Húsvét 2. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 5,12-16: Mi volt a korabeli Egyház sikerének a kulcsa, és miért kap olyan nagy elutasítást ma ugyanaz az Egyház? Bizonyára azért, mert sem a keresztények, sem a kereszténységgel szembe helyezkedő csoportok már nem az Egyházról magáról beszélnek és példálóznak, hanem az emberek Egyházhoz való viszonyról. Pedig nem a keresztény hat a maga emberi értékeivel mások lelkére, hanem az Egyház, amennyiben meg tudjuk jeleníteni önmagunk és mások számára a Krisztus szándéka szerinti természetét A teremtés Krisztusra irányul. Isten Jézusért teremtett. Azért, hogy Jézus megtestesülése univerzálissá váljon, és az Istent szeretőket magába fogadja. Hiszen csak egy élet van, s ennek teljességét Jézustól kapjuk. Az Egyház sohasem lehet bűnös, hiszen Krisztus titokzatos Teste. Az anyaság sem bűnös még attól, mert néhány nő bűnösen éli meg. A bűn bennünk van és az Egyházzal való kapcsolatunkban ismerhető fel. Nem az Egyház a bűnös, hanem az Egyházzal való kapcsolatunk tud bűnös lenni. Ferenc pápa húsvétkor mondta, hogy a keresztény identitásunkat nem mi magunk alakítjuk, hanem az Egyházzal való közösségünk. Krisztus Egyházában nincsenek „self made man”-ek, (önmagukat megcsinált emberek) mert keresztény identitásunk Krisztus Testének javaiból épül ki. Az Egyház konok ellenségeinek helyzetét is meg lehet értenünk. Amíg valaki nem tért meg, addig nagyon fontos neki, hogy problémás élethelyzetét és életvitelét harcosan legitimálja. Nem tehet mást, mint hogy félreértse és félremagyarázza az Egyházat, ezzel is késleltetve a saját életében szükséges felismeréseket. Olyanok, akiknek már az általános iskolával is komoly gondjuk volt, egyetemi katedrát követelve magyarázzák félre a Szentírást, a szövegértés legelemibb szabályait is mellőzve. Az emberi bölcsesség és a történelem alapvető ismerete nélkül kárhoztatják az Egyházat. Nem az igazságkeresésről, hanem saját korlátozottságukról téve tanúbizonyságot. Érdemes észrevenni, hogy az ilyen zavaros internetes bejegyzéseket milyen nagy tömeg olvassa. Zene a fülüknek. Ők még az önigazolás kényszerében élnek. Még nem nyílt meg számukra az a világ, amelyben Isten várja őket.

SZENTLECKE: Jel 1,9-19: Szent János a jelenések könyvében azt az igazságot világítja meg, hogy Jézus van a világmindenségben zajló történések középpontjában. Ő a kezdet és a vég. Vele indul és hozzá érkezik meg minden. Az ember Jézussal egyesülve léphet be a Szentháromság világába.  

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Helytelen, ha Szent Tamást gyenge kereszténynek tarjuk és leszóljuk: igen, ő a hitetlen. Szent Tamás, ha abban a lélektani helyzetben úgy fogadta volna el Jézus feltámadását, hogy voltaképpen ő volt az egyetlen, aki még nem látta a feltámadt Urat, akkor Máriával egy szintre kellene őt emelnünk. A hitetlen Tamásnál mi sem vagyunk különbek. Ráadásul ő példát mutat nekünk mély hitvallásával. Bárcsak követnénk őt.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,  *  mivel irgalma örökké megmarad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét 2. vasárnapját ünnepeljük. A mai nap az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Szent II. János Pál pápa vezette be az Egyházba ezt az ünnepet. Ma van a búzaszentelő is, könyörgő nap a jó termésért. Pénteken lesz Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe.

Május 9-én, csütörtökön este 7 órakor a Képviselőtestületet és a Karitászt várom a plébániára közös megbeszélésre. Egy napirendi pont lesz, a karitász munka kiszélesítése és a plébániához kapcsolása.

