpen megérkezni életünk zárszámadásához.

EVANGÉLIUM: Mt 13,1-23: Miről szól a mai példázat? A magvetőről? A magról? A magot befogadó földről? Bizonyára mindháromról. A magvető szinte pazarló módon hinti a magot, s minden mag életképes, életerős. A termőföld állapotán múlik tehát minden. Milyen szép és mélyen elgondolkodtató hasonlat. Azt isteni életet nekünk be kell fogadni, mégpedig olyan lélekkel, melyben gyökeret ver és oltalmat kap a külső támadásokkal szemben. A Miatyánkban is azt kérjük, hogy az Atya óvjon meg bennünket az olyan kísértésektől, amelyek meghaladják jelen erőinket. Miképpen fogadjuk az Isten Igéjét, az életet rejtő magot? Van, akitől – neveltetése vagy kialakult romlottsága miatt – azonnal el tudja ragadni a gonosz. Van, aki álhatatlan, sok mindenért hoz áldozatot, csak a hitéért és a lelke épségéért nem. Van, aki ilyen-olyan okból téveszmék mellett köteleződött el. S van, aki befogadja, őrzi és gondozza, ő megtapasztalja a magban rejlő élet áldását.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Jó földbe hullott a tanítás magja,  *  és termést érlelt.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 15. vasárnapot ünnepeljük. Augusztus 1-jétől változik a miserend. Az új plébános, Szőcs László atya kérésére hirdetem, hogy Annavölgyben augusztus 1-jétől kezdődően szombaton 18 órakor van szentmise. Sárisápon ugyancsak augusztus 1-jétől hetente két szentmise lesz: vasárnap 11.30-kor és kedden 18 órakor. Szőcs László atyát Nyergesújfaluról Tátra nevezte ki a főpásztor plébánosnak. Onnan látja el Tokod és Sárisáp plébániát, valamint Annavölgy lelkészséget. Fogadjuk együttműködően és ne akarjuk őt azonnal irányítani. Az új plébános július 6-án hétfőn este találkozott a sárisápi képviselőtestület tagjaival.

A fentiekből egyértelmű, hogy nekem is új szolgálati helyeim lesznek. A váci püspök – élve az egyházjog adta lehetőségével – visszarendelt az egyházmegyéjébe. Előre jelzem, hogy Sárisápon és Mogyorósbányán semmiféle úgynevezett „búcsúztatóval” nem működöm együtt. Aki elfogadott lelkipásztorának azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ez továbbra is fennmarad. A protokollt, a tartalom nélküli formaságokat, az úgynevezett hagyományos „búcsúztatást” azonban mellőzöm.

Mogyorósbányát a szalézi atyák veszik át. Ezt magam is így javasoltam a Főpásztorunknak, amikor a jövőről beszélgettünk. Vitális Gábor SDB atya Nyergesújfalura kapott plébánosi kinevezést, onnan irányítja oldallagosan Bajót és Mogyorósbánya hitéletét. Segítője Mogyorósbányán Nguyen Hay Ly Jakab SDB atya lesz, aki kápláni kinevezést kapott. Mogyorósbányán a gyermekek és az ifjúság katolikus neveléséhez, és ezáltal az Egyházzal való közösség mélyebb megéléséhez kiváló támogatást kapnak a hitvalló családok.

A sárisápi szentmiseelőjegyzésekkel kapcsolatosan felhívom a figyelmet, hogy az augusztus 1-jétől bejegyezett mintegy tíz hétköznapi szentmisét át kell majd íratni keddi napra. Kívánatos, hogy a szentmiséket a plébánossal egyeztessük. Ne önállóan írjuk be. A házasságkötésre ez különösképpen vonatkozik. Kereszteléssel és házasságkötéssel kapcsolatosan minden bejegyzést csak a joghatósággal rendelkező pap végezhet. A pap akkor jegyzi be a házasságkötést, amikor az érvényes házasságkötés egyházjogi feltételei egybeálltak (jegyesvizsgálat, szükséges dokumentumok).

Részlet a plébániai képviselőtestületekre vonatkozó hatályos szervezeti és működési szabályzatból: „Az egyházmegyék a IV-V. század óta plébániákra oszlanak, vagyis olyan helyi közösségekre, amelyek lelkipásztori gondját a püspök egy papra bízza, aki ennek a közösségnek a saját pásztora. A plébániákon működő képviselőtestület a pasztorális tanács és a gazdasági tanács feladatait fogja egybe. A képviselőtestület természetét tekintve tanácsadó testület, melynek feladata a plébánosnak – mint a plébánia egyszemélyi képviselőjének – egyházszervező munkáját elősegíteni. A képviselőtestület reprezentálja a helyi közösség lelki gazdagságát és a hitben való fejlődés melletti elköteleződését, viszont nincs önálló jogképessége. A plébánia és az ahhoz tartozó filiák jogi képviselője a plébános.”

Vianney Szent János: Jézus Krisztus módot talált arra, hogy felmenjen a mennybe és ugyanakkor itt is maradjon a földön. Megalapította az Eucharisztia szentségét, hogy velünk maradhasson, táplálhassa lelkünket; hogy vigasztalásunk és társunk legyen.

