Évközi 30. vasárnap

OLVASMÁNY: Sir 35,15-22: Az Úr különösképpen oltalmába veszi azt, aki nehéz élethelyeztében nem káromkodik, hanem bizalommal az Ő segítségét kéri. Lehet, hogy maga az élethelyzet nem változik, de élhetővé válik, s talán még különös ajándékok is születnek belőle. Aki szándékosan okoz testi és lelki gyötrelmet embertársának és azt nem teszi jóvá, tettének hatásai előbb-utóbb a saját életében fognak megjelenni.

SZENTLECKE: 2Tim 4,6-18: Szent Pál élete összeomlik, gondolhatnák sokat. Börtönben van, és a kivégzés vár reá. Ő mégis nagy győzelemnek éli meg azt, ami vele történik. Befejezte az evangélium hirdetését, elvitte a Római Birodalom leginkább lakott területeire. Eddig az Úr azért szabadította meg minden életveszélyből, mert feladatot bízott rá. Most pedig a jutalom következik, az örök élet koronája. Egészen megrendítő, hogy Szent Pál, aki élete során oly sokszor vallott esendőségéről, most milyen nyugodt és ünneplő lelkiismerettel közelít az Úrhoz. Most jutott a legközelebb az Isten irgalmasságának és szeretetének valóságához. Átment engem a mennyországba, közli Timóteussal. Szent Pál nagy felelősséggel viseltetik tanítványa iránt. Ezzel példát mutat minden édesapának, hogy miképpen neveljék fiaikat. Nagy Szent Gergely írta: „Krisztus híve az örök jutalomra való tekintettel szeresse evilági nehézségeit.”

EVANGÉLIUM: Lk 18,9-14: A farizeus és a vámos magatartása merőben ellentétes és nagyon tipikus. A farizeusnak fontos az emberek elismerése. Erre játszik rá. A vámost viszont az foglalkoztatja, hogy Isten miképpen tekint őrá. A farizeus maga akarja sikerre vinni az életét, a vámos ezt Istentől reméli. A farizeus a hazugság csillogó ruháiba öltözik, a vámos az igazság hétköznapi ruhájába. A farizeus kerüli a bűnbánatot, a hamis életével való szembenézést, a vámos ezt megteszi. A farizeus saját magát jutalmazza, a vámos tudja, hogy a jutalom csak Istentől jöhet. A farizeus nem tud elbizonytalanodni, a vámos már túl van ezen az önáltatáson. A farizeus nem juthat el a szolgáló szeretet felemelő állapotába, a vámosnak viszont nagy esélye van erre. Az egész történet igen komoly tanítás a szentgyónásról, de az igaz vallásosságról is. A vallás a megtérés eszköze és nem kulturális vagy spirituális hobbitevékenység. A mai farizeus keresztény elhárítja magától e történet tanúságát, az igaz keresztény azonban mélyen elgondolkodik.       

A ZSOLTÁR VÁLASZA: A szegény felkiáltott Istenhez,  *  és Isten meghallgatta őt.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 30. vasárnapot ünnepeljük (II. zsoltárhét) Hétfőn Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok ünnepe lesz. Pénteken Mindenszentek, parancsolt főünnep. Szombaton, Halottak napján a zarándokegyház a szenvedő egyházért végez közbenjárást. Búcsút is nyerhetünk halott szeretteinknek, az Egyház által előírt formai és lelki feltételek teljesítésével.

Az ünnepi miserend:

November 1-jén, pénteken, Mindenszentek napján Mogyorósbányán 17 órakor, Sárisápon 18 órakor kezdődik a szentmise.

November 2-án, Halottak napján: Annavölgyben 17 órakor, Sárisápon 18 órakor kezdődik a szentmise.

Mogyorósbányán pénteken este ½ 5-kor, Sárisápon szombaton este ¾ 7 kor lesz a temetőben lucernárium. Vasárnap a miserend változatlan.

Sárisápon november 10-én, vasárnap a 11 órai szentmise keretében tartjuk a Szent Imre búcsút. Erre előkészületül szombaton sokan takarították a templomot és a plébániát. Hálás köszönet a munkájukért.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (október 27. – november 3.) V: + id. Tutervai József és neje: Varga Etelka és hozzátartozók; H: (….); Sz: + Tódor József (gyászmise); P: + Mátyási Károly és szerettei; Szombat: Valamennyi + testvérünkért; V: + Teréz

MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (október 27. – november 3.) V: pro populo; K: (….); Péntek: Valamennyi + testvérünkért; V: (….)