A templom előterében a hittanosok rajzait tekinthetjük meg. Májusban minden esti szentmise előtt negyed órával elimádkozzuk a Lorettói litániát.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 28. – május 5.) V: + Üveges Károly és neje. Viszkok Mária; H: (….); Sz: (….); P: +id. Lapos János és szerettei; V: Édesanyákért hálából

Hitvalló Maximosz (Maxiszosz Confessor) a VII. században az igaz hitben való helytállása miatt vált vértanúvá. Az Egyház lényegét nem értő, nehézkes felfogású, de annál magabiztosabb II. Konstans bizánci császár áldozata lett. Fennmaradt írásai között találjuk a belső keresztény élet kibontakozásának szép leírását: megvilágosodás – beavatás – egyesülés. Megvilágosodom önmagammal kapcsolatosan. A szentségek által beavatódom az Egyház közösségébe. S megtörténik az egyesülés magával Jézussal, aki maradéktalanul hordozza az én életemet is. Rajta kívül torzó maradok. Más leírás szerint a következőképpen valósul meg a szeretetben való kibontakozásunk. Felismerem az erosz kuszaságát. Mások felé fordulok testvéri szeretettel. (Ez a filia.) Engedem, hogy Jézus bevonjon abba az agapéba, egyesülésbe, amelyben lét valódi tartalma megszületik s az élet szépséges titka feltárulkozik. A harmadik felosztás a leginkább gyakorlatias. Íme. A kereszténység legprimitívebb formája, amikor a hívek és a pap egymással tusakodnak. A legtöbb kritikusnak nem az Egyházzal van gondja, hanem az Egyházhoz társított jelenségekkel. S minél inkább meg akarja változtatni – ő maga, a saját okosságával –, annál távolabb kerül az Egyház lényegének megértésétől. (Az Egyházat Szent Ferenc módján kell megreformálni.) A második fokozat a személyes megtérésnek az a kerete, amikor bizonyos elkülönüléssel (lelkiségi elitet képezve) élvezzük és óvjuk a saját lelki jólétünket. (A vallásból annyit élünk, ami jó nekünk.) A harmadik és legmagasabb szint, amikor megvalósul a teljes lelki közösség az Egyházzal, és az egyéni igazságkeresések helyett az Egyház szolgálatába helyezem magam. Felismerve, hogy a másik ember életébe az áldás nem tőlem, hanem az Egyháztól jön. (Nem a Képes Biblia otthoni olvasásával tudom katolikussá nevelni a gyermekemet, hanem ha rábízom őt az Egyházra. Sok ünnepelt pszichoterapeuta nagyon téves utat mutat, amikor azt állítja, hogy az emberben autonóm boldogságforrás van. Találd meg magadban ezt az erőforrást és legyél pozitív, mondják. Az erőforrás Jézus. Őt kell megtalálni. Ha az életemen kívülre helyezem, az erőforrást is eltávolítom magamból.

Teilhard de Chardin: A kereszténység, mint történelmi valóság mindig együtt halad a folyamatos teremtés adta fejlődéssel. Így a kereszténységet a fejlődés vallásának is mondhatjuk. A kereszténység a teremtésben egyre inkább kiáradó Istent szolgálja.

H ú s v é t

OLVASMÁNY: ApCsel 10,34-43: Péternek még nem volt lehetősége „keresztény értékek” mellett érvelnie. Ő Jézusról beszélt. Arról, hogy miképpen ismerte meg benne az Isten Fiát, és miképpen él szent közösségben Üdvözítőjével, Jézussal, aki immár feltámadottan megnyitotta nekünk az Istennel való közösséget. Azt a dimenziót, ahol a boldogságunk van. Péter nem ideológiát hirdet, hanem azt, amit megélt és megtapasztalt. Mint a gyermeklátnokok Fatimában és Lourdesben. Semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, amit mond. Mindössze azt közli, hogy az isteni jóság és szeretet kiáradt az emberre, és ennek mi befogadói és közvetítői lehetünk.

SZENTLECKE: Kol 3,1-4: Szent Pál arról tesz tanúságot, hogy Jézus feltámadásával a mi életünk is új távlatba helyeződik, mintegy előre részesedhetünk saját feltámadásunk áldásaiból. Már nem a föld formál bennünket, már nem a reménytelenség ellen küzdünk különféle hamis orvosságokkal, hanem átadjuk életünket Jézusnak az egyetlen orvosnak, aki meggyógyítja és teljessé teszi bennünk az EMBERT.  

