Évközi 19. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Kir 19,4-8: A próféta mintegy az Egyház sorsát éli át, s ezzel előképévé válik az Egyháznak. Az Egyház sokszor gondolhatná magát vesztesnek, sőt elzavartnak a társadalomból. Gyakran tűnhet úgy, hogy magára marad. S ekkor megtapasztalja az Isten gyöngéd, tapintatos gondoskodó szeretetét. Mennyei táplálékhoz jut, amely fenntartja életerejét, miközben a világ egyre inkább elveszíti azt. Majd eljön az idő, amikor a legyengült világ számára ismét éltető forrást tud biztosítani.

SZENTLECKE: Ef 4,30-5,2: Ne küzdjünk nagy vehemenciával személyes javakért, elismerésért, tekintélyért. Ezzel arról vallunk, hogy csupán a földi karrier kényszerében élünk. Bocsássunk meg egymásnak, számoljuk fel a haragot és a sértettség bénító állapotát. Ezzel arról vallunk, hogy átadtuk életünket Jézusnak. Ő formálhat bennünket és nem a mi önérzetünk. Jézus a felebaráti szeretet folyamatos hangsúlyozásával azt is tanítja nekünk, hogy ne izolált, hanem közösségi életet éljünk.

EVANGÉLIUM: Jn 6,41-51: Az ember kapcsolatkeresése Istennel végig kiséri az emberiség történelmét. A mitológiák tükröznek egyfajta kapcsolatot Isten és ember között. Itt cselekvési kényszerben van az ember, de végsősoron kiszolgáltatottjává válik az isteni önkénynek. Van olyan elképzelés, hogy az emberi világ és az isteni világ (ha van) nem léphetnek egymással kapcsolatba. Az ember léte csupán a földhöz kötött biológiai lét, és az ember csak önmagának tartozik felelősséggel. Csupán önmaga fenntartásáért és mind szerencsésebb földi életéért kell küzdenie. Az egyistenhívő (monoteista) vallások az embert nagy tisztelettel fordítják az Isten felé, illetve valamilyen isteni végkifejlet felé. A kereszténység Jézustól azt az üzenetet kapta, hogy Isten családias, bensőséges életközösségre lépett velünk. Ez nem ró ránk semmilyen cselekvési kényszert, „csupán” hitet és bizalmat kér tőlünk az Isten iránt. Ezt a kapcsolatot nem mi tápláljuk, hanem Ő. Mi nem tarthatjuk fenn emberi erővel, hanem csakis Ő, ha elfogadjuk tőle a mennyei kenyeret, az Isten önátadó leszállását hozzánk. Vajon, mennyire rendülünk meg ettől a szentáldozáskor?  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok,  *  milyen édes az Úr!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 19. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét)

Nagyboldogasszony parancsolt ünnep. Kedden este ½ 7-kor Mogyorósbányán előesti ünnepi szentmise lesz, Sárisápon szerdán este 6 órakor ünnepi szentmise. Augusztus 20-án, hétfőn fordított miserend lesz a jegenyei vendégek miatt. Sárisápon 9 órakor lesz szentmise, Mogyorósbányán pedig 11 órakor. Augusztus 21-én nem lesz szentmise Mogyorósbányán.

Pintér József szalézi atya, aki Mogyorósbányán is végzett lelkipásztori szolgálatot, 1975-ben hunyt el. Mivel a szalézi rend ebben az időben Magyarországon bejegyzett jogiszemélyként nem létezett, a Mogyorósbányai Plébánia váltotta meg a sírhelyét, és Mogyorósbányán temette őt el a Magyar Katolikus Egyház. A sírhely megváltása 2000-ben lejárt. A Mogyorósbányai Plébániának – és az azóta jogiszemélyként bejegyeztt szalézi rendnek – e téren mulasztása volt. Ezért újabb 25 évre a sírhelyet megváltottam. Néhány magánszemély részéről kezdeményezés történt, hogy Pintér József atya sírhelyének felújítását elvégezzék. A magánszemélyek kétségtelenül jószándékkal, de felhatalmazás nélkül, egyházi törvénybe ütköző módon intézkedni kezdtek. Ezt a helyzetet a lehető legkisebb sérelemmel, Pintér atya iránti tisztelettel és az Egyházunk iránti engedelmességgel kell orvosolnunk. Mivel nincs képviselőtestület, alkalmi gondnokságot állítok fel. Ez négy fő, beleértve a plébánost is, aki az alkalmi gondnokság egyházi elnöke. A plébánia munkaszerződést köt az alkalmi gondnokság által megjelölt vállalkozóval. Az anyagi hátteret gyűjtéssel tudjuk biztosítani. Vagy a sekrestyében adjuk le az adományt, és így kerül könyvelésre, vagy a templomban kihelyezett állóperselybe helyezzük. Ezeket az adományokat az alkalmi gondnokság kezeli és fizeti be az egyházközség pénztárába. A vállalkozó számára kifizetést csak az egyházközség vezetője végezhet, számla ellenében. A munka ugyanis egyházi tulajdonban lévő síron történik. (Azzal, hogy valaki eddig gondozta a sírt, nem kezdhet el tulajdonosként viselkedni.) Ahogy a feladathoz hozzáállunk, az legyen méltó Pintér József emlékéhez, és fejezze ki az Egyházunk iránti tiszteletünket és elkötelezettségünket.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 12-19.) V: + Urbanics Károly és szerettei; H: + hozzátartozók; Sz: (….) P: (….) V: + Berecz Sándor és felesége, Horváth Etelka

