Évközi 7. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Sám 26,2-23: A fiatal Dávid azzal, hogy nem áll bosszút Sámuel királyon, a szelíd és alázatosszívű Jézus előképeként mutatkozik meg. Az ellenségszeretet keresztény eszményét testesíti meg.

SZENTLECKE: 1Kor 15,45-49: Szent Pál a feltámadásról beszél, aminek pontos mikéntjét az ember nem ismerheti és nem is képes felfogni. Szent Pálnak mégis van három támpontja. Arról vall a korinthusiaknak, hogy tizennégy évvel ezelőtt testben-e vagy testen kívül nem tudja, de elragadtatott a harmadik égig, mintegy a paradicsom közelébe jutott. A másik támpont a korabeli gnosztikus tanításból az a gondolat, miszerint az emberi test a földön a szellemi test jeleit is mutatja (művészetek, zene, önátadó szeretet) de a teljes átszellemülés itt a földön nem lehetséges, az a mennyei szférákban létezők állapota. (A gnosztikus tanítással az a gondunk, hogy szétválasztotta és egymással ellentétbe helyezte a testet és a lelket.) A harmadik támpont azok tanúságtétele, akik feltámadása után  találkoztak Jézussal. Természetesen, óvakodunk attól, hogy Szent Pál e kijelentései alapján a feltámadt testről többet mondjunk, mint azt, hogy szem nem látta, fül nem hallotta, emberi értelem fel nem foghatja. Szent Pál is mindössze annyit közöl, hogy a feltámadásról gondolkodva nagyon el kell vonatkoztatni az érzéki test sajátosságaitól.

EVANGÉLIUM: Lk 6,27-38: Azok az elvek, amelyeket Jézus a Hegyibeszédben megfogalmaz, meghökkentik minden korban az embereket. Megpróbálják értelmezni, relativizálni, korszerűvé formálni ma is éppúgy, mint korábban. Maga Jézus mondja, hogy akinek füle van, hallja meg. Sokan vannak, akik néznek, de nem látnak, látnak, de nem értenek. S ennek oka, hogy senki sem mehet Jézushoz, csak az, akit az Atya vonz. A Hegyibeszéd nem a földi boldogulásról, hanem az Atya felé vezető útról és az ember üdvösségéről szól. Mégis azt kell mondanunk, hogy a társadalmi útvesztők annál biztosabbak, minél inkább szembe helyezkedünk ezekkel a jézusi elvekkel. Nem az ellenségszeretettel kezdődik a szeretet, hanem önzésünket feladva, és másokért élve fokozatosan jutunk el ide, a krisztuskövetésnek erre a szintjére.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Irgalmas a mi Urunk, Istenünk,  *  könyörületre hajlik szíve.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 7. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Ma országos gyűjtés van a katolikus iskolák javára.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 24. – március 3.) V: + Gyarmati Ferenc; H: + Mali Márton és neje: Petőcz Erzsébet; Sz: + Basovszky Imre és + leánya, Katalin, + szülei és szerettei; P: + Kollár Sándorné, sz. Varga Katalin; V: (….)

Évközi 6. vasárnap

OLVASMÁNY: Jer 17,5-8: Aki emberben bízik, különös lelkületről tesz tanúbizonyságot. Ez a naiv bizalom igen gyakran a belső bizonytalanságra utal. Fogódzót keres, de hogy mihez, azt még nem pontosan tudja. S ha belelát annak az embernek a belső ürességébe és mesterkélt magabiztosságába, akit követett, még inkább bizonytalanná, és most már bizalmatlanná is válik. Az embernek Istenben kell bíznia, nála kell keresnie az élet gazdagságát. (Van olyan szekta, amelyik az Istentől érkező gazdagság alatt anyagi biztonságot, és kifogástalan egészségi állapotot ért.) Igazából azok az emberek tudnak egymást gazdagító közösségre lépni, akik reményüket Istenbe vetik. Sok házassági kudarc mögött is az van, hogy csak az embert látták, belé vetették bizalmukat, és olyat vártak a másiktól, amit ő Isten nélküli magányában, a kegyelem ékességét elveszítve nem tudott adni. Vak vezetett világtalant. Mindketten a verembe estek. Áldott lesz és áldássá válik azonban az az ember, aki az Úrban bízik.

