Húsvét 5. vasárnapja

OLVASMÁNY (ApCsel 9,26-31): A vértanúk szolgálatához semmi más nem ér fel. Az Egyház egész Júdeában, Galileában és Szamáriában békét élvezett. S mindez néhány hónappal István diakónus kivégzése és Szent Pál megtérése után. A vértanúk morálisan megsemmisítik üldözőiket. S ez vagy megveszekedettebb üldözést, vagy csendes, időleges visszahúzódást vált ki az üldözőkből. Szent Pál esete sem egyedi. Az üldözőből hősies hitvalló lett, majd aztán maga is Krisztus vértanúja. A gonoszság megrészegít, azt az érzést kelti, hogy bármit megtehet, aki eladta magát a sátánnak. A szeretet azonban gyengéddé tesz és megnemesíti a lelket. 

SZENTLECKE (1Jn 3,18.24): János apostol felhívja a figyelmet a jócselekedetek fontosságára és arra, hogy ebbe minél több embert vonjunk be. Lehet, hogy valaki nehézkes az imádság terén és nehezen boldogul hitünk igazságaival, de ha kiemelkedő a jócselekedetekben, akkor az élete tévedhetetlenül Isten felé tart. A szívünk gyakran vádol, mert érzelmeink nem mindig tiszták, hitünket kétely zavarhatja meg. Azonban, ha huncutság nélkül a közjóért és embertársainkért folyamatosan tevékenykedünk, akkor Isten meggyógyítja szívünket. 

EVANGÉLIUM (Jn 15,1-8): Nem létezhet termés nélküli keresztény élet. Ha nem hozunk gyümölcsöt, akkor száradófélben vagyunk, leváltunk az éltető szőlőtőről. A népi vallásosság sok mindenen átsegített, nagy szolgálatot tett évszázadokon át. Ha azonban már nem misszionál, akkor voltaképpen nem is nevezhető kereszténységnek. Nagy megújulásra, tudatosabb keresztény életre, megtérésre van szükségeA kereszténység lényege a misszió. Missziós tevékenység nélkül nincs kereszténység. P. Boulad írja, hogy a keresztény és a nem keresztény közötti döntő különbség az, hogy a keresztény jobban szeret. Az éltető szőlőtőn maradva áramlik bele a szívünkbe és az agyunkba az az IGEN, amellyel a teremtő Isten hívott életbe bennünket. Egyházi iskolában, megtapasztalva a hittanórák okozta frusztrációt, elhatározták, hogy helyette örömórákat tartanak. Ám, ha az öröm nem jött a hitoktatóból, akkor nem fognak találni őt helyettesítő módszert. A hitoktatás lényege, hogy az Egyházat jelöljük meg az öröm forrásává, és ezt mély elköteleződéssel közvetítsük tanítványink felé. Nem helyettesíthetik a csodatankönyvek, sem a csodamódszerek, sem pszichológiából magasan képzett jópofa tanárok a valódi örömforrást. A valódi öröm helyévé az Egyház tud válni, az öröm forrásává pedig az a Jézus Krisztus, akit az Egyház hitelesen közvetít. Ebben van a hitoktatók felelőssége és az Egyház missziós feladata.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Dicsérlek téged, Istenem,  * szent néped körében. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Húsvét 5. vasárnapját ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Csütörtökön Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe lesz. Ma Egyházunkban könyörgőnap van a jó termésért. Ma tartják sok helyütt az úgynevezett búzaszentelést.Májusban az esti szentmisék előtt negyedórával kezdődik a litánia. 

Mogyorósbányán április 29-én Szabó Ferenc és Nagy Anna házasságkötésük 50. évfordulóját ünneplik. A mai szentmisét értük ajánljuk fel, jubileumi áldásban részesülnek. Isten áldása kísérje további életüket. 

Mogyorósbányán hét gyermek, Sárisápon négy gyermek lesz május 27-én elsőáldozó.Imádkozzunk értük, hogy az Eucharisztia helyet kapjon a lelkükben és elköteleződjenek. A bérmálás június 9-én, szombaton 16 órakor lesz. Azok tudnak megbérmálkozni idén, akik leadják a bérmálásra jelentkező lapjukat, és kellőképpen felkészülnek a hittanokon. A főpásztor erősen hangsúlyozza, hogy csak a felkészült és az Egyház iránt elkötelezett fiatalok számára kérjük a bérmálást.  

