Nagyböjt 4. vasárnapja

OLVASMÁNY: Józs 5,9-12: Izrael életében és istenkapcsolatában döntő fordulat állt be. Megérkeztek az Ígéret földjére. Új feladatot adott nekik az Úr. Új reményt ébresztett bennük. A pusztai vándorlás során rábízták magukat Istenre, valamint Mózesre, és erőt adott nekik az a tudat, hogy ismét szabadok lehetnek őseik földjén. Az úr azonban mintegy kissé háttérbe vonult, ahogy megérkeztek. Eltűnt a manna. Mi van helyette? Az a gabona, amit ők termeltek meg és az a kenyér, amelyet ők tettek az asztalra. Mi is, amint felnővekszünk a hitünkben, már tevékenyen részt kell vennünk abban, hogy az Egyház áldásai közösségi áldássá váljanak.

SZENLECKE: 2Kor 5,17-21: A keresztségben új teremtmények leszünk. Ezt az apostoli korban valódi élményként élték meg azok a pogányok, akik megkeresztelkedtek. Mivel ma általában a kisgyermeket keresztelik meg az Egyházzal csak érintőleges kapcsolatban lévő szülők, szükség van arra, hogy sok évvel a keresztség után magunk öltözzünk bele az új teremtmény állapotába. Aki marad ugyan ebben a világban, de már nem ez a világ programozza őt be, nem ezt a világot szolgálja öntudatlan rabszolgaként, hanem felujjong szívében az istengyermeki lét öröme és az Egyház iránti szeretet. Az apostoli korban a megtérés egybeesett a keresztséggel. Ma ennek a keresztség után kell megtörténnie, hogy ne hamis keresztények legyünk, akik csak a maguk „egyházát” erőltetik és annak hasznát keresik.

EVANGÉLIUM: Lk 15,1-32: Lukács átmentette számunkra az ősegyház igehirdetéséből ezt a jézusi parabolát a tékozló fiúról, illetve az Atya irgalmas szeretetéről. Ezzel rendkívül erős támogatást kapunk, hogy istenképünk tisztán és eredményesen bontakozzék ki. A szöveget azonban nagy alázattal kell olvasnunk, és valamelyik fiúban magunkra kell ismernünk. A legtöbb ember, bizony, eltékozolja a keresztségben kapott örökséget. Szüksége van a belátásra és a megtérésre. De az sem kisebb baj, ha valaki ugyan nem tékozolja el a kegyelmi lehetőségeket, de azt lélektelenül, lelkesedés nélkül teszi. Ennek általában az az oka, ami lelelepleződik az idősebb fiú reakcióiban is. A szolgálatot nem az Atya iránti szeretetből végzi, hanem elismerésért, azért, hogy saját fontosságát előtérbe helyezze. Ez nem kisebb baj, mint a súlyos bűn.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok, milyen édes az Úr.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 4. vasárnapját ünnepeljük. Ez az Örvendezés (laetare) vasárnapja. Az Egyház ezen a napon a katekumeneket ünnepelte, akik fontos állomáshoz érkeztek a keresztségre való felkészülés útján. Az Egyház nemcsak a húsvét ünnepére készült a nagyböjtben, hanem a katekumenek keresztelésére is. Ennek a nyoma a mai ünnep. Az Egyház szándéka, hogy ez az ünnep visszakapja eredeti tartalmát.

Jövő vasárnap országos gyűjtés lesz a Szentföld javára.

Jövő vasárnap hagyományos nevén a fekete vasárnap. Az elnevezés oda megy vissza, hogy a középkortól a II. Vatikáni zsinatig ezen a vasárnapon (a nagypénteki liturgia végéig) fekete lepellel fedték le a kereszteket és a főoltárképet, illetve a művészi képeket. Keleten kezdetben nem Krisztus teste volt a kereszten, hanem egy drágakő. Ezt takarták el a feltámadásig. Nyugaton pedig a művészi alkotásokat rejtették el a lepel alá. Az Egyház megengedi, hogy „fekete vasárnapon” egyes templomokban még megjelenítsék ezt a hagyományt, de inkább az igehirdetés felé forduljon a figyelmünk és a belső megtérésre tegyük a hangsúlyt.