SZENTLECKE: 1Kor 15,12-20: Ha kereszténységünk nem Jézus feltámadásának hitén alapszik és nem a feltámadt Jézus szeretetében növekszik, akkor vallásosságunk a világ legmeddőbb vallásossága lesz. Merő kesergés, kudarc, megfeneklett remények. Egy Európába került afrikai rabszolga, a kereszténnyé vált Bakhíta Szent Jozefina csodálkozott rá, hogy a rabszolgatartó, gyarmatisító európai keresztények mennyire nem értik, hogy milyen csodálatos gazdájuk van. Örömükben naphosszat ujjonganiuk kellene. Ehelyett önként válnak a szeretet nélküli szabadság felfogásukkal szerencsétlen rabszolgává. Az a fojtogató, lélek nélküli reménytelenség, amellyel körül veszik magukat, félelmetesebb a legsötétebb rabszolga cellánál. Képletesen szólva, ilyen is lesz sok ember lelke.

EVANGÉLIUM: Lk 6,17-20: Jézus a nyolc boldogságról szóló tanítással alaposan felkavar bennünket. Rá kell jönnünk, hogy merőben máshová teszi a boldogságunk forrását, mint ahol mi oly kitartóan és egyre több kudarcot élve keressük. Egyre intenzívebb boldogságdózisokat adagolunk magunknak, és egyre inkább kiüresedünk. A boldogság a lélek tulajdonsága, és a lélek nem az anyagi javak által, nem a hiú tekintélyünk építgetése során nemesedik, hanem a hitben való engedelmes növekedésünk, valamint az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gyakorlása révén.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Boldog az az ember,  *  aki az Úrban bízik.  (5. tónus)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 6. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Pénteken Szent Péter székfoglalásának ünnepe lesz. Jövő vasárnap országos gyűjtés lesz a katolikus iskolák javára.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 17-24.) V: Hálából 85 évért; H: Élő gyermekekért; Sz: A Rózsafüzér Társulat szándékára; P: (….); V: (….)

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus felé haladva egyre több plébánia érzi, hogy a szentségimádás a legméltóbb előkészület. Mi a szentségimádás? Úgy is fogalmazhatunk, hogy beleöltözés Krisztusba. (vö.: Gal 3,27; Róm 13,14; Ef 4,24) A keresztség kegyelmeinek őrzése, kibontakoztatása, intenzív megélése. A keresztségben kapott küldetés betöltése. A keresztény élet során egyre inkább beleöltözünk a keresztség kegyelmeibe és erről tanúságot teszünk. A keresztségben Isten gyermekei, a mennyország örökösei és az Egyház tagjai leszünk.  Az elsőáldozás arról szól, hogy a gyermek a hittanórák és szülei segítségével megsejtett valamit a keresztség megrendítő értékéből, és azt magához öleli. Amelyik hittanos nem vágyódik az elsőáldozásra, az nem hálás a szüleinek azért, hogy megkeresztelték. Sok keresztény családban a keresztség nem több, mint bármelyik iskolai rendezvény, vagy egy hangulatos családi esemény. Így viszont nem lehet őrizni a keresztség hatását, hiszen azzal a kezdetnél sem találkoztak. Voltaképpen semmit sem vártak a keresztségtől. Tartalom nélküli volt az „Isten gyermeke, a mennyország örököse és főleg az Egyház tagja” fogalom. Ezekben az esetekben is keresztelünk, de ilyenekor a befogadó egyházi közösség felelőssége még inkább megnő. Imádsággal és szeretettel építjük köréjük az az ethoszt, amire a gyengélkedő egyéni hit nem talált rá. Az egyházi közösség feladatai között az első helyen van: bemutatni, megőrizni és kibontakoztatni a keresztség hatását. Ebbe a folyamatba épül bele az elsőáldozás, majd a tudatos és hitet erősítő bérmálás, amelyek nélkülözhetetlen ajánlólevelek a szentségi házassághoz és a gondosan építkező, szép családi élethez.