Mogyorósbányán június 6-tól a vasárnapi szentmise ismét délelőtt 9 órakor kezdődik. A keddi szentmise június 15-től este½ 7 órakor kezdődik. 

Annavölgyben június 19-től a szombat esti szentmise 19 órakor kezdődik.

A héten a hittanos gyermekek levelet kapnak az elsőáldozási és a bérmálási szülői értekezletekről, valamint a nyári táborokról a jelentkezési lapokkal együtt.

Az óvodában május 9-én, szerdán ½ 4-kor tartjuk az utolsó idei hittanos foglalkozást. Várjuk a szülőket és a nagyszülőket záró ünnepségre és agapéra.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 29 – május 6.): V: A Stefán család élő és + tagjai; H: (….); Sz: + id. Lapos János és szerettei; P: + Kreisz István; V: + Lukács József atya 

Pünkösd az Egyház születésnapja. Alapítása az Utolsó vacsorán történt, sőt Jézus azt követően, hogy megkeresztelkedett és nyilvánosan a világba lépett, már az Egyház felé terelte az tanítványok szívét. Katolikus létünk csak az Egyházban, az Egyház szeretetteljes szolgálata által tud kibontakozni. Enélkül az énegyházam működik bennünk, csupa sértettséggel, merev öntudattal, ítélkezéssel, elégedetlenkedéssel. A szívünkben lévő Egyház pont olyan odaadó gondozást igényel, mint a családunk, és pont amiatt veszítjük el, mint a családunkat. Az Egyházban a Szentelelket találjuk meg, aki által a legigazabb módon folytatódik teremtésünk. 

Az elmélkedő imádság egyik gyümölcse az önismeret. Úgy kell imádkoznunk, hogy önmagunk legbenső valóságát is feltájuk az Úr előtt. Magunkkal jobban össze vagyunk zárva, mint a házastársunkkal. Belső konfliktusainkat úgy kell megoldanunk, hogy azt más már észre se vegye. A belső konfliktusaink orvoslása sokszor azt jelenti, hogy a vágyott és a tényleges önmagamat kell harmóniába hozni.  

Ismerjük a mondást: „Ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemtelen.” A múltunk a legteljesebb mértékig hozzánk tartozik. Úgy kell feldolgoznunk, hálával és bűnbánattal együtt, hogy pozitív életerővé váljon számunkra.  

Ferenc pápa az idei évtől bevezeti az Egyházba „Mária az Egyház anyja ünnepet”. Mostantól pünkösdhétfőn ezt ünnepeljük. A II. Vatikáni zsinaton nagy vitát váltott ki az a megnevezést. Úgy tűnt, hogy a liberális (német, francia, holland) teológusok az ökumenét féltve elérik, hogy Máriát ne illessük ezzel a címmel. VI. Pál pápa azonban pápai tekintélyével közbe szólt, és utasította a zsinatot, hogy Máriának adják meg ezt a titulust. Nagy egyháztörténelmi eseménynek lehetünk részesei, amikor elsőként ünnepelhetjük Pünkösdhétfőt e nagyszerű tartalommal.  

A Bajor Parlament törvényt fogadott el, miszerint mostantól a bajor közintézmények előterében el kell helyezni a keresztet. Ez nem sérti az Egyház és az állam szétválasztásának elvét, mivel a kereszt nem csupán vallási szimbólum, de kétezer éves kulturális örökségünk is. Kezdünk józanodni?

Húsvét 4. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 4,8-12: A szegletkő, amely összetarja az épületet, a ház tartósságát biztosítja. Jézus sziklaalapnak mondja magát, Péter pedig szegletkőnek nevezi az Urat. A kettő együtt fontos. Építeni csak szilárd alapra érdemes, a falak összetartására, hogy ne nyíljon szét a tető alatt, a szegletkő nélkülözhetetlen. Ha nincs szegletkő az életünkben, akkor bármilyen jó alapot kaptunk őseinktől, összeomlik a ház. Életünket a Jézussal való meg-megújuló kapcsolat és az Egyház iránti hűség tartja meg. Jézus nem magánutakon – egoizmusunkat kiszolgálva – akar bennünket vezetni, hanem az Egyház közösségében lévőknek adja a Szentlelket.  

