Évközi 21. vasárnap

OLVASMÁNY: Józs 24,1-17: Józsue hitvallásra készteti a népet. A pogány isteneknek vagy pedig az igaz Úrnak, atyáik Istenének akarnak-e szolgálni? A személyes hit megszületése kegyelem dolga. Az értelmi és érzelmi elköteleződés Jézus és az Egyház mellett azonban ezt megelőzheti. A gyermek vallásos nevelésében voltaképpen ez a mi képességünk és lehetőségünk: elősegíteni, hogy érzelmileg és értelmileg elköteleződjön a fiatal, s kimondja, hogy ő a Teremtő Isten munkatársaként és Jézus testvéreként sok jót akar tenni ebben a világban.

SZENTLECKE: Ef  5,21-32: Legyünk egymás alárendeltjei Krisztus iránti szeretetből. Ez az alárendeltség nem behódolást és önfeladást jelent, hanem a jó cél érdekében végzett teljesebb együttműködést. Ott, ahol elsődleges érték a család, sajátos módon gyónnak a férfiak. Nem azt mondják, hogy összetűztem az asszonnyal, hanem úgy fogalmaznak, hogy nem engedelmeskedtem a felségemnek. Ezzel kifejezik, hogy a feleség jobban figyelembe veszi a család valódi javát, mint ők. Ha a férfi kellőképpen érett, s jól látja a lényeges dolgokat, akkor felismeri, hogy a család akkor lesz erős, egészéges és sok generációra tervezett, ha az asszony ragyog. Az ő ragyogása a gyerekek lelki egészségének is egyik fontos garanciája. Szent Pál azt írja, hogy Jézus is ragyogóvá akarja tenni az Egyházat. A nő is azért engedelmeskedik a férjének, hogy teljesebb legyen a jó cél érdekében végzett együttműködésük. Az engedelmesség itt sem a gyáva behódolást, még kevésbé rosszal való megalkuvást jelenti. Az engedelmesség bibliai értelemben nem önfeladás, hanem teljesebbé válás.  Sokszor látjuk, hogy aki nem képes engedelmeskedni, megmérgezi a családja életét és ostobán tönkre teszi a saját egészségét.  

EVANGÉLIUM: Jn 6,60-69: Jézus is hitvallásra készteti tanítványait a nagy megosztást előidéző eucharisztikus beszéd után. A választás arról szól, hogy részt akartok-e venni a világ megszentelésében, vagy csak a magatokra gondoltok? Képesek vagytok-e túllépni az ószövetséget, vagy nem? Az ószövetségben az az istenkép erősödött meg, amely azt a képzetet keltette, hogy Isten – az áldozataink arányában – kiszolgálja a mi földi szükségleteinket. Előtérbe került, majd kizárólagossá vált az ember akarata. Ez minden szabadelvűség és minden családi viszály ős oka.  Jézus azonban az Élet Kenyerével a figyelmünket a menny felé irányítja, amely tartósabb és kiteljesítőbb otthonunk lesz, mint a földi haza és a földi család. Az embernek mennyei emberré, a családnak mennyei családdá kell nemesednie. Ennek eléréséhez azonban együtt kell működnünk Isten egyetemes üdvözítő tervével. Erről szól az egyetemes felebaráti szeretet követelménye. Az Eucharisztia új népet hoz létre. A világ számára nagyon elvont valóság az eucharisztia. Csak abból ismerheti fel, ha az Eucharisztiából élő közösség minőségét látja. A keresztény anyós nem tud másképpen hatni a menyére, csak azzal, ha a szentmise után sokkal megértőbb, szeretetteljesebb és jóságosabb lesz. A keresztény nagyszülő nem tud másképpen hatni a hitben félrenevelt unokájára, csak azzal, ha részesíti abból a mennyi örömből, amelyet ő a szentáldozásban megkapott.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok,  *  milyen édes az Úr.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 21. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét)

Annavölgyben szeptember 22-én, Mogyorósbányán szeptember 25-én állunk át a téli miserendre. Tehát ezeken a napokon a szombati, illetve a keddi szentmise már 17 órakor kezdődik.