Az Eucharisztia nem a katolikusok sajátossága, hanem az egész emberi nem mentsvára. Ezért a katolikusok elsődleges feladata, hogy az Egyházról és az Eucharisztiáról tanúságot tegyenek. Valljuk be, Jézusról pont olyan szépen és meggyőzően tud beszélni valamely kis- vagy nagyegyház jó képességű igehirdetője, mint a sajátos körülmények közé szorult vidéki pap. Egy szektás közösség példamutatóbb és elkötelezettebb szeretetben tud élni, mint sok plébánia. A médiaszakemberek által megtervezett televíziós igehirdetők a külső szemlélődő szerint jobban imponálnak, mint a rossz egészségi állapotban lévő idős papok. Számos gazdag szektás felekezet a kulturális hatásra, karitatív önigazolásra, létszámnövelő prozelitizmusra törekszik. A katolikus küldetés ezzel szemben – vagy inkább ezek mellett –: az Eucharisztia által megjeleníteni azt az Egyházat, mely az egész emberi nem egységének és Istenre találásának legfőbb krisztusi műve. A szabadkőműves buzgalom rendre nekilát az új világrend megtervezésének. S úgy vannak vele, mint a viccben a rabbi, akit felkeres egy hitközösségi tag azzal a gonddal, hogy beteg a lova. A rabbi egyik tanácsot a másik után adja, de a ló egyre betegebb lesz, végül megdöglik. A rabbi sajnálkozik: Kár, mert lett volna még néhány ötletem. Az új világrend megvan. Úgy hívják, hogy Egyház. Csak fel kell ismerni a maga valódi lényege szerint és hitelesen be kell mutatni. Szent II. János Pál pápától hallottuk: „Iratkozzatok be, testvéreim. a szentek iskolájába, akik az eucharisztikus élet nagy mesterei”.

Évközi 5. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 6,1-8: Izajás pontosan meg tudja jelölni meghívásának évét, és érzékelteti azt az isteni dicsőséget, amely megnyilvánult számára e meghívás kapcsán. A szentség hatására félelem szállta meg őt és átélte méltatlanságának tudatát. Voltaképpen ez a megrendülés az istenfélelem: az ember és az Isten első találkozásának szükségszerű következménye. A nemkeresztény vallások nem is lépik túl ezt a megrendülést. Izajást azonban az áldozati oltár parazsával megtisztítja a szeráf, és egy egészen másfajta kapcsolat kezdődik közte és az Úr között. A szentség közelségétől nem elzárkózik, hanem átjárja egész valóját.

SZENTLECKE: 1Kor 15,1-11: Aki nem élte át Izajás megrendülését, voltaképpen nem találkozott még az Úrral. Igaz, már az is megrendülést okoz, ha olyannal találkozunk, aki találkozott az Úrral. Szent Pál – akinek megjelent a feltámadt Úr –, az Evangéliumot ajánlja a hívek figyelmébe. Ha tisztelettel befogadják, velük lesz Jézus üdvözítő kegyelme.

EVANGÉLIUM: Lk 5,1-11: Lukács evangélista azt a pillanatot ragadja meg, amikor Péternek Izajáshoz hasonlóan rányílt a szeme és a szíve az Úr Jézus isteni fenségére. Ezt követően hangzik el a meghívása is. S Jézus rögvest programot ad. Úgy kell a mélyre evezni élete teljes odaadásával, ahogy a bárkával a mély vízre eveztek, s ott sok halat merítettek. Ha Krisztus jelenlétének közelébe akarunk jutni, és annak hatásaiból kívánunk élni, gyógyulni és gyógyítani, akkor a mélyre kell eveznünk. A sekély részen maradni, túlbiztosítani magunkat és merőben emberi eszközökkel élve nem tudjuk átvenni az isteni ajándékokat.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Angyalaid előtt zsoltárt éneklek,  *  magasztallak ged, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 5. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét)

A Rózsafűzér Társulat és két adományozó kezdeményezésére és adományaik segítségével újra cseréltük a templom régi szőnyegeit. Hálás köszönet érte.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (január 10-17.) V: + Jurásek János; H: + családtagok; Sz: + Gurin Károly és szerettei; P: Jegyesek (Róbert és Rita); V: Hálából 85 évért

Évközi 4. vasárnap

OLVASMÁNY: Jer 1,4-5. 17-19: Jeremiás Júda egyik legkiválóbb királyának, Joziásnak az uralkodása idején kapja prófétai meghívását az Istentől. Részese volt a nagy vallási megújulásnak. Ez időből nem is maradt fenn írása, életét a gyakorlati tennivaló foglalhatták le. Józiás halála (609) után Júda utolsó királyainak idejében nagy erőfeszítéseket tesz Jeruzsálem megmentésére, aminek a garanciáját az Isten iránti hűség megtartásában és a templomi kultusz tisztaságában látta. Jelképes cselekedetekkel igyekezett az igaz vallás útjára visszatéríteni a vesztébe rohanó honfitársait. A baj bekövetkezik, Babilon elpusztítja Jeruzsálemet és a nép 586-tól 538-ig babiloni fogságba kerül. Ide már nem követi őket Jeremiás. A próféta mindenkori küldetéséről ír, és arról, hogy az Istentől való elpártolás drámai következményekkel jár, de a visszatérés lehetőségét is megadja az Úr.