SZENTLECKE: 1Jn 3,1-2: A világ nem érti a keresztényeket, mert csak igen felületesen ismerik az Atyát. Nem érzékelik az Ő szeretetét és gondoskodó jelenlétét. Igen sok keresztény pedig az Egyházat nem érti, mert csak nagyon felületesen, a saját pillanatnyi érdekének látószögéből nézi Jézust. Úgy vannak Jézussal, mint ahogy a piacon is tülekednek, csak magukra gondolva, vagy ahogy a bécsiek látják a forgóajtóknál a magyarokat. Utolsónak lépnek be és elsőnek jönnek ki. Az Egyház valami egészen mást kér tőlünk. Azt, hogy életünket adjuk felebarátainkért. E helyett minden apró-cseprő dolgon megsértődünk.  

EVANGÉLIUM: Jn 10,11-18: A jó pásztor életét adja a juhokért. A jó pásztort követik a bárányok. Előttük jár és nevükön szólítgatja őket. Az Egyházban való létünknek ez a leginkább plasztikus leírása: követjük Jézust. Tanításában, életének példájában és a mennybe emelkedésében. Jézus kitágítja a szívünk szeretetét és befogadóképességét. Azt mondja, hogy nem csak ebből az akolból vannak juhai. Őket is vezeti. Gyakran nem is kér többet tőlünk, mint azt, hogy fogadjuk be szeretetünkbe a szomszédot vagy azt a családot, ahonnan gyermekünk párja érkezett. Fiatal énekes mondta, hogy nem nagyon szerette az embereket. Apja állatorvos volt, és ő maga is az állatok bűvöletében élt. Úgy látta, hogy az állatok szerethetőbbek, mint az emberek. A kislánya azonban megváltoztatta az érzelmeit. Általa és miatta tudja szeretni az egész emberiséget.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: A kő, amelyet az építők félredobtak,  *  íme, az lett szegletkővé.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét 4. vasárnapját ünnepeljük. (IV. zsoltárhét.) Hétfőn Szent Adalbert emléknapja lesz, ami a mi egyházmegyénkben főünnep, hiszen egyházmegyénk védőszentje Szent Adalbert. Szerdán Szent Márk evangélista ünnepe lesz. Jövő vasárnap tartják sok helyütt a búzaszentelést, mi is imádkozzunk a jó termésért.

A nyári hittanos táborok időpontja: plébániai napközis tábor óvodásoknak és alsósoknak: júl. 2-6; nagytábor Szobon: júl. 16-20.

Mogyorósbányán április 29-én, Szabó Ferenc és Nagy Anna házasságkötésük 50. évfordulóját ünneplik. Aranylakodalmuk alkalmából értük ajánljuk fel a szentmisét és jubileumi áldásban részesülnek. Isten áldása aranyozza be további életüket.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 22-29.) V: + Ujjasi Jánosné; H: beteg testvérünk gyógyulásáért; Sz: + Basovszki Imréné, szül.: Viszkok Katalin; P: élő édesanyákért; V: Stefán család élő és + tagjaiért.

