Évközi 17. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Kir 3,5. 7-12: Azok a dolgok, amelyekre nincsen hatásunk és azok, amelyeket mi választhatunk, különös kapcsolatban állnak és együttesen határozzák meg a sorsunkat. A mi választásunk az, hogy haszonleső vagy másokért élő emberek leszünk-e. Bár ezt a kérdést is nagyon befolyásolják a tanult minták. A mi választásunk az, hogy a vallást csak önös érdekünk szerint éljük vagy pedig az Egyház küldetésével azonosulunk. A mi választásunk az, hogy körülbástyázzuk-e magunkat korlátoltságainkkal vagy alázatos tanulói akarunk-e lenni az életnek és a kereszténységnek. Salamon átérezte e döntés jelentőségét.  Sok hívő nem a nagy eszére támaszkodva támad a papja ellen, hanem azért, mert ki akarja kerülni a döntést, sőt még az arról való gondolkodást is.  

SZENTLECKE: Róm 8,28-30: Ebből a szövegrészből sokan a predestinációra, az üdvösségre való eleve elrendelésre következtetnek. Úgy vélik, Isten nem csupán öröktől tudja, hogy kik fognak üdvözülni, de eleve ki is választja őket. A szöveg azonban arról szól, hogy Isten a Jézust követő keresztényeket választja ki, akik nélkülözhetetlen küldetést kapnak az üdvtörténelemben. A mi végső megítélésünk világos. Betöltöttük-e az üdvtörténelemben nekünk szánt szerepet vagy nem? A kereszténység javait csak magunknak éltük vagy másokat is részesítettünk belőle? Megdicsőítettem-e életemben (testemben és lelkemben) az Istent?

EVANGÉLIUM: Mt 13,44-52: Sokszor szeretnénk finomítani Jézus szavait, amikor radikális döntést kér tőlünk. Esetleg még a százalékot is meghatározzuk. Kilencven százalékban az én akaratom legyen, tíz százalékban Jézusé. Kilencven százalékban a magam esze után megyek, tíz százalékban az Egyházra hallgatok. A héten egy órára a templomban Istenre figyelek, a fennmaradó időben pedig a világra. Ez így nem megy. Jézus erre figyelmeztet. Ahogy a zenész a tökéletes hangszertudásra törekszik, a költő a tökéletes kifejezésmódra, a sportoló a legjobb teljesítményre, úgy a kereszténynek is törekednie kell Jézus tanításának százszázalékos befogadására és az Egyház által támogatott megértésére. A hamis, a megalkuvó, a csak magára gondoló teremtmény az utolsó ítéleten megtapasztalja, hogy mindent elveszített, amit Isten ellenében felépített magának gőgből és becsvágyból.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Törvényedet szívből szeretem,  *  én Uram, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. A szentmisék új rendje: Sárisáp: vasárnap 11.30; kedden 18 óra * Mogyorósbánya: vasárnap 9.00 óra, kedden 18 óra * Annavölgy: szombaton.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: (július 26. – augusztus 2.) V: (…); H: (….); Sz: (elmarad); P: (….); V: Hálából (Július 2-ától vasárnap 11.30-kor kezdődik a szentmise!)

Plébánosváltáskor tisztázni kell, hogy a plébánia hívei közül kinek van képviseleti joga, aki például a közösség nevében köszöntheti az új plébánost. Sárisápon ez egyértelmű. Azok rendelkeznek képviseleti joggal, akiket a törvényes testületi választás során elegendő mandátummal javasoltak, a plébános a személyüket elfogadta, a főpásztorhoz felterjesztette őket és így kinevezést kaptak 5 évre. A képviseleti jog nem öröklődik a családban és nem jön létre önkinevezéssel. Mogyorósbányán speciális helyzet van. Ott képviseleti joggal azok rendelkeznek, akik az ideiglenes költségvetési és zárszámadási tanács (a plébános által kinevezett gondnokság) tagjai: Bucsi János, Milinszki Márton, Herter Mártonné, Vassné Mlinszki Irén, Földesi Gáborné. Akik megtagadták a leköszönő plébánossal való együttműködést, nem vállalták a megbízatást a testületi választáskor vagy huzamosabb ideig nem látogatták a plébánia templomát, elveszítették a képviseleti jogukat. Ezt önhatalmúlag nem állíthatják vissza. Az új plébános belátására van bízva, hogy tettüket miképpen ítéli meg, és a legközelebbi tisztújításkor bizalmat szavaz-e nekik. Akik huzamosabb ideig távol tartották magukat a közösségtől – voltaképpen jelezték, hogy nem működnek együtt a lelkipásztorral – nem végezhetnek önhatalmúlag lektori (felolvasói) szolgálatot, csakis a liturgiát vezető pap megbízásából. Akinek pedig vezekelni valója van, huzamosabb időre üljön be a leghátsó padba lelkiismeretvizsgálatot tartani és ne tülekedjen az első helyekre. Hiszen azért távozott el, mert nem az ő akarata volt ünnepelve. Ne küzdjön újult erővel ismét ezért.

