Ú R N A P J A

Az utolsó vacsora megkezdése előtt Jézus átadta a tanítványoknak a szeretet parancsát. Majd az Eucharisztia (Oltáriszentség és Egyház) alapításával nyújtja övéinek a szeretet zálogát, hogy tőlük soha ne távolodjék el a húsvét kegyelme, mindvégig részesei maradjanak a húsvét kiáradó erejének, hogy belenőjenek az Örök Húsvétba. Meghagyta az apostoloknak, akiket az újszövetség papjaivá szentelt, hogy az Ő halálának és feltámadásának emlékezetét visszajöveteléig folyamatosan ünnepeljék és ebbe az ünneplésbe vonják be a megváltásra szoruló emberiséget. A három szinoptikus evangélista és Szent Pál közlik az Eucharisztia alapítását. Szent János az evangéliumának 6. fejezetében, a kafarnaumi beszédben írja le, hogy Jézus miképpen készíti elő egész földi élete során az Eucharisztiát. Itt az égből alászállott élő kenyérnek nevezi magát.

OLVASMÁNY: MTörv 8,2-16: A manna és a sziklából fakasztott víz az Oltáriszentség előképe. Az, ami a zsidókkal a negyven évnyi pusztai vándorlás során történt, kivetíthető a teljes emberiség történetére. A pusztai vándorlás során megmutatkozó emberi megnyilvánulások általános emberi megnyilvánulások. Istennek az a türelme, szeretetteljes pedagógiája, mindig időben történő közbelépése és abszolút hatalma, amelyet a vándorló zsidók megtapasztaltak, Isten lényegéhez tartozik, ezért mindenütt és mindenkor velünk van. A manna és a sziklából fakadó víz nélkül az ószövetség népe elpusztult volna. Úgy táplálta őket kegyelem gyanánt a mennyei ajándék, ahogy minket táplálnak a szentségek. Ezek nélkül magához alakít bennünket a világ, és azt az „ajándékot” adja, amit a puszta adott volna önmagában a vándorló népnek: kifáradást és kimúlást. A manna és a sziklából fakadó víz számunkra a szentségek előképei.

SZENTLECKE: 1Kor 10,16-17: Szent Pál szinte minden tanítása előbb-utóbb a krisztusi Testnél köt ki s ott végződik. Vagy a bűnös és véges világgal válunk egy testté vagy Krisztussal. Az Egyház azért adatott nekünk, hogy már itt a földön élve az Isten országába gyökerezzünk bele. Az Egyházat nem a világhoz igazodó reformok, nem a szociológiai módszertanok hozzák létre, hanem a Krisztus vérében és az egy kenyérben való közös részesedés. (Nem lehet egy keresztény nem kenyeres pajtása és vérszövetségben egybeforrott társa a másik kereszténynek.)

EVANGÉLIUM: Jn 6,51-58: János evangéliumának egy jelentős részét Jézus főpapi imája és a búcsúbeszéd teszi ki. Bár nem írja le az Eucharisztia alapításának történetét – hiszen, amikor megírta az evangéliumát, már mindenütt ismert volt –, hanem annak értelmét mélyíti el. Erről szól a nagy eucharisztikus beszéd a csodálatos kenyérszaporítást követően (6. fejezet) és erről szól az igazi szőlőtő példázata az utolsó vacsora asztalánál (15. fejezet). János nem egy cselekvési formát ad át nekünk, hanem feltárja a liturgikus cselekvésünk teljes értelmét. Jánosnak már nem azt kell tanítania, hogy miképpen ünnepeljük a szentmisét, hanem azt, hogy mi annak a nagyon mély és valódi értelme. János már azzal találkozik, hogy megjelenik a vallási formalitás és a misztérium hozzáigazítása az emberi kívánalmakhoz. János azzal szembesül, hogy távolodba a Jézus-eseménytől, sokan a mitológiák nézőpontja felől, nagyon emberi módon közelítenek Jézushoz. Ezért az ő evangéliuma jelentős mértékben az Eucharisztiával kapcsolatos igaz hit kibontakozását segít és őrzi.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Jeruzsálem, szentek otthona ,  *  dicsérd fölséges Istened!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Úrnapja van, az évközi 11. vasárnapon. Pénteken lesz Jézus Szent Szívének főünnepe. A szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát és a felajánló imát. Szerdán Sárisápon az esti szentmise elmarad. (Tóth Bertalan atya ezüstmiséjén veszek részt.)

Hálás köszönet mindazoknak, akik az úrnapi előkészületekben és a liturgiában segítséget nyújtottak Sárisápon és Mogyorósbányán.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 14-21.) V: (….); H: Beteg gyermekért; Sz: (elmarad); P: (….); V: (….)

Kránitz Mihály: „Ne csodát keressünk, ha az Oltáriszentségben Krisztust akarjuk látni. Így is mondhatjuk, ne a csodát keressük, hanem Jézus realitását. Jézus előbb az Atyára mutat, aki az igazi kenyeret adja, majd önmagára, aki az igazi kenyér. Az Atya és a Fiú egy. Az Atya Jézusban önmagát adja. „Az az isten kenyere, amely leszállt az égből és életet ad a világnak.” (Jn 6,33) Itt valami egészen új van. Ezt nem nekünk kell megtalálni, hanem el kell fogadnunk Jézus szavát, mert a kenyér ő maga! Ő jött Istentől a Szentlélekben. Ő ad életet annak, aki az Eucharisztiában Őt hittel befogadja.”

Szent Ágoston: Akinek hite az áldozat-szentséghez kapcsolódik és abból él, annak van miből élnie.

Szent Ágoston: Az egységes Egyház a teljes Krisztus: fenséges látomás! Ez a látomás minden keresztény sorsát külön-külön érinti, és arra kötelez bennünket, hogy meghatározzuk és megéljük Krisztus és az Egyház közötti életkapcsolatot. Ez a kapcsolat nem lehet sem bizonytalan, sem sokféle, sem kétértelmű. Csak egységes lehet, ahogy Krisztus akarta. Az egység titkának letéteményese nem az ember, hanem maga Krisztus.