Évközi 34. vasárnap

Krisztus Király ünnepe

OLVASMÁNY: Dán 7,13-14: Dániel próféta fontos dolgokat elmond az eljövendő Megváltóról. Teljesen az Atya akarata szerint jár el. Hatalma megkerülhetetlen igazság lesz. Amit hoz, az nem egy lehetséges opció a sok közül, hanem valamennyi ember számára az egyetlen útja az ÉLET-hez.

SZENTLECKE: Jel 1,5-8: A Jelenések könyve a Megváltóval kapcsolatos helyes értelmezést segíti.  Hiszen nem csupán az eljövetele előtti várakozást zavarták meg a téves elképzelések, de az eljövetelét is igyekszik a sátán jelentéktelennek feltűntetni, emberi érdektelenségbe rejteni.

EVANGÉLIUM: Jn 18,33-37: Pilátus hatalma és Jézus hatalma között igen nagy a kontraszt. Pilátus hatalmát pénz, megvesztegetés, erőszak, ideológia, katonák biztosítják, és a császár kegyétől függ. Jézus hatalma az igazság, amelyet a földi hatalom arzenálja időlegesen megtörhet, de le nem győzhet.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr országol,  *  királyi fölségbe öltözött.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

SÁRISÁP

Krisztus Király vasárnapja van. Ezzel a héttel zárul az egyházi évünk, és jövő vasárnap, advent első vasárnapjával kezdődik az új egyházi év, a „C” év. Lukács évnek is szoktuk mondani, mivel jobbára Szent Lukács evangéliumán keresztül szól hozzánk Jézus ebben az évben. Pénteken Szent András apostol ünnepe lesz.

December 3-ától, advent során hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6 órakor roráté szentmiséket végzünk (az esti szentmisék helyett).

A gyermekek adventi előkészülete jegyében a szokásos adventi koszorúkészítés november 30-án, pénteken lesz a plébánián, 16-tól 18 óráig. A koszorúkat a templomban a 6 órakor kezdődő szentmisén megáldjuk, és úgy vihetik haza a gyerekek. Pénteken megbeszéljük a karácsonyi játék szerepeit is. Idén szeretném, ha az iskolai hittanosok játszanák a Betlehemest, és meghívnák rá az osztálytársaikat is.

Postai befizetési csekkeket helyeztünk el a kis asztalon, hogy aki idén még nem rendezte az egyházi hozzájárulását, megtehesse.

MISESZÁNDÉKOK (november 25. – december 2.) V: + Vass József; H: (….); Sz: + id. Horváth Jakab és szerettei; P: Hálából 90 évért; V: (….)

MOGYORÓSBÁNYA 

November 27-én, kedden este 6 órakor hittanos szülői megbeszélés lesz a plébánián.

2019. január 1-jétől kezdődő munkába állással sekrestyést keresünk. Ne külső munkavállaló legyen, hanem a közösségünkből jöjjön, aki ismeri a katolikus szertartásokat, és szívből végzi a feladatát. A fizetés az Egyházban meghatározottak szerint történik. Lehetőleg két héten belül meg kellene találni a megfelelő személyt, hogy időben megköthessük a munkaszerződést.

A szentségimádás iskolája

A szentségimádás az imádságnak az a módja, amelyet a leginkább felemelő formában a szentek gyakorolnak és tanítanak. A szentségimádás az az imádság, amelyet már nem csupán emberi lelki szükségletek (fájdalom, aggódás, frusztráció) tartanak fenn, hanem Jézus magával ragadó jelenléte. A szentségimádásban már nem én vagyok kezdeményező, hanem az életemet egyre inkább betöltő Jézus. Ez a jelenlét megvilágítja a krisztus-eseményt és odaköt a Szentíráshoz, fényt gyújt bennem az Egyház küldetésével kapcsolatosan és növeli cselekvő felebaráti szeretetemet, elcsendesíti bennem azt a szenvedélyt, hogy az ünneplést és az elismerést magam felé fordítsam. Ez utóbbi hány és hány keresztényt megakadályoz abban, hogy katolikussá is váljon.