Mogyorósbányai összegezés. (forrás: Füveskönyv) Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében megmutatja azt a lelki utat, amelyet nem találnak meg könnyen a keresztények. Előre kell vetíteni, hogy az Egyházat nem egy emberek által létrehozott, közmegegyezéses szociológiai képződménynek tartja, hanem olyan isteni műnek (misztériumnak), amelyet az egyre jobban tisztuló lélekkel lehet csak felismerni. Elgondolkodtató, hogy sok kereszténynek gondolata sincs az Egyházzal kapcsolatosan. Szent Ignác azonban világosan fogalmaz. Ha valamit fehérnek látsz, az Egyházad (papod) azonban feketének mondja, akkor adj nagyon nagy esélyt annak, hogy az Egyház lát helyesen. Sokkal több erőfeszítést tégy arra, hogy megértsd az Egyházat, semhogy kritizáld. (Ez a kritika, mivelhogy az Egyházról a legtöbbször semmit sem tudnak a hívek, rendre a papot éri: Nem jól szolgál ki bennünket!) Ha pedig úgy érzed, hogy az egyházi személyeket, netán elöljárókat kritizálnod kell, azt sohasem tedd az Egyház iránt előítéletes, gyanakvó, tudatlan emberek előtt, hanem zárt belső körben, az érintettel beszélve. Mivel ezt alig-alig tartjuk be, az Egyházról, ami hozzánk képes szent és tökéletes, siralmas képet mutatunk. Miért van az, hogy még a legegyszerűbb falusi közösségben is meg vannak győződve a hívek, hogy a tanúságtevő tanítványi életnek olyan magas szintjére jutottak, amihez a pap már semmit sem tud hozzátenni? Az ok elsősorban abban keresendő, hogy a „jelentéktelen helyeken” mi, papok magukra hagytuk az embereket. Saját konfliktusmentes életünkre többet gondoltunk, mint az Egyház küldetésére és jövőjére. Itt is, mint a városokban teret kaptak a keresztény NGO-k. Így aztán igen sokan példamutató istenhit nélkül élik a maguk keresztény passzióit, amelyhez gyermekeik és unokáik nem csatlakoznak. Voltaképpen feladtuk azt a hitet, hogy valami többet és szebbet el tudunk érni az önző keresztényekkel. Ebből fakad sokak önelégültsége, amellyel a kereszténységnek azt a csekély missziós szintjét, ahová eljutottak a saját fejük szerint, féltékenyen őrzik. Az igazi megtérés, vagyis az önápolgató keresztény életből való továbblépés nem könnyű abban a katolikus (eucharisztikus) közösségben, amelyben ennyire közel jön hozzánk az Isten, ennyire alapkövetelmény az ellenséget is magában foglaló egyetemes felebaráti szeretet és ennyire elvárás az önismeret. A legtöbb ember mindhárom ellen védekezik. Ma egy ilyen kereszténység képviseli az úgynevezett „keresztény értékeket”. A továbblépésre képtelen „kereszténység” állapota az önzésből fakad, amelyre igen sokszor a papok is példát mutatnak, például a papi szolidaritás hiányával. Nagyon komoly problémát vet fel, ha a szomszéd papok menedéket adnak olyan híveknek, akik kellő ok nélkül támadtak a főpásztor által hozzájuk küldött saját papjukra. Ha a „menedéket” keresőket nem abban segítik, hogy ügyetlen lépésüket korrigálják, akkor megkeresztelik a hamis kereszténységüket.

