Évközi 7. vasárnap

OLVASMÁNY: Lev 19,1-2. 17-18: Hallgatni nem mindig arany. Különbséget kell tenni az elnéző irgalom és a cinkos hallgatás között. A kommunistákat gyilkos indulat szállta meg, ha valaki ellentmondott nekik. Ennek lélektanát jól ismerjük. Ez a paranoiás védekezés mindenkire jellemző, aki eltávolodik az isteni igazságtól és a maga igazságát kezdi hirdetni. Ma sincs ez másképpen korunk liberális igazságosztóinál. Nekünk mégis komolyan kell vennünk Jézus intelmét: Aki szégyell engem az emberek előtt, azt és is szégyellni fogom, amikor ismét eljövök Atyám dicsőségében. Mások szabadságának tisztelete ürügyül szolgálhat arra, hogy a rosszat elnézzük és a jót elhallgassuk. Ma minden aberrációt kötelező így megközelíteni: „Engem egyáltalán nem zavar, tisztelem mindenkinek az álláspontját.” Ez persze nem igaz, mert Jézus álláspontját biztosan nem tiszteli. A megalkuvó magatartás leginkább az ördögöt hozza helyzetbe. Gyakran idézzük Babits Jónás könyve című művéből: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. Azonban azt is tudni kell, hogy csakis az őszinte emberszeretet jogosíthat fel valakit arra, hogy jogos intelmeit embertársával közölje. De megfordítva is igaz. Ha valakit igazából szeretünk, és meghitt kapcsolatban vagyunk az isteni igazsággal, akkor a testvéri feddés kötelezettsége alól nem tudunk kibújni. Amikor egy szülő megalkuszik gyermeke tévútjaival, akkor azt három okból teheti. 1. Tudja, hogy ennek ő az okozója, de ezzel nem képes még szembesülni. 2. Nem ismeri fel az isteni igazságot. 3. Helytelen módon szereti a gyermekét.

SZENTLECKE: 1Kor 3,16-23: Mi okozza a gőgös, büszke, erős birodalmak megrendítő bukását? Ugyanaz, mint az ugyanilyen jelzőkkel rendelkező ember bukását. Nem építette fel magában az Isten templomát. Szent Pál ugyan azt írja, hogy Isten elpusztítja azt, aki lerontja az Isten templomát, Isten azonban nem pusztít. Maga az emberi élet omlik össze, ha Istentől eltávolodik. A nevelés fő irányelve, hogy Isten templomaként akarjuk látni és szeretni gyermekeinket. (Ehelyett sokan megelégednek azzal, ha önfeledten játszik az okostelefonnal és békén hagy bennünket.)

EVANGÉLIUM: Mt 5,38-48: Jézus nagyon pontos irányelveket ad ahhoz, hogy miképpen álljunk helyt egy összezavarodott világban. Az ellenségszeretet útját jelöli meg. Nekünk nem sértetten kivonulni, nem büntetni és ráolvasni kell, hanem hinni abban, hogy olyan igazság birtokában vagyunk, amelynek hosszú távon kevesen tudnak ellenállni. Tegyetek jót azokkal, akik még azt sem akarják, hogy egyáltalán létezzetek. Ha más lehetőségetek nincs, akkor imádkozzatok értük. Ha ellenséggé nyilvánítjátok őket, akkor szabadon engeditek azt a gonoszságot, amit ők terjesztenek. Jézus tudja, hogy mit beszél, amikor azt mondja, hogy nekünk nem lehet kevesebb az ambíciónk, mint az, hogy olyan tökéletessé váljunk (emberi relációban), mint a mennyi Atya. Ezt az önmagába zárkózó keresztény nem érheti el.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Irgalmas a mi Istenünk,  *  könyörületre hajlik szíve.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 7. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Ma országos gyűjtés van a katolikus iskolák javára. Hétfőn Szent Mátyás apostol ünnepe lesz.