A búcsú a már megbánt és megbocsájtott bűnök ideiglenesen visszamaradó hatásának enyhítése (részleges búcsú) vagy megszüntetése (teljes búcsú) az Egyház közbenjárása által.

A búcsúnak egy egészen újszerű és nagyon aktuális formája jelent meg. Az Emmánuel Közösség gyalogos zarándoklatot szervez azon édesanyák számára, akik házassági kudarcukkal (válásukkal) maradandóan megsebesítették gyermekeik lelkét. Ezen a zarándoklaton nem a mindent hárító farizeusként, hanem az Istenre nagyon nyitott vámosként vesznek részt. A gőg útja sehova nem vezet, az alázat útján azonba Jézusra, vagyis életre és örömre találunk. Az édesanya felbecsülhetetlen áldás a gyermek életében, de súlyosan meg is terhelheti gyermekét. Szent Péter azt írja, hogy Jézus megszabadít bennünket atyáink nehéz (pogány) örökségétől. (1Pét 1,18) Ez a mondat természetszerűleg nem csak az atyák, de az anyák öröksége alóli felszabadításra is vonatkozik.

Szent II. János Pál pápa: Az értelem és a lélek autonómiája nem jelenti azt, hogy az emberi értelem teremti az erkölcsi törvényeket és normákat. Az isteni törvénytől elszakadt „autonóm” emberi erkölcs olyannyira alatta marad minden esetben az isteninek, hogy erőltetése már rövid távon is súlyos pusztulást okoz az emberi viszonyokban és veszélyezteti az élet fennmaradását. Az Istennek engedelmeskedő ember nem lesz valamiféle isteni önkény áldozata, hanem éppen ellenkezőleg, önnön jó természete kibontakozik és a legmélyebb összhangba kerül benső önmagával.

Évközi 29. vasárnap

OLVASMÁNY: Kiv 17,8-13: Az ószövetségben gyakori felismerés, hogy nem az emberi kiválóság teszi a nagy dolgokat, hanem Isten ereje. Ez az erő olykor felemel, máskor alázatra int. Mózes megtapasztalja, hogy az amalekitákat nem a harcosok győzik le, nem az ő stratégiája diadalmaskodik, hanem Isten, aki oltalmazza azt, aki imádsággal hozzá fordul.

SZENTLECKE: 2Tim 3,14-4,2: Szent Pál második római fogságából ír kedves tanítványának, Efezus püspökének, Timóteusnak, és kéri, hogy látogassa meg. Mivel Pál nem biztos abban, hogy Timóteus még életben találja őt, ezért mintegy végrendeletszerű levelet ír neki. Ezzel még egy utolsó buzdítást ad, hogy a kedves tanítvány is hősiesen fussa végig a pályáját, nem megrettenve a szenvedésektől sem Krisztusért.