Szeptember 3-án folytatódik a Biblia olvasó imaközösség összejövetele a plébánián. Minden hétfőn ¾ 7-től ¾ 8-ig vagyunk együtt. Nem zártkörű, mindenkit szeretettel látunk.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 26. – szeptember 2.) V: + Hégli Imre és + szülők; H: + Papp János és szerettei; Sz: + id. Malárik János, felesége, Gula Julianna és szeretteik; P: + Vass Lászlóné, szül.: Kurucz Krisztina; V: Veni Sancte a hitoktatás és a hitnevelés komolyságáért

Kodály Zoltán: Az életünk első fele azzal telik, hogy hibát hibára halmozunk, a második fele pedig azzal, hogy ezeket megmagyarázzuk.

Évközi 20. vasárnap

OLVASMÁNY: Péld 9,1-6: Az ember gyakran az értelmére hivatkozik. Akkor is, amikor az Istennel szembefordul. S az értelem terén erősnek és sikeresnek érzi magát. Beáll azonban a zavarodottság, amikor lelki megközelítésre van szükség. A Példabeszédek felhívja a figyelmünket arra, hogy az oly sokra tartott értelmünk is cserben hagyhat bennünket. Az értelem a szív nélkül nem csupán rideggé és érzéketlenné válhat, de súlyos tévedések mellett is vakon kitart. Liszt Ferenc mondta, hogy a jó zongoristának három dologra van szüksége: jó kéz, jó fej és jó szív. A legfontosabb azonban a szív.

SZENTLECKE: Ef 5,15-20: Azok, akik már rájöttek, hogy tévútra vitték nyugati civilizációt, nagy erőfeszítéssel végzik az emberek tudatmódosítását. Az általuk kreált – Isten, haza, nemzet család és jövőkép nélküli – embert mega- és gigasztárként ünnepeltetik. Egyfajta bódulatban tartják az embert, de a józanodás be fog következni. Szent Pál nem csupán a részegeskedőket tartja balgának, hanem azokat is, akik nem adják meg a kellő tiszteletet Istennek. S nem veszik időben észre, hogy ez a lelkület mélyebbre zülleszti őket, mint az alkoholizmus. Egyébként a kettő gyakran együtt jár.

EVANGÉLIUM: Jn 6,51-58: Amikor Jézus arról beszél, hogy Ő az égből alászállott élő kenyér, és testét adja a világ életéért, akkor a zsidók értetlenkedése az ő téves szellemi és lelki alapjaikról árulkodik. Sokkal kevesebbet vártak a Megváltótól, mint amit elhozott. Ők a sokkal kevesebbel akartak élni. Ebből kifolyólag úgy vélekedtek, hogy ők pontosan tudják Isten terveit, és Isten szíve és értelme nem múlhatja felül az ő szívüket és értelmüket. Alapvetően ma is ebben az önkéntes szellemi, lelki karanténban él sok értékes tudós és tudálékos kisember. Jézus mást tud az emberi életről, mint ők. Ezért úgy vélik, hogy Jézus van tévedésben. Azt már nem gondolják végig, hogy mit ad(na) a világnak az ő értelmük és mit ad a világnak Jézus, akiben együtt van az abszolút értelem és az abszolút szív. Amikor Jézus azt mondja, hogy saját testét adja a világnak, akkor felkínálja, hogy vele eggyé válva lépjük túl az anyagi létet és érkezzünk meg Istenhez. Jézus azt kínálja fel, hogy éppúgy egyesüljön bennünk az emberi és az isteni, ahogy őbenne egyesült az isteni és az emberi. Csakhogy az ószövetség népe nem akarta túllépni a zsidóság szellemi és kulturális kereteit. Ahogy ma sem akarja túllépni sok ember azt az önáltató illúziót, amelyet bűnei közepette menhelyként kialított magának. Főleg, ha ez a menhely milliárdos luxusház. (Otthonnak nemigen mondhatnánk. Az otthon jellemzője, hogy Isten is jelen van benne…) Egyébként mihelyst az ember feladja az értelem vezérelte önzését, és a szívére hallgatva, a felebaráti szolgálat útjára lép, rögvest közelebb kerül az Istenhez. A nyolcvanéves Vásárhelyi Tamást kérdezték. Boldog embernek érzi-e magát? Igen, válaszolta, amikor szeretni tudok, akkor boldog vagyok.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok,  *  milyen édes az Úr!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 20. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Holnap, augusztus 20-án, Szent István király főünnepén megcserélődik a miserend. Sárisápon 9 órakor, Mogyorósbányán 11 órakor lesz szentmise. Kedden este Mogyorósbányán elmarad a szentmise. Pénteken Szent Bertalan apostol ünnepe lesz.

