Virágvasárnap

OLVASMÁNY: Iz 50,4-7: Odaadni a hátunkat az ütlegeknek és vállalni a gyalázatot azt jelenti, hogy nem a hamis vallás hívei és a gőgösök útján járunk, hanem az igaz Istenhez csatlakozunk. Inkább a szenvedés és a megvetés, mint az ünneplés az elpártolás árán. Jézus figyelmeztet, hogy a tanítvány a mester sorsában osztozik. Az elutasítottság terén éppúgy, mint a végső megdicsőülésben.

SZENTLECKE: Fil 2,6-11: Jézus kiüresítette magát, kilépett az isteni tökéletességből és végtelenségből, hogy az ember társa lehessen. Nincs más lehetőség ugyanis az Isten és az ember bensőséges találkozására. A szeretet rendkívüli lépését Jézus tette meg, nekünk egyszerűen csak fogadnunk kell ezt a szeretetet, és válaszolni rá emberi képességeinkkel.

EVANGÉLIUM: Mk 14,1-15,47: Az Egyház istentiszteletének az alapja a húsvéti misztériummal való kapcsolat. Az eucharisztia emlékezést jelent, de olyan emlékezést, ami megjeleníti azt, amire emlékezünk. Nem a múltból hozunk a jelenbe egy eseményt, hanem hitünkkel rányitunk arra az isteni jelenvalóságra, amelyből árad felénk az éltető, gyógyító, megvilágosító szeretet. Az eucharisztikus ünnepléssel az élet teljességébe lépünk be. Ehhez képest sokaknak milyen nyűg és fanyalgás a szentmise. Miért nem vonzza őket az élet? Mert nagyon messze kerülte tőle, vagy találtak helyette mást, a hiú dicsőségvágy ábrándját. Jézus szeretetáldozata, új helyzetbe hozta az embert: az Istennel való teljes kiengesztelődés állapotában élhetünk.

A zsoltár válasza: Istenem, Istenem,  *  miért hagytál el engem?

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Virágvasárnap van. Ezen a napon ünnepli Egyházunk Urunk jeruzsálemi bevonulását, mégpedig barkaszenteléssel és barkás körmenettel. A bevonulás jézusi szándékát is előrevetítjük a passióval. Idén Urunk születésének hírüladását, Gyümölcsoltó Boldogasszonyt április 9-én, hétfőn ünnepeljük.

A nagyheti szertartások és szentmisék rendje Mogyorósbányán: Nagypénteken és Nagyszombaton: 17 óra; Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn: 11 óra. (Húsvét utáni kedden elmarad a szentmise.)

A nagyheti szertartások és szentmisék rendje Sárisápon: Nagycsütörtökön: 18 óra; Nagypénteken: 15 órakor keresztút, 19 órakor nagypénteki szertartás; Nagyszombat: 19 órakor Húsvéti vigília és feltámadási körmenet; Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn 11 órakor szentmise.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 25. – április 2.) V: + Dsupin Ferenc és szerettei; H: + Hubácsek Károly; Sz: (…); P: (–); Sz: (–); V: pro populo; H: (…)

A nagyhét szertartásrendje és teológiája

Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emlékmiséje. A Dicsőség alatt elhallgatnak a harangok és a nagyszombati „Dicsőség” alatt térnek vissza. Az áldozás után őrző helyére visszük az Oltáriszentséget. Ez a hely nem lehet a Szentsír. A szentmise végén oltárfosztás van. (Alatta énekelhető a 22. zsoltár, más népének nem.) A szentmise csendben fejeződik be, majd virrasztás kezdődik. Ezalatt teljes búcsú nyerhető, feltétele a Tantum ergo elimádkozása.

Nagypéntek: Délután 3 órakor, Jézus halálának bibliai időpontjában keresztút lesz. Az esti szertartás menete: Csendes bevonulás, igeliturgia (passió), kereszthódolat, áldozási szertartás. Nagypénteken teljes búcsút nyerhet, aki elvégzi a keresztutat és áhítattal rész vesz a kereszthódolaton. (A betegek úgy nyerhetnek búcsút, hogy a televízión keresztül lélekben részt vesznek a pápa római keresztútján.)