Tanulságképpen. Az Egyházban mindig testületi cselekvés van. Ilyen az Egyház természete. Krisztus misztikus Testévé kell válnia. A testületi cselekvés garanciája a felelős lelkipásztorral való együttműködés. Enélkül magánszemélyek magánvállalkozása jelenik meg az egyházközség helyén. Így az Egyházat kereső emberek nem Krisztus Egyházával kerülnek kapcsolatba, hanem egy civil egyesülettel. Ez pedig negatív módon hat ki a következő generáció katolikussá nevelésére. Krisztus Egyháza sohasem lehet válságban, csakis az őt helyettesítő civil társaság. A plébánia küldetése, hogy Krisztus Egyházát megjelenítse az adott településen, testvéri szeretettel fogadja a megtérőket, és átadja a hitet a következő generációnak. A plébánia alapvetően missziós közösség.

A plébánia egyrészt vallási közösség, másrészt intézmény. A plébánia, mint vallási közösség a Katolikus Egyház hitelveit vallja, hirdeti és aszerint igyekszik élni. A plébánia, mint intézmény a demokratikus jogrendekben jogiszemélyként kerül bejegyzésre. A vallási közösség tanítója, a hit tisztaságának őrzője, a Katolikus Egyházzal való közösség garanciája a plébános. A plébániának, mint jogiszemélynek egyszemélyi képviselője a plébános, aki mind azokban az ügyekben, amelyeket a püspök közvetlenül nem tart fenn magának, a püspök nevében jár el. A plébános kinevezése kell egy plébánia megalapításához vagy fenntartásához és ahhoz, hogy a plébánia az állam megítélése szerint is jogiszeméllyé váljon. Enélkül az állam nem ismeri el a plébániát jogképes költségvetési intézménynek. A plébánián belül semmilyen csoport sem képviselheti a plébánost megkerülve az Egyházat. A plébánia intézményi jellege miatt a plébános hasonló feladatot lát el, mint az iskolában az igazgató, vagy bármely költségvetési intézményben az intézményvezető. Az egyházi közösségben magánszemély az Egyház nevében nem köthet munkaszerződét, nem határozhat meg feladatokat, nem végezhet pénzgyűjtést. A számlázási és pénzkezelési fegyelem az Egyházban kétszeres törvény. A plébános írásos felhatalmazása nélkül senki sem képviselheti jogügyletekben a plébániai közösséget. Senki sem rendelkezhet önhatalmúlag az Egyház ingó vagy ingatlan vagyonával. Nem hivatkozhat arra, hogy az ő adománya és a munkája is benne van. Magánszámlára egyházi pénz nem kerülhet.  A plébánia működésekor egyaránt figyelembe kell venni az állami törvényi előírásokat és az egyházjog szabályozásait. A plébánia működésének egyházjogi feltétele, hogy legyen szabályosan megválasztott képviselőtestülete. A képviselőtestület tanácsadó joggal segíti a plébános feladatvégzését. Bizonyos személyi (kántor, sekrestyés, közösségvezető) és gazdasági ügyekben a képviselőtestület határozata képezi a döntés alapját. A mi egyházmegyénkben 2017-ben lépett életbe a hatályos jogszabály a képviselőtestületekről. Amennyiben egy plébániai közösség hosszabb ideig nem tud megfelelni a törvénynek (nem tud felállítani képviselőtestületet), úgy elveszíti önálló plébániai státuszát és filiaként egy szabályosan működő plébánia gyámsága alá kerül.