Évközi 26. vasárnap

OLVASMÁNY: Szám 11,25-29: Itt van a Zsidók tanácsának (Főtanács, Szinedrium) eredete. Majd a Szinedrium fogja halálra ítélni Jézust. Mózes azért választja maga mellé azokat, akiket megjelölt a lélek, hogy a nép kormányzásában segítségére legyenek. Azonban nemcsak azok kapták meg a prófétai lelket, akik a szakrális helyen jelen voltak, hanem még további két személy a profán világi környezetben. Sokféleképpen magyarázzák ezt az eseményt. A legtöbbször annak igazolását látják benne, hogy a prófétai képesség és küldetés nincs felszenteléshez kötve. Mások azt emelik ki, hogy az Egyházban a prófétai küldetés egyetemes. Ismét mások Assisi Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác, Roger Schutz és a többiek előképét látják, akik „kívülről” jönnek az Egyházba. Erős okunk van arra, hogy e harmadik vélekedés mellé álljunk.

SZENTLECKE: Jak 5,1-6: Miféle gazdagokról szól a Jakab-levél e részlete? Minden korban és minden társadalomban ott volt az a réteg, amely gazdagságára támaszkodva és hivatkozva könnyedén túllépte az erkölcsi gátakat. Csakhogy nem a vagyon és a születési előjog, hanem az Isten választja ki azokat, akik méltóvá lesznek arra, hogy embertársaik (és a történelem) javát vezetőként szolgálják.

EVANGÉLIUM: Mk 9,38-43. 45. 47-48: Jézus nagylelkűségre int bennünket azokkal szemben, akik úgy tesznek jót embertársaikkal, hogy azt nem keresztény indíttatásból, hanem humanista meggyőződésből végzik. Továbbá nagylelkűségre int bennünket azokkal szemben is, akik pogányként a pogányok között végeznek olyan szolgálatot, amely meghátrálásra készteti az ördögöt. De nagylelkűségre int bennünket azokkal az önhibájukon kívül vallástalan emberekkel szemben is, akik pszichiáterként, ilyen-olyan terapeutaként a lelkiismeretük – és nem megrendelőik vagy önteltségük – szavát követve igyekeznek jót tenni az emberekkel. Isten bárkit fel tud eszközül használni, hogy a jóság, a szépség és az igazságosság szolgája legyen ebben a világban. (Költők, zeneszerzők, pedagógusok, orvosok stb.)

A VASÁRNAPI ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr végzései igazak,  *  megvidámítják a szívet.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 26. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Ma van a Szentírás vasárnapja. A héten hétfőn Sárisápon, kedden pedig Mogyorósbányán elmarad az esti szentmise.

A sárisápi templombúcsú november 4-én, vasárnap lesz.

Október hónapban Sárisápon hétfőn, szerdán és pénteken a szentmise előtt negyed órával kezdem a lorettói litániát.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szeptember 30. – október 6.) V: + Zsombok István, felesége, unokája és szerettei. H: (––); Sz: + Viszkok testvérek; P: + Vass László; V: + Varga László és szerettei.

A legutóbbi egyházmegyei körlevél az Eucharisztia iránti tisztelet hangsúlyozása mellett szól arról is, hogy ugyanolyan tisztelettel viszonyuljunk a szentmisében a Szentíráshoz, mint az Úrfelmutatáshoz és az áldozáshoz. Mielőtt a szent színek alatt megtörténne az átlényegülés, az Úr az Evangéliumban már szól hozzánk, már velünk van. Az olvasmány, a szentlecke és az Evangélium az Egyház igehirdetésének kincsei. Általuk maga az Isten szól hozzánk, és Jézus tanít bennünket éppúgy, mint az apostolokat. Ezért a szentmisében kellő tisztelettel olvassuk fel és hallgassuk meg a Szentírásban érkező üzenetet. Az Eucharisztia és a Szentírás együtt formálja Isten népét Egyházzá. Az Igének azonban ne csak hallgatói, hanem tettekre váltói is legyünk, és adjuk át az örömhírt másoknak is. A vallást a legtöbb ember egyéni használatra képzeli el. Arra koncentrál, hogy általa magának szerezzen meg javakat (gyarapodást, szerencsés, betegségmentes életet, s próbálja távol tartani gyermekeitől, unokáitól a bajt). Azonban, aki Jézusra figyel, megérti az Egyházat is, és részesévé válik küldetésének. Aki a vallást egyéni használatra tartja meg, nagyon sok gondja lesz a pápával, a papokkal és az Egyházzal. A mai önző, individualista világ ezt jól példázza. Aki egyéni használatra tartja meg a vallást, olyan, mint az a gazda, aki mindig csak szüretelni akar a kertjében, de a kert művelését nem végzi el. Az Egyház nem önápolgatásra hív, hanem arra, hogy gondozzuk azt az isteni életet, amely jelen van a világban. Természetesen magunkban kell elsősorban gondoznunk, de nem zárhatjuk önmagunkba.