EVANGÉLIUM: Jn 20,1-9: Az evangélisták nem „ügyeskednek”. Nem próbálnak úgynevezett hiteles tanúkat gyűjteni a feltámadás igazolására. Úgy írják le, ahogy történt. Asszonyokkal kezdődik a tanúságtétel láncolata. A korabeli jogfelfogás szerint ők nem lehettek hiteles tanúk. Nem igyekeznek az evangélisták a harsonaszó erejével, hatásvadász módon érvelni. Minden nagyon csendes, nagyon meghitt, nagyon bensőséges. Jézus valósága ezen az úton érkezik meg mindenkihez. Nem külső erővel hat, hanem csendesen megérinti a lelket. Jézust nem lehet virtuális „valóságba” helyezni. Ő másutt van, a mi személyes életünk legbensőbb valóságában. Ott születik meg, ha befogadást talál. Akik befogadják, azoknak megadja, hogy vele együtt Isten fiai legyenek.  

A zsoltár válasza: Ezt a napot az Úristen adta,  *  örvendjünk és vigadjunk rajta!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét van, Urunk feltámadásának ünnepe. Megváltásunk győzelmének az ünnepe. Isten drámai módon újból maga felé fordította az eltévedt emberiséget. Húsvéthétfőn vasárnapi miserendet tartunk Sárisápon és Mogyorósbányán. Jövő vasárnap lesz az Isteni Irgalmasság vasárnapja és könyörgőnap a jó termésért.

Hálás köszönet azoknak, aki a húsvét méltó megünneplésében segítettek a közösségben. Takarítók, díszítők, a templomkertet rendbe tevők, ministránsok, énekesek.

Elkészült templomunk harangjainak felújítása és a korszerű vezérlés kiépítése. Köszönet a támogatóknak.

Kegyelmekben gazdag, áldott Húsvétot Mindenkinek!

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 21-28.) V: pro populo; H: (….); Sz: + Basovszky Imréné, szül: Viszkok Katlin és + szülei, valamint szerettei; P: + Varga János és neje: Basovszky Julianna és szeretteik; V: + Üveges Károly és neje: Viszkok Mária

Hogyan érkezett meg a mi világunkba az idei Húsvét? A mi világunk alatt a jelen történelmi valóságot értjük, de még inkább a személyes belső életünket. Abban a történelmi közegben, amelyben élünk, sokan a húsvét átértelmezésén szorgoskodnak. Lázasan keresik, hogy mivel helyettesítsék az Evangéliumot, a kereszténységet és Jézust. A kereszténység előtti mitológiákba kapaszkodnak, azokat elevenítik fel. Miért? Hogy védekezni tudjanak az életüket átalakító és új alapokra helyező Jézussal szemben. Jézus kivezeti az embert önzésének labirintusából és a megváltás közös ünneplésére hívja. Az önzés labirintusa egy olyan kultúrát jelent, amely segít a valóságtól elzárkózni és hiedelmekbe kapaszkodni. Jézus valósága könnyed és felszabadító. A Jézustól elhatárolódó hiedelmek kultúrája egyre önellentmondásosabb, egyre vállalhatatlanabb, és egyre erőszakosabb ideológiai terrorral tartható csak fenn. Európai Egyesült Államok. Nyilvánvalóan blöff. Arra azonban jó, hogy a hitüket és jövőképüket veszített emberekben az Evangélium valósága helyett bódító ábrándokat tápláljon. Ne legyen semmi kétségünk afelől, hogy az Egyesült Európai Államokat a birodalmi élethez szokott egykorvolt gyarmatosítók erőltetik. Vajon, milyen szándékkal? Gyakran halljuk a másik blöfföt: Meg kell büntetni azokat az államokat, amelyek nem tisztelik az európai értékeket? De hát kik teremtették meg az európai értékeket? Nemde ezek az államok. Meg Arisztotelész, Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc, Dante, Giotto, Bach, Beethoven, Mozart, Goethe, Tolsztoj, Galilei, Darwin, Kalkuttai Szent Teréz anya, Roger testvér – nem csupán a műveikkel, hanem azzal, ahogy az emberi lélekről, az ember és az Isten kapcsolatáról gondolkodtak és ahogy Jézust megértették. Tényleg hitelesebb útmutatás adnak az európai értékekről a gender aktivisták és a nyitott társadalom blöffjével házalók? Nagyhétfőn elégett és ledőlt a párizsi Notre Dame huszártornya. 93 méter magasságból lezuhant a híres szélkakas. A benne lévő ereklyék (Szent Dénes, Szent Genovéva és Jézus töviskoronájának egy tövise) Párizsra vigyáztak. Vajon megérti-e Párizs és Európa, hogy újra kell építeni a kereszténységet?

