Advent 1. vasárnapja

Mi vagyunk az agyag, te a mi formálónk:
kezed alkotása vagyunk mindannyian

Ünnepek a héten:

nov. 29. vasárnap: Advent első vasárnapja

nov. 30. hétfő:       Szent András apostol

dec. 3. csütörtök:  Xavéri Szent Ferenc

dec. 4. péntek:       Szent Borbála – Bányásznap Magyarországon

dec. 6. vasárnap:  Advent második vasárnapja,

Szent Miklós, „Mikulás napja”

Miseszándékok, miserend:

nov. 29. vasárnap 11.30 + id. Horváth Jakab és szeretteiért
dec. 1. kedd 18.00 + Urbanics Rudolfné, szül. Szegvári Teréz halálának évfordulójára
dec. 6. vasárnap 11.30 + Kun Sándorért

A zsoltár válasza:      Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Hirdetések:

A jövő héttől keddenként reggel 6 órakor rorate miséket tartunk. Vegyünk részt ezeken az alkalmakon lehetőség szerint minél többen.

Az év vége közeledtével ne feledjük befizetni az ez évi egyházi adót!

Az egyházközségi hozzájárulást minden jövedelemmel rendelkező, 18. életévét betöltött hívőnek hitbeli kötelessége megfizetni, melynek irányadó mértéke a jelenlegi egyházi ajánlások szerint az éves nettó jövedelem 1%-a.

Az egyházadó befizetése történhet készpénzben a sekrestyésesnél és a plébánián plébános atyánál, vagy a hátsó kis asztalokra kihelyezett sárga csekkeken, illetve banki átutalással a következő számlaszámra:

Sárisápi Szent Imre Plébánia, 11101404-19888729-36000001

(Megjegyzés rovatba: ’egyházközségi hozzájárulás 2020’)

Támogatásukat hálásan köszönjük, Isten fizesse meg!

A mai szentmise után még lehet csatlakozni a szerveződő pásztorjátékhoz. Borsos Rita és Kollár Dóra várja szeretettel a sekrestyében azokat a gyermekeket, fiatalokat, akik szívesen szerepet vállalnának a karácsonyi pásztorjátékban.

Isten éltesse mindazokat a híveket, akik a héten ünneplik névnapjukat, születésnapjukat, vagy házassági évfordulójukat!

Elmélkedés:   

Az egyházi év advent első vasárnapjával kezdődik, első alkalma mindig a karácsony előtti 4. vasárnap. Az egész adventi idő Krisztus jövetelére figyelmeztet (advenio = jövök, eljövök; adventus = megérkezés, Krisztus érkezése). Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza.

Ezen időszak hagyományos liturgikus színe a lila és a rózsaszín (utóbbi advent 3. vasárnapján). A viola szín az összeszedettség, szent fegyelem és bűnbánat színe. Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei. Mindkét szín a hajnalpírt idézi.

Az adventi reggeleken hagyományosan rorate misékkel (hajnali mise, angyali mise, vagy aranyos mise) ünnepeljük a Karácsony közeledtét, Jézus érkezését. A hívek a hajnali sötétben várják a napfényt, a Messiást, mint hajdan a próféták. Régen az adventi időszak szigorú böjt volt, kezdetét éjféli harangzúgással jelezték, egyes vidékeken pedig a roráték előtt gyermekek járták végig a falut, és csengőszóval hívták a szentmisére a híveket. Érdekesség, hogy a roráte-szentmisék a katolikus egyházban többnyire csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén találhatók meg.

Ez az időszak várakozás az Úrra, aki mindnyájunkat meglátogat az ünnepen, eljön mindannyiunk szívébe. Az adventi liturgia évenként visszatérő ünneplésével az Egyház aktualizálja a messiásvárást; ezáltal a hívők részt vesznek a Megváltó első eljövetelének hosszú előkészítésében, és megújítják magukban a vágyat második eljövetele iránt. … “Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbednem.” (KEK 524)

Az advent nem a szavak ideje, legalábbis nem az emberi szavaké, nem is a hangoskodás, hanem az elcsendesedés időszaka számunkra, így a bennünk teremtett csendben, nyugalomban megszólalhat, megszólal Isten. A számvetésnek, a lelki egyensúly megtalálásának és a belső kérdések valódi megválaszolásának ideje az advent.

Virrasszatok! Advent 1. vasárnapján a Szent Márk írásából olvasott rövid evangéliumi idézetnek egészen titokzatos, misztikus hangulata van.

Figyelni, ébren maradni, várakozni a ház urának érkezésére – e szavak foglalják össze azt, amit Jézus tőlünk, keresztény emberektől kíván.

Jézus a legvégső időkről beszélve, nem az időt és módot határozza meg pontosan, hanem hamis prófétákról, megtévesztő tanítókról, álmessiásokról, üldöztetésről, háborúkról és természeti csapásokról beszél, mint a végső idők előjeleiről.
A keresztény embernek fel kell ismernie ezeket a jeleket és úgy kell élnie, hogy ne érje őt váratlanul az Úr érkezése. Legyetek hát éberek! „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41) – mondja Jézus.  Az éber ember észreveszi a közeledő gonoszt, de aki elalszik, az kísértésbe esik.

Az Úr Jézusnak a bűnösök iránt mutatott magatartása alapján remélhetjük, hogy az ítélőbíró nagyon megértő és irgalmas lesz. Inkább számon kér oly módon, hogy rávezeti az embert annak belátására, hogy mikor mulasztott vagy tévesztett utat, és mindent felhozhat majd saját mentségére. Hihetetlenül sok mentsége van mindenkinek! Végül mindenki maga fölött fogja kimondani az ítéletet. Az ítélet alapja pedig, amit a mai evangélium is jelez, az egyéni küldetés teljesítése vagy elhanyagolása lesz, mert „Mindegyiknek kijelölte a maga feladatát.”

Mi az én kapott feladatom? Ezt adott helyzetben saját adottságai alapján mindenki maga ismeri fel.

Útravaló:     

Az advent az Úr jövetelére való várakozás ideje. Felelevenítjük azt a múltbeli eseményt, amikor az idők teljességében Isten Fia eljött a világba, és tudatosítjuk magunkban, hogy ígéretének megfelelően a világ végén újra el fog jönni, de ennek pontos idejét nem tudhatja senki előre.

Emellett várakozunk Jézus Krisztus születésének napjára, a Megváltó érkezésére, a karácsony ünnepére. Legyünk éberek! Készüljünk az Úr születésének napjára!

Az adventi készületünk legyen tudatos várakozás! Éljük át ugyanazt a Messiás-várást, amely az ószövetségi választott nép lelkében élt! Várjuk úgy Jézus eljövetelét, mint ókori elődeink, akik teljes reménységgel és bizonyossággal imádkozták nap mint nap: „Marana tha, jöjj el, Uram!”

Családi elhatározás-ajánlatok az adventre: internetböjt? villanymentes esték?

az egymásra figyelés új lehetőségei? adományaink?

Buzgán józsef és Horváth István Sándor nyomán

(Forrás: katolikus.hu, Magyar Kurir, katolikus.network.hu)