Tarjányi Béla: A Szentírás Jézus jelenléte az Egyházban. Jézus jelenléte közösségteremtő erő. Ezért fontos, hogy a családokban jelen legyen a Szentírás. Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt. Az Ige megtestesült és közöttünk lakozott. Jézus a teremtő Isten kimondott Igéje (igenje). Benne formát öltött Isten teremtő Szava. Az Egyház mindenkor úgy tisztelte a Szentírást, mint Jézus Testét. A vértanú Egyház vértanú tagjai úgy védték a szent iratokat, mint az Eucharisztiát. Az igehirdető pulpitus éppúgy, mint az oltár, a valóságos jelenlét (reális prezentáció) megszentelt helyei. Gondoljunk bele, hogy Jézus igehirdetése az utolsó vacsorán megelőzte az átváltoztatást. Így van ez a szentmiséinkben is. De így van ez a kereszténnyé válásunk folyamatában is.

Évközi 25. vasárnap

OLVASMÁNY: Bölcs 2,12. 17-20: Az Egyház gyakran nagy ellenszenvvel találkozik azok részéről, akik a szabadelvűséget hirdetik és gyakorolják. Őket az Egyház közelsége zavarja. Nincs távol tőled az Ige, közel van, az ajkadon és a szívedben, mondja Szent Pál a rómaiaknak (10,8), s ez nagyon irritáló lehet sokaknak. Az Egyházzal szemben sok gesztust tesznek az iszlámnak, mert az még messze van a szívüktől. A Bölcsesség könyve nagy lélektani ráérzéssel fogalmazza meg a mindenkori keresztényüldözés egyik legfontosabb hátsó indítékát. Ami nem zavar bennünket, azt jobbára észre sem vesszük. Ami viszont kellemetlenné válik, azt ellenszenvvel, majd pusztító haraggal elutasítjuk.

SZENTLECKE: Jak 3,16-4,3: Szent Jakab is kiváló lélekismerőként mutatkozik be. Az irigy olyan dologra ácsingózik, mondja, amiben nincsen része. Haraggal tekint ezért arra, akinél ezt a vágyott értéket felfedezi. Ezért van annyi háború és viszálykodás. Ha valamire vágysz, akkor kérd az Istentől, s meg fogod kapni; először a belátást, hogy valóban arra van-e szükséged és valóban úgy szolgálja-e a javadat, ahogy te elgondoltad.

EVANGÉLIUM: Mk 9,30-37: Jézus ismét a kereszthaláláról beszél. Miután Pétert erős szavakkal kioktatta, a tanítványok már nem merték megkérdezni, hogy miképpen kapcsolódik össze a messiási mű az áldozattal. Viszont újabb tanújelét adták annak, hogy mennyire fogva tartja még őket az ószövetségi messiás-kép. Túllépnek Jézus nehezen felfogható mondatain, és a messiási időn ábrándoznak. Önző módon akarnak nyertesei lenni a messiási országnak. Mondhatnánk azt, hogy gyerekesek. Jézus mégis egy gyermeket állít példaképül eléjük. A gyermek befogadása azt jelenti, hogy a gyermek tiszta hite kezd irányítani bennünket, és ennek a tiszta hitnek az őrzői akarunk lenni. Jézus azt mondja, aki egyet megbotránkoztat e kicsinyek közül, jobb lett volna neki, ha meg sem születik. (Mt 18,6) A megbotránkoztatás azt jelenti, hogy tönkre tesszük a gyermek lelkét káromkodással, istentagadással, Jézus és az Egyház kigúnyolásával.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Isten megsegít engem,  *  az Úr oltalmazója életemnek.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 25. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét). Hétfőn lesz Szent Gellért ünnepe. Jövő vasárnap Szentírás vasárnapja lesz.