Megérkezett az idei húsvét a mi belső világunkba is. Nem annyira az a kérdés, hogy miképpen készültünk elő, hanem az, hogy miképpen fogadjuk be és visszük tovább lelkünkben az idei húsvét üzenetét és ajándékát. Hiszen azzal, ahogy a megváltás ajándéka bennünk kibontakozik, a világban is erősebben lesz jelen. Az ajándéknak csak az önzésünk, az alázat és bűnbánat nélküli magabiztosságunk tud ellenállni. Ezzel azonban egyre inkább aláhanyatlik bennünk és körülöttünk az élet minősége. Persze, rohanni fog a világ, hogy ezt a hiányt kacatokkal és csecsebecsékkel, hamis rangokkal és hazugságokkal, meg álszent ideológiákkal ideig-óráig betölthesse.

Pilinszky János: Jézus föltámadása észrevétlenül történt. S ezt a leckét az emberiségnek nehéz megértenie: a győzedelmesnek és alázatosnak, az erősnek és a tökéletesen gyengének azt a nagyon kemény húsvéti leckéjét.

Virágvasárnap

OLVASMÁNY: Iz 50,4-7: Izajás próféta mintegy a Messiás lelkületét mutatja be, amellyel majd vállalja azt a sorsot, amelyet a bűn által irányított embertől kell elszenvednie. A Messiás tudja, hogy az embert, aki a bűn foglya csak a legnagyobb szeretet képes kiszabadítani megkötözöttségéből. Jézus válasza a bűnre az önfeláldozás. Az Evangélium szerint az Úr a szamariai asszonyt és a házasságtörésen ért asszonyt a szeretet és a megbocsájtás atmoszférájába helyezi, miként az Atya is a tékozló fiút. Csak ebben a helyzetben kezd magára találni és helyesen következtetni az emberi lélek. Jézus keresztáldozata nélkül még mindig a bűn, az erő és az önzés logikája irányítaná az embert. 

SZENTLECKE: Fil 2,6-11: A földi hatalmasságok és a diktátorok nem tudják megnyerni az emberek szívét. Azt csak a szeretet képes megragadni. A szemfényvesztők, az álmessiások, a szupersztárok ideig óráig tudnak hatni, majd nagy csalódást okoznak az igaz életminőségre vágyódó emberek lelkébenUgyanaz a lelkület legyen bennetek, amely Jézus Krisztusban volt, mondja Szent Pál a filippieknekEl tudjuk-e engedni harangjainkat, sértődöttségeinket, pozícióinkhoz való ragaszkodásunkat a kakasdombunkon, hogy igazabb életminőségre jussunk

EVANGÉLIUM: Lk 22,14-23.56: Mel Gibson 2004-ben bemutatott A Passió című filmje után megkérdezték II. János Pál pápát, hogy nem túlozta-e el a rendező Jézus szenvedésének a bemutatását. Pápa azt válaszolta, bizony, ez így történt. Jézus emberi pszichéjével, emberi biológiai adottságaiban átélte a legnagyobb fájdalmakat, a halálfélelmet és a megaláztatást. Erre készülve vérrel verejtékezett. Ő valóban elmondhatta a (istenemberi) lélek kész, de a (emberi) test gyenge. (Manapság e mondat fordítottja dívikgyenge lelket zárni pazarul kidolgozott testbe.) Jézus lelke azonban minden ember lelkénél „készebb”. Az Atya iránti teljes odaadottsága, az Ő akaratára való ráhagyatkozása és az emberek iránti végtelen szeretete formálta késszé a lelkét, amelyet nem tudott megtörni a szenvedés és a félelem. Az ember vonatkozásában is megcsodálhatjuk, hogy egy szent cél érdekében milyen hősiességre képesek sokan. A leggyakoribb példa az, ahogy a nő vállalja a vajúdás gyötrelmeit azért, hogy közreműködésével élet szülessen. 

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem, Istenem,  *  miért hagytál el engem? 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Virágvasárnap van, az Úr szenvedésének vasárnapja. Virágvasárnap délután 3 órakor a kálvária dombon keresztutat járunk. 

A nagyheti események időpontjai:

Nagycsütörtökön – az utolsó vacsora emlékmiséje: Sárisápon 18 órakor 

Nagypénteken – keresztút: a sárisápi templomban délután 3 órakor 

Nagypénteken – passió, kereszthódolat, áldozás:

  • Mogyorósbányán: 17 órakor
  • Sárisápon: 18.30-kor 

Nagyszombaton – Húsvét vigíliája:

  • Mogyorósbányán 17 órakor
  • Sárisápon 19.30-kor 

Húsvétvasárnap – ünnepi szentmise:

  • Mogyorósbányán: 9 órakor
  • Sárisápon: 11 órakor
  • Annavölgyben: 17 órakor 

Húsvéthétfőn

  • Mogyorósbányán 9 órakor
  • Sárisápon 11 órakor 

Sárisápon a nagycsütörtöki szentmise után 19 órától 20 óráig virrasztás lesz (az utolsó szentgyónási lehetőség húsvét előtt), nagyszombaton pedig a vigília után Sárisápon körmenet a templom körül.  