Február 26-án, szerdán kezdődik a nagyböjt, Hamvazószerda lesz. Sárisápon az esti szentmisén a hamvazkodás szentelményével kezdjük a szentmisét, ezt végezzük a bűnbánati liturgia helyén. A vasárnapi szentmiséken is hamvazkodhatnak azok, akik szerdán nem tudtak jelen lenni. Lehetőleg már a nagyböjt elején gondoljunk a szentgyónásra.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 23. – március 1.) V: (….); H: Élő és + hozzátartozók; Sz: (….); P: (….); V: (….)

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtökig, a szentmise kezdetéig tart. Nagyszombatig, a húsvéti virrasztásig nem helyezünk virágot az oltárokra, nem éneklünk dicsőséget és alleluját. Kivételt képez a nagyböjt idejének két főünnepe: Szent József (márc. 19.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.). Nagyböjt során minden pénteken az esti szentmise előtt keresztutat járunk. Az első február 28-án lesz. Mogyorósbányán a keddi szentmise előtt javasolt a keresztút.

Rómában már a III. században, tehát az üldöztetések idején szokásba jött a több hetes böjtölés a húsvét előtt. Amint az Egyház elnyerte a szabadságát, kialakult a negyvennapos böjti időszak, hamvazószerdával kezdődően. Hamvazószardán a hívek fejére hamut hint az Egyház, amely bűnbánatra és lelki megtisztulásra hív. Az Egyház lényegének mély ismeretéből fakad, hogy a hamvazkodás egyben a bűnösökkel való együttérzést is jelzi. A XII. századig visszavezethető az a szokás, hogy a hamut az előző évi virágvasárnapi barkák elégetéséből nyerjük.

Szent VI. Pál pápa: Nem tévedünk, ha azt állapítjuk meg, hogy a mai embert mélységes elégedetlenség hatja át. Bizonyos túllakottság jellemzi, amely mindig valamilyen fajta kielégületlenséggel párosul. A jólét ellenére szerte a világban mérhetetlen boldogtalanságnak lehetünk tanúi. Ezt a hamis boldogságeszmék nem orvosolják, hanem gyilkos méreggé fokozzák. A mai embernek arra a megújulásra van szüksége, amelyet a zsinat felkínált.

Szent XXIII. János pápa: Uram, Jézus! Nyilvános működésed elején a pusztába vonultál. Vezess mindenkit magábaszállásra. Ez a megtérés kezdete. Enélkül nem léphetünk az üdvösség útjára. Vezess bennünket is a Jordán vizéhez. Ott óhajtunk találkozni Veled, hogy megvalljuk vétkeinket, megtisztuljunk és felismerjünk Téged.

Évközi 6. vasárnap

OLVASMÁNY: Sir 15,15-20: Isten meghívta az embert a teljes életre, az isteni boldogság részesévé kívánja őt tenni. Ehhez azonban az embernek is együtt kell működnie Istennel. Ezért kapta a szabadakarat ajándékát és felelősségét. Az ember azonban nem magányosan választ a jó és a rossz között, hiszen élete közösségbe van ágyazva. Ezért nagy felelősséggel tartozunk a közösségeink iránt is: család, nemzet, Egyház.

SZENTLECKE: 1Kor 2,6-10: Jézus is beszél a világ fiairól és a világosság gyermekeiről. A világ fiai azok, akik teljesen hozzákötötték az életüket a mulandó, értékeit megtartani nem képes anyagvilághoz. A világosság fiai azok, akik nem az önszeretetben, hanem a Lélek erejében haladnak előre. A világ fiai az elmúlás logikájában élnek, a világosság fiai a folyamatos születés élményében.