Nagyszombat – Húsvét vigíliája: 1. Fényünnepség: tűzszentelés, a húsvéti gyertyával bevonulás a templomba, Húsvéti Örömének; 2. Igeliturgia: három ószövetségi olvasmány a válaszos zsoltárukkal és könyörgésükkel, Dicsőség (megszólal az orgona és a harangok), szentlecke, ünnepi alleluja, Evangélium; 3. A keresztség liturgiája, keresztelési ígéretek megújítása; 4. Az Eucharisztia liturgiája; 4. Feltámadási körmenet.

(Nagyszombaton a keresztségi fogadalmak megújításával teljes búcsú nyerhető.)

Húsvétvasárnap: A szentmisét a legnagyobb ünnepélyességgel kell megtartani. A bűnbánati liturgiában azzal a szenteltvízzel történik meghintés, amelyet a vigílián szenteltünk meg.

Tehát a nagyhét során búcsú nyerhető három esemény kapcsán: nagycsütörtöki virrasztás, nagypénteki keresztút és kereszthódolat, valamint nagyszombaton a keresztségi ígéretek megújításával.

Az Apostolok Cselekedeti szerint a kezdeti keresztény közösségekben a hívek „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban”. Antiochiai Szent Ignác (+110-115 körül) a trallésziekhez írt levelében azt közli, hogy az Egyház alapvetően testvériség akar lenni, olyan, amely messze túllépi a rokonsági kötelékeket. Ez különleges alapállás volt abban a korban, amikor a pogány vallások éppenséggel nem a testvériségről és nem a szeretetről szóltak. „A Krisztus előtti világ szeretet nélküli világ volt”, közli G. Uhlhorn, neves német történész. Ebben igaza van. S hozzá kell tenni, a Krisztustól eltávolodó világ ismét szeretet nélküli világ lesz. Tertulliánusz észrevette, hogy a pogányok gyakran milyen elismerően szólnak a keresztényekről: Nézzétek, mennyire szeretik egymást! Majd ironikusan hozzá tette: A pogányok pedig gyűlölték egymást. Az apostoli egyház és az ősegyház azt a szeretet kívánta közösségben megélni, amelyet Jézus hozott el közénk. „Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne”, írja Szent János apostol. A szeretet közös megélését az első hívek a húsvét eseményeinek liturgikus ünneplésében valósították meg. Már kezdetben megjelenítő emlékezésnek mondták. Ha Őrá emlékezünk, velünk van az Úr, és részesedünk az Ő szeretetének teremtő erejéből.

Nagyböjt 5. vasárnapja

OLVASMÁNY: Jer 31,31-34: Isten új szövetséget köt az emberiséggel, amelynek alapját már nem a jog, a törvény és a kötelességteljesítés adja, hanem a szeretet. Nem külső tekintély vezeti az embert, hanem a szívének a vonzalma az iránt az Isten iránt, akinek szeretetét megtapasztalta, és akinek a szeretete számára mindennél többet ér.  

SZENTLECKE: Zsid 5,7-9: Olyan megváltónk van, aki nem utasít bennünket, hanem példát mutat és előttünk jár az Atya iránti engedelmességben és szeretetben.

EVANGÉLIM: Jn 12,20-33: Jézus saját áldozatáról beszél. Rámutat a szeretetből vállalt önkéntes áldozat rendkívüli erejére. Ez szükséges ahhoz, hogy az élet fennmaradjon, megújuljon és tovább fejlődjön. Aki csak saját magával törődik, elveszíti kapcsolatát az élet és a szeretet forrásával, és emberségében súlyosan legyengül.                                      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem, kérlek téged,  *  teremts bennem tiszta szívet.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

 Nagyböjt 5. vasárnapját ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Ma országos gyűjtés van a Szentföld javára. Holnap a Szent Józsefnek, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének főünnepe van Egyházunkban. Jövő vasárnap Virágvasárnap lesz.