A nyílt társadalom eszméje egyes számban beszél a társadalomról, világtársadalmat vizionál. Az ember azonban önmagában hordozza a megosztottság jegyeit. Igen erősen van jelen az emberben a magasztos „ÉN” és a járulékos, mellékes „te”. A személyiség zavara leginkább az erős ÉN révén, vagy pedig a feladott, szétesett ÉN miatt keletkezik. Az első morális probléma, a második pszichológiai. Ötszáz éve a társadalom kettészakadása két pólust eredményezett. Egyrészt, akik túlzó mértékben részesedtek a világ anyagi gazdagságából, másrészt pedig akik nagyon csekély mértékben részesedtek ezekből a javakból. Sajnos, az egyház évszázadokon keresztül az előbbi csoportba kényelmesedett bele. Ez a megosztottság elvezetett a forradalmakhoz. Ma a megosztottság sokkal inkább lelki eredetű. Egymással állnak szembe azok, akik értéknek tekintik a családot, a nemzetet és az Egyházat, valamint azok, akik ezekben semmi értéket sem látnak. Az utóbbiak azok, akik számára már két-három generáció óta nem létezik család, nemzet, egyház. Ők senkinek sem mondták azt, hogy nagypapa, mert már a nagyszülőik is elváltak, és Béla, Kálmán, meg Lajos volt az éppen aktuális „nagyapa”. Ők világpolgárok, mert kultúra és elköteleződés nélkül szabadabban élhetnek, nagyobb az önmegvalósulás lehetősége. (Önmegvalósulást és nem önmegvalósítást mondanak, mert teljesen rábízzák magukat arra az eszmére, ami „önmegvalósítja” őket.)  Vallásosok a maguk módján, vagyis az egyházat szenvedélyesen elvetik, a papok tanító szavát nem viselik. Olykor ennek nagyon érthető gyökere van. Hosszú évszázadokon át az egyház „uralma alatt” gyermekeik nem tudtak kiszakadni a cselédsorsból. A szocialisták azonban lehetővé tették, hogy rendőrök, tanárok, mérnökök, orvosok legyenek.

Többszáz évvel ezelőtt a társadalom kettészakadásáért felelősséget érzett az Egyház. Új szociális tanítással, társadalmi méretű karitásztevékenységgel, a világra való nyitottsággal valami hasonlót valósított meg, mint most a volt gyarmattartók, akik nagylelkűen befogadják országukba azokat, akiket évszázadokon keresztül elnyomtak. Az ebből fakadó plusz terhet és a kevésbé használható embermennyiséget pedig áthárítják másokra. Az a kettészakadás, ami mostanra kialakult a társadalmakban, lelki eredetű, és nem lehet az egyenlőség eszméjével, valamint a földi jólét kiegyensúlyozásával orvosolni. Az Egyház felelőssége most abban áll, hogy miképpen tudja önmagát, mint a szeretet szentségét bemutatni, és miképpen éli és közvetíti az isteni irgalmasság gyógyító erejét a világ felé. Benedek pápa így fogalmazott: „Nem hitetek urai vagyunk, hanem örömötök szolgái”. Annak az örömnek a szolgái, amely a gyógyuló, Istenre találó és másokért felelősségre ébredő lélekben csírázik.

Húsvét 3. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 3,13-19: Szent Péter az Egyház első nyilvános igehirdetésében, a „pünkösdi beszédben”, majd a sánta koldus meggyógyítása utáni beszédében az Egyházban tovább tevékenykedő Jézusról tett tanúbizonyságot. Jézus azokért is feláldozta életét, akik tudatlanságból vagy téves következtetések miatt elutasították őt. Jézus ellenségei is felismerhetik, hogy amire oly nagyon vágyódnak a szívük mélyén, ahhoz a Jézussal való kapcsolatban jutnak hozzá. Péter Jézus áldozatát – ahogy a próféták megjövendölték – szükségesnek és elkerülhetetlennek mondta. A legnagyobb áldozatot is vállaló isteni szeretet nélkül a megváltás csak egy lenne a sok nagy igazság közül, amelyekből kedvünkre válogathatnánk. Látjuk, hogy akik a szeretet területén súlyosan megsérültek, csak és kizárólag a teóriák világában élnek. Nem véletlen, hogy ma már a személyiségfejlődésben kiemelik az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fontosságát is.

SZENTLECKE: 1Ján 2,1-5: A bűn tönkreteszi az érzelmi intelligenciát. A bűn mélybe húzó erő. A szentgyónás megállítja a lélek süllyedését e spirál mentén, és legalább az előző gyónás állapotába helyezi vissza. A szentgyónással jelzem, hogy nem bútorozok össze a bűnnel, elutasítom azt. A szentgyónással a bűn és Jézus hatása közül egyértelműen az utóbbit választom. János apostol azt tanítja, hogy amennyiben a bűn visszaszivárgott az életembe, ismerjem fel, mondjak neki ellent, és helyezzem egész létemet Jézus szeretetébe.