Boldogabbak vagyunk azoknál, akik Jézus földi idejében éltek, amikor csak egy helyen tartózkodott, hiszen ma a világ minden pontján találkozhatunk vele az Oltáriszentségben.

Évközi 14. vasárnap

OLVASMÁNY: Zak 9,9-10: A választott nép fényes uralkodót, dicső hadvezért várt a Messiásban, aki szabadságot gondtalan életet és jólétet biztosít. Jézus szegénységben és egyszerűségben érkezett, de jelentősebb ajándékot hozott, mint amit vártak tőle: bűntől való szabadulást, lelki békét, örök üdvösséget, mégpedig az egész emberiségnek. A választott nép hamis várakozása állandóan visszatét minden korban és számos ember életében. Jobban bízunk a hatalomban és a gazdagságban, mint a bűntől szabadult lélek örömében. Olykor erőszakkal és felfordulással, zavaros jelszavakkal akarunk eljutni oda, ahová csak Jézus szelídségével, megbocsájtó szeretetével érkezhetünk meg: a lelki béke, a tisztánlátás, a helyes önismeret, a tiszta létezés boldogságába. A zűrzavart okozók szinte minden esetben a saját benső zűrzavarukat élik elénk.

SZENTLECKE: Róm 8,9-13: Szent Pál is világosan látja és tanítja a test és a lélek szimbiózisát. Krisztust szemlélve nem lép be az újplatonikusok és gnosztikusok kelepcéjébe, akik a testet eleve a rossz forráshelyének tüntettek fel, amitől meg kell szabadulnia a léleknek. Szent Pál a megtestesült és testben feltámadt Krisztusra tekintve, testünket a Lélek templomának mondja. Megszentelődik, majd feltámad a test, ha a lélek élteti. Senki sem haragudhat önnön testére vagy az önnön testéből származó másik testre, a megfogant magzatra. Aki ezt mégis megteszi, arról vall, hogy teste már nem élvezi az egészséges lélek éltető hatását. Beteg lélekkel műveli a céltalan, önző testkultuszt. S ebben a testben csak a halál távlatával találkozik. Ezért tud gyűlölettel, hazugságokat hangoztatva rátámadni embertársára is.

EVANGÉLIUM: Mt 11,25-30: Jézus nem kelt bennünk hamis illúziókat és nem kelt bennünk felesleges bűntudatot. A test nehezék tud lenni. Megbetegszik, elfárad, megroppan, megöregszik. Jézus magához vonzza a terhek alatt görnyedőket és segít a terheket hordozni. A bölcsek és okosok végül is nem tudnak magukon segíteni. Csak azok a kicsinyek, akiknek élete az Isten iránti bizalom és az imádság légkörében formálódott. A hitből élő, Istenben bízó élet kivétel nélkül, mindig, mindig visszaigazolást nyer. A hatalmasok azonban összeroppannak a végső elszámolás köszöbén.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem és királyom, magasztallak ged,  *  szent nevedet áldom örökkön-örökké.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 14. vasárnapot ünnepeljük. Ma van a Péter-fillér gyűjtés.

Júliusban ismét van keddenként szentmise Mogyorósbányán. Este 6 órakor kezdődik.

Hálás köszönet azoknak, akik a mogyorósbányai és a sárisápi évzáró hittanos nap lebonyolításában segítséget nyújtottak. Köszönet a szülőknek, akik segítették az online hitoktatás idején a gyermekeiket, jó példát adva ezzel a kötelességteljesítéshez és a felelős keresztény élethez.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 5-12.) V: + Mária; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: (….); V: + Borsos János és szerettei

Weöres Sándor: Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom: az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen. A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni.

Weöres Sándor: Amit nekem adsz, mindenkinek adod” – hirdeti a földi hatalom. „Amit mindenkinek adsz, nekem adod” – hirdeti az égi hatalom.

Paulo Coelho: Abban általában megegyezünk, hogy a múlt hatással van a jelenre. Azt azonban már kevesen tudják, hogy amit a jelenben teszünk, hatással van a múltunkra, az onnan érkező üzenetekre. Nemcsak a múlt van hatással a jelenre, de a jelen is hatással van a múltra.

(Paulo Coelho természetesen más összefüggésben beszél a múlt és a jelen egymásra hatásáról, a keresztény embernek azonban tudnia kell, hogy a megtérését követően a múltja már nem lesz belülről rágó ellensége, hanem barátjaként jelentkezik be.)

Közmondás: Általában a „majd holnap” a hét legzsúfoltabb napja.

Albert Einstein: Az időnek egyetlen oka van, minden nem történhet egyszerre.

Gustave Flaubert: A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.

Közmondás: A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.