Jövő vasárnap délután 3 órakor kezdődik Péliföldszentkereszten az egyházközségek hagyományos keresztútja. Mindenki egyénileg oldja meg az utazást.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 31. – április 7.) V: + Kurucz Sándorné és családja; H: (….); Sz: (….); P: hálából; V: + Varga Ferenc és szerettei

Nagyböjt 4. vasárnapján arról a felemelő meghívásról és küldetésről elmélkedjünk, amelyet a keresztségben kaptunk. A keresztségben Isten gyermekei, a mennyország örökösei és az Egyház tagjai leszünk. Kereszténységünk alapja, hogy ez a három miképpen látszik meg rajtunk, miképpen élünk ebben a hármas ajándékban. Szent Ágostontól és Nagy Szent Gergelytől kezdve számos püspök és pápa mondta, elsősorban nem a püspökszentelésnek vagy pápaságnak kell látszódnia rajtam, hanem a keresztségnek. Aki Isten gyermeke, az bensőséges, családias viszonyban él Istennel. Aki a mennyország örököse, az erről a nagy örökségéről nem feledkezik meg tanúságot tenni. Aki az Egyház tagja, az szereti az Egyházat, nem az egyházzal kapcsolatos sajátos elképzeléseit, hanem azt az Egyházat, amelyet Jézus az apostolokra bízott. Aki szereti az Egyházat, a keresztséget másokban is nagy örömmel megünnepli.

Nagyböjt 3. vasárnapja

OLVASMÁNY: Kiv 3,1-15: Felmerül a kérdés, hogy Isten miért Mózesen keresztül adja önmagáról a nagyon fontos kinyilatkoztatást az emberiségnek, és miért nem juttatta el közvetlenül mindenkihez? Isten fokozatosan tárja fel magát a történelemben és ezzel a történelem feladatává teszi, hogy egyre közelebb jusson őhozzá. (Tehát az Egyház ősidők óta beszél az evolúcióról.) Az emberiséget mindig a kultúra adott szintjén vonzza magához a teremtő Isten. Vannak fontos határpontok. Ilyen a bűnbeesés, aztán az Ábrahámmal kötött szövetség, majd a Mózesnek feltárt istennév, s végül Jézus belépése a történelembe, a megváltás műve és az Egyház születése. Isten az emberekre bízta a haladás ütemét. Ha Istent ajándékozzuk egymásnak boldogulunk, ha Istent megvonjuk egymástól, süllyedni kezdünk. A Mózesnek adott kinyilatkoztatásból megismerjük, hogy Istent feltétlen tisztelet illeti meg, mert nincs más isten rajta kívül. 

SZENTLECKE: 1Kor 10,1-12: Szent Pál arról ír, hogy az ószövetségben is jelen volt Jézus, mégpedig szentségi jelenlétével. Ő volt a szikla, amelyből a víz fakadt, és ő volt a manna, amely a mennyből hulló táplálék volt a nép számára. Isten mindenütt jelen van, így Jézus is párbeszédben van és volt a múltban is mindenkivel. A gyermeknevelésben sem az a dolgunk, hogy istenhitre kényszerítsük a magunk felfogása szerint a gyermeket, hanem ismerjük fel azt, hogy Jézus párbeszédben van a gyermekkel attól kezdve, hogy ő öntudatra ébredt. A mi felelősségünk, hogy féltő szeretettel óvjuk ezt a párbeszédet, és ne tegyük tönkre felnőttkori eltévelyedéseinkkel. A gyermeket nem kell elsőáldozóvá nevelni. Ő eleve rajta van az elsőáldozás felé vezető úton. Csak mi képezhetünk akadályt neki. Amikor azt mondom, hogy a megkeresztelt gyermeknek nincs kedve elsőáldozóvá válni, akkor nem vagyok korrekt. Ne fogjam rá azt, amit én idéztem elő benne. A fiatalok sajátos párbeszédben vannak az istennel. Nekünk, értük felelős felnőtteknek moderálni lehet csak ezt a párbeszédet. S ez a moderátori feladat csak akkor sikerülhet, ha egyaránt nagyon szeretjük a fiatalt is meg az Istent is. A fiatal útjában akkor válok végzetes akadállyá, ha úgy vagyok vallásos, hogy minden olyan dolgomat, amivel nem tudok mit kezdeni, az egyházon (vagy a papon) verem le. (Csak a műveletlen vagy félművelt, tehetetlen melák káromkodik.) 