Évközi 16. vasárnap

OLVASMÁNY: Bölcs 12,13-19: A bölcsesség könyvének azon részét olvassuk, amikor Salamon Istent dicséri bölcsességéért, a világban való igazságos és irgalmas jelenlétéért. Rémi Brague francia filozófus ír arról, hogy a nyugati világ abból az őrültségből, amibe belenavigálta magát, akár a középkori bölcsesség újbóli megtalálásával is kikecmereghet. Az a téveszme, hogy Isten az embernek átadta a maga értelmét és bölcsességét ámokfutássá vált a modern világban. A modernitás sikeres projekt, de mégis kudarcos, mert elveszítette az embert. Nem tudja megalapozni az ember létét, nem tud érvelni amellett, hogy miért jó az, hogy van ember a Földön., és miért érték önmagában az ember. Chesterton az első világháború után írta: A modern világ tele van keresztény erényekkel, amelyek elszakadtak egymástól és megbolondultak. Ez a vízió beteljesülni látszik. Az emberi értelem autonóm lett és elszakadt a teremtő értelemtől. A Bölcsesség könyve abban segít, hogy Isten bölcsessége előtt meghajoljunk és az legyen az iránymutatónk.

SZENTLECKE: Róm 8, 26-27: A Lélek a gyöngeségünkben siet segítségünkre. Ez a gyöngeség nem az, amit a koronavírus tud előidézni. Ez a kívánatos gyengeség az önző akarat erejének a megfékezése, az önállítási és az önigazolási szellemi arzenál teljes háttérbe vonása. Ez a gyengeség az a gyermeki magatartás, amikor az életemet bizalommal átadom Istennek, hogy az Ő teremtő akarata érvényesüljön benne és nem az én szűklátókörű erőlködésem. Szent Pál az erőt az Isten Lelkével azonosítja. Nélküle legfeljebb erőlködünk. Nem könnyű azonban felismerni, hogy milyen lélek hatása alatt vagyunk. Ezért már az első zsoltár beszél a két útról. Majd maga Jézus (Lk 9,55: Nem tudjátok, milyen lélek lakik bennetek), aztán Szent János apostol (1Jn 4,1: Vizsgáljátok mega a lelkeket, ne higgyetek minden léleknek), meg Szent Pál és Loyolai Szent Ignác is tanítja a lelkek megkülönböztetésének fontosságát. Ha túl hamar hivatkozunk a Szentlélekre, akkor előfordulhat, hogy gyenge hívatástudatunk, rejtett félelmeink, bosszúvágyunk, kicsinyességünk talált hivatkozási alapot. Ilyenkor nem Isten Szentlelke, hanem másféle lélek vezet bennünket. Inkább a pszichénk, mint a Lélek irányítás alatt állunk. Isten Szentlelke előtt az alázatos, szeretetre kész emberi lélek tud megnyílni.

EVANGÉLIUM: Mt 13,24-43: Nagy kérdés, hogy Isten miért enged teret a világban a rossznak is. Miért nem rendezte úgy, hogy a mi erőlködésünk nélkül is jelen legyen a jó és csak a jó legyen jelen. Az az ember, akit a Szentlélek vezet, sokkal kevesebb rosszat lát meg a világban, mint az, aki kivonja magát a Szentlélek irányítása alól. Minél inkább szenved valaki a rossztól, annál inkább bele kellene nézni a saját lelke mélyébe. Kétségtelen, hogy az ilyen emberek kegyetlenkedésekre is képesek, amit megszenvednek az igazak. Jézus azonban az igazak mellé áll és a végső igazságszolgáltatás biztos és kikerülhetetlen eljövetelével erősíti őket.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Urunk, édes Istenünk,  *  mennyire vagy hozzánk!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 16. vasárnapot ünnepeljük. Szerdán Szent Mária Magdolna, szombaton Szent Jakab apostol ünnepe lesz. Mogyorósbányán csütörtökön 15 órakor lesz Fogarasi Antalné temetése és gyászmiséje.

Augusztus 1-jétől Mogyorósbánya lelkipásztori ellátását a szalézi rend végzi, Vitális Gábor SDB atya plébánosként, a vietnámi származású Jakab atya pedig káplánként. Július 17-én az esperes jelenlétében megtörtént az átadás-átvétel, de július 31. éjfélig a plébánosi jogkörök a leköszönő plébánosnál vannak. Bizonyára fellendül Mogyorósbányán az ifjúság hitnevelése, hiszen ezután a mogyorósbányai szalézi diákok is bekapcsolódhatnak a liturgikus életbe. Fogadjuk az atyákat szeretettel, de nem kiszolgálni érkeznek bennünket, hanem a hit mélyebb megélésére tanítani és nevelni. Ezt a szolgálatot kell igényelni tőlük.