EVANGÉLIUM: Mt 5,17-37: Sokan örülnének, ha nem szerepelne ez a rész az Evangéliumban. Látjuk, hogy „A két pápa” című film is – meghamisítva a történeti tényeket – a liberális kereszténység mellett érvel. Már csak egy feladatunk van, ha átneveltük az Egyházat, akkor csodálatos életünk lesz. Ne legyen az életünk hátterében egy olyan Egyház, amely nem ért mindenben egyet velünk. Mások egyenesen úgy vélekednek – nem éppen logikusan –, hogy káromkodós, gyalázkodó, zűrzavaros életük egyetlen oka az Egyház, amely nem hagyja békén a lelkiismeretet. Bár Jézus erkölcsi tanítása első hallásra szigorúnak tűnik, mégis azt kell mondani, hogy amennyiben elmozdulunk az önszeretet és az önző kényelem alapállásáról a valódi szeretet irányába, akkor minden egyértelművé válik. Az önszeretet mindig kiegyezik a bűnnel vagy másokban véli csupán felismerni. Azonban az a szeretet, amely felelősséget vállal az életért, a jövőért s mindazért, ami a boldogság felé segíti az emberiséget elutasítja a bűnt, értelmet és örömet talál abban az áldozatban, amelyet a cél érdekében meg kell hozni. Nem véletlen, hogy Jézus a házassággal példálódzik. Ha a házaságban nem talál rá a nő és a férfi az igaz szeretet útjára, akkor súlyos sérüléseket kénytelenek elviselni. A megóvott és felnevelt szeretet azonban a házasságban átnyújtja Isten csodálatos ajándékát, az isteni élet gazdagságát.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Boldogok, akik Isten útján járnak,  *  és a törvényét követik.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 6. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Pénteken Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepe lesz. A pogány rómaiak (a görögöktől vették át) ezen a napon ünnepelték a szeretet és egyetértés napját, amikor a rokonok kölcsönösen kibékültek egymással. Ezt megelőző napon a halott ősökre emlékeztek. A kereszténység magától értetődő testvéri közösségben élt, így nem bírt tartalommal számukra ez az ünnep. Ezért a hitben őket összetartó Péter székéről, Róma püspökének primátusáról emlékeztek meg már a IV. századtól ezen a napon. (Antiochiában is megünnepelték Péter antiochiai székfoglalást.)

Jövő vasárnap országos gyűjtés lesz a katolikus iskolák javára.

Ezen a héten tartották sok országban a Házasság hetét. A mozgalom Angliából indult 1996-ban. Magyarországon 2008 óta rendezik meg, hogy felhívják a figyelmet a házasság és a család értékeire.

MISESZÁNDÉKOK– SÁRISÁP (február 16-23.) V: + Jurásek János; H: Beteg kisgyermekért; Sz: + Lakics testvérek; P: Beteg kisgyermekért; V: (….)

A családegyház fogalom igen sok értelmezésben megjelenik. A leginkább méltányolható az a jelentése, hogy a család belenevel az Egyházba és összeköt vele. A keresztény család az, ahol a katekézis gyakorlati szintje megvalósul. Van, aki családias egyházi közösséget éret alatta. Ez úgy is létrejöhet, hogy a plébániai közösség – legalábbis annak meghatározó csoportja – ténylegesen egyetlen rokoni körből áll, de úgy is, hogy egy kellemes, zárt világú egyesületi életet élnek. Sokan úgy értik a családegyházat, hogy a kereszténység csupán csak a családban, szentségek és közösségi szolidaritás nélkül is megélhető. Bizonyos „családegyházi” formációkban alacsony a gyermekvállalással kapcsolatos nagylelkűség, egykéznek vagy két gyermeknél megállnak. A szülők maguknak élik meg a családdal kapcsolatos elképzeléseiket. Nemzetben és Egyházban nem gondolkodnak. Ezzel ellentétben van olyan egyházi közösség, ahol sok négygyermekes fiatal család van. Ott hallottam. Kettőt magunknak, egyet, hogy reprodukálódjék a magyar, és egyet azok helyett, akik ezt nem értik vagy egészségügyi okból nem vállalhatnak gyermeket.

Évek óta megfigyelhető, hogy a család és az Egyház összefüggése a Házasság hetében egyre ritkábban kerül szóba. A gyümölcsöző házasság szentségi jellegéről szóló tanúságtevések elmaradnak. Bizonyára a laikus katolikus egyház protestáns jellege miatt. Egy rádióműsorban valaki megemlítette Házas hétvége mozgalmat, ahol egy vagy két házaspár és egy pap a koordinátor. A riporter közbevetette: „A házaspárok, gondolom, a megélt tapasztalataikról beszélnek. De a pap…?” Ez esetben a riportalany megfelelt: „Nem is gondolnák, hogy a papok mennyit tudnak a házasságról és a családról. Bizonyára azért, mert Jézus is sokat tudott a házasságról és a családról, nevezetesen azok eredetéről és céljáról. Érdemes a papokra figyelni.”