EVANGÉLIUM: Lk 13,1-9: Jézus kétszer, és látszólag ellentmondásosan használja példának a fügefát. Egyszer nagylelkű vele szemben, másszor pedig túlzott elvárást fogalmaz meg. Ma a fügefa gazdája a közbenjáró szót meghallva, megkegyelmez a gyümölcstelen fának. Egy másik példabeszédben azonban már a fügeérés előtt gyümölcsöt keres rajta. (Mt 21,19; Mk 11,20) Másokkal szemben mindig a nagylelkűséget kell gyakorolnunk, magunkkal szemben azonban igényesnek kell lennünk. Sok szülőtől hallom, hogy megértőnek kell lenni a tévelygő gyermekkel. A megértést azonban valójában a saját maga hitbéli semmittevése iránt gyakorolja és várja el. Türelmesnek kell lennünk az Egyház misszióját végezve, de ez nem azt jelenti, hogy a magunk istenkapcsolatában és egyháztanában még alacsonyabb szintre süllyedjünk, mint azok, akik várják a segítségünket. A vízimentőnek magának kell kiváló úszónak lennie, nem pedig annak, akit ment.        

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk,  *  könyörületre hajlik szíve. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Nagyböjt 3. vasárnapját ünnepeljük.Hétfőn Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony főünnepe lesz. Este 6 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. 

Nagyböjt 5. vasárnapján, április 7-én délután 3 órakor kezdődik Péliföldszentkereszten két espereskerület plébániáinak közös keresztútja.  

Magyar Katolikus Püspöki Konferencia idén is meghirdette a tavaszi tartós élelmiszerek gyűjtését a szegényeknek. Március 24-én kezdődően két hétig lehet leadni az adományokat a templomok kijelölt részében vagy az egyházmegyei karitász központokban. (Cukor, rizs, liszt, étolaj, száraz tészta, keksz, tartós tej, kávé, tea, konzerv stb.) Az Egyház szeretetszolgálata mindannyiunk személyes ügye. Ezt általában kétféleképpen gyakorolhatjuk. Az évi két tartós élelmiszerakcióban való részvételünkkel, továbbá, ahol van, a Szent Antal persely bevételének jelentős része is a szegények támogatására fordítható. Ha van az adott plébánián a plébánossal együttműködő karitászcsoport, akkor rájuk bízzuk a pénzt, ha nincs, akkor a képviselő testülettel konzultálva a plébános dönt a felhasználásról.

Nagyböjtben Sárisápon pénteken, Mogyorósbányán kedden tartunk keresztutat az esti szentmise előtt. A bűnbánati időszakban minden szentmise előtt van lehetőség szentgyónásra.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 24-31.) V: + Dsupin Ferenc és szerettei; H: élő családtag; Sz: Hubácsek Károly és szerettei; P: + Papp Jánosné; V: + Kurucz Sándorné és családja 