Ma, Péliföldszentkereszten 15 órakor kezdődik a képviselőtestületek közös keresztútja.

Március 23-án, pénteken az esti szentmise keretében lehetőség van a betegek kenetének felvételére. A szentmise előtt, a keresztút alatt szentgyónás végezhető.

A nagyhéten Sárisápon a szentmisék, illetve a szertartások a következő időpontokban lesznek: Nagycsütörtökön 18 órakor, nagypénteken és a nagyszombaton 19 órakor, majd húsvétvasárnap és húsvéthétfőn 11 órakor. Mogyorósbányán nagypénteken és nagyszombaton 17 órakor kezdődik a szertartás, Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn 9 órakor kezdődik a szentmise. Annavölgyben csak április 1-jén, azaz húsvétvasárnap lesz szentmise, 17 órakor.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 18-25): V: + Varga Ferenc és szerettei; H: + Rédei József atya és + Lukács József atya; Sz: + Pender Ferencné, szül.: Hajnal Anna és szerettei; P: (…); V: + Dsupin Ferenc és szerettei

Az elmúlt száz évben mi, keresztények sokféle jelszót megéltünk. A Jézus igen, egyház nem jelszót is. Ez igen felkapott lett bizonyos katolikus körökben is. Ugyanakkor mindvégig jelen volt az egyház igen, Jézus nem opció is. Ez főleg azokban az országokban talált utat, ahol államegyházi szerepet kapott (és vállalt) a kereszténység, vagyis az állam a maga szempontjai szerint jelöli ki és finanszírozza igen gálánsan az egyház feladatait. A mai Nyugaton talán így lehetne összefoglalni a leginkább hangoztatott jelszót: „Egy magamhoz igazított, az életvitelemet nem zavaró keresztény eszme: igen; de a Názáreti Jézus, mint az én személyes megváltóm és az Evangélium Krisztusa: nem.”

Kispapként hallottam az egyik spirituálisunktól: „Papi életed fejlődése azzal mérhető, hogy reggelente, az ébredést követő hányadik percben kezded el a bensőséges beszélgetést Jézussal. Ugyanis Ő nem tehető fel a polcra az aznap elvégzendő akták közé. Ő nem egy elintézendő feladat. Ő az életem. Ez a személyes megérintettség feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megértsem Jézus szándékát az Egyházzal kapcsolatosan. Jézus egyetemes megváltó szeretetéből lép elő az Ő legnagyobb ajándéka az egész emberiség számára: az Egyház; amely az Eucharisztia által születik, és amelyet az Eucharisztia éltet. Az Egyházban és az Egyház által tudunk együttműködni Jézus megváltó kegyelmével az egész teremtett világ javára. A katolikus küldetés az Egyház megjelenítéséről szól. Enélkül nem értjük Jézust, és egyre jobban eltávolodva tőle, legfeljebb nosztalgiát vagy „keresztény kultúrát” kreálunk belőle. Nem könnyű az Egyház iránti szeretetünkről és ragaszkodásunkról beszélni akkor, amikor annyi szidást kap a boldogtalan emberektől. Csakhogy nem engedhetjük át nekik az Egyházról való beszédet a társadalomban. Látjuk, hogy a munkahelyünkön, ahol a legzavarosabb magánéleti helyzetek vannak, mennyire nem népszerű kitenni az asztalra a családunk fényképét, ahol apa, anya és a gyermekek összeölelkeznek. Bármennyire is provokációnak hat, meg kell tennünk! Ugyanez a helyzet az Egyház iránti elköteleződésünk bemutatásával. (Persze, ez igen nehéz akkor, ha egy helyi kegyúri csoport a „helyi” egyházat saját tulajdonának tekinti, magukat ajánlgatják Jézus helyett, és arra vágyódnak, hogy a templomi zászlókon az ő képük ragyogjon. Ez nem Krisztus Egyháza, ez az ő egyházuk. Ez nem fogja érdekelni az embereket.) Oxfordi tanár lepett meg az egyik áltudományos sorozatban, amely az „egyház sötét titkairól” szólt. Teljesen feladva a tudós kötelező tárgyilagosságát, szenvedélyesen szidta a katolikus egyházat, mint az elmúlt kétezer év minden gondjának okozóját. Ez az ember nyilvánvalóan elégedetlen és boldogtalan. Ezzel a szemüveggel néz bele a múltba. S ez az állapota teljesen független az elmúlt kétezer évtől. Másutt, sokkal közelebb és sokkal személyesebb területeken kellene keresgélnie csalódottságának és negatív látásmódjának okait. Anglia történelmével nem volt gondja. Rendben volt a Viktoriánus-kor, a késő újkori gyarmatosítások, a királyi dinasztia visszásságai, saját válásai, a liberalizmus ámokfutásai. Csak a katolikus egyházzal volt gondja, amelyhez sokkal kevesebb köze van, mint az előbbiekhez.