Hétfőn folytatódik a harangok rendbe tétele.Az ünnepre elkészülnek. Köszönet az adományozóknak.23 fő adományozott, összesen 180 ezer forintot.  

MISESZÁNDÉKOK  SÁRISÁP (április 14-21.) V: + Dombóvári Ferenc és + Sinkó Károly; H: (….)Sz: (….)  

Vianney Szent János: A keresztet szemlélve a legbölcsebb könyvet olvassuk, amelyet valaha is ember olvashat. Azok, akik ezt a könyvet nem ismerik, bármennyi más könyvet olvastak, nem juthatnak igaz ismeretre sem önmagukkal, sem az emberiséggel kapcsolatban. Azok válnak valóban bölccsé, akik a keresztet olvassák és szemlélik, attól kérnek tanácsot és a belőle érkező tanítást elmélyítik. Minél tovább járunk a kereszt iskolájába, annál inkább vágyunk ott maradni, és soha nem telünk be azzal, amit ott kapunk. A kereszt iskolájában világosságra ébredünk, nagy szeretet tölti be lelkünket Isten és az ember iránt, és egyre jobban azt tesszük, ami az embert valóban felemeli.  

Szent II. János Pál pápa: Mivel az Eucharisztia a végtelen isteni szeretet megnyilvánulása, és benne az Isten ajándékozza önmagát nekünk, szeretettel és tisztelettel közeledhetünk e misztérium középpontja felé. Ennek a tiszteletnek kell megnyilvánulnia, ahogy a vasárnapról gondolkodunk, ahogy a templomba belépünk, ahogy a szentáldozáshoz járulunk, és ahogy az Oltáriszentséget a betegeinkhez elvisszük. Ha távol maradunk az isteni szeretet eme ajándékától, vagy közönyössé válunk iránta, veszíteni kezdjük emberlétünk értékét és küldetésünk erejét.  

Nagy Szent Gergely pápa: A mi Megváltónk magára vállalta a halált, hogy mi ne féljünk meghalni, s megmutatta a feltámadást, hogy mi is bízzunk a feltámadásban.  

 

Nagyböjt 5. vasárnapja

OLVASMÁNY: Iz 43,16-21: Amikor Isten valami újat készít elő, azt mi rendre késlekedve látjuk meg. Emiatt olykor a megújulásra való esélyeink is jelentősen lecsökkennek. Ennek a késlekedésünknek alapvetően két oka lehet. Az egyik a mindenbe beletörődő közöny, netán reménytelenség. A másik pedig egy alaptalan optimizmus azzal kapcsolatban, hogy mi önerőből mindig mindent jól csinálunk, tehát nincs szükségünk megújulásra. Isten teremtő társának tekinti az embert, s nem jó, ha önállósodunk. Ez utóbbi azonban úgy látszik, hogy folyamatosan megkísért bennünket. Isten pedig folyamatosan nyújtja a kezét, hogy a kudarcok után belekapaszkodjunk és ne süllyedjünk tovább.

SZENTLECKE: Fil 3,8-14: A Jézushoz való ragaszkodásunk alapja az, hogy csak ő tud bennünket igazzá tenni. Az ember nem tud elvonatkoztatni saját magától. De ez esetben nem is kell. Jézus a személyes életem és egyéni sorsom boldogságának a garanciája. Jézus megtestesülésével megkaptuk azt a többletet, hogy Isten már nem kívülről alakít bennünket, hanem belülről. Az Eucharisztiában belső életünk formálója lett. Önmagába épít bennünket. Jézus szeretetét megkapó módon fejezi ki Szent Pál. Nem mondom, hogy már megragadtam őt, de azt igen, hogy Ő már magához ragadott engem.