EVANGÉLIUM: Lk 18,1-6: Három okból szokták az emberek elhárítani az imádságot. 1. Isten úgysem hallgat meg, kipróbáltam és nem segített. 2. Isten tudja, hogy mire van szükségem, hiszen mindenható, ezért nem kell őt emlékeztetni. 3. Én magamban bízok. Csakis én tudok magamon segíteni, nem az Isten. Az imádság azonban nem Istennek kell, hanem nekünk. Minket formál és alakít jótékonyan. Jézus azonban arról is gyakran beszél, hogy jól kell imádkozni. Nem úgy, mint a pogányok, akik a sok beszédtől remélik a meghallgatást, s nem úgy, mint az írástudók és a farizeusok, akik magamutogatóan vagy lélektelenül imádkoznak. Jézus azt kéri, hogy ne fellángolásszerű legyen az imaéletünk, hanem folytonos. Ki imádkozik rosszul? Akinek a kérése nem a szilárd hitből fakad. Kit nem hallgat meg az Isten? Azt, aki valójában nem az élő Istenhez szól, hanem Isten helyett valami kérést teljesítő automatához. Az az ember képes az Istent megszólítani, aki mély szeretetkapcsolatban van vele. Csak az a kérésünk jut el Istenhez, amely igaz hitből fakad. Nagyon sok ember, miközben imádkozik, nem Istenhez szól. Őt Isten nem is tudja meghallgatni. Aki nem hisz az Egyháznak, s aki nem hisz az Egyházban, az nem keresztény módon, hanem pogány módon vagy farizeusként „imádkozik”. Az ördög nagyon odafigyel arra, hogy minél több ember függetlenítse magát az Egyháztól, és a celebek csodaimájáért lelkesedjen. Ne lásson például különleges erőt a szentmisében. Aki a televízón keresztül, uzsonnát falatozva nézi a szentmisét, nem részese az Egyház nagy kegyelmi áramlásának. Mint ahogy az sem részese ennek a kegyelmi áramlásnak, aki bármilyen módon ártalmára van az Egyháznak. (Békétlen, pletykás, saját sérelmeit hánytorgatja, bizalmatlanságot kelt a lelkipásztor ellen, rossz példával jár elől.)      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Segítségünk az Úr nevében van,  *  aki mennynek és a földnek alkotója.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 29. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Missziós vasárnap van. Országos gyűjtést tart a katolikus Egyház. A perselyadományokat a missziók javára juttatjuk el.

Sárisápon a templombúcsút november 10-én, vasárnap, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk.

Október 22-én, kedden 18 órakor hittanos szülői értekezlet lesz az iskolában.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (október 20-27.) V: + Jurásek János és felesége: Lukácsi Ilona és szeretteik; H: + Lakics Gyula és felesége: + Pender Teréz és szeretteik; Sz: (….); P: (….); V: + id. Tutervai József és neje, Varga Etelka és hozzátartozók

MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (október 20-27.) V: pro populo; K: Halva fekvő testvérünkért (Szakmár Vivien); V: (….)

Ferenc pápa a misszió lényegét abban látja, hogy minden ember, akár tudja, akár nem, Jézust keresi. Isten legnagyobb ajándéka az emberiségnek: Jézus. Nekünk, akik élő kapcsolatban vagyunk Jézussal, segítenünk kell, hogy minél több ember eljusson erre az élő kapcsolatra. A kereszténység nem abból áll, hogy bebiztosítjuk életünket Jézussal, hanem sokkal inkább abból, hogy elvisszük Jézust másokhoz.

Alexis Carrel: „Ahol imádkoznak, ott rendesen több a kötelességtudat és a felelősségérzet, kevesebb a féltékenység és a gonoszság, s inkább tekintettel vannak az emberek egymás érdekeire. Bebizonyított ténynek látszik, hogy szellemi kifejlődésünkhöz és erkölcs érzékünk helyes alakulásához nagyban hozzájárul az imaélet. Még akkor is, ha ebben csak amolyan középfokra jutottunk el. A társadalmak, amelyekből eltűnik az ima szükséglete, elindulnak az erkölcsi nihil és az ezzel együttjáró erkölcsi elkorcsosodás felé. Ahol nem imádkoznak, ott egyre több lesz a megnem értés és az ellenségeskedés.”

Mariay László: Amikor valahol eltűnőben van a kereszténység, ott valójában a keresztények vannak eltűnőben. A kereszténység meggyengülése a keresztények gyengeségének a jele. A politika nagyon óvatosan bánjon a kereszténységre való hivatkozással. A politika a kereszténységet akarja erősíteni, de ez a keresztények Jézus és Egyháza iránti mély, belső elköteleződése nélkül nagyon visszaüt. A kereszténység megerősítése nem lehet politikai akció.

Évközi 28. vasárnap

OLVASMÁNY: 2Kir 5,14-17: Az olvasmány is megfogalmazza azt a három dolgot, amelyekből aztán az Evangéliumi részlet kapcsán az eheti gyakorlati kereszténységünk vezérfonala lehet. Hála nélkül nincs valódi istenkapcsolat. (Milyen sok keresztény nem érti a vasárnapi szentmise mirevalóságát!) A hálátlan ember önmaga emlékművét építgeti és nem az Istenből él. A másik elmélkedési téma az „idegenekhez” való viszony. Tudnunk kell, hogy minden jószándékú ember – bármikor és bárhol élt a világban – Jézust keresi. A missziós tevékenységünk ebből a felismerésből indul ki. A harmadik dolog pedig a valódi gyógyulás felismerése, hogy ne elégedjünk meg részleges vagy téveszmés gyógyulással. A gyógyulás útján az az ember jár, aki jó viszonyba került Teremtőjével. 