Évközi 13. vasárnap

OLVASMÁNY: 2Kir 4,8-16: Elizeus az a próféta, akivel kapcsolatban talán a legtöbb csodatevést említi az ószövetség. Ennek a rendkívüli képességnek az okát is megadja a Biblia. Illés kétszeres lelkét kérte és meg is kapta az Úrtól. Általában az emberek szeretnék, ha rendkívüli képességekkel rendelkeznének. Olyanokkal, amelyeket elismeréssel emlegetnek mások. Csakhogy ez nagy csapda. Nem feltétlenül azt a képességet ünneplik az emberek, amely áldást hordoz. A legfőbb képesség az istenhit, az ebből fakadó tisztánlátás és a szeretni tudás képessége. Ezek hordozzák az áldást. S ezekből bárki részesedhet, nem is akármilyen fokban, csak kérni kell az Úrtól. Vajon hányan imádkozzák el naponta ezt az egyszerű röpimát? Add, Uram, hogy ma mindenkit szeretni tudjak. Add, Uram, hogy ma jobban szeressek, mint tegnap.

SZENTLECKE: Róm 6,3-11: A keresztséget az újjászületés szentségének is mondjuk. Vele olyan élet kezdődik, amely – ha megőrizzük a keresztség kegyelmét – nem tud eltévedni. A keresztséget magára öltő ember az Isten gyermeke a mennyország örököse és az Egyház tagja lesz. Ennél pontosabban nem lehet meghatározni az ember életének a célját, ennél gondosabban nem lehet őt célra irányítani. Minden nép meséiben vissza-visszatérő mozzanat, hogy elindul hosszú útra a legény vagy a leány, és útközeben olyan jóakarókat szerez kedvességével, figyelmességével, szeretetével, akik majd a nehéz helyzetben a segítségére sietnek és győzelemre vezetik őt. Ilyen segítőink az örök élet felé haladtunkban a szentségek. A keresztség mintegy megfordítja az embert. Az Istentől elfordult világ vonzása helyett az Isteni szeretet vonzásába kerül. Szent Pál ezt így írja le: meghaltatok a bűnnek és most már az Istennek (Istenben) éltek. Ezt az áldásos folyamatot tartja életben bennünk az Eucharisztia.

EVANGÉLIUM: Mt 10,37-42: A mindig szelíd és alázatos Jézus egy területen nagyon határozott: kizárólagossá teszi magát. Ő nem egy próféta a sok közül, hanem ő az egyetlen próféta. Ő nem egy lehetséges alternatíva, hanem ő az emberi nem egyetlen megváltója. A keresztény nevelés során el kell érnünk, hogy ha a gyermek elé kirakjuk Jézus képét és az összes akkor éppen népszerű celeb képét, ő egyértelműen Jézust válassza. Imádságaiban pedig mindig kérje Jézus segítségét és oltalmát szüleire. Egyfajta missziós beszéd elhangzik ebben az evangéliumi szakaszban is. Nem magát a tanítás fogadják be közvetlenül az emberek, hanem a tanítás hiteles képviselőjét. Nem a tan kerül a figyelem előterébe, hanem a tan megjelenítője. Böjte Csaba szokta mondani: Ébresszük rá az embereket, hogy ők voltaképpen jók. S ha jót tesznek az őket is nemesíti, sőt gyógyítja. Gondoljunk arra, mondja Jézus, hogy miközben minket befogadnak, az evangélium lép be velünk az emberek életébe.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Hadd énekeljem örökké  *  Urunknak irgalmas jóságát.

EGYHÁZKÖSZÉGÜNK HÍREI

Az évközi 13. vasárnapot ünnepeljük. Hétfőn lesz Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe. Az ünnepi szentmise Sárisápon este 6 órakor kezdődik. Csütörtökön Sarlós Boldogasszony ünnepe lesz. (Mária látogatása Erzsébetnél)

Szépen megünnepelte a mi közösségünk is Tóth Bertalan atya felszentelésének 25. évfordulóját, mivel hosszabb időt töltött el itt lelkipásztorként. Ne feledkezzünk meg imádkozni papjainkért és segíteni őket.

Hittanos tanévzáró napokat tartunk. Kedden Mogyorósbányán, szerdán Sárisápon. Szeretettel várjuk a gyermeket, a kicsiket szüleikkel együtt. Mogyorósbányán június 30-án, kedden 17 órakor megáldom a falu közelében lévő, felújított zarándok kereszteket.

Mivel elmarad a júliusban tervezett amerikai utam, július első három hetében is lehet szentmiseszándékokat kérni.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 28. – július 5.) V: + Gurin Károlyné, szül.: Vass Julianna és szerettei; H: (….); Sz: (….); P: (….); V: (….)

Kopernikusz: „Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb bölcsesség és minden jó.”

Kránitz Mihály: A hívő ember a szentségek segítségével lép be a természetfeletti titokba, ahol Istent személyesen megtapasztalhatja. A rendszeres szentgyónás által megtisztult lélek képes lesz a hite szerinti életre.

Mint lelki táplálék, az Eucharisztia az Egyház legdrágább kincse, melyet a szentáldozásban veszünk magunkhoz, hogy folyamatosan növekedjünk a hitben és a szeretetben. A hit csírái a szentáldozásban terebélyesednek hatalmas fává. A hiteles keresztény élet másokban is kiválthatja az Egyházhoz tartozás vágyát, és a szentségi Jézussal való találkozás sokszor csak rejtett módon megnyilvánuló kívánságát.