Ha sok katolikusnak nehézséget okoz az Egyház lényegére való lelki ráhangolódás, akkor ez nem lehet könnyebb annak az ateista tudósnak sem, akit az egyéni ambíciók vágya jobban tüzel, mint a médiaérdeklődésből kimaradó valódi igazság keresése.  Milyen nehéz megérteni és megélni az Egyházat a katolikusoknak is! Milyen nehéz megérteni azt, hogy a Szentostyában Jézus nem úgy van jelen, mint amikor az édesanyára emlékezünk a fényképét szemlélve, hanem valóságosabban jelen van, mint amikor az édesanya megölel bennünket. Az Eucharisztiában az ÉLET ölel meg bennünket. Milyen nehéz megérteni azt, hogy az alázat és az egyetemes felebaráti szeretet teszi láthatóvá és megtapasztalhatóvá az Eucharisztiát az Egyházban. Amilyen mértékben jelen vagyunk az Egyház küldetésében, olyan mértékben tárulkozik fel az Egyház és az Eucharisztia titka.

Nagyböjt 4. vasárnapja

OLVASMÁNY: 2Krón 36,14-23: Akik az Isten iránti hűségben akarnak élni, nem tudnak kivonulni a társadalomból. Az istentelenek szellemi és lelki kártételeit ők is megszenvedik. Ezt az áldozatot vállalnunk kell, különben megváltás nélkül maradna a világnak az a része, amely a legjobban rászorul a megváltásra. Nekünk is el kell viselnünk azokat a sebeket, amelyeket a világ ejt önmagán. S ezek a sebek a mi közreműködésünkkel fognak gyógyulni. A választott nép egésze elszenvedte a babiloni fogságot, hogy aztán a szent maradék által egy életerősebb új nép szülessen meg.

SZENTLECKE: Ef 2,4-10: Nem feledhetjük el, hogy mi is holtak voltunk és az Atya Jézus kegyelme által keltett bennünket életre. Ez tehát nem a mi érdemünk, hanem Istenünk adománya. Nem dicsekedhetünk és főleg nem ítélkezhetünk és nem zárhatjuk el jóakaratunkat embertársaink elől.

EVANGÉLIUM: Jn 3,14-21: Ítélet van most a világon, mert nem hisz Isten egyszülött Fiában. Az ítélet elején sűrűsödnek a jelek. Esélyt kapunk arra, hogy olvasni tudjunk ezekből a jelekből és jobb belátásra térjünk. Ez elég ritkán szokott megtörténni a történelemben. Inkább kihívjuk magunk ellen a végzetet, amikor aztán már nem gúnyoljuk és nem kioktatjuk az Istent, hanem segítségéért könyörgünk.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ragadjon ínyemhez a nyelvem,  *  ha nem emlékezem meg rólad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 4. vasárnapját ünnepeljük. (IV. zsoltárhét.) Az Egyház ősi liturgiájában ez volt a Laetare (örvendezés) vasárnapja. Együtt örvendeztek a hívek a kiválasztott katekumenekkel, hogy közeledik keresztségük ideje, amelyet a nagyszombati vigíliában nyernek el. Jövő vasárnap lesz a Szentföldi gyűjtés a templomainkban.