Nagyböjt 2. vasárnapja

OLVASMÁNY: Ter 15,5-18: Isten a kezdeményező abban a szövetségben, amelyet Ábrahámmal köt, és egyoldalúan, visszavonhatatlanul elkötelezi magát. Isten szándékát, hogy visszavezeti az embert a teremtéskor neki felkínált dicsőségbe, még a legsúlyosabb szövetségszegés, Jézus keresztre feszítése sem változtatja meg. Isten kezében futnak össze az emberi sorsok ágas-bogas szálai és az emberi történelem fonalai. Mindent úgy tud alakítani, hogy a teremtményi szabadságába belerészegedett ember ne pusztítsa el magát végleg. Isten terveibe még a sátán sem képes belelátni. S bár a mindenható ellenfelének tartja magát, van olyan szent, aki a sátánt egyszerűen Isten majmának nevezi. 

SZENTLECKE: Fil 3,17-4,1Krisztus keresztjének ellenségei, akik csak maguknak élnek. A kereszt a szeretet és a szolidaritás jele. A keresztet megvető ember nincs tekintettel embertársaira, családjára, gyermekeire. Még az sem rendíti meg őt, hogy mennyi fájdalmat okoz szeretteinek is. Az istentelenek szenvtelenné válnak, mások iránt, mert azt az önző boldogságukat építgetik, ami sohasem fog felépülni, s egyre inkább egy súlyos lidérccé válik lelkükben. Mi akkor viszonyulunk helyesen a boldogsághoz, ha azt Istennel építettjük, és szemünket Jézusra, reményünket a mennyországba vetjük. Bár örömmel élünk a világban, amelyet Isten nekünk teremtett, de nem válunk e világ foglyaivá. A mi igazi hazánk a mennyben van. 

EVANGÉLIUM: Lk 9,28-36: Az ember lelkében nem aludhat ki az a vágy, hogy Isten valódi arcát megláthassa és az Ő dicségébe beléphessen. E vágy nélkül egyre alacsonyabbra csúszik az ember az emberlét céljának meghatározásában. Jézus kereszthalála előtt feltárta önnön lényegét: halhatatlanságát, örök dicsőségét és azt, hogy Ő az, akire a bűnbeesése óta vár az ember. Minden szentmisén úgy kell(ene) jelen lennünk, hogy az a vágy, amelynek lángját csak Jézus tudja táplálni bennünk, valóban fellobbanjon. halandó világ foglya, de az is lehet, hogy a sátán foglya az a kereszny, akit a szentmisén nem ragad magával Jézus jelenléte, mert saját érzéki testének irányítása alatt marad. (Beteges kíváncsiság, pletyka, megszólás, kritika, követelődzés, nyugtalanság.) Jézus arra hív minket, hogy részt vegyünk isteni életében, hogy bennünk, választottjaiban kezdje el és munkálja a világegyetem megdicsőítését.      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr az én vigosságom,  *  és Ő az én üdvösségem. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Nagyböjt második vasárnapja van. Kedden lesz Szent József főünnepe. Sárisápon a hétfői előesti szentmisében ünnepeljük, Mogyorósbányán pedig a napján, márciu19-én, kedden.  

Péliföldszentkereszten április 7-én, nagyböjt 5. vasárnapján délután 3 órakor kezdődik a plébániák közös keresztútja. Mi ezúttal is a 10. állomást kaptuk. 

A vasárnapi szentmisék előtt van lehetőség a szentgyónás elvégzésére. Gondoljunk rá, és jöjjünk kicsit korábban a szentmisére.  

Nagyböjtben Sárisápon pénteken este ½ 6-kor, Mogyorósbányán kedden ½ 5-kor kezdődik a keresztút.  

Áprilisban 1.1 millió forint értékben felújítjuk a harangokat és kiépítjük az új, korszerű vezérlést. Aki tud erre a célra adományt adni, köszönettel fogadjuk.  

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 17-24.) V: Urbanics Sándor, + fia, József, élő és + családtagokH: + Rédei József atya és + Lukács József atya; Sz: + Pender Ferencné szül. Hajnal Anna és szerettei; P: Osztermann Józsefné szül. Gyurgyák AnasztáziaV: + Dsupin Ferenc és szerettei.  