Köszönjük, hogy a jegenyei testvéreink papjukkal, Kádár István plébános atyával együtt velünk ünnepelték Szent Istvánt és a nemzeti ünnepet. Isten áldását kérjük életükre, hitüket és magyarságukat megtartó törekvéseikre. Köszönet azoknak a sárisápiaknak, akik a vendéglátásban szeretettel helytálltak.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 19-26.) V: + Berecz Sámuel és felesége, Horváth Etelka; H: pro populo; Sz: + Malárik János és felesége, Lakics Lujza; P: + Papp Lajos és szerettei; V: + Hégli Imre és + szülők.

Az új kenyér megáldásakor lelki kapcsolatba lépünk azokkal, akiknek a munkája nyomán vehetjük kezünkbe a kenyeret, de Istennel is, akinek a jóságáról tanúskodik a mindennapi kenyér. A kenyér hívatása, hogy közösen törje meg a család és erősödjék az összetartozásuk. Az új kenyér azt is eszükbe juttatja, hogy Isten mielőtt átnyújtaná legnagyobb ajándékát, lehajol hozzánk, kézbe veszi a fáradtságos emberi munka gyümölcsét, és azt adja vissza nekünk, immár isteni ajándék gyanánt. A szentmisében a kenyér az isteni élet közvetítőjévé lesz. A megtestesült teremtő Ige immár a kenyérben ölt testet számunkra, és formálja bennünk az isteni életet. Katolikus ember számára az Úrnapjának misztériuma az új kenyér megáldásakor is felragyog.

Szent II. János Pál pápa: „A saját élet megvédéséhez való jog és a másik élet sértésének tilalma nehezen feloldható konfliktusba kerülhet. Kétségtelen, hogy az élet belső értéke és az a kötelezettség, hogy önmagunkat nem kevésbé kell szeretnünk, mint felebarátunkat, valóban jogos alapot adhat az önvédelemre. Senki sem mondhat le az önvédelemről az élet vagy önmaga iránt való szeretet hiánya miatt, de megteheti azt azzal az önfeláldozással, amelynek magasztos példája maga az Úr Jézus.” (Evangelium Vitae) A pápa nagyon finom megkülönböztetéseket ad, és segít bennünket abban, hogy az élet és a közösség értékét, és azok egymáshoz való viszonyulását helyesen lássuk. Szent István határozottan megvédte nemzetét az ártó szándékoktól, de nagylelkűen megbocsájtott annak az orvgyilkosnak, aki az ő személyes életére tört.

Évközi 19. vasárnap

OLVASMÁNY: 1Kir 19,4-8: A próféta mintegy az Egyház sorsát éli át, s ezzel előképévé válik az Egyháznak. Az Egyház sokszor gondolhatná magát vesztesnek, sőt elzavartnak a társadalomból. Gyakran tűnhet úgy, hogy magára marad. S ekkor megtapasztalja az Isten gyöngéd, tapintatos gondoskodó szeretetét. Mennyei táplálékhoz jut, amely fenntartja életerejét, miközben a világ egyre inkább elveszíti azt. Majd eljön az idő, amikor a legyengült világ számára ismét éltető forrást tud biztosítani.

SZENTLECKE: Ef 4,30-5,2: Ne küzdjünk nagy vehemenciával személyes javakért, elismerésért, tekintélyért. Ezzel arról vallunk, hogy csupán a földi karrier kényszerében élünk. Bocsássunk meg egymásnak, számoljuk fel a haragot és a sértettség bénító állapotát. Ezzel arról vallunk, hogy átadtuk életünket Jézusnak. Ő formálhat bennünket és nem a mi önérzetünk. Jézus a felebaráti szeretet folyamatos hangsúlyozásával azt is tanítja nekünk, hogy ne izolált, hanem közösségi életet éljünk.