Augusztus 1-jétől Sárisáp és Annavölgy plébánosa Szőcs László atya lesz. (Sárisáp marad plébániai státuszban, Annavölgy egyházjogi besorolása továbbra is lelkészség.)

Augusztus 1-jétől Sárisápon a vasárnapi szentmise 11.30-kor kezdődik, Mogyorósbányán változatlanul 9.00 órakor. Ugyancsak augusztus 1-jétől Sárisápon hétköznap csak keddenként lesz szentmise, 18.00 órakor. Az előre felvett szentmiséket írassuk át keddi napra. A továbbiakban, pedig egy-egy család vonja egybe a szentmiséit. Aki eddig három-négy szentmisét mondatott hozzátartozóiért, most egy szentmiseszándékban sorolja fel valamennyit. A kegyelem nem kisebbedik ezáltal, s tekintsük továbbra is nagyon nagy értéknek a szeretteinkért felajánlott szentmisét. Mogyorósbányán egyelőre változatlanul kedden 18 órakor lesz a hétköznapi szentmise.

Annavölgyben visszaállnak a szombati szentmisék, egyelőre 18 órai kezdéssel. Július 1-jén már az új plébános mutatja be a szentmiseáldozatot. A nyilvános botrányokozás után elvittem az Oltáriszentséget, de augusztus 1-jétől ismét jelen lesz a tabernákulumban az Úr Jézus. Legyen egyre inkább jelen a szívünkben is.

Búcsúmisét sehol sem tartok. Aki lelkipásztorként tekintett rám, azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ezután is megmarad. Az üres formaságok azonban tőlem idegenek.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 19-26.) V: + ifj. Gula János és + Tutervai Magdolna; H: + Holló Ervin; Sz: élő unokák; P: + Svigruha János és + József fia és szerettei; V: (….)

Chesterton: Nem elfelejteni kell a múltat, hanem vissza kell adni a szavazati jogot azoknak, akik előttünk jártak és már meghaltak.

Évközi 15. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 55,10-11: Izajás próféta szövege készíti elő a mai igeliturgiában az evangélium megértését. Isten szava sohasem marad hatás nélkül. Sokan azonban nem engedik magukhoz Isten Szavát. Befogják a fülüket vagy világi zajjal elnyomják. Mások szemezgetnek belőle, s abban erősödnek meg, hogy régi énjük nem szorul megújulásra. Szent Ágoston is megemlít egy akadályt. Értelmével már behódolt Szent Ambrus prédikációit hallva a keresztény igazságoknak, de még elővigyázatos volt, kivárt. Aki rossz orvosokra bízta magát, tartózkodó lesz az igazi orvossal szemben.

SZENTLECKE: Róm 5,18-23: Pál a megújulásunk abszolút távlatába helyez bennünket. Mindent e távlat előrevetítésével szemléljünk az életünkben. Az eljövendő érdekeljen, foglalkoztasson és kössön le bennünket. Legyen közöttünk beszédtéma. Ez nem elvonja figyelmünket a kötelező feladatainktól, hanem ellenkezőleg, igaz lélekkel állít bele a feladatokba. Ne fojtsátok el magatokban a Lelket, ne forduljatok el a prófétai szótól, mondja Pál a tesszalonikai híveknek. Életetek arra irányuljon, hogy a bensőtökben lévő lélek csírák kibontakozzanak. Nem lehet ennél fontosabb feladatunk. Nem érdemes másképpen megérkezni életünk zárszámadásához.