SZENTLECKE: 2Tim 2,8-13: A minap hallottam: Férjemmel együtt katolikusok vagyunk, de nem hiszünk a halál utáni létben és az angyalokban meg ilyesmikben. Minden ember vallásos, de ez önmagában még nem feltétlenül gyümölcsöző. Csak az a vallásosság lesz gyümölcsöző, amely jó irányba viszi a szívet, a szellemet és az akaratot. A vallás legprimitívebb formája az, amikor egyfajta ópiumként, önmegnyugtató terápiaként működik. Szent Pál ezúttal is a hit forrására irányítja a figyelmünket: megrendülten szemléljük Jézus feltámadását, és minden további következtetésünket ebből a tényből kell levezetnünk. 

EVANGÉLIUM: Lk 17,11-19: Jézus kimondja, hogy a tíz leprás közül teljes értelemben csak az az egy idegen gyógyult meg, aki visszatért hálát adni. A szentmise neve és lényege szerint: hálaadás. Aki hálával fordul Isten felé, beengedi életébe az Isten gyógyító, szabadító, éltető kegyelmét. Enélkül abban az önáltatásban élünk, hogy elegendők vagyunk önmagunknak, minden erővel és képességgel rendelkezünk, amelyekkel teljessé tehetjük az életünket. Kár, hogy nem nézünk körül, ez még senkinek sem sikerült.      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr megmutatta üdvösségét,  *  a nemzetek színe előtt. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Az évközi 28. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét)PéntekenSzent Lukács evangélista ünnepe lesz. Jövő vasárnap, a Missziók vasárnapján országos gyűjtés lesz a missziók javára. 

Mogyorósbányán kedden már 17 órakor lesz a szentmise. Mogyorósbányán kedden 18 órakor hittanos szülői megbeszélés lesz a plébánián. 

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (okt. 13-20.) V: + Horváth Jakabné, szül. Kovács Anna és + férje; H: (….); Sz: + Izsó Gyuláné, szül. Pender Anna és szerettei; P:  + Skrek nagyszülők és szeretteik; V: + Jurásek János, felesége: Lukácsi Ilona és szeretteik 

MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (okt. 13-20.) V: + Dániel Lászlóné szül: Fauer Rozália (1. évf.); K: + szülők és + hozzátartozókV: (….) 

Ki a szabadító? 

A politikai életben a választási időszakban ajánlgatják magukat a szabadítók. Fel kell szabadítani a városok és falvak népét a rezsim uralma alól, hirdetik nagy hangon, akik most éppen nincsenek hatalmon, de nagyon vágyakoznak rá. Önnön magukat a nagy felszabadítóként ajánlgatják, holott csak arról van szó, hogy a „felszabadított” falvak és városok az ő támogatóikká válhatnak. Nem képes azonban semmiféle szabadításra az ember, aki önmaga foglya. (Ezt nem vette figyelembe az úgynevezett „felszabadítási teológia.) Saját neveltetésének, szellemi és lelki korlátjainak, önzésének, hatalomvágyának, bűneinek, ideológiai éretlenségének a foglya minden ember a megtérése előtt. Szabadításra voltaképpen csak a szentek képesek, akik az őszinte megtérésük után olyannyira nyitottá váltak Isten és az Ő Igazsága iránt, hogy már nem önmagukat, hanem Jézust ajánlgatják. A hatalomvágyó politikus tud arról az anomáliáról, hogy a bűneitől megkötözött fogolyként másokat akar felszabadítani. Ezért megtérésre nem szoruló szentnek hirdeti magát, megvilágosultnak, az igazság letéteményesének, feltétel nélkül követésre érdemesnek. Ezt a hamis önközlést az ellenlábasok felismerik és kipellengérezik, övéi azonban nem. Ők a szabadulás illúziójába kapaszkodnak, vagy – ami nem kevésbé veszélyes – önmagukat rehabilitálják a vezér iránti lojalitásukkal. Ezt olyan útnak vélik, ahol nem kell öniismeret, bűntudat és bűnbánat, csak diadalittas vonulás. De hová? (Minden forradalom ilyen.) Ember embernek nem lehet szabadítója, annál inkább farkasa. Ha naivan szabadítónak mondja magát, akkor a szabadítást egy igencsak behatárolt területre kell értelmeznünk: időleges kedélyjavítás, depresszióoldás, a test romlásának lassítása, önszuggeszciós technikák átadása stb. Önmagunk korlátjaitól, a halál szorongásától (ezt most klímaszorongásnak mondják) vagy a tévedéseinkbe való rezignált beletörődéstől csak Jézus tud kimenteni. Egyedül az Ő neve: Szabadító. „Nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnének”, mondja Szent Péter. (ApCsel 4,12) Az Istentől elszakadt ember önmaga emlékművét építgeti, hogy aztán megtapasztalja annak drámai összeomlását.  