2019-ben Gorove László és felesége, Kriszta voltak a Házasság hetének arcai. Meglepő hitvallást tett: Mi azért házasodtunk össze, hogy megismerjük az Istent”. Ha ez a végső célkitűzés, akkor kifogyhatatlan inspirációt és egyre több boldogságit nyújtó programsorozatot kezdtek el.

Évközi 5. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 58,7-10: Izajás próféta az igaz életet, a helyes és gyümölcsöző vallást egyaránt félti a jólétbe való belekényelmesedéstől, a reménytelenségtől és a bálványimádók megtévesztő befolyásától. A babiloni fogságban az utóbbi kettővel kellett szembenézni. A próféta nagyon mély valláslélektani igazságokat tár fel. Legfőképpen azzal, hogy az igaz vallás biztos útját mutatja, amelyet az irgalmasság testi cselekedetinek gyakorlása révén és a rosszindulatú, megszóló beszéd megszüntetésével érünk el.

SZENTLECKE: 1Kor 2,1-5: Szent Pál tudja, hogy nem veheti fel a versenyt az ünnepelt rétorokkal, a filozófiai ismereteiket csillogtató sztoikusokkal. Ezért arra kéri a korintusi testvéreket, hogy ne a formára, hanem a belső tartalomra, a lényegre figyeljenek. (Nemrég mondta egy magyar író, hogy ő nem népben és nemzetben gondolkodik, hanem alanyban és állítmányban. Valós tartalom hiányában, gondolkodás és elköteleződés nélkül lenyűgöző módon lehet szofisztikusan bűvészkedni a beszéddel és az írással.) Az egyszerű és szegény Jézust egyszerű eszközökkel kell hirdetni, és az egyszerű eszközökön át fog előtűnni az Ő végtelen nagysága, hiteles igazsága. Nem a show hívja fel Jézusra a figyelmet – ahogy azt egyes szekták látványos műsorelemeiben látjuk –, hanem az Ige igazságtartalma és az igehirdető hiteles tanúságtevése. Nincs erősebb tanúságtétel Jézus mellett, mint az, ha a keresztünket erős lélekkel, másokért közbenjárva felvesszük. Jézushoz ne az evilági sikereink bebiztosítása végett csatlakozzunk, hanem azért, hogy részt vehessünk abban az apostolkodásban, amely az isteni megváltás szeretetét árasztja ki a világra. Ha ezt nem tesszük meg, gyermekeink felé sem tudjuk árasztani az isteni szeretetet.

EVANGÉLIUM: Mt 5,13-16: A világ a celebek, a szemfényvesztők, a szélhámosok bűvöletében él. S ebben a helyzetben Jézus felbecsülhetetlennek és pótolhatatlannak mondja a mi hiteles jelenlétünket. Ne görögtüzekkel szórakoztassuk az emberek, hanem őrizzük azt a tüzet – mint az ősi korban az emberek –, amely nélkül elhalna az élet. A hitnevelésünk egyik kulcsa, hogy miképpen tudjuk megismertetni és megszerettetni a gyermekeinkkel az Egyháznak azt a szolgálatát, amely a legnagyobb jót nyújtja az emberiségnek. Ha ebbe a szeretetszolgálatba belenevelődnek a gyermekek, akkor ifjúkorban sem gyengül meg a hitük.  Azonban az Egyház gyakorlati szeretete nélküli „vallásosnak” nevelt fiatalok esetében idő kérdése, hogy mikor távolodnak el a kereszténységtől. Aki csupán az Egyházzal és a pappal is megküzdő vallásos öntudatát élte a gyermekei elé, semmit sem mutatott meg Jézusból és a kereszténység szépségéből.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az igaz ember világít,  *  mint fény a sötétségben.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 5. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Pénteken Szent Cirill és Szent Metód püspök, Európa társvédőszentjeinek ünnepe lesz.