Az Eucharisztikus kongresszusra készülve főpásztorunk a szentáldozásról ír körlevelében. A szentáldozáshoz ne kapcsolódjon semmiféle világi, a liturgiától eltérő udvariassági gyakorlat. Nyerjen kifejezést, hogy figyelmünk teljesen az Úr Jézussal való kapcsolatra irányul. Ha a királyhoz járulunk, nem a körülötte állóknak integetünk. Az áldozó ne vegye ki a szentostyát a pap kezéből, hanem tisztelettel fogadja tőle, akár az ajkára, akár a tenyerébe kéri helyezni. A kézre áldoztatáskor mintegy trónust formálva a kezünkből, tisztelettel fogadjuk a menny és a föld Urát. A szentáldozás során a pap, illetve az akolitus se végezzen a szent cselekményt „kiegészítő” tevékenységet. A kisgyermekek kis kereszttel való megáldása a szentmise végén külön történjen és a pap végezze.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szeptember 23-30.): V: (….); H: + Hajnal Jánosné, szül. Bulfán Ilona és szerettei; Sz: (….); P: + ifj. Kurucz András, + húga, Mária, + szülők; V: + Zsombok István, felsége, unokája és szerettei.

„A zsinat kijelenti: a gyermekeknek és a fiataloknak joguk van ahhoz, hogy ösztönzést nyerjenek az erkölcsi értékeknek helyes lelkiismerettel való megbecsülésére és személyes állásfoglalással való elsajátítására, valamint Isten tökéletesebb megismerésére és szeretetére. Nyomatékosan kéri tehát a zsinat a népek vezetőit és a nevelés irányítóit: gondosan ügyeljenek arra, hogy e szent jogaitól senki meg ne fossza az ifjúságot. Az Egyház híveit pedig felszólítja, hogy áldozatra készen munkálkodjanak a nevelés minden területén, főleg azzal a célkitűzéssel, hogy a nevelés és oktatás mindenkinek kijáró jótéteményeit eljuttassák a földkerekség valamennyi lakójához.” (Részlet a II. Vatikáni zsinat keresztény nevelésről szóló nyilatkozatából.)

„Az Egyház azt képviseli, hogy a kultúrának az emberi személyiség kiteljesedését, a közösségek és az egész emberiség javát kell szolgálnia. Ezért úgy kell művelni a szellemet, hogy fokozódjék benne a képesség a csodálatra, a lényeglátásra, a szemlélődésre, az önálló ítéletalkotásra, továbbá a vallási, erkölcsi és szociális érzék kifejlesztésére.” (Részlet a II. Vatikáni zsinat Gaudium et Spes kezdetű apostoli buzdításából.)

„Korunkban egyre szorosabbá válik az emberiség egysége, és mindjobban egymásra vannak utalva a népek. Az Egyház ezért fokozott figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogy miképpen viszonyul a nem-keresztény vallásokhoz. Most annak a kötelezettségnek a nevében, hogy növelje az egységet és a szeretetet az emberek között, sőt a nemzetek között is, azt veszi elősorban fontolóra, ami közös az emberekben, ami összeköti őket egymással.” (Részlet a II. Vatikáni zsinatnak a nem-keresztény vallásokról szóló nyilatkozatából.)

Balás Béla: „A lelkipásztori bölcsesség része, hogy tudomásul vesszük, a híveknek mást mond az evangélium, mint a papnak, ők mást látnak a keresztelésben, a házasságkötésben és a szentmisében, mint amit a pap maga hitével belelát.”