A katolikus lét egyik kulcsa, hogy képes vagyok-e túllátni az egyéni vallásgyakorlatom csak engem érintő hatásain. Másképpen fogalmazva, a katolikus lét egyik kulcsa, hogy miképpen értem meg az Egyházat és az Egyházban való küldetésemet. A pap legfőbb feladata, hogy a katolikussá válás feltételeit és körülményeit erősítse, óvja, gondozza. A papnak ugyanis nem az a feladata, hogy misézzen, temessen és kereszteljen, hanem az, hogy úgy jelenítse meg a közösségében az Eucharisztiát, hogy ezzel erősödjenek a katolikussá válás helyi feltételei. Vagyis egyre inkább láthatóvá és megtapasztalhatóvá váljon az Egyház, a katolikussá válás és a katolikus hitben való megmaradás nélkülözhetetlen alapfeltétele. A katolikus nem csupán saját maga és családja hitét őrzi, hanem tanúságot tesz a világban Jézusról. Enélkül az Egyházban való kiteljesedő léte helyett saját egyházról való elképzeléseibe csúszik egyre lejjebb és lejjebb. A pap nem azért keresztel, hogy egy már alig értett családi szokást fenntartson (vagy egy elitklub beavatási rítusát végezze), hanem azért, hogy a családot annak a felemlő küldetésnek a közelébe vigye, amely a kereszteléssel kezdődik. A pap nem azért temet, hogy a temetéssel kapcsolatos szép helyi formákat teljesítse, hanem azért, hogy az Egyház hite és Jézus „megoldása” a halál kapcsán átütő erővel megjelenjen. Ha a keresztények megértik és segítik – saját jól felfogott érdekükben – a pap küldetését, akkor ez a kihalásra ítélt, leginkább „veszélyeztetett faj”, a papság ismét virulenssé válik, és vele együtt a katolikus lét is. A tét nem csekély. Maga az igazság kaphat teljesebb látásmódot, mint amit a számos szubjektív igyekezet elérhet. A pap személyéhez a szentségi élet van kötve, őt „meghaladva” az individuumok harca erősödik fel.

Bár a szentségimádás a legtöbbször nagyon bensőséges és igényli az intimitást, mégis a leginkább kihat arra, hogy miképpen válik virulenssé bennünk és a körülöttünk az élet. Amikor Jézus arról beszél, hogy a szobánk rejtekében imádkozzunk (vö.: Mt 6,5kk), akkor azt az elmélyült imát kéri Isten jelenlétében, amely aztán minden szavunkat és cselekedetünket hitelessé teszi az igazak között, igaz felbőszíti a hamisság ügynökeit.

Évközi 33. vasárnap

OLVASMÁNY: Dán 12,1-3: Dániel próféta a végidőt egyesek számára gyötrelemmel telinek írja le, míg az igazak, akiknek neve szerepel az élet könyvében, mentesülnek ezektől a gyötrelmektől. Az Egyház a mennyországot olyan végső és állandó állapotként mutatja be, ahol nagy boldogság van nagy közösségben. Ezzel ellentétes a kárhozat: nagy szomorúság teljes magányban, és ebből nincs kiút.

SZENTLECKE: Zsid 10,11-14.18: Jézus egyetlen áldozata tökéletes, végtelen, örök áldozat. A szentmise nem megismétli, nem megújítja, hanem megjeleníti ezt az áldozatot. Jelenvalóvá teszi a minden emberért, a világ életéért bemutatott megváltó áldozatot, és lehetőséget nyújt arra, hogy a feltámadt Jézus életének részesei legyünk.

EVANGÉLIUM: Mk 13,24-32: A keresztény ember tudja, hogy nem a feketelyuk gravitációja fogja elnyelni az emberi világot, hanem azt Isten szeretete vonz minket magához. Az első lehetőség pokoli világot eredményezne. A megsemmisülésig harácsolást, telhetetlen élvezkedést, a megsemmisüléskor pedig a teljes kétségbeesést. Ezzel szemben mi Isten szeretetének a vonzásában élünk, és készülünk a boldogító találkozásra. Ez az Egyház belső élete, amely a szeretet és az élet kultúráját helyezi a világba.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Védelmezz engem, Istenem,  *  hiszen tebenned bízom.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 33. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) A Katolikus Karitász tevékenységét helyezi figyelmünk előterébe a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele, amit a mai napon templomainkban felolvasunk. Hétfőn lesz Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe. Jövő vasárnap már a Krisztus Király ünnepével kezdődő héttel lezárul az egyházi év. Jövő vasárnap a karitász javára lesz gyűjtés.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (november 18-25.) V: + Teréz; H: beteg gyógyulásáért; Sz: (….); P: + Bíber Józsefné, szül: Üveges Katalin és szerettei; V: + Vass József

Teréz anya: Az ember érthetetlen, logikátlan, önző. Nem fontos, szeresd őt.
Ha jót teszel, önös céljaidnak tudják be. Nem fontos, tedd a jót.
Ha megvalósítod céljaidat, hamis barátokra és őszinte ellenségekre lelsz. Nem fontos, valósítsd meg céljaidat.
A jót, amit teszel, holnapra elfelejtik. Nem fontos, tégy jót.
A tisztesség és azt őszinteség sebezhetővé tesz. Nem fontos, légy tisztességes és őszinte.
Amit évekig építettél, egy perc alatt romba dőlhet. Nem fontos, építs, alkoss.
Pórul járhatsz, ha segítesz az embereken. Nem fontos, segíts nekik.
A legjobbat adod magadból és verés a köszönet. Nem fontos, add a legjobbat magadból.

Teréz anya: Jézus az, akit teljes szívemmel és teljes lényemmel szeretek és követek. Mindent neki adtam, még bűneimet is, és Ő gyöngéd szeretettel eljegyzett engem.

Évközi 32. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Kir17,10-16: Az ószövetségben a királyság megjelenésével igen komoly szerep jut a prófétáknak. A politika még csak azt sem tudja teljesíteni, ami a megbízatása, nem tudja megvalósítani az igazságos társadalmat. Nincs ereje és képessége ugyanis azt adni az embernek, ami a legfontosabb: az élet értelmét, az emberi lét kiteljesedésének útját. Ez a prófétákra hárult. Ma is ez a szerepe az Egyháznak a társadalmakban. Jóllehet a szekularizált társadalom embere elveti az Egyházat, mert elhiszi, hogy másutt és máshol is ki tud teljesedni. Illés próféta cselekedete messzire mutató jelképes cselekedet: az Egyházat is előre vetíti. A száreptai özvegyasszony befogadta az Isten emberét, ezért a két legfontosabb életfenntartó dologban többé nem szenvedett hiányt: búzalisztje és olaja soha nem fogyott el.  A búzaliszt a természetes életre, az olaj a természetfeletti életre utal.

SZENTLECKE: Zsid 9, 24-28: Krisztus nem emberek által épített templomba lépett be, hanem a mennybe. Ezáltal pedig lehetővé tette, hogy az Egyház az Isten országát tükrözze a földön. A Jézus előtti papság emberi erővel rendelkezett és saját nevükben tevékenykedtek. Nem Istent, hanem az embereket képviselték.  Az újszövetség papja Krisztus nevében jár el és Krisztust képviseli az emberek között. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy mindazok a keresztények, akik a papjuk küldetését aláássák az emberek között, szentségtörő módon vannak jelen az Egyházban, hiteltelenítik az Egyházat az emberek között, helyette a saját projektjüket népszerűsítik. 

EVANGÉLIUM: Mk 12, 38-44: Lehetőséget ad a mai evangélium arra, hogy a templom és a keresztény ember viszonyáról elmélkedjünk, illetve megfontoljuk azt, hogy miképpen tud önmaga és mások számára gyümölcsöző módon jelen lenni a keresztény ember az Egyházban. A maga által épített egyházba szorult-e bele, vagy Krisztus Egyháza kiteljesedésének élményében fejlődik-e a lelke? A keresztény ember életének fejlődését tökéletesen megmutatja a szentségimádás iránti vonzalma, illetve az a lelkület, ahogy jelen van a szentmisén, ahogy belép a templomba. 

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Áldjad lelkem az Urat,  *  dicsőítsed az Istent! 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Az évközi 32. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Jövő vasárnap országos gyűjtés lesz a karitász javára.  

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (november 11-18.) V: + Urbanics Ferenc atya és + Rédei József atya; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: + Nagyszülők és szeretteik; V: + Teréz 

Lehetőséget ad arra a mai evangélium, hogy a templom és a keresztény ember viszonyáról elmélkedjünk. A mai történetben két merőben különböző templomi jelenlétet szemlélhetünk. A gőgös farizeusok, az írástudók és a gazdagok nagyon otthonosan mozogtak a templomban, nagyon otthon voltak. Otthon, de nem az Isten Házában. Ellenben a szegény asszony egész lénye arról tanúskodik, hogy ő viszont az Isten színe elé járult. Amikor Jézus megtisztítja a templomot, határozottan jelzi, hogy az ő jelenléte autentikusabb itt bárki másnál. Ő hívatott megmondani, hogy mit vár tőlünk az Isten. Már a templomba belépve jelzem, hogy gazdag farizeusként vagy evangéliumi szegényként érkeztem-e. Gazdag farizeus az elittudattal érkező keresztény, aki a templomban nem a szentség atmoszférájába lépett be, mert saját atmoszférájától nem tud megválni. Evangéliumi szegény, aki belépve a templomba átéli, hogy Isten színe elé járult, akivel szemben csak szegénynek érezhetjük magunkat. S nem gondolhatjuk azt, hogy bármit is mi adunk Istennek. Ellenben Ő és csak ő gazdagíthat minket.

Számos nyelvben a templomot és az Egyházat ugyanazzal a szóval jelezzük. (kirche, church, chiesa, iglesia) A templomi lelkületünk az Egyházban való lelkületünknek gyakran tükörképe. Az Egyházat – miként a szentmisét is – nem tehetséges emberi szervezőerő, hozza létre, hanem az Eucharisztia. Amilyen az Eucharisztiával való kapcsolatom, olyan az Egyházzal való kapcsolatom is – és fordítva. Az Egyház, miként az Eucharisztia is számomra misztérium: Krisztus titokzatos Teste. A hívő keresztény alázatosan (a folyamatos megtérés lelkületével) halad e misztérium magaslatai felé.

A keresztény ember helyes magatartása a templomban az alázat. S vegye rendkívül nagy megtiszteltetésnek, ha ő ott valamilyen szolgálatot végezhet. Az Egyház paródiája jön létre minden esetben, amikor valaki önmagának ad tisztséget a keresztény közösségben, s azt nem a lelkipásztortól veszi át. Új lelkipásztor érkezésével minden megbízatást meg kell erősíteni a közösségi szolgálatok terén: képviselőtestület, kántor, sekrestyés, felolvasók, áldoztatók, énekkar vezető, ministráns vezető stb. Elkerülendő, hogy a közösség megújulását néhány gőgös keresztény hátráltassa. Az új lelkipásztor érkezése elsősorban a hitbéli növekedés esélyét adja. Vannak azonban, akik pánikszerűen menekülnek ettől a lehetőségtől. Ők adnak munkaköri leírást a papnak, ellenőrzik és felügyelik, hogy változás ne történjen, legfeljebb annyi, hogy Jézus egyre kisebbedjen, ők pedig egyre nagyobbodjanak. Ha meggyengül az egyháztudat, akkor az egekig nőhet az öntudat. A keresztény morális szerint a legfontosabb krisztusi erény az alázat. Enélkül valóban az Egyház paródiáját valósítjuk meg, ami taszít minden új megtérőt. Hogy egy plébánia valóban Krisztus útján jár-e, azt egyetlen dolog jelzi, mégpedig az, hogy hány új, megtérő család csatlakozik hozzá egy évben. Az élő, eleven kereszténységnek van missziós ereje. A magánhasználatra elképzelt kereszténység kihal.

Évközi 31. vasárnap

OLVASMÁNY: MTörv 6,2-6: Mózes az Ígéret földjéig kísérte népét. Ő maga nem léphetett be ősei földjére, de megpillanthatta. Mi sem léphetünk be abba a világba, amely majd gyermekeinké lesz, de annak a világnak a kapujáig elkísérhetjük őket. Mózes útravalót adott és végrendelkezett. Elhangzott a „Sema Jiszraél”, amelyet a hithű zsidók naponta elmondanak. Vajon mi is tudunk olyat adni gyermekeinknek, amely abban az új világban, amelybe csak ők léphetnek be, napi segítséget ad nekik, hogy Istent felismerjék, elismerjék és szolgálják? Szent István királyunk olyan útravalót adott az Intelmekben fiának, Imrének, amellyel mi, magyarok léphetünk be sikeresen mindig az adott kor kapuján.

SZENTLECKE: Zsid 7,23-28: Krisztus egyetlen papságáról tanít a könyv szent írója. Papok egymást váltó sokasága kellett ahhoz, hogy az ószövetségben a hit fennmaradjon. Jézus azonban az újszövetség és az új élet egyetlen főpapja lett. Az ószövetségben a papi szolgálat nem ismerte fel Jézust. Ez a szolgálat önállósodott és Jézus felett ítélkezett. Az újszövetségben csak az lehet pap, akit Jézus kiválaszt, és aki egyes egyedül csak magát, Jézust követi és Őt hirdeti. Az újszövetség papja mindent Jézustól kap: képességet, hatalmat, küldetést és a személyét érintő értékelést is.