EVANGÉLIUM: Lk 24,35-48: Jézus feltámadása napjának estéjén megjelenik tanítványainak is. Nézzük a sorrendet. Nem tudósít a Szentírás, de nincs okunk kétségbe vonni, hogy először Mária szívét tölti el örömmel. Utána azoknak jelenik meg, akik a keresztúton vele voltak. Majd azokat ajándékozza meg dicsőséges jelenlétével, akikhez az Egyház küldetése szól. (emmauszi tanítványok) S miután egyértelművé tette a feltámadás örömhírének a terjedési irányát, az apostolok küldetését építi fel és tölti el a Lélek erejével.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ragyogtasd ránk, Uram,  *  arcod fényességét!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét 3. vasárnapját ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Egy hét múlva Jópásztor vasárnapja lesz. Az Egyház papi és szerzetesi hívatásokért imádkozik és ad hálát az Istennek.

Az idei hittanos verseny május 5-én, Dorogon lesz.A téma: az Egyház.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 15-22.) V: + Dombóvári Ferenc és szerettei; H: (….); Sz: (….); P: + Varga János és neje: Basovszki Julianna és szeretteik; V: + Ujjasi Jánosné

Ismét kettészakadt az ország, mondják és fogják a fejüket azok, akik szintén sokat tették azért, hogy ez bekövetkezzen. A kettészakadás, a megosztottság, mint alaphelyzet, az ember természetes adottsága, amelyet mindig nevesített a bölcsességtörténet. Az angyalok megoszlottak. Létrejött a gőgös elkülönülés, az „én tökéletesen elegendő vagyok önmagamnak” hitvallás az egyik csoportnál, és a közösségben maradok, „szívesen szolgálok” készség a másik csoportnál. De gondoljunk Káin és Ábel vallási, kultúrtörténeti és erkölcsi hagyatékára. Emellett szinte minden mitológia vallotta a dualizmust, a sötétség és a világosság összebékíthetetlen ellentétét és küzdelmét. Ez a mitológiai elem végig kíséri az emberi történelmet. Igaz, magamagát mindenki a világosság oldalára helyezi. De ez még egy férj-feleség kapcsolatban sem működik. Szívünk mélyén vágyódunk az egységre. Ezért számos diktátor és ideológiai program állt már elő azzal az ígérettel, hogy nála van az oly nagyon vágyott egység titka. Aztán az egyik csalódást követte a másik. Most éppen az egységes emberiség víziója, a nyílt társadalom eszméje ragad magával sokakat. Nincs ilyen könnyű út. Az ember természetében lévő dualizmust – ÉN és te – Jézus befogadása oldja fel. Jézus a bűnből (mélyre húzó tehetetlenségeinkből) való megváltást nem értelmi belátáshoz kötötte, hanem az Egyházban való létünk ajándékává tette. Az Egyház pedig az Eucharisztia fényében válik az Istennel való bensőséges találkozás és az egész emberi nem egységének eszközévé. 

Boulad: „Hol húzódik a demarkációs vonal a keresztény és a nem keresztény között? Keresztény az, aki jobban szeret.” Akinek a szeretetét nem korlátozza előítélet és az áldozattól való félelem, s jobban nyit az egyetemesség követelménye felé. Jézus az utolsó ítéleten nem azt fogja kérdezni, hogy papként milyen egyházi karriert futottál be, világi hívőként pedig elvégezted-e az civil teológiát, s hány blogjegyzést írtál Jézus szeretetéről, hanem azt, hogy észrevetted-e embertársad szükségét és azokat képességeid latba vetésével orvosoltad-e.

Teilhard de Chardin: Minél előrébb jut az ember tudásban és lelkiekben, minél egységesebb lesz az emberiség a megértésben és a szeretetben, minél alázatosabban lesz ura a természet erőinek, annál szebb lesz a teremtés, annál tökéletesebb az imádás, annál méltóbb testet talál Krisztus a feltámadáshoz, a misztikus test egyetemes kiterjesztéséhez.