EVANGÉLIUM: Jn 6,41-51: Az ember kapcsolatkeresése Istennel végig kiséri az emberiség történelmét. A mitológiák tükröznek egyfajta kapcsolatot Isten és ember között. Itt cselekvési kényszerben van az ember, de végsősoron kiszolgáltatottjává válik az isteni önkénynek. Van olyan elképzelés, hogy az emberi világ és az isteni világ (ha van) nem léphetnek egymással kapcsolatba. Az ember léte csupán a földhöz kötött biológiai lét, és az ember csak önmagának tartozik felelősséggel. Csupán önmaga fenntartásáért és mind szerencsésebb földi életéért kell küzdenie. Az egyistenhívő (monoteista) vallások az embert nagy tisztelettel fordítják az Isten felé, illetve valamilyen isteni végkifejlet felé. A kereszténység Jézustól azt az üzenetet kapta, hogy Isten családias, bensőséges életközösségre lépett velünk. Ez nem ró ránk semmilyen cselekvési kényszert, „csupán” hitet és bizalmat kér tőlünk az Isten iránt. Ezt a kapcsolatot nem mi tápláljuk, hanem Ő. Mi nem tarthatjuk fenn emberi erővel, hanem csakis Ő, ha elfogadjuk tőle a mennyei kenyeret, az Isten önátadó leszállását hozzánk. Vajon, mennyire rendülünk meg ettől a szentáldozáskor?  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok,  *  milyen édes az Úr!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 19. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét)

Nagyboldogasszony parancsolt ünnep. Kedden este ½ 7-kor Mogyorósbányán előesti ünnepi szentmise lesz, Sárisápon szerdán este 6 órakor ünnepi szentmise. Augusztus 20-án, hétfőn fordított miserend lesz a jegenyei vendégek miatt. Sárisápon 9 órakor lesz szentmise, Mogyorósbányán pedig 11 órakor. Augusztus 21-én nem lesz szentmise Mogyorósbányán.

Pintér József szalézi atya, aki Mogyorósbányán is végzett lelkipásztori szolgálatot, 1975-ben hunyt el. Mivel a szalézi rend ebben az időben Magyarországon bejegyzett jogiszemélyként nem létezett, a Mogyorósbányai Plébánia váltotta meg a sírhelyét, és Mogyorósbányán temette őt el a Magyar Katolikus Egyház. A sírhely megváltása 2000-ben lejárt. A Mogyorósbányai Plébániának – és az azóta jogiszemélyként bejegyeztt szalézi rendnek – e téren mulasztása volt. Ezért újabb 25 évre a sírhelyet megváltottam. Néhány magánszemély részéről kezdeményezés történt, hogy Pintér József atya sírhelyének felújítását elvégezzék. A magánszemélyek kétségtelenül jószándékkal, de felhatalmazás nélkül, egyházi törvénybe ütköző módon intézkedni kezdtek. Ezt a helyzetet a lehető legkisebb sérelemmel, Pintér atya iránti tisztelettel és az Egyházunk iránti engedelmességgel kell orvosolnunk. Mivel nincs képviselőtestület, alkalmi gondnokságot állítok fel. Ez négy fő, beleértve a plébánost is, aki az alkalmi gondnokság egyházi elnöke. A plébánia munkaszerződést köt az alkalmi gondnokság által megjelölt vállalkozóval. Az anyagi hátteret gyűjtéssel tudjuk biztosítani. Vagy a sekrestyében adjuk le az adományt, és így kerül könyvelésre, vagy a templomban kihelyezett állóperselybe helyezzük. Ezeket az adományokat az alkalmi gondnokság kezeli és fizeti be az egyházközség pénztárába. A vállalkozó számára kifizetést csak az egyházközség vezetője végezhet, számla ellenében. A munka ugyanis egyházi tulajdonban lévő síron történik. (Azzal, hogy valaki eddig gondozta a sírt, nem kezdhet el tulajdonosként viselkedni.) Ahogy a feladathoz hozzáállunk, az legyen méltó Pintér József emlékéhez, és fejezze ki az Egyházunk iránti tiszteletünket és elkötelezettségünket.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 12-19.) V: + Urbanics Károly és szerettei; H: + hozzátartozók; Sz: (….) P: (….) V: + Berecz Sándor és felesége, Horváth Etelka

Tanulságképpen. Az Egyházban mindig testületi cselekvés van. Ilyen az Egyház természete. Krisztus misztikus Testévé kell válnia. A testületi cselekvés garanciája a felelős lelkipásztorral való együttműködés. Enélkül magánszemélyek magánvállalkozása jelenik meg az egyházközség helyén. Így az Egyházat kereső emberek nem Krisztus Egyházával kerülnek kapcsolatba, hanem egy civil egyesülettel. Ez pedig negatív módon hat ki a következő generáció katolikussá nevelésére. Krisztus Egyháza sohasem lehet válságban, csakis az őt helyettesítő civil társaság. A plébánia küldetése, hogy Krisztus Egyházát megjelenítse az adott településen, testvéri szeretettel fogadja a megtérőket, és átadja a hitet a következő generációnak. A plébánia alapvetően missziós közösség.

A plébánia egyrészt vallási közösség, másrészt intézmény. A plébánia, mint vallási közösség a Katolikus Egyház hitelveit vallja, hirdeti és aszerint igyekszik élni. A plébánia, mint intézmény a demokratikus jogrendekben jogiszemélyként kerül bejegyzésre. A vallási közösség tanítója, a hit tisztaságának őrzője, a Katolikus Egyházzal való közösség garanciája a plébános. A plébániának, mint jogiszemélynek egyszemélyi képviselője a plébános, aki mind azokban az ügyekben, amelyeket a püspök közvetlenül nem tart fenn magának, a püspök nevében jár el. A plébános kinevezése kell egy plébánia megalapításához vagy fenntartásához és ahhoz, hogy a plébánia az állam megítélése szerint is jogiszeméllyé váljon. Enélkül az állam nem ismeri el a plébániát jogképes költségvetési intézménynek. A plébánián belül semmilyen csoport sem képviselheti a plébánost megkerülve az Egyházat. A plébánia intézményi jellege miatt a plébános hasonló feladatot lát el, mint az iskolában az igazgató, vagy bármely költségvetési intézményben az intézményvezető. Az egyházi közösségben magánszemély az Egyház nevében nem köthet munkaszerződét, nem határozhat meg feladatokat, nem végezhet pénzgyűjtést. A számlázási és pénzkezelési fegyelem az Egyházban kétszeres törvény. A plébános írásos felhatalmazása nélkül senki sem képviselheti jogügyletekben a plébániai közösséget. Senki sem rendelkezhet önhatalmúlag az Egyház ingó vagy ingatlan vagyonával. Nem hivatkozhat arra, hogy az ő adománya és a munkája is benne van. Magánszámlára egyházi pénz nem kerülhet.  A plébánia működésekor egyaránt figyelembe kell venni az állami törvényi előírásokat és az egyházjog szabályozásait. A plébánia működésének egyházjogi feltétele, hogy legyen szabályosan megválasztott képviselőtestülete. A képviselőtestület tanácsadó joggal segíti a plébános feladatvégzését. Bizonyos személyi (kántor, sekrestyés, közösségvezető) és gazdasági ügyekben a képviselőtestület határozata képezi a döntés alapját. A mi egyházmegyénkben 2017-ben lépett életbe a hatályos jogszabály a képviselőtestületekről. Amennyiben egy plébániai közösség hosszabb ideig nem tud megfelelni a törvénynek (nem tud felállítani képviselőtestületet), úgy elveszíti önálló plébániai státuszát és filiaként egy szabályosan működő plébánia gyámsága alá kerül.