Kodály Zoltántól hallottuk, hogy az ember az életének első felében hibát hibára halmoz, a második felét pedig azzal tölti, hogy ezt kimagyarázza. Az ókori görög orvosok ehhez hasonló megállapítást tettek. Az ember anyagi javainak kétharmadát felesleges és hibás étkezésre költi, az élete derekától pedig az anyagi javainak kétharmadát az ebből fakadó betegsége gyógyítása végett orvosoknak adja. S ez nem csupán a testi bajokra értendő. Sokkal általánosabb olvasata van. Mély emberi bölcsesség rejlik abban, hogy mihamarabb Istenre kell bízni magunkat.

Évközi 27. vasárnap

 

OLVASMÁNY: Hab 1.2-3; 2.3-4: Akinek nem igaz a lelke, az végül elbukik, az igaz azonban a hűségéért Istennél élni fog. A hamisság csak ideig-óráig tud igazságként tetszelegni. Főleg egy választási időszakban látszik, hogy mennyi szenny tud felszínre törni. Vannak emberek, akiket nem a jó ügy szolgálata, mások javának előre mozdítása, hanem csak egyéni gazdagodásuk és a hatalom vonz, amiért bármire képesek. Minden morális elvet és tradicionális keretet lebontanak, hogy hatékonyabbá tegyék a Sátán rombolását a lelkekben. Mégsem az ő „művük” fog kiépülni, hanem a Jézus Krisztus műve, amelyet a kicsinyek és alázatosok tudnak diadalra vinni. Arra a hősiességre, amely diadalra viszi a szeretetet, az élet egyetlen feltételét, csak ők képesek.

SZENTLECKE: 2Tim1,6-14: Szent Pál közvetlenül a halála előtt írja ezt a második levelet Timóteusnak. A viszontagságok közepette nem csüggedhetünk el, mert velünk van a józanság és a szeretet lelke. Ahhoz, hogy a lelkünket megmentsük, a hit jó harcát meg kell harcolnunk. A Jézus melletti helytállás mindig küzdelemmel jár, de mindig diadalra juttat bennünket. Az Egyház is eltévedt, amikor a siker káprázatát elfogadta. Cserben hagyta az embereket, amikor a küzdelmet feladta és a világhoz idomult. A nehéz történelmi időkben mindig vigaszt és örömet talált az ember a hit hősies megélésében, a jóléti világban azonban a hit hősiességétől visszariad, mert tehertételt lát benne. Ám megtapasztalja, hogy a tehertétel nélküli lélek előbb hamissá majd súlyos beteggé válik. A hamisság jele a gőg, a betegség jele a szeretet kimúlása.