EVANGÉLIUM: Jn 8,1-11: Sokkal hamarabb észrevesszük mások bűneit, mint a sajátjainkat. S azokat büntetni is akarjuk. Ez azt mutatja, hogy zavar bennünket a bűn. Értelme azonban csak annak van, ha a bűnök zavaró voltát önmagunkban korlátozzuk. Ehhez azonban fel kell ismerni őket, hogy a gyógyító Jézus elé járuljunk velük. Az ördög azt akarja, hogy nehezen ismerjük fel magunkban a bűnt, hogy az zavartalanul minél tovább romboljon bennünket, mígnem elérkezünk oda, hogy már teljesen a bűn uralkodik felettünk. Az ördög nagyon csinossá vált korunkban, és nagyon tetszetőssé maszkírozta a bűnt. Nehéz felismerni, hogy ettől a bűn rombolása semmivel sem lesz ártatlanabb. Sőt. Jézus voltaképpen nem arra biztatja az embereket, hogy oldalogjanak el, hanem arra, hogy társuljanak hozzá, és a bűnös ember gyógyításával küzdjenek a bűn romboló hatása ellen.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Hatalmas dolgokat művelt az Úr lünk,  *   azért szívből ujjongunk.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 5. vasárnapja van. (I. zsoltárhét) A fekete vasárnap megnevezés arra a magyar szokásra utal, hogy ezen a vasárnapon fekete lepellel borították le az oltárképeket és a kereszteket, s csak nagypénteken, illetve a húsvéti vigíliára távolították el azokat. A zsinat fekete lepel helyett lilát írt elő, ahol ezt a szokást őrzik. Az eltakarás eredete bizonytalan, illetve több magyarázat egybefonódott ezzel kapcsolatosan. A keleti egyházakban már a középkor előtt szokás volt a kereszt eltakarása, mivel azon nem a szenvedő Krisztus volt, hanem a diadalmas Feltámadott, vagy a Pantokrátor (tanító) Krisztus. Másutt drágakövet tettek a keresztre. Csak a középkorban alakult ki Nyugaton a szenvedő Krisztus ábrázolása a kereszten. Ebben a témában a művészettörténet felbecsülhetetlen értékű alkotásai jöttek létre. A korpusz eltakarását több módon magyarázták. Bevezetése idején a napi evangéliumi történetben (Jn 8,59) eltűnt az emberek szeme elől Krisztus. Más értelmezés szerint a liturgia drámai hatását lehet növelni azzal, hogy nagypénteken leleplezzük a keresztet, mondván, hogy ténylegesen ekkor történt az esemény. Másutt a szentély elé a mennyezetről leeresztettek egy leplet, amelyen Jézus életének az eseményeit szemlélhették a hívek, jelezvén, így jutottunk el a húsvétig. Ahol nem takarják el a keresztet, ott azt mondják, hogy sohase tüntessük el a szemünk elől megváltásunk jelét, végig azt szemlélve közeledjünk a húsvéti titokhoz. Szépek a jelképes cselekedetek, de ne rejtsék el a lényeget.

Ma a katolikus templomokban a Szentföld javára van országos gyűjtés.

Hétfőn elkezdődik templomunk harangjainak javítása. A munka 1.1 millió forintba kerül. Ígéretet kaptunk arra, hogy Húsvétkor már ünnepi harangszót hallunk. Kilencen adományoztak erre a célra összesen 85 ezer forintot. Hálás köszönet érte.

Nagyböjt 5. vasárnapján délután 3 órakor kezdődik Péliföldszentkereszten az egyházközségek közös keresztútja. Segítsünk egymásnak az utazásban.

Jövő vasárnap, Virágvasárnap délután 3 órakor a sárisápi kálvárián keresztutat járunk.

A nagyheti szertartások rendje:

Nagycsütörtök: Sárisápon 18 óra

Nagypéntek: Mogyorósbányán 17 óra, Sárisápon 18.30

Nagyszombat: Mogyorósbányán 17 óra, Sárisápon 19.30

Húsvétvasárnap: Mogyorósbányán 9 óra, Sárisápon 11 óra, Annavölgyben 17 óra

Húsvét hétfő: Mogyorósbányán 9 óra, Sárisápon 11 óra  

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 7-14.) V: + Varga Ferenc és szerettei; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (…); P: (….); V: + Dombóvári Ferenc és + Sinkó Károly

MOGYORÓSBÁNYA: március 7: élő és + családtagokért

Krisztus keze most már a mi kezünk, hogy ma is jót tegyen. Krisztus lába most már a mi lábunk, hogy meglátogasson valakit. Krisztus nyelve most már a mi nyelvünk, hogy ma is szóljon az emberekhez. Krisztus segítő szeretete most már a mi segítő szeretetünkben él, hogy kevesebb legyen a szenvedés és növekedjen a jóság a Földön. (XII. századi ima)