Péliföldszentkereszten Jövő vasárnap 15 órakor kezdődik a képviselőtestületek közös keresztútja. Sárisáp a 10. állomást kapja.

A Püspökkari Konferencia Titkársága azt kéri, hogy az szja kétszer 1 %-áról rendelkezzünk, és erre másokat is biztassunk Tavaly a digitális átállás miatt 56 ezer fővel és 200 millióval csökkent a Katolikus Egyház javára történt felajánlás. Akinek a NAV készíti el az adóbevallást, figyeljen arra, hogy a kétszer 1 %-ról való rendelkezés továbbra is az ő feladata. Az is rendelkezzen, akinek a kedvezmények miatt 0 Ft a személyi jövedelemadója.

Nagyböjti gyóntatás: Nagypénteken és nagyszombaton már nem lesz gyóntatás. Sárisápon Nagycsütörtökön a szertatást követő virrasztás idején lehet még utoljára gyónni, 19 órától 20 óráig. Ezt megelőzően a vasárnapi és a pénteki szentmisék után gyóntatok, ameddig szükséges. Március 23-án, pénteken a szentmisében kérhetik idős testvéreink a betegek kenetét. A keresztút alatt, akinek szükséges, a szentgyónást elvégezheti. Mogyorósbányán a vasárnapi szentmisék előtt és a keddi szentmisék után gyóntatok. Nagypénteken és nagyszombaton már nem lesz gyóntatás!

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 11-18): V: + Polgárdi Márton és felesége, Schuszter Anna és + Mátyási Éva; H: beteg testvérünk gyógyulásáért; Sz: + Cseresznyés József és szerettei; P: (…); V: + Varga Ferenc és szerettei

Kiknek kötelező a szentmise? A válasz egyértelmű. Azoknak, akik hisznek Jézusban és hisznek Jézusnak. Akik hiszik, hogy Jézus valóban van és feltámadottan velünk van. Negyedikesekhez térképet vittem be a hittanórára. Az egyik kislány tágra nyílt szemmel nézte, hogyan magyarázok a térkép segítségével. Végül megkérdezte: „Ez tényleg van, amiről maga beszél? El lehet oda utazni?” Négy éven keresztül úgy tudta, hogy mesét hallgat. Végülis érthető. Apja, nagyapja bizonyára úgy van a karácsonnyal, hogy vagy megszületett Jézus, vagy nem. Ki tudja? Legfeljebb Adyval ismételgetik: „Ha ez a szép rege igaz hitté válna, óh, de nagy boldogság szállna a világra. Anyuka sem hisz úgy igazából a feltámadásban, abban meg végképp nem, hogy Jézus velünk van. Nagymama sem emlegeti, hogy olyan nagyon vágyakozna a mennyországba, legfeljebb azt mondja, hogy szívesen meghalna már, mert unja az életet. Hogyan lehetne kötelező az, amiben nem hiszünk, sőt, még az érdeklődésünket sem kelti fel!? Egy alkalommal megkérdeztem a gyerekektől, ki az, aki nagyon-nagyon szereti anyukáját. Lelkesen nyújtózkodtak a magasba a gyerekek. Ki az, aki nagyon-nagyon szereti nagymamát és nagypapát? Hasonló volt a lelkesedés. S ki az, aki mindent megtenne értük? A gyerekek mozdulatlanná váltak. Talán cselt gyanítottak? Nem. Csupán még nem találkoztak azzal a felvetéssel, hogy akit nagyon szeretünk, azért bármit készek vagyunk megtenni. S mi ez a bármi? Hiszen ma a gyermeknek semmire és senkire sem kell figyelemmel lennie, ezt az ENSZ-nek A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény-e is biztosítja (Az Egyesült Államok nem írta alá.) Helyