Évközi 34. vasárnap

Krisztus Király ünnepe

OLVASMÁNY: Dán 7,13-14: Dániel próféta fontos dolgokat elmond az eljövendő Megváltóról. Teljesen az Atya akarata szerint jár el. Hatalma megkerülhetetlen igazság lesz. Amit hoz, az nem egy lehetséges opció a sok közül, hanem valamennyi ember számára az egyetlen útja az ÉLET-hez.

SZENTLECKE: Jel 1,5-8: A Jelenések könyve a Megváltóval kapcsolatos helyes értelmezést segíti.  Hiszen nem csupán az eljövetele előtti várakozást zavarták meg a téves elképzelések, de az eljövetelét is igyekszik a sátán jelentéktelennek feltűntetni, emberi érdektelenségbe rejteni.

EVANGÉLIUM: Jn 18,33-37: Pilátus hatalma és Jézus hatalma között igen nagy a kontraszt. Pilátus hatalmát pénz, megvesztegetés, erőszak, ideológia, katonák biztosítják, és a császár kegyétől függ. Jézus hatalma az igazság, amelyet a földi hatalom arzenálja időlegesen megtörhet, de le nem győzhet.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr országol,  *  királyi fölségbe öltözött.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

SÁRISÁP

Krisztus Király vasárnapja van. Ezzel a héttel zárul az egyházi évünk, és jövő vasárnap, advent első vasárnapjával kezdődik az új egyházi év, a „C” év. Lukács évnek is szoktuk mondani, mivel jobbára Szent Lukács evangéliumán keresztül szól hozzánk Jézus ebben az évben. Pénteken Szent András apostol ünnepe lesz.

December 3-ától, advent során hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6 órakor roráté szentmiséket végzünk (az esti szentmisék helyett).

A gyermekek adventi előkészülete jegyében a szokásos adventi koszorúkészítés november 30-án, pénteken lesz a plébánián, 16-tól 18 óráig. A koszorúkat a templomban a 6 órakor kezdődő szentmisén megáldjuk, és úgy vihetik haza a gyerekek. Pénteken megbeszéljük a karácsonyi játék szerepeit is. Idén szeretném, ha az iskolai hittanosok játszanák a Betlehemest, és meghívnák rá az osztálytársaikat is.

Postai befizetési csekkeket helyeztünk el a kis asztalon, hogy aki idén még nem rendezte az egyházi hozzájárulását, megtehesse.

MISESZÁNDÉKOK (november 25. – december 2.) V: + Vass József; H: (….); Sz: + id. Horváth Jakab és szerettei; P: Hálából 90 évért; V: (….)

MOGYORÓSBÁNYA 

November 27-én, kedden este 6 órakor hittanos szülői megbeszélés lesz a plébánián.

2019. január 1-jétől kezdődő munkába állással sekrestyést keresünk. Ne külső munkavállaló legyen, hanem a közösségünkből jöjjön, aki ismeri a katolikus szertartásokat, és szívből végzi a feladatát. A fizetés az Egyházban meghatározottak szerint történik. Lehetőleg két héten belül meg kellene találni a megfelelő személyt, hogy időben megköthessük a munkaszerződést.

A szentségimádás iskolája

A szentségimádás az imádságnak az a módja, amelyet a leginkább felemelő formában a szentek gyakorolnak és tanítanak. A szentségimádás az az imádság, amelyet már nem csupán emberi lelki szükségletek (fájdalom, aggódás, frusztráció) tartanak fenn, hanem Jézus magával ragadó jelenléte. A szentségimádásban már nem én vagyok kezdeményező, hanem az életemet egyre inkább betöltő Jézus. Ez a jelenlét megvilágítja a krisztus-eseményt és odaköt a Szentíráshoz, fényt gyújt bennem az Egyház küldetésével kapcsolatosan és növeli cselekvő felebaráti szeretetemet, elcsendesíti bennem azt a szenvedélyt, hogy az ünneplést és az elismerést magam felé fordítsam. Ez utóbbi hány és hány keresztényt megakadályoz abban, hogy katolikussá is váljon.

A katolikus lét egyik kulcsa, hogy képes vagyok-e túllátni az egyéni vallásgyakorlatom csak engem érintő hatásain. Másképpen fogalmazva, a katolikus lét egyik kulcsa, hogy miképpen értem meg az Egyházat és az Egyházban való küldetésemet. A pap legfőbb feladata, hogy a katolikussá válás feltételeit és körülményeit erősítse, óvja, gondozza. A papnak ugyanis nem az a feladata, hogy misézzen, temessen és kereszteljen, hanem az, hogy úgy jelenítse meg a közösségében az Eucharisztiát, hogy ezzel erősödjenek a katolikussá válás helyi feltételei. Vagyis egyre inkább láthatóvá és megtapasztalhatóvá váljon az Egyház, a katolikussá válás és a katolikus hitben való megmaradás nélkülözhetetlen alapfeltétele. A katolikus nem csupán saját maga és családja hitét őrzi, hanem tanúságot tesz a világban Jézusról. Enélkül az Egyházban való kiteljesedő léte helyett saját egyházról való elképzeléseibe csúszik egyre lejjebb és lejjebb. A pap nem azért keresztel, hogy egy már alig értett családi szokást fenntartson (vagy egy elitklub beavatási rítusát végezze), hanem azért, hogy a családot annak a felemlő küldetésnek a közelébe vigye, amely a kereszteléssel kezdődik. A pap nem azért temet, hogy a temetéssel kapcsolatos szép helyi formákat teljesítse, hanem azért, hogy az Egyház hite és Jézus „megoldása” a halál kapcsán átütő erővel megjelenjen. Ha a keresztények megértik és segítik – saját jól felfogott érdekükben – a pap küldetését, akkor ez a kihalásra ítélt, leginkább „veszélyeztetett faj”, a papság ismét virulenssé válik, és vele együtt a katolikus lét is. A tét nem csekély. Maga az igazság kaphat teljesebb látásmódot, mint amit a számos szubjektív igyekezet elérhet. A pap személyéhez a szentségi élet van kötve, őt „meghaladva” az individuumok harca erősödik fel.

Bár a szentségimádás a legtöbbször nagyon bensőséges és igényli az intimitást, mégis a leginkább kihat arra, hogy miképpen válik virulenssé bennünk és a körülöttünk az élet. Amikor Jézus arról beszél, hogy a szobánk rejtekében imádkozzunk (vö.: Mt 6,5kk), akkor azt az elmélyült imát kéri Isten jelenlétében, amely aztán minden szavunkat és cselekedetünket hitelessé teszi az igazak között, igaz felbőszíti a hamisság ügynökeit.