Február 12-én, szerdán este ¾ 7-től a képviselőtestület rendes évi zárszámadási és költségvetési közgyűlése kezdődik a plébánián.

Február 11-én, kedden elmarad a mogyorósbányai szentmise, mert Sárisápon lesz temetés és gyászmise.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 9-16.) V: (….); H: + Hozzátartozók; Sz: + Gurin Károly és szerettei; P: (….); V: + Jurásek János

XVI. Benedek pápa a Szeretet szentsége (Sacramentum caritatis) kezdetű apostoli buzdításában a szentmise méltó megünnepléséről ír és rávezet annak mélyebb megértésére. A szentmise bevezető szertartása segít bennünket abban, hogy lélekben minél jobban ráhangolódjunk a szent cselekményben való tevékeny és gyümölcsöző részvételre. A bűnbánati rész azt tudatosítja bennünk a bűnbánati ima révén, hogy csakis alázattal léphetünk az Úr elé. Sem teológiailag, sem liturgikusan nem különíthetjük el egymástól az Ige liturgiáját és az Eucharisztia liturgiáját. Mindkettőt ugyanaz a tisztelet illeti. Belső kapcsolat van az Isten Igéje és az Eucharisztia között. Az Isten Igéjét hallgatva erősödik bennünk a hit az Eucharisztiában testté lett Ige iránt.  Így az Egyház Isten Igéjének és Krisztus Testének két asztaláról adja a híveknek az élet kenyerét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az Isten Igéjét jól felkészült lektorok olvassák. Ne feledjék, hogy amikor a Szentírást olvassák, Isten szól népéhez. Krisztus nem a múltból üzen, hanem a jelenünkben beszél, mégpedig jelenlévőként. Ezt a jelenlétet igyekezzen bemutatni a szentbeszéd is, amely ne legyen sem túl elvont, sem pedig profán. Az igehirdetés módját és lelkületét Szent Pál szépen kifejti a korintusiakhoz írt első levelének második fejezetében.

Szent XXIII. János pápa: A tökéletesség hat alapelve:
1. Egyedül csak arra kell vágyakoznom, hogy igaz és szent lehessek, vagyis arra, hogy Istennek tessem.
2. Minden gondolatomat és törekvésemet az Anyaszentegyház növekedésére kell irányítanom, ebben fejeződjön ki az emberek iránti jóakaratom.
3. Mivel a Jóisten állított oda, ahol vagyok, mindig nyugodtnak kell lennem, de mindig készen arra, hogy az Egyház javán dolgozzam, s érte Jézussal akár szenvedjek is.
4. Rá kell hagyatkoznom mindig az isteni gondviselésre.
5. Semmiségem tudatában élve el kell fogadnom gyengeségemet, hogy Krisztus kegyelme általam erejét ne veszítse.
6. Napjaimat könnyen áttekinthetővé és teljesen rendezetté kell tennem.

Évközi 4. vasárnap

Urunk bemutatása (Gyertyaszentelő Boldogasszony)

OLVASMÁNY: Mal 3,1-4: Malakiás próféta a Messiást a szövetség angyalának mondja, aki után vágyakoznak az igazak, és akitől halálra válnak a gonoszok. (Olyan számukra az istenközelség, mint az ezüstolvasztók tüze és a ványolók lúgja. Amikor valaki irtózik a templomtól, akkor erről a lelkületről tesz tanúbizonyságot.) Amikor a szövetség angyala belép az Úr szentélyébe, akkor benne és általa maga a mindenható Isten jön közénk. Megadja nekünk, hogy igazságban az igaz áldozatot mutassuk be Istennek. Minden szentmisében visszaköszönnek Malakiás jövendölései.

SZENTLECKE: Zsid 2,14-18: Ahogy a testvéreknek közös a testük és a vérük, úgy Jézus is közössé teszi testét és vérét velünk. Jézus megtestesülésével és megváltó áldozatával nem az angyalokat karolta fel, hanem minket, embereket.