Lelkitükör szentgyónáshoz

A valódi szentgyónáshoz nem a pszichológiai szorongás vezet el bennünket és nem az a helyzet, amikor valamely cselekedetért szorul a nyakunkon a hurok, hanem az istenszeretet, amelyből táplálkozik családunk és embertársaink iránti felelős szeretünk is. Mindig rájövünk, hogy azokat, akiket szeretnünk kell, nem tudtuk eléggé szeretni. Ellanyhult istenkapcsolatunk és nem éltünk kellő alázattal, Anyaszentegyházunk vezetésére bízva magunkat.  

Meggyónom, ha: Imaéletemben gyengélkedtem. 

Hitemben ingadoztam és másokat is bizonytalanná tettem. Szitkozódtam. Káromkodtam. 

Kötelező szentmisét nekem felróható hanyagságból elmulasztottam.

Nem tápláltam örömöt magamban azért, hogy katolikus vagyok. Hitem ellen beszéltem. 

Családomban és környezetemben nem képviseltem megfelelően Krisztust és az Ő Egyházát.  

Nem mutattam érdeklődést Egyházam mostani küldetése iránt. Lelkipásztorommal kapcsolatos nézeteltérésemet az egyházi közösségen kívüliek elé vittem. Püspökömet és a pápát mások előtt megszóltam. A templomban méltatlanul viselkedtem.  

Családomnak lelki kárt okoztam, a rám bízottak hit– és erkölcsi nevelését elhanyagoltam. 

Családomban viszályt szítottam. A család békéjét és egységét veszélyeztettem. Férjemnek/feleségemnek/ gyermekeimnek szomorúságot okoztam. Kirekesztő voltam.   

A káros szenvedélyeknek nem álltam ellen. A káros függőségek legyőzésére (ital, drog, pornográfia, játékfüggőség) nem törekedtem elég erősen, nem kértem Isten segítségét. 

Mások életét veszélyeztettem (közúti közlekedés, felelőtlen munkavégzés). Öngyilkossággal fenyegetődztem. Másokról megvetéssel beszéltem. 

A keresztény tisztaság terén fegyelmezetlen, gyenge akaratú voltam. Ebben nem mutattam jó példát. A kísértéseknek elébe mentem.  

Házasságtörésben vétkeztem. Abortuszban vétkeztem, mást erre bátorítottam.  

Babonával és ezotériával sértettem meg Istent.  

Önző voltam, nem voltam tekintettel másokra. Anyagias voltam. Loptam. Mást megkárosítottam. Rágalmaztam, pletykálkodtam. Hazám iránti kötelességeimet nem teljesítettem.  Másokat bűnbe vittem. A segítségnyújtást elmulasztottam.  A bajban lévőt magára hagytam 

 

Add, Uram, hogy olyan szeretettel tekintsek az Egyházra és olyan elkötelezetten tevékenykedjek érte, hogy az másokat is elgondolkoztasson, magával ragadjon és jó elhatározásra juttasson. Általam, az én segítségemmel minél több ember ismerje fel Isten jóságát és kezdjen vonzódni az egész emberi nem Üdvözítőhez, Jézushoz. 

Nagyböjt 1. vasárnapja

OLVASMÁNY: MTörv 26,4-10: Mózes a nép elé tárja az élet törvényeit. Életünk során folyamatosan választanunk kell. Napjában többször is. Veszekszem vagy hallgatok. Uralkodni akarok vagy együttműködni. A magam igazságát hirdetem vagy hosszan tájékozódok. Imádkozom vagy rágalmazok. Széthúzok vagy békességet hirdetek. Megsértődök vagy kiengesztelődök. A földön akarok nagy lenni vagy a mennyek országában. Megelégszem az okosság látszatával vagy tényleg az akartok lenni. Választás a keresztség, a szentmise, a szentgyónás. S választom, hogy az Egyház hite szerint végzem-e vagy a magam módján. Mózes azt kéri a néptől, hogy az Úr útján járjon, válassza az életet. S amikor áldozatot mutatnak be, adják meg a kellő tiszteletet az Úrnak, adjanak hálát jótéteményeiért és engeszteljenek a bűnökért.