Évközi 24. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 50,5-9: Úgy értelmezi az Egyház, hogy Izajás ezúttal is a Messiásról beszél. Ő valóban kiszolgáltatta magát az emberi gonoszságnak, elszenvedte a megaláztatást. Mindez mögött azonban ott volt az Atyával való rendkívüli kapcsolata. Úgy lépett bele a bűn világába, hogy teljes összeköttetésben maradt az Atyával.  

SZENTLECKE: Jak 2,14-18: Az ortodoxia nem sokat ér az ortopraxia nélkül. Az orto- előtag a görögben: felegyenesedni, felemelkedni, láthatóvá válni. Az igazság akkor tud felemelkedni, ha hiteles cselekvés szemlélteti. A kereszténység olyan tanítást hoz a világba – például a nyolc boldogság –, amely ellen először védekezik az istentagadó életvitel. Azonban, ha az Egyház közösségében meggyőző módon bemutatjuk a krisztusi élet értékeit, az előbb-utóbb hatni kezd azok körében, akik nem megátalkodottan, nem megszállottan ellenállók. A megszállottak és megátalkodottak elenyésző kisebbségben vannak, csak nagyon hangosak.

EVANGÉLIUM: Mk 8,27-35: A kereszt nem balsorsot, nem elromlott életet jelent. A kereszt vertikális szára azt szimbolizálja, hogy a horizontális létsík ugyan nehéz életet is hozhat, ennek azonban kapcsolatban kell lennie az Istennel. Az Isten felé van a kiemelkedés a reménytelenségből. Ezen a vertikális csatornán áramlik be az életünkbe, mintegy infúzióként, az a hit és szeretet, amely felépíti bennünk a reményt. Enélkül a szenvedés pusztító értelmetlenséggé válik, ami végzetesen meggyengíti a szenvedésen túli élettel való kapcsolatunkat. Jézus, amikor saját szenvedésének elkerülhetetlen voltáról beszél, akkor azt is érzékelteti, hogy nagy szeretettel öleli majd magához ezt a szenvedést. Tudja, hogy ezzel ad új, immár győzelmes életet a világnak.      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr színe előtt járok  *  az élők földjén.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 24. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Pénteken Szent Máté apostol és evangélista ünnepe lesz. Szeptember 16-án ünnepeljük Mogyorósbányán a templom búcsúját (Szűz Mária Szent Neve).

Szeptember 23-án, vasárnap délután 3 órakor várjuk Sárisápon a hittanos gyerekeket és szüleiket a plébániára, családi kerti programra. Ennek a programnak a célja, hogy a régebbi hittanosok szeretettel forduljanak az újak felé, a szülők ismerkedjenek. A gyerekek vetélkedőn, vidám versenyen vesznek részt, majd közös uzsonnával zárunk. Kis süteményt hozhatunk magunkkal. A program 18 órakor zárul. Ezt követően, aki akar, még tábortűz mellett szalonnasütést szervezhet.

Szeptember 22-én Annavölgyben már 17 órakor kezdődik a szentmise. Mogyorósbányán pedig szeptember 25-től már szintén 17 órakor kezdődnek a keddi szentmisék.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szeptember 16-23.) V: (….); H: élő édesapa; Sz: + szülők, + nagyszülők; P: + Svigruha Jánosné, szül: Viszkok Teréz, + szülei és szerettei; V: (….)