EVANGÉLIUM: Lk 17,5-10: Az igaz ember attól igaz, hogy az élete folyamatos növekedésben van, s ezt alázatosan elfogadja, ezzel együttműködik. Aki úgy akar igaz lenni, hogy annak hirdeti magát, az lelkileg durvul és szegényedik. Az önmagát igaznak hirdető ember a legtöbbször nem engedheti meg magának, hogy elbizonytalanodjon, mert akkor szétesne az a hamis világkép (keresztény minimum), amit felépített magában. Jézus egy közismert képet használ az úrhatnám szolgáról, aki nem a szolgálatban, hanem az urizálás iránti vágyakozásban keresi az örömét. Ő is haszontalanná válik, meg a rá bízott érték is kézen-közön elvész. Hitünk is folyamatos növekedésben van, az istenkapcsolatunk egyre inkább tisztul. Ha nem erről tanúskodunk gyermekeinknek, akkor nagyon megnehezítjük Istenre találásukat és az evangéliumi értékrend szerinti igazzá válásukat. Minden ember életében döntő kérdés, hogy milyen inspirációt kapott gyermekkorában a szüleitől és a nagyszüleitől. Karrierre vagy pedig szeretetre nevelték-e?  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Bár hallgatnátok ma Isten szavára,  *  „Népem ne légy kemény szívű.” (2. tónus)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 27. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Ma sok helyütt terménybetakarítási hálaadást tartanak. Kedden Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya főünnepe lesz. Az ünnepi szentmisét kedden 18 órakor Mogyorósbányán tartjuk. Sárisápon hétfőn előesti szentmisével ünnepeljük.

Mogyorósbányán és Annavölgyben változik a keddi, illetve a szombati misekezdés. Mogyorósbányán október 15-től 17 órakor kezdődnek a keddi szentmisék, Annavölgyben október 12-től szintén 17 órakor kezdődnek a szombati szentmisék.

Október missziós hónap az egyházmegyénkben. Ferenc pápa a misszió lényegét abban látja, hogy a megkereszteltek felismerik, küldetést kaptak arra, hogy Isten nagy ajándékát átadják embertársaiknak. S ez az ajándék: Jézus. Hogy az ajándék a mi szívünkben is ott legyen, októberben minden esti szentmise előtt ½ 6-tól szentségimádást tartunk. Ezt követi a litánia.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (október 6-13.) V: + Urbanics József (1. évf.), élő és + szerettei; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: + Viszkok gyermekek; P: (….); V: + Horváth Jakabné, szül: Kovács Anna és + férje

MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (okt. 6. – okt. 13.) V: + Krecz Dániel és + családtagok; K: élő és + családtagok; V: + Dániel Lászlóné, szül: Fauer Rozália (1. évf.)

Október 3-án ünnepeljük Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspököt. 1949. április 5-én tartóztatta le a román állambiztonsági szervezet és 1953. október 2-án a sok kínzás következtében a nagyenyedi börtönben meghalt. Cellatársa, Szentannai Sándor református tanító egy történetet közölt vele kapcsolatban. „1950. március 17-én történt, ezt a dátumot megjegyeztem, mert másnap Sándor-nap volt. Szilárd azt mondta: ’Sanyi, holnap meghívlak ünnepi, Sándor-napi ebédre.’ El sem tudtam képzelni, hogy mit ért ő meghívás meg ebéd, sőt ünnepi ebéd alatt. Hiszem a hozzátartozóink azt sem tudták hol vagyunk, élünk-e vagy meghaltunk, nem kaptunk senkitől csomagot. Azért nagyon vártam a másnapot. Tizenegy óra után odajött hozzám, és kivett a ruhájából egy fehér gyolcsba csomagolt kenyérszeletet, az előző napi kenyéradagját. Kettétörte és a felét odanyújtotta nekem: Vedd el és Isten éltessen! A megrendüléstől sírtam és nagyon boldog voltam. Ott, a börtönben éltem át életem legfelemelőbb Sándor-napját.” Vajon, a nagyhatalmú börtönőrök és a nagyhatalmú állambiztonsági emberek megsejtettek-e valamit abból, hogy az emberlétnek magasabb szintjén állnak azok, akiket ütnek-vernek, mert az emberséget, vagyis a szeretetet és az Isten iránti hitet nem tudták kiverni belőlük. Aztán elgondolkodhatunk azon is, hogy ma milyen sokan önként feladják az emberségüket, amikor Jézus helyett a hazugság és a gyűlölet mestereit követik. Aki nem képes hősiesen szeretni, abból észrevétlenül elfogy az emberség.

Thomas Merton: Arra születtünk, hogy őszintén és szabadon szeressünk. Tehát valami olyat kell adnom a másiknak, ami nagyon hozzám tartozik, vagyis önmagamból, sőt önmagamat kell adnom. Ismerjük fel ezt a szeretetet az Eucharisztiában, Jézus önátadásában.