EVANGÉLIUM: Mt 13,1-23: Miről szól a mai példázat? A magvetőről? A magról? A magot befogadó földről? Bizonyára mindháromról. A magvető szinte pazarló módon hinti a magot, s minden mag életképes, életerős. A termőföld állapotán múlik tehát minden. Milyen szép és mélyen elgondolkodtató hasonlat. Azt isteni életet nekünk be kell fogadni, mégpedig olyan lélekkel, melyben gyökeret ver és oltalmat kap a külső támadásokkal szemben. A Miatyánkban is azt kérjük, hogy az Atya óvjon meg bennünket az olyan kísértésektől, amelyek meghaladják jelen erőinket. Miképpen fogadjuk az Isten Igéjét, az életet rejtő magot? Van, akitől – neveltetése vagy kialakult romlottsága miatt – azonnal el tudja ragadni a gonosz. Van, aki álhatatlan, sok mindenért hoz áldozatot, csak a hitéért és a lelke épségéért nem. Van, aki ilyen-olyan okból téveszmék mellett köteleződött el. S van, aki befogadja, őrzi és gondozza, ő megtapasztalja a magban rejlő élet áldását.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Jó földbe hullott a tanítás magja,  *  és termést érlelt.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 15. vasárnapot ünnepeljük. Augusztus 1-jétől változik a miserend. Az új plébános, Szőcs László atya kérésére hirdetem, hogy Annavölgyben augusztus 1-jétől kezdődően szombaton 18 órakor van szentmise. Sárisápon ugyancsak augusztus 1-jétől hetente két szentmise lesz: vasárnap 11.30-kor és kedden 18 órakor. Szőcs László atyát Nyergesújfaluról Tátra nevezte ki a főpásztor plébánosnak. Onnan látja el Tokod és Sárisáp plébániát, valamint Annavölgy lelkészséget. Fogadjuk együttműködően és ne akarjuk őt azonnal irányítani. Az új plébános július 6-án hétfőn este találkozott a sárisápi képviselőtestület tagjaival.

A fentiekből egyértelmű, hogy nekem is új szolgálati helyeim lesznek. A váci püspök – élve az egyházjog adta lehetőségével – visszarendelt az egyházmegyéjébe. Előre jelzem, hogy Sárisápon és Mogyorósbányán semmiféle úgynevezett „búcsúztatóval” nem működöm együtt. Aki elfogadott lelkipásztorának azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ez továbbra is fennmarad. A protokollt, a tartalom nélküli formaságokat, az úgynevezett hagyományos „búcsúztatást” azonban mellőzöm.

Mogyorósbányát a szalézi atyák veszik át. Ezt magam is így javasoltam a Főpásztorunknak, amikor a jövőről beszélgettünk. Vitális Gábor SDB atya Nyergesújfalura kapott plébánosi kinevezést, onnan irányítja oldallagosan Bajót és Mogyorósbánya hitéletét. Segítője Mogyorósbányán Nguyen Hay Ly Jakab SDB atya lesz, aki kápláni kinevezést kapott. Mogyorósbányán a gyermekek és az ifjúság katolikus neveléséhez, és ezáltal az Egyházzal való közösség mélyebb megéléséhez kiváló támogatást kapnak a hitvalló családok.

A sárisápi szentmiseelőjegyzésekkel kapcsolatosan felhívom a figyelmet, hogy az augusztus 1-jétől bejegyezett mintegy tíz hétköznapi szentmisét át kell majd íratni keddi napra. Kívánatos, hogy a szentmiséket a plébánossal egyeztessük. Ne önállóan írjuk be. A házasságkötésre ez különösképpen vonatkozik. Kereszteléssel és házasságkötéssel kapcsolatosan minden bejegyzést csak a joghatósággal rendelkező pap végezhet. A pap akkor jegyzi be a házasságkötést, amikor az érvényes házasságkötés egyházjogi feltételei egybeálltak (jegyesvizsgálat, szükséges dokumentumok).

Részlet a plébániai képviselőtestületekre vonatkozó hatályos szervezeti és működési szabályzatból: „Az egyházmegyék a IV-V. század óta plébániákra oszlanak, vagyis olyan helyi közösségekre, amelyek lelkipásztori gondját a püspök egy papra bízza, aki ennek a közösségnek a saját pásztora. A plébániákon működő képviselőtestület a pasztorális tanács és a gazdasági tanács feladatait fogja egybe. A képviselőtestület természetét tekintve tanácsadó testület, melynek feladata a plébánosnak – mint a plébánia egyszemélyi képviselőjének – egyházszervező munkáját elősegíteni. A képviselőtestület reprezentálja a helyi közösség lelki gazdagságát és a hitben való fejlődés melletti elköteleződését, viszont nincs önálló jogképessége. A plébánia és az ahhoz tartozó filiák jogi képviselője a plébános.”

Vianney Szent János: Jézus Krisztus módot talált arra, hogy felmenjen a mennybe és ugyanakkor itt is maradjon a földön. Megalapította az Eucharisztia szentségét, hogy velünk maradhasson, táplálhassa lelkünket; hogy vigasztalásunk és társunk legyen.

Boldogabbak vagyunk azoknál, akik Jézus földi idejében éltek, amikor csak egy helyen tartózkodott, hiszen ma a világ minden pontján találkozhatunk vele az Oltáriszentségben.