Mária Szent Neve

Mária szent nevének kultusza az első ezredforduló táján erősödött meg. Canterbury Szent Anzelm (1034-1109) és Clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) különösen kiemelkedtek Mária-tiszteletükkel. Gyönyörű írásaikban dicsérik Mária Szent nevét. Az 1500-as években már elterjedt a lorettói litánia. Mária megszólításai az ő üdvösségtörténeti szerepére, és az ószövetségben rávonatkozó előképekre utalnak. A középkorban a népi jámborság mentén nagyon sok litánia terjedt el. VIII. Kelemen pápa 1601-ben a Mindenszentek litániája és a Lorettói litánia kivételével valamennyit betiltotta, illetve használatukat egyházi engedélyhez kötötte. A XVI. században spanyol földön Mária Szent Nevének ünnepét Mária születése napja (szeptember 8.) utáni tizennegyedik napra, szeptember 22-re tették. Boldog XI. pápa a török felett aratott 1683. szeptember 12-i nagy bécsi diadal emlékére és hálából a Szűzanyának, az egész világegyházba bevezette az ünnepet és tíz nappal korábbra, szeptember 12-re helyezte át. Azzal, hogy Jézus testvéreivé válunk a keresztségben, Jézus édesanyját, Máriát mindannyian mennyei édesanyánknak tekintjük.

J. Feckes: Mária, mint a „Szép Szeretet Anyja”, a keresztény férfi számára lelki segítséget jelent ahhoz, hogy a nő eszményi képe károsodást ne szenvedjen benne. S minden asszony a ma oly fontos feladatát, hogy a férfi megnemesítője legyen, csak akkor fogja tudni teljesíteni, ha a Szép Szeretet Anyját választja magának példaképül.

Évközi 23. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 35,4-7: Izajás a messiási korról jövendöl. A messiási kor, az Isten országa Jézussal elérkezett. A megtérésével bárki beléphet ebbe az új valóságba, ahol megnyílik az emberlét teljes perspektívája, és megtapasztalhatóvá válik az Isten jósága. A megtérés előtt a saját egyházunkat építgetjük, csupa-csupa önző és beszűkült látásmóddal. A megtérés után már vágyódunk arra, hogy Krisztus Egyház közelítsen meg bennünket, és azzal akarunk azonosulni.

SZENTLECKE: Jak 2,1-5: A személyválogatás, és a magam ügyének folyamatos előtérbe helyezése azt jelzi, hogy a magam elképzelte „egyházban” élek Krisztus Egyháza helyett. Mikor mindig másutt keresem Krisztus Egyházát, mint ahol élek, az annak a jele, hogy még a magam egyházának elképzelésében élek, s nem tudok csatlakozni az Egyház egyetemes szolgálatához. Jakab a krisztusi új élet egy tévedhetetlen jelét említi. Pontosan olyan szeretettel nézek a közösségbe belépő „jelentéktelen” emberre, mint a híres, közismert előkelőre. Jakab apostolnak ez a lelkipásztori figyelmeztetése azt mutatja, hogy a keresztény embernek mindig kontrollálnia kell önmagát, soha nem kényelmesedhet bele valami maga formálta vallási tudatba. A hitem mindig rászorul arra, hogy azt az Evangélium tovább nevelje.

EVANGÉLIUM: Mk 7,31-37: Természetes, hogy itt nem logopédiai és nem hallásszervi problémák gyógyításával akar lenyűgözni bennünket az Úr. Mindannyian nagyothallók vagyunk az isteni szóra, és dadogunk, ha a hitünkről kell bizonyosságot adnunk. Jézushoz azért hozták a dadogva beszélő süketnémát, mert kíváncsiak voltak arra, hogy meg tudja-e őt gyógyítani. S miután nem vették komolyan Jézus tiltó parancsát – Ne szóljatok erről senkinek! – arról tanúskodtak, hogy a csoda lényegét nem értették meg. Jézusban nem ismerték fel az életük megmentőjét. A Jézusról való tanúságtevésünket megelőzi Jézus szavainak és cselekedetnek elmélyült fontolgatása, az Egyház útmutatásának követése.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Áldjad lelkem az Urat,  *  dicsőítsed az Istent!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 23. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Pénteken lesz Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.

Hittanos nap. Tegyünk egy kísérletet arra, hogy hittanos családi napot szervezzünk a plébánián. Játék, vetélkedő, tombola uzsonna. A legfontosabb célja egy ilyen eseménynek az, hogy a „régi” hittanosok megteremtsék az újaknak azt a légkört, amely azt a bizonyosságot adja nekik, hogy itt egy őket szerető és nekik jót akaró közösségre találtak. A program időpontja: szeptember 23-án, vasárnap 15 órától 18 óráig

Mogyorósbányán szeptember 16-án lesz a búcsúi szentmise (Szűz Mária Szent Neve). Mogyorósbányán szeptember 25-étől már 17 órakor kezdődnek a keddi szentmisék. Szeptemberi miseszándékok Mogyorósbányán: szeptember 9: + Mária és + Mária és + családtagok; szeptember 18: + Dániel János (1. évf.); szeptember 23: + Mogyorósi Máté és felesége, + Dániel Katalin.

Esküvő Mogyorósbányán: szeptember 15-én 17 órakor: Kurcz Tamás – Hazai Bernadett

Mogyorósbányán Pintér József atya síremlékének felújítására eddig 87.000 Ft adomány gyűlt össze. A szükséges összeg: 155.000 Ft. Tehát 68.000 Ft-ot kell még összegyűjtenünk.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szeptember 9-16.) V: + szülők; H: a Rózsafűzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: + Gyarmati Pál és neje, + Urbanics Julianna és szeretteik; V: (….)

Jean Vanier: Az érettség jele, ha örülni tudunk annak, amink van, ahelyett, hogy hiányzó dolgok miatt panaszkodnánk. Az éretlenség jele, ha elégedetlenkedünk amiatt, amink nincs, ahelyett, hogy hálát adnánk azért, ami van.

Luis De Saint-Marché: Nem az tesz boldoggá, amit birtokolsz, hanem az, aminek tiszta szívből tudsz örülni.

Évközi 22. vasárnap

OLVASMÁNY: MTörv 4,1-8: Nem a törvények kiváló ismerete, még csak nem is önmagában a buzgó vallásosság, hanem a másokra figyelő, irgalmas, szeretetteljes szív teszi igazzá az embert. A 14. zsoltár, amelyet az olvasmány után éneklünk, már kiegészíti a „Shema Jiszraelt”. Az lakik az Isten hajlékában, aki helyesen cselekszik, igazat gondol szívében, nem rágalmazza embertársát. Ő soha meg nem rendül. A törvény ismerete önmagában nem őrzi meg lelkünk nyugalmát és egészségét, csakis az önzéstől és az önszeretettől megszabadult, imádságban és jócselekedetekben kiteljesedett életvitel. A törvény alapos ismerete emberi erőfeszítés, az Istennek tetsző élet azonban a kegyelemmel való együttműködés jele.

SZENTLECKE: Jak 1,17-27: A tanítás és az élet összhangban legyen. A csodálatos evangélium nem formálja az emberi életet, ha azt a gyakorlatban nem éljük meg. Az Eucharisztia iránti tiszteletünk csak akkor hat a világra, ha mi magunk leszünk Eucharisztiává, ha Krisztus Testévé akarunk válni. Nem kellene, hogy így legyen, de sajnos azt kell mondani, hogy a szentmise nem mindenkit alakít krisztusi emberré. Ellenben a nyugodt, csöndes és hosszas szentségimádás során, amire oly nehezen szánja rá magát az ember, „kivédhetetlenül” a kegyelem hatása alá kerülünk. Nem így a szentmisén, ha nem tudunk kilépni önmagunkból. S megítélésünk szerint a szentmise hosszú, a prédikáció kioktató és nem hízelgő, a miseszövegek nem korszerűek, a mise kezdetéig a templomon kívül várakozunk, mert fontos beszélgetésben vagyunk, a mise után azonnal kiviharzunk és már a szent térben mondani kezdjük a magunkét. Lehet így katolikussá válni?

EVANGÉLIUM: Mk 7,1-23: Sokan lenézik a vallást, mert csak olyanokkal találkoznak, akik bizonyos szokásokat megtartva vallásosok, de a hétköznapi életükben semmiben sem térnek el a pogányoktól. (Tudnunk kell, hogy a pogányok nagyon vallássok voltak, a „maguk módján”.) Sokan persze a mai hitetlenek közül, csak botránkozni akarnak és nagyon szelektíven látnak, mert nem akarják, hogy az igaz vallásossággal szembesülni kényszerüljenek. Meg is zavarodnak, ha valahol tiszta tekintetű fiatal sokaságot látnak a templomban. Tény, hogy a vallásos közeg hat az emberre. Hat akkor is, ha hamis, akkor is, ha igaz. A szülők és nagyszülők felelősségteljes feladata, hogy a katolikussá nevelendő nemzedék számára igaz vallási környezetet építsünk. Bizony, szentségtörő módon „katolikusok” azok, akik a plébániai életbe viszályt visznek, és csak magukat akarják előtérbe helyezni Jézus helyett.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Uram, ki lakhat  *  a te hajlékodban?

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 22. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Pénteken Szent Márk, István Menyhért kassai vértanúk ünnepe lesz, szombaton, szeptember 8-án Kisboldogasszonyt, Mária születése napját ünnepeljük. Isten éltesse a Máriákat.

Annavölgyben szeptember 22-én, Mogyorósbányán szeptember 25-én állunk át a téli miserendre. (17 óra) Mogyorósbányán szeptember 15-én 17 órakor lesz Kurcz Tamás és Hazai Bernadett házasságkötése. Kérjük számukra Isten áldását.

Kántorunk, Szabó Miklósné, Borika a balesete után kórházi kezelésre szorul. Imádsággal segítsük őt, és álljunk helyt orgona nélkül is a liturgiában, tegyük széppé, lelkessé.

Szept. 3-án folytatódik a plébánián a bibliaolvasó imaközösség. Hétfő esténként ¾ 7-től ¾ 8-ig vagyunk együtt. Bárki bekapcsolódhat.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szept. 2-9.) V: A hitoktatás és a hitnevelés eredményességéért; H: + Takács Lajosné, Novák Teréz születésének 100., halálának 10. évfordulóján; Sz: + Kerekes István és lánya + Kerekes Csilla; P: (…); V: + szülők

Szecsődi Péter plébános: Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy közösségben vagyok Jézussal az Eucharisztiában, Isten Igéjében és a szolgáló szeretetben. E három az Egyház lényegét is adja. Tehát a Jézussal való egység az Egyházzal való egység révén valósul meg. A keresztény élet valódiságát az mutatja meg, hogy mennyire értem meg és mennyire szolgálom az Egyházat, háttérbe szorítva a saját szűklátókörű elképzeléseimet, úrhatnámkodó természetemet. Az Egyházhoz tartozás fontos eleme, hogy a katolikus ember a plébánia mellett tudatosítsa magában az egyházmegyéhez tartozás érzését is. Az egyházmegyét részegyháznak nevezi az egyházjog, mivel benne a püspök szolgálata révén teljesen és hiánytalanul fennáll Krisztus egytelen Egyháza. Ez a teljesség valamiképpen leképeződik a plébániában is, ahol a plébános a püspököt jeleníti meg mindaddig, amíg bírja a püspöke megbízatását, és híven teljesíti a szentségek révén a megszentelés szolgálatát.

Brückner Ákos ciszter szerzetes: Nem a mássága miatt kell valakit elismerni, hanem az embersége miatt.

Gáspár István plébános: Először lenni, utána tenni. Minden akciónkat előzze meg az ima, hogy ne egy sértett, korlátolt, összetört vagy önelégült ember cselekedjen, hanem Krisztus tanítványa.

XII. Piusz pápa: Az Eucharisztia lényege az a folyamat, amit úgy hívunk, hogy átlényegülés. Akkor vagyunk élő, valódi kapcsolatban az Eucharisztiával, ha ez az átlényegülés minket is érint. Átlényegülünk a testi ember szenvedélyeiből, önakaratából lelki emberré. Ez csak az Egy Test közösségében a szentségek révén valósulhat meg. A szentségek nélkül testi emberek maradunk e véges világ halálos szorításában.

Korzenszky Richárd bencés szerzetes: Az egyházi iskolának kerülnie kell a mindenáron való beilleszkedést az iskolarendszer egészébe; de nem szabad bezárkóznia önmagába, kerülni kell a különállás veszélyét. A megoldás: Másképpen jelen lenni.