EVANGÉLIUM: Lk 2,22-40: Az agg Simeon jövendölése segít eligazodni minket ebben a világban. Jézus az ellenmondás jele lesz, hogy napfényre kerüljenek a szív rejtett szándékai. Ezért szeretnék Jézust olyan sokan kizárni az életükből. Ezért gúnyolódik oly sok szánalmas, szerencsétlen ember vele. Sokan elbuknak és sokan életre támadna, attól függően, hogy miképpen viszonyulnak hozzá. (Látszik egy-egy temetésnél, ha a hozzátartozók az elbukottak állapotában vannak még. Az is beszédes, hogy némely politikus milyen alpári módon gúnyolódik a keresztények hitével.) Az ünnep szoros kapcsolatban van Epifánia ünnepével, vagyis Jézus Istenként való megnyilvánulásának szentírási eseményeivel. A kronológia miatt azonban most kell ünnepelnünk, azaz negyven nappal Jézus születése után.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az égi seregek Ura,  *  ő a dicsőség Királya.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe van, a negyvennapos Jézus bemutatása a templomban. (III. zsoltárhét)

Hétfőn Szent Balázs napján az esti szentmise után, illetve vasárnap valamennyi templomban balázsáldás lesz.

Február 12-én, szerdán este ¾ 7-kor tartja a sárisápi képviselőtestület a rendes évi költségvetési és zárszámadási közgyűlését.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 2-9.) V: (….); H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: (….); V: (….)

Szent Jusztiniánusz (+ Róma, 160 k.): „A napról nevezett napon pedig a városokban és vidéken mindenki összegyűl közös ünneplésre. Ekkor felolvassák az apostolok iratait vagy a próféták írásait, ameddig az idő engedi. Miután a felolvasó megfelelt feladatának, a gyülekezet vezetője szózatot intéz a jelenlévőkhöz, sürgetően buzdítva hallgatóit, hogy váltsák valóra életükben ezeket a gyönyörűséges tanításokat. Azután valamennyien felállnak és imádságokat mondanak. Az imák befejezése után a testvéri gyülekezet vezetője elé kenyeret és bort hoznak, aki a tőle telhető legjobban imát mond és hálát ad. A nép pedig Ámennel kapcsolódik be. Ezután a diakónusok mindenkit részesítenek azokból az adományokból, amelyekre imát mondtak és elviszik a távollévőknek is. Ezután a jómódúak adakoznak, amennyit akarnak. Ami összegyűlt, azt a vezetőhöz viszik, ő pedig meghatározza, hogy mely rászorulókat segítsék belőle.”

Másutt a kenyértörés (szentmise) elejét így írja le Jusztiniánusz: „Miután megkereszteltük azt, aki megvallja hitünket és csatlakozik hozzánk, bevezetjük az úgynevezett Testvérek gyülekezetébe. Ott közösen könyörgünk önmagunkért, az új keresztényért és másokért az egész világon. Az imák befejezése után csókkal üdvözöljük egymást.” (Részlet Szent Jusztiniánusz első apológiájából)

Már az V. században szenteltek gyertyát a keresztények ezen a napon és otthonaikba vitték a meggyújtott gyertyát, hogy jelezzék, számukra is világosságot és örömöt jelent az a közlés, amelyet Simeon mondott. Az ő életükbe is világosságot hoz Jézus, akiben életünk megváltóját látjuk. Ezen a napon a királyok alattvalóiknak, az urak szolgáiknak megszentelt gyertyát adtak ajándékba. Sokan a keresztségi gyertyát is pótolják, ha az már csonkig égett.

Szent Anzelm: Jézusom, nevedért tégy velem neved szerint, légy szabadítóm. Felejtsd el azt, aki kevélységében szembefordult veled és tekints arra, aki felismert nyomorúságában visszatér hozzád. Uram, ne engedd, hogy gonoszságom tönkre tegye benne azt, amit oly nagy szeretettel már felépítettél bennem. Végtelen jóság, tekintsd ismét magadénak azt, ami a tiéd és hántsd le rólam mindazt, ami idegen, ami elzár tőled.