Évközi 14. vasárnap

OLVASMÁNY: Zak 9,9-10: A választott nép fényes uralkodót, dicső hadvezért várt a Messiásban, aki szabadságot gondtalan életet és jólétet biztosít. Jézus szegénységben és egyszerűségben érkezett, de jelentősebb ajándékot hozott, mint amit vártak tőle: bűntől való szabadulást, lelki békét, örök üdvösséget, mégpedig az egész emberiségnek. A választott nép hamis várakozása állandóan visszatét minden korban és számos ember életében. Jobban bízunk a hatalomban és a gazdagságban, mint a bűntől szabadult lélek örömében. Olykor erőszakkal és felfordulással, zavaros jelszavakkal akarunk eljutni oda, ahová csak Jézus szelídségével, megbocsájtó szeretetével érkezhetünk meg: a lelki béke, a tisztánlátás, a helyes önismeret, a tiszta létezés boldogságába. A zűrzavart okozók szinte minden esetben a saját benső zűrzavarukat élik elénk.

SZENTLECKE: Róm 8,9-13: Szent Pál is világosan látja és tanítja a test és a lélek szimbiózisát. Krisztust szemlélve nem lép be az újplatonikusok és gnosztikusok kelepcéjébe, akik a testet eleve a rossz forráshelyének tüntettek fel, amitől meg kell szabadulnia a léleknek. Szent Pál a megtestesült és testben feltámadt Krisztusra tekintve, testünket a Lélek templomának mondja. Megszentelődik, majd feltámad a test, ha a lélek élteti. Senki sem haragudhat önnön testére vagy az önnön testéből származó másik testre, a megfogant magzatra. Aki ezt mégis megteszi, arról vall, hogy teste már nem élvezi az egészséges lélek éltető hatását. Beteg lélekkel műveli a céltalan, önző testkultuszt. S ebben a testben csak a halál távlatával találkozik. Ezért tud gyűlölettel, hazugságokat hangoztatva rátámadni embertársára is.

EVANGÉLIUM: Mt 11,25-30: Jézus nem kelt bennünk hamis illúziókat és nem kelt bennünk felesleges bűntudatot. A test nehezék tud lenni. Megbetegszik, elfárad, megroppan, megöregszik. Jézus magához vonzza a terhek alatt görnyedőket és segít a terheket hordozni. A bölcsek és okosok végül is nem tudnak magukon segíteni. Csak azok a kicsinyek, akiknek élete az Isten iránti bizalom és az imádság légkörében formálódott. A hitből élő, Istenben bízó élet kivétel nélkül, mindig, mindig visszaigazolást nyer. A hatalmasok azonban összeroppannak a végső elszámolás köszöbén.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem és királyom, magasztallak ged,  *  szent nevedet áldom örökkön-örökké.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 14. vasárnapot ünnepeljük. Ma van a Péter-fillér gyűjtés.

Júliusban ismét van keddenként szentmise Mogyorósbányán. Este 6 órakor kezdődik.

Hálás köszönet azoknak, akik a mogyorósbányai és a sárisápi évzáró hittanos nap lebonyolításában segítséget nyújtottak. Köszönet a szülőknek, akik segítették az online hitoktatás idején a gyermekeiket, jó példát adva ezzel a kötelességteljesítéshez és a felelős keresztény élethez.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 5-12.) V: + Mária; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: (….); V: + Borsos János és szerettei

Weöres Sándor: Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom: az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen. A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni.

Weöres Sándor: Amit nekem adsz, mindenkinek adod” – hirdeti a földi hatalom. „Amit mindenkinek adsz, nekem adod” – hirdeti az égi hatalom.

Paulo Coelho: Abban általában megegyezünk, hogy a múlt hatással van a jelenre. Azt azonban már kevesen tudják, hogy amit a jelenben teszünk, hatással van a múltunkra, az onnan érkező üzenetekre. Nemcsak a múlt van hatással a jelenre, de a jelen is hatással van a múltra.

(Paulo Coelho természetesen más összefüggésben beszél a múlt és a jelen egymásra hatásáról, a keresztény embernek azonban tudnia kell, hogy a megtérését követően a múltja már nem lesz belülről rágó ellensége, hanem barátjaként jelentkezik be.)

Közmondás: Általában a „majd holnap” a hét legzsúfoltabb napja.

Albert Einstein: Az időnek egyetlen oka van, minden nem történhet egyszerre.

Gustave Flaubert: A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.

Közmondás: A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.