Évközi 18. vasárnap

OLVASMÁNY: Kiv 16,2-15: Az ember számára fontos a biztonságérzet. Izrael népe a rabszolgaságban nagyobb biztonságban érezte magát, mint a pusztában. Az Úr jelzett: az Isten iránt hűséges ember mindenütt biztonság van. Az ember azonban önmagához szabva, leszűkíti magának a világot, álvallásba, hiedelmekbe, anyagi biztonsága, rövidtávú, elérhető célokba kapaszkodik, s ezekben talál álbiztonságot.

SZENTLECKE: Ef 4,17.20-24: Szent Pál a pogányok régi életmódját haszontalanságnak nevez. A megújult életű ember, aki Krisztust befogadja, már nem a hiábavalóságok rabja, hanem a Szentlélek új teremtménye.

EVANGÉLIUM: Jn 6,24-35: A keresztény életben van egy jól érzékelhető küszöb. A szentek megtérésnek nevezik, amikor ezt átlépik. A küszöb előtt Jézust önző szándékkal keresem. A küszöböt átlépve már minden előfeltétel nélkül átadom magamat neki. A krisztusi Testben kezdek élni. Ezt mutatja az a lelkület, ahogy a templomban jelen vagyok és ahogy az élet kenyerével táplálkozom. Egyébként csak ez a lelkület tudja mások számára megjeleníteni Krisztust. Az önző vallásosság a templomon és a Szent Testen kívül van, még akkor is, ha fizikailag az adott személy a templomban látható, sőt igen feltűnően (magamutogatóan) látható.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Mennyei kenyeret  *  adott nékik az Úr.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 18. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Hétfőn Urunk színeváltozásának, pénteken Szent Lőrinc diakónusnak az ünnepe lesz. A héten már valamennyi szentmise meg lesz tartva Sárisápon. Mogyorósbányán a keddi mise elmarad. Nagyboldogasszony parancsolt főünnep. Augusztus 14-én, kedden este ½ 7-kor Mogyorósbányán előesti ünnepi mise lesz, 15-én, szerdán Sárisápon 18 órakor ünnepi mise.

A hittanos tábor győztes csapatával augusztus 21-én, kedden utazunk Budapestre. Fél kilenckor indulunk a plébániától, Piliscsabán vonatra szállunk és úgy megyünk tovább. Lehet csatlakozni más gyerekeknek is, de ők maguk állják az útiköltségüket. (Vonatjegy plusz hat BKV vonaljegy.) Szendvicset hozzunk magunkkal. (Szikla-kápolna, Mátyás-templom, cukrászda, és esetleg egy múzeum.)

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 5-12.) V: +Horváth Jakabné, Csicsmann Mária és szerettei; H: Beteg gyógyulásáért; Sz: (….); P: (….); V: +Urbanics Károly és szerettei

Néhai Pintér József atya tervezett síremlékével kapcsolatosan az alábbiak megfontolása szükséges.

Valamennyi egyházban, így a Katolikus Egyházban is közösségi cselekvés van. Magánszemély magánügyekben járhat el. A pap egyházi személy, a vele kapcsolatos illetékesség teljes egészében az Egyháznál van. A jogszerű közösségi cselekvés feltétele a plébános vezetésével működő, törvényesen megválasztott plébániai képviselőtestület. Ennek átmeneti hiányában alkalmi gondnokságot kell felállítani azokban az esetekben, amelyeket az egyházjog előír. (Például: zárszámadás és költségvetés hitelesítése, anyagi teherrel járó beruházás megszavazása.) A jól működő képviselőtestület a garancia arra, hogy kellő jogi és egyháztani ismeretek nélküli magánszemélyek még jószándékból se kezdjenek ámokfutásba.

Mogyorósbánya 1970-ben lett önálló plébánia. Addig Péliföldszentkereszthez tartozott. Az ötven év alatt két pap vezette, néhány rövid bejegyzés erejéig a Historia Domust. 1985-től 1995-ig található némi leírás a plébánia életéről. Ezekre kell hagyatkoznom. A két lelkipásztor egybehangzóan fogalmaz. Kedves nép, de a vallási élet felületes, a hit továbbadása gyenge elképzeléseket mutat. Hitbéli tovább építkezésre kevés esély látszik. Képviselőtestületet egyik pap sem tudott felállítani, minthogy nincs megfelelő számú alkalmas személy. Néhány önzetlen segítő nevét említik meg, köszönettel, szép szavakkal. Gyakorlatilag ötven éve csak papíron létezik a plébánia. Képviselőtestület nélkül ugyanis rendkívüli, átmeneti helyzet van. Biztatónak tekinthető, hogy rövid ideig volt képviselőtestület, bár nem tudott teljesen megfelelni a törvényi előírásoknak: Legalább nyolc fő, plusz két póttag, 18 év feletti fiatalok és 70 év alatti idősek vegyesen, nők és férfiak egyenlő arányban, akik nem állnak közvetlen rokoni kapcsolatban egymással és az Egyházzal teljes közösségben vannak. Emellett vállalják, hogy megismerik az egyháztani és az egyházjogi környezetet, és fogadalommal köteleződnek el a közösség szolgálata mellett. A képviselőtestület általában egy háromnapos szakmai és lelki felkészüléssel kezdi a munkáját, majd a mandátumának 5 éve alatt közös lelkigyakorlatokon vesz részt. Enélkül öntörvényű emberek sértődékeny csoportjává lesz a testület és hamarosan szétesik. Vagy: néhány egyházkormányzati illetékességgel nem rendelkező személynél befeszül az a tudat, hogy ők műveltebbek, tanultabbak, tapasztaltabbak, illetékesebbek a lelkipásztornál, s ha nem tudják legyőzni, akkor frusztrálttá válnak, és rombolni kezdenek. Amikor elhangzik a pap felé az a mondat, hogy magát nem azért küldték ide, hogy minket megváltoztasson, hanem azért, hogy minket kiszolgáljon, akkor nagy a baj.

A morálisan és jogilag egyaránt helyes cselekvés három elemből áll. Igaz és jó az elérni kívánt cél. Helyes a megválasztott eszköz. Illetékes a cselekvő személy. Pintér József atya síremlékével kapcsolatosan az eddigi eseményekben az első elem jó, a másik kettő kijavítandó. A következő utat kell követni. a.- A magánszemély a képviselőtestület elé terjeszti a kezdeményezését. Tudomásul kell vennie, hogy a döntés nem nála, van, hanem a közösség megbízásából eljáró törvényes testületnél. Ha nincs testület, akkor a felelős lelkipásztor alkalmi gondnokságot jelöl ki. A terveket ők tárgyalják meg. b.- A testület által alfogadott programot – ha ez gyűjtéssel vagy az elfogadott költségvetést befolyásoló kiadással jár – a plébános a megyéspüspökhöz jóváhagyásra felterjeszti. (Egyházi közösségben magánszemély nem kezdeményezhet adománygyűjtést! Ennek büntetőjogi következményei lehetnek. Maradéktalanul követni kell az egyházjog előírásait!) c.- A püspök jóváhagyása után, a plébános személyesen, vagy az ő megbízásával rendelkező személy az elfogadott tervek alapján, a közösség által megjelölt kivitelezővel felveszi a kapcsolatot. Minden esetben írásos szerződést kell kötni, amit az Egyház részéről 2.000.000 Ft összeghatárig a plébános, afölött a főpásztor írhat alá. A plébánia minden ingó és ingatlan vagyona egyházi tulajdon.

A mai lelkiségi írók szerint is a katolikus életnek egy alapvető fokmérője van, hogy hány család van együtt ünnepi lélekkel a vasárnapi szentmisén, illetve mi mindent tesznek meg azért, hogy katolikus családokban a szentmise a valódi értékét visszakapja. Az együtt alatt a három generációt értjük. Enélkül minden más vallási buzgalom könnyen pótcselekvéssé válhat. A felelős lelkipásztor feladata, hogy ezt az irányt mutassa, és ne a tévedéseket szolgálja ki. Az erőtlenné vált, alázat nélküli, viszálykodó vallásosságról valaki ezt mondta: Szorgalmasan locsolja a kertet, csak előzőleg elfelejtett palántákat ültetni bele. A palánta neve: alázat.