SZENTLECKE: 1Kor 13,4-13: Szent Pál számára talán a legtöbb lelkipásztori gondot a korintusi egyház adta. Számos levelet ír nekik, tanította, intette, figyelmeztette, józanította őket, de minden tettét szeretet vezérelte e bűnös városban éledező egyház iránt. Az Egyház akár tanítóként, prófétaként vagy bíróként nyilvánul meg a legfőbb irányelve a szeretet. Az Egyházi Törvénykönyv azzal a mondattal zárul, hogy az Egyházban a legfőbb törvény a lelkek üdvösségének szolgálata. Ez irányt mutat a személyes életünkben is a szeretet mibenlétének felismerése és helyes gyakorlására. Az nem szeretet, amiben és ami után károsodik a lélek. De az sem szeretet, amiben helyet kap az önzés és az öntömjénezés.

EVANGÉLIUM: Lk 4,21-30: Jézus szavait lelkesedéssel fogadták a názáreti zsinagógában. A magasztos igéket ugyanis minden további feltétel nélkül magukra vonatkoztatták a hallgatók. Aztán jött az első elbizonytalanodás. Lelkesíthet bennünket a názáreti ácsnak a fia? S amikor Jézus a prófétákra hivatkozva a saját küldetéséről beszél, majdnem beteljesítik rajta a próféták sorsát. Mi változott itt meg alig fél óra alatt? Mihelyt Jézus jelezte, hogy nem glóriát jött föléjük tartani, hanem a bűneikkel szembesíteni és abból kivezetni őket, heves ellenállás keletkezett. A világi ember nagyon szereti a dicséretet. Mély depresszióba esik e nélkül. Az Egyház azonban nem dicséri, hanem szereti a bűnös embert. S ez nagy különbség. A módszerek terén a nevelésben és az igazság szolgálatában is, de a végeredményt tekintve is. A végeredmény pedig a lelkek üdvössége és az ebbe az irányba fordulás semmi mással nem pótolható belső ajándékai.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ajkam hirdeti  *  igazságodat, Uram.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 4. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) A szentmisék után Balázs-áldás lesz. Szent Balázs a tizennégy segítőszent egyike. Orvosok, gyertyaöntők, fúvószenészek védőszentje. A IV. század elején élt Örményországban.

A Képviselőtestület február 7-én, csütörtökön 19 órakor tartja rendes évi zárszámadási és költségvetési gyűlését.

A jövedelemadó felajánlásával kapcsolatos néhány tudnivalót érdemes feleleveníteni. Az adóhatóság elkészíti helyettünk az adóbevallást, de a jövedelemadó kétszer 1 %-áról továbbra is nekünk kell rendelkeznünk. A Katolikus Egyház javára akkor is rendelkezzünk, ha 0 Ft az adónk, mert a rendelkezők számát figyelembe veszi az állam az egyházaknak juttatott támogatáskor. A tavalyi rendelkezés visszavonásig érvényes. Az egyéni vállalkozók február 26-ig, a magánszemélyek május 20-ig rendelkezhetnek.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (2019. febr. 3-10.) V: pro populo; H: (….); Sz: (….); P: Hálából 80 évért; V: + Jurásek János

MOGYORÓSBÁNYA (2019. febr. 3-10.) V: + hozzátartozók; K: (….); V: + Dániel István (1. évf.)

Thomas H. Green SJ: Az a szeretet, amely kizárólag emocionális – önkereső, saját élvezetével és gyönyörével foglalkozik –, belső bizonytalanságról árulkodik. Voltaképpen az éretlen személyiség ismérve. Heves udvarláshoz és rövid házassághoz vezet. De még ez az emocionális szeretet is Isten kegyelméből és a jó közösség nevelő hatása nyomán átalakulhat hűséges szeretetté, amely alkalmassá teszi a személyt a kiteljesedő és kiteljesítő házasságra, a felelős apaságra és anyaságra.

Kiszáradt kúttá azért válik az életünk, mert nem szeretettel csináltuk azt, amit szeretettel kellett volna tennünk.

Loyolai Szent Ignác: A keresztény úgy él, ahogy imádkozik. Alig? Sokat? Felszínesen? Elmélyülten? Fásultan? Örömmel? Az igazi keresztény: instrumentum coniunctum cum Deo – Isten teremtő kezeihez alakuló, abba teljesen beleillő eszköz.

Ne könnyű életért imádkozzál, hanem azért, hogy erős legyél és beleállj az élet sodrába. Ebben a sodrásban pedig csak addig erőlködsz, amíg nem tudsz biztonságosan úszni. Ha Istenre bízod a sorsod és őt igazán szereted, az összevissza csapkodás helyett kecsessé válik az úszásod.