SZENTLECKE: Róm 10,8-13: Szent Pál azt mondja, hogy nem kell hosszú bizonytalan utat bejárni ahhoz, hogy az élettel kapcsolatos legfontosabb dolgokat megismerjük. Nem kell sokat kutatni és drága kutatóintézeteket fenntartani ahhoz, hogy az emberlét titkát megfejtsük. A legfontosabb dolgok ott vannak a szívünk mélyén. Isten az ember lelke mélyébe helyezte a hitet és a szeretet iránti vágyat. E kettő nyomán jól tudunk tájékozódni, s rátalálunk Jézusra is, aki feltárja előttünk az Isten titkát és megnyitja számunkra az üdvösség útját.

EVANGÉLIUM: Lk 4,1-13: Jézus megkísértése úgy is értelmezhető, hogy az ördög választás elé állította őt. Sikert és dicsőséget kínált fel neki, amennyiben lemond az ember megváltásának gyötrelmes, fájdalmakkal teli útjáról, a Golgotáról. Jézus választása erőt ad nekünk is, hogy ne az ördögöt, hanem a mi Üdvözítőnket válasszuk. Minden ember abban a kísértésben él, hogy a földi életében akarja elérni a sikert, mégpedig bármi áron, akár úgy is, hogy lemond a hosszú, tisztességes úton elérhető sikerről, az élet Istenhez érkező győzelmes célba jutásáról. Az ördög azt akarja, hogy elégedjünk meg az e világ nyújtotta lehetőségekkel és ne vágyódjunk többre. Az ördög telehinti az ember életét kényelemszeretettel, félelemmel, aggodalommal, gőggel, butasággal, önhittséggel – hogy ne találja meg a szeretet útját. Jézus azonban bűnös voltunkban is olyan szeretettel ölel át bennünket, hogy az ördög megtévesztését felismerhetjük és a Szentlélek erejében legyőzhetjük. Nem sivatagi temetőnkké válik ez a világ, hanem az örök élet termékeny anyaföldjévé.      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Légy velem, Uram,  *  minden szükgemben.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt első vasárnapját ünnepeljük. (I. zsoltárhét) A szentmisék után hamvazkodhatnak azok, akik Hamvazószerdán nem részesültek a szentelményben. Szerdán lesz Szentatyánk megválasztásának 6. évfordulója.

Nagyböjtben péntekenként Sárisápon este ½ 6-kor kezdődik a keresztút, Mogyorósbányán keddenként ½ 5-kor.

Nagyböjt előkészít bennünket a keresztségre, illetve a keresztségi kegyelem megújítására és felszólít a bűnbánattartásra.

Mogyorósbányán márc. 15-én kereszteljük Kiss Sándor és Trnka Zsuzsanna gyermekét, Milénát

SZENTMISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 10-17.) V: + Polgárdi Mártonné, szül. Mátyási Éva és + szülők; H: (….); Sz: + Kovács Józsefné, szül. Gurin Krisztina; P: + Lakics testvérek és szeretteik; V: + Urbanics Sándor, +fia, József, élő és + szeretteik

Jézus azért lehet közöttünk, mert feltámadt. Ha nem támadt volna fel, akkor olyan hiedelemben élnénk, amely a világ legszánalmasabb emberévé tenne bennünket.  (1Kor 15,12-20). Jézus maga határozta meg, hogy feltámadása után miképpen kíván közöttünk lenni: a kenyér színében. Ezzel éppúgy kiszolgáltatta magát, mint tette azt a megtestesülésekor. Megrendítő bizalom ez az Isten részéről. Jézus által Isten testté lett, hogy velünk egyesüljön, és az élet kenyerében önmagát adja nekünk, hogy vele egyesüljünk. Jézus bizalommal kiszolgáltatta magát a megtestesüléskor és ezt teszi az Eucharisztiában is, rábízza magát a papok szolgálatára, és talán a legnagyobb bizalom, hogy saját testévé nyilvánítja az Egyházat. Varga László püspök egyik szép gondolata az, hogy a pap feltétlen bizalommal legyen Jézus iránt s ebben is mutasson példát. Ha az Üdvözítő ilyen nagy bizalmat ad nekünk, akkor a papnak ahhoz, hogy Jézus alteregója legyen, el kell indulnia a védettségből, a bebiztosítottságból a teljes kiszolgáltatottság felé. Nemde, ide érik be minden emberi élet a végső betegségben, amikor már csak egy alternatíva van, maga az Isten. A Mindenható Isten az önátadásával nem megsemmisíti magát, hanem beteljesíti csodálatos teremtő művét, teljes mértékben kiárasztja szeretetét. Ha felfognánk, mit tesz velünk Isten az Eucharisztiában, menthetetlenül eucharisztia-függőkké válnánk. Az Eucharisztiában a MINDENT kapjuk. Minden erőnk a vele való találkozásból, együttlétből és egyesülésből fakad. S ahogy ezt megéli az Egyház, olyan mértékben válik a világ reményévé és gyógyítójává. Éhezi és szomjazza ugyanis a világ az Istent, aki maga a szeretet.

Csodálatos lehetőség van az emberben, ha Jézus ekkora bizalommal fordult felénk. S ahhoz, hogy megelevenedjen bennünk a megváltás kegyelme, hasonló bizalommal kell feléje fordulnunk. Tudjuk, hogy ez kegyelem. De az Egyház megkapta ezt a kegyelmet, s nyitottá tudja tenni övéit a kegyelem befogadására. Ha jézusi bizalommal fordulunk az emberek felé – ahogy ezt Ferenc pápa vagy Böjte Csaba teszi –, vonzani kezdi szívüket a szeretet és megnyílnak a jóra. Feltárulkozik számukra az élet rejtett értelme. Akire szeretettel nézünk, akiben megbízunk és akinek feladatot adunk, az kivirágzik.

A keresztény ember úgy van Jézussal, mint a házastárs párjával. Tudja, hogy mindig éber és tevékeny szeretetben kell maradnia. Amikor belépünk a templomba, azonnal tudatosítsuk magunkban, hogy Jézus valóságos jelenlétébe léptünk. Úgy, mint Péter, András Jakab és János, úgy, mint Márta és Mária. Mondjam is ki, amint átléptem a templom küszöbét: „Uram, Jézus, tudom és vallom, hogy valóságosan jelen vagy az Oltáriszentségben.”

Évközi 8. vasárnap

OLVASMÁNY: Sir 27,5-8: Az ember értékét a beszéde mutatja meg. Ha valaki beszél, kiderül a gyengéje. Amilyen te magad vagy, olyan a barátod is. Bölcs meglátások ezek az ószövetségi bölcsességi irodalomból. Találkoztunk már olyan emberrel, akinek a beszéde szíven ütött, mert egy olyan világból hozott üzenetet, ahová én még nem értem el. Aztán találkoztunk már olyan emberrel is, akinek a beszéde azt sugallotta, hogy ő beavatott, titkok látója, sokakat le is nyűgözött, de azonnal éreztük, hogy ez technika és szemfényvesztés. Soha nem járt azokban a magasságokban, amelyekről szónokol. A hitelesség ügyében azonban csak az tud eligazodni, a hamis prófétát csak tudja felismerni, aki valóban az igazságot keresi, és képes az igazsághoz vezető hosszabb utat járni, ahelyett, hogy a féligazsághoz vezető lampionos utat választaná. 

SZENTLECKE: 1Kor 15,54-58: A halál fullánkja a bűn, amelyet a sátán a testünkbe öltöttNisszai Szent Gergely azt tanította, hogy a keresztség a hit szentsége és a lelkünkre hat. Az Eucharisztia, a mennyei kenyérrel való szentáldozás a szeretet szentsége, amely a testünkre hat. Felkészíti testünket az üdvösségre. Az a szentáldozás, amely valóban a szeretet szentségeként valósul meg, legyőzi a halál hatalmát testünk felett. Elűzi a haragot, megszépíti a beszédet és gyengíti a test lefelé ható erőit. Aki önnön életét akarja fényesre csiszolni, önmagát akarja a dicséretek fényébe helyezni, keserű kudarcot fog vallani. Aki az Egyház ügyét odaadóan, szerényen szolgálja, életét gazdagnak és tartalmasnak fogja tudni és érezni. S ezzel valamiképpen már le is győzte a halált. Mint ahogy bizonyos szempontból már az is legyőzte a halált, aki Isten segítségével hitből élő, szép családot nevelt. 

EVANGÉLIUM: Lk 6,39-45Jézus gyakran és sok példabeszédében óv bennünket attól, hogy ez a világ vezessen bennünket, ide helyezzük minden reményünket.  Aki e világ fejedelmének szolgálatába lép, a vak vezet világtalant helyzetben fogja találni magát. Ez a világ beteg, s nekünk a gyógyító Jézus mellé kell állnunk. E világ etikáját valaki a következőképpen ecsetelte. Mint a leány, aki korán elzüllött, s ezt az életmódját fennen hirdeti. Mivel házasságra már nem alkalmas, és boldog családja nem lesz, alkalmi együttéléseiből szidja a házasságot, s önmagát felvilágosultabbnak gondolja, mint a családjukért élő édesanyákat. Mert nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt. Azonban, ha nem a gyógyító Jézus mellé állunk, hanem ítélkezünk, akkor arról vallunk, hogy lélekben még nem szakadtunk el a lefelé húzó erőktől. Netán azért, mert a mi sérülésünk annak ellenére nagyobb, hogy szerencsésebb körülmények között vagyunk, mint az, akit megítélünk. Minél jobban távolodik valaki a szentgyónástól és az alázattól, annál jobban terjeszkedik életében a „vak-én” nevű jelenség. A szentgyónáshoz három dolog feltétlenül kell: egészségesnek megőrzött lelkiismeret, helyes önismeret és feltétlen istenszeretet. Ha e három bármelyike hiányzik, nincs szentgyónás.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Mennyire jólesik nékem,  *  téged, Uram, hálával dicsérnem. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Az évközi 8. vasárnapot ünnepeljük.A héten lesz Hamvazószerda. Kezdődik a nagyböjt. Szerdán az ünnepi szentmise keretében, vasárnap a szentmisék után járulhatunk a hamvazkodás szentelményéhez. Hamvazószerdán szigorú böjt van a 18 és 60 év közötti hívek számára. Nagyböjt péntekjein pedig húsételtől tartózkodó böjt van a 14 év feletti hívek számára. 

A katolikus iskolák javára 50 ezer forintot juttatunk el Sárisápról, a három templomból pedig összesen 70 ezer forintot. 

A februári testületi gyűlésen arról született határozat, hogy rendbe tesszük a harangokat és új automata vezérlést építünk ki. Húsvétra vagy pünkösdre elkészül a munka és ismét ünnepélyes formában szól majd a harang az évek óta megszokott kalimpálás helyett. A felújítás költsége 1.1 millió forint. Aki tud erre a célra adományozni szeretettel fogadjuk.   

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 3 – 10.) V: + szülő és + nagyszülők; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: + Cseresznyés József és szerettei; V: + Polgárdi Mártonné, szül.: Mátyási Éva és + szülők