EVANGÉLIUM: Mk 12,28-34: Máté és Márk rögzíti evangéliumában Jézus tanítását a főparancsról. Márk arról is tudósít, hogy a feltámadásról és a családtagok mennyei viszonyáról adott tanítás miatt addig akadékoskodó farizeus most meghajol. Megérti és befogadja Jézus tanítását. Az ószövetségi könyvekben két helyen találjuk meg a főparancs egy-egy részét. Az első a „Semma Jiszraél”, másik pedig Mózes harmadik könyvéből, a Leviták könyvéből vett kissé elrejtett mondat az erkölcsi törvények felsorolásában: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ez egyébként az ókorban oly nagyon ismert „aranyközépút” fogalommal jelzett erkölcsi alaptörvény egyfajta megfogalmazása. Ne tedd másnak azt, amit magadnak sem kívánnál. Viszont tedd azt a másiknak, amit magad is örömmel vennél tőle.       

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Szeretlek, Uram, Istenem,  *  én erősségem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

 Az évközi 31. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Sárisápon ma van a templombúcsú. Hétfőn Szent Imre herceg ünnepe lesz. Az esti szentmise előtt elimádkozzuk a Mindenszentek litániáját. Pénteken a Lateráni bazilika felszentelésének ünnepe lesz.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (november 4-11.): V: + hozzátartozók; Sz: élő családtag; P: hálából 75 évért; V: + Urbanics Ferenc és + Rédei József atyákért.

Papp Miklós: „Kétségtelenül növekszik a nyílt és az elfojtott agresszivitás a nyugati társadalmakban. (Ennek sajnálatos jele a két világháború, a családok szétesése, az idősek és a magzati életet élő gyermekek elleni agresszió stb. Miközben fennkölt szavakat mondunk az idősek és a gyermekek védelmében, kampányok indulnak az euthanázia és az abortusz teljes legalizálásáért.) Rousseau nagyban befolyásolta a felvilágosodást: vessük el a tekintélyeket, vessük el Istent és az egyházat, figyeljük az állatvilágot, és tanuljuk meg az ösztönök természetes használatát. A felvilágosodás eszméi bármennyi kárt okoznak, nagyon pozitív sajtót kapnak. Az agresszivitás másik oka, hogy az Isten nélküli ember már nem elégséges jólétre vágyik itt a földön, hanem a teljes jólétre. A közösségi keretekből kilépett ember önző lesz, és agresszív azokkal szemben, akik a „teljes jólétét” akadályozzák. Az agresszióval szemben kialakul a passzivitás. Ezzel az agresszív magatartást tanúsítók számára még inkább megnyílik az út. A keresztény magatartás sem nem agresszív, sem nem passzív, hanem asszertív. Az asszertív ember az, aki határozottan állít valamit, amellett kitart és ezzel kapcsolatban érvényesíti a saját akaratát.”

Az agresszivitás oka, hogy nagyon a háttérbe szorult a felebarát jézusi fogalma. Mégpedig egyenes arányban az Isten iránti nyegleség térnyerésével. Aki nem tud meghajolni Isten előtt, nem lesz képes méltányolni a másik ember és a teremtett világ elemi szükségleteit sem. Kóros önszeretetében elveszíti a realitással való kapcsolatát. Az agresszív ember nehezen viseli el az asszertív magatartást. Ez az egyik pszichikai oka a mindenkori keresztényüldözésnek.

Szent István Intelmei a magyar jogalkotás és a magyar irodalom jeles műve. Arról tanúskodik, hogy a magyar (jog)államiság – megelőzve Európa sok jelenlegi államát – igen magas szintről indul. A fontossági sorrendet is figyelembe véve, a nemzet boldogulását és boldogítását a következő elvekhez köti. 1. A hit megőrzése. 2. Az Egyház szolgálatát segíteni és szabadságát védeni. 3-4. Az elöljárók iránti tisztelet, velük való együttműködés, a vitézek társadalmi rangjának biztosítása. 5. Az igazságosság és az ítélkezéseben a türelem gyakorlása. 6. Vendégek befogadása. Általuk gazdagodik a nemzet. 6. A bölcsek tanácsának (korabeli parlamentarizmus) súlya. 7. A fiak az elődök által mutatott helyes úton járjanak. 8. Imádság. 9. Irgalmasság és a többi erény gyakorlása.