Húsvét 2. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 4,32-35: A primiciás Egyház erejét és lelkesedését Jézus valódi jelenléte táplálta. Ha együtt cselekednek azok, akik a kegyelem állapotában vannak, annak rendkívüli kisugárzása van, például egy házaspár esetében. Ma sokat beszélnek „kisugárzásról”. Viszont inkább a sátán delejéről, mint a lélek erejéről van szó a legtöbb esetben. A megtért ember öröme szeretetből és nem kétes, pillanatnyi megdicsőülésből táplálkozik. Ezért a megtért ember szolgálni kezd, és nem a talmi fény ragyogásában sütkérezik. Az apostoli egyház megmutatja, hogy ahol Jézus valóságos jelenlétében élnek, ott egy a testvérek szíve-lelke, gondoskodnak egymás szükségletéről, és sokakban feltámad a vágy, hogy közéjük tartozhassanak.

SZENTLECKE: 1Jn 5,1-6: A keresztségben Isten gyermekei lettünk. Aki felismeri magáról, hogy ő Isten szülöttje, az szereti Isten valamennyi szülöttét is. Ez a felebaráti szeretet alapja. A jó és bölcs apa olyat kér gyermekétől, amit meg tud tenni, és ami a javára válik. Amit nem tud megtenni a gyermek, azt az apa őhelyette elvégzi. Ezt az inspiráló, gondoskodó szeretetet felismerhetjük a mennyei Atyánál is. Nem ad olyan törvényt, ami nem válik a javunkra, és amit ne tudnánk szeretetből megtenni. Ahhoz, hogy Jézusba vetett hitünk megalapozott legyen, János három tanút sorakoztat fel. (Két tanú egybehangzó vallomása teszi hitelessé az állítást.) A három tanú: a víz, a vér és a Szentlélek. Jézus megkeresztelkedésekor teljesen beleöltözött a messiási küldetésébe, a keresztáldozatban ezt beteljesítette, a Szentlélek pedig krisztuskövetővé formál bennünket.  

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Húsvét után egy héttel a feltámadt Jézus ismét megjelenik az apostolainak, akikkel most már együtt van Tamás is. A történet megmutatja, hogy milyen nehezen tudja az ember belehelyezni Jézus feltámadását a tulajdon életébe és a tulajdon életéről kialakított elképzeléseibe. A zsidó vallásos nevelés nem utalt a Messiás feltámadására, s arra, hogy ez következménnyel lesz a mi életünkre is. A zsidó nevelés azt hangsúlyozta, hogy a szövetségi hűség őrzése az emberi élet értelme. Így kapcsolódunk a jövő nemzedékekhez és a boldog messiási korhoz. A pogányok pedig beletörődtek abban, hogy az istenek nem osztják meg életüket az emberrel. Az embernek az a győzelem jut, hogy erkölcsileg magasabb szinten tudta magát az isteneinél. Voltaképpen ma is ez a kétfajta ember ismerhető fel a Jézust elvetők között. Tovább élek a gyermekeimben, mondja az első. Polgári temetést kér a második, mert ott nincs szó arról, hogy Jézus megváltására rászorulunk, csak az érdemeit sorolják. Ebből is látszik, hogy mennyire vágyik az ember arra, hogy megdicsőüljön. Ez azonban csak Istenhez megérkezve lehetséges. 

ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *  mivel irgalma örökre megmarad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja van. Ezen az ünnepen a szokott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető. Hétfőn lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Urunk megtestesülésének hírüladása. Az ünnepi szentmise 18 órakor kezdődik.

Mogyorósbányán áprilisban a vasárnapi és a keddi szentmisék is 17 órakor kezdődnek.

Az idei hittanosverseny május 5-én, szombaton Dorogon lesz. Téma: az Egyház.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 8-15): V: + Stefán Károly; H: (…); Sz: + Lakics testvérek és szeretteik; P: + Kajtár István és felesége: Szilágyi Rozália és szeretteik; V: + Dombóvári István és szerettei

Temetések a héten: kedden 15 órakor: + Vörös Anna; szerdán 13 órakor: + Vakán Ferenc; szerdán 15 órakor: + Martin Attila Béla. Imádkozzunk lelkük üdvösségéért.

Az Isteni Irgalmasság ünnepét II. János Pál pápa vezette be az Egyházba. Pápaságának egyik fő törekvése volt, hogy a II. Vatikáni zsinat által kért megújulást elősegítse. Ennek alapja a személyes, bizalomteli, családias kapcsolat az Istennel, amely abból táplálkozik, hogy Jézus húsvéti áldozatában felismerjük az Isten végtelen szeretetét az ember iránt. Nem az első elbukás a végzetes, írja Szent Ágoston, hanem a második, ha félreütjük Isten kinyújtott segítő kezét. Az Isteni Irgalmasság ünnepe azt tudatosítja, hogy ez a segítő kéz mindenki felé kinyúlik. S nekünk keresztényeknek ezt felismerhetővé kell tennünk. Mind a mai napig tapasztaljuk, mi lelkészek, hogy ahol esetleges marad a vallási élet és nem alakul ki az erős vonzalom Isten iránt, ott minden esetben egy fejletlen vagy torzult istenképpel találkozunk. Az Isteni Irgalmasság ünnepe a helyes istenkép egyik bölcsője.

Erdő Péter bíboros: A kereszténység nem egy életérzés vagy életmód, hanem küldetés és feladat.

Az Egyház nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a búcsú helyes értelmezése és annak gyakorlata jelen legyen a vallási életünkben. A búcsú az Egyház segítsége, amely teljessé teszi bennünk a krisztusi életet. A katekézis azt tanítja, hogy a búcsú a már megbocsájtott bűnök visszamaradó hatását enyhíti, illetve meggyógyítja. Ezek a visszamaradó hatások azok a sérülések a lélekben, amelyeket a bűn okozott, s az Isten irgalmas megbocsájtása után is még hordozzuk őket. A búcsú tehát azt segíti, hogy a lélek meggyógyuljon és elnyerve a teljes szeretet képességét, részese legyen az isteni életnek. A teljes búcsú azt jelenti, hogy a lélek olyan állapotban van, ha most következne be a halál, a tisztítóhely közbejötte nélkül nyerné el a mennyei dicsőséget. Természetesen, a búcsú nem egy külső technikai gyakorlat, hanem a lélek mélyén zajló hitbéli folyamat.

Húsvétvasárnap

JÉZUS FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE

OLVASMÁNY: ApCsel 10,34. 37-43: Kornéliusz az Itáliából Cezáreába vezényelt zászlóalj centúriója. Származását nem tudjuk, de istenfélő nevelést kapott. Szívből imádkozott az igaz Istenhez, és gondja volt a szegényekre. Isten angyala meghívta őt Krisztus követőjének, és Péterre bízza őt. Péter Kornéliusz kapcsán ismeri fel, hogy az Egyház az egyetemes üdvözítés szolgálója. Péter katekézise után (ezt hallottuk az olvasmányban) a római centúrióra és az ő oikoszára (házanépére) leszállt a Szentlélek. Péter megkérdezte kisérőitől: Vajon, megtagadhatjuk-e a keresztséget tőlük? A kereszténység itt lépett ki az ószövetség árnyékából, és felismerte szent hívatását.

SZENTLECKE: 1Kor 5,6-8: Szent Pál szép hasonlata szerint a régi kovász (az ószövetség) már nem éleszt bennünket, így „kovásztalanok” vagyunk mindaddig, amíg a Jézus által érkező új kovászt nem fogadjuk be. Az új kovászt Szent Pál ebben az összefüggésben tisztaságnak és igazságnak mondja.

EVANGÉLIUM: Jn 20,1-9: Szent Pál írja a rómaiaknak, hogy a hit hallásból fakad. Péter és János nem egy előzmények nélküli eseményt szemlélnek, amikor az üres sír előtt állnak, hanem az látják, amit Jézus előre jelzett: harmadnapra feltámadok. A valódi hit dinamikussá teszi az életünket, mindig vezet bennünket, növeli emberségünket.  A hit révén válunk igazzá, a hit révén megigazulunk, mondja ugyancsak Szent Pál. Ez a folyamat igazolja vissza, hogy az igaz hit útján járunk-e. A hit szilárd bizalom abban, amit remélünk, meggyőződés arról, amit nem látunk, olvassuk a Zsidókhoz írt levélben. Mi a reményünk? Az összeomlás, a megsemmisülés? Nem. Éppen ellenkezőleg, a létbeli kiteljesedés. Ezt a hitet azonban csak az istenszeretet tudja fenntartani bennünk. Mi vitte Mária Magdolnát az üres sírhoz? A Jézus iránti szeretete. Ez a szeretet a feltámadás első tanújává tett őt. Miért futott lélekszakadva Péter és János Mária Magdolna szavaira az üres sírhoz? Mert lelkük mélyén hitték, hogy Jézus sokkal több annál, mint amit a keresztúton megmutatott magából. Bár édesanyja, és Mária Magdolna, aki vele volt a keresztúton, a fényes istenarcot szemlélhették a por és a véres verejték mögött.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ezt a napot az Úristen adta,  *  örvendjünk és vigadjunk rajta.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvétvasárnap van, Urunk feltámadásának ünnepe. Isten úgy emelte fel az elesett emberiséget, hogy Jézus megtestesülésével, keresztáldozatával és feltámadásával visszavezette teremtményeit az élet útjára, s az Egyházat tette olyan kegyelmi közösséggé, amely segíti, hogy megvalósuljon az Isten és az ember szeretet- és életközössége.

Húsvéthétfőn Mogyorósbányán 9 órakor, Sárisápon 11 órakor lesz szentmise.

Mogyorósbányán és Sárisápon köszönet mindazoknak, akik a húsvét méltó megünneplését előkészítették és a szent liturgiákat szolgálatukkal segítették: takarítók, énekesek, ministránsok, kántorok. Nekik és egyházközségünk minden tagjának a húsvét különleges kegyelmét és áldását adja meg Urunk Jézus Krisztus.

Idén április 9-én, hétfőn ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszonyt, Urunk megtestesülésének hírüladását. Az elsőáldozás május 27-én lesz, a bérmálás június 9-én szombaton 16 órakor lesz, és Snell György püspök úr szolgáltatja ki.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 1-8.) V: pro populo; H: A keresztelendőkért és családjaikért; Sz: + Papp Jánosné szül: Kurucz Mária és szerettei; P: (….); V: + Stefán Károly

Keresztelések: Nagy Alex Kristóf (húsvéthétfőn); Romfa Norbert (Irgalmasság Vasárnapján)

Temetés: Hertai Katalin (péntek 11 óra)

Jungmann: Jézusom, a mai vasárnap, a feltámadásod, a megváltás, az élet győzelmének napja a halál fölött. E napon tört be végérvényesen az Isten szeretete a világtörténelembe. Érzem, hogy minden vasárnap utórezgése a húsvétnak; minden vasárnap a dicsőséges húsvét reggele akar átragyogni a természet törvényén, amely minket oly nagyon fogva tart. (Mi ez a természet törvénye? A mulandóság, a kirekesztettség érzése, a szeretet megtorpanása, a hit elbizonytalanodása.) Évente ötvenkétszer reszket bele utórezgésként a mi életünkbe a kettérepedt kő Jézus sírján, a húsvéti fény ragyogása. Minden vasárnap együtt akarok ünnepelni az Egyházzal. (Elsősorban önmagam miatt, hogy a hit révén az élet útját tudjam járni.)

Léon-Dufour: Jézus föltámadása kivonja magát minden eddigi történelmi tapasztalat és természettudományos törvény alól. Mégsem marad csupán a hit tárgya, mert részévé lett a történelemnek és nagy kérésévé a természettudománynak. Jézus megtestesülése még csendben és észrevétlenül történt, feltámadása azonban döbbenetes erővel kiáltott bele a világba. Nem hallgathatunk róla, mondták az első keresztények. Jézus feltámadás a szabadság diadala. Az ember Jézusig nem volt szabad, mindent a halál determinált. Ami azonban csoda a földön, törvény az égben. S ez a törvény Isten megváltoztathatatlan szeretete az ember iránt.  Isten a végsőkig elmegy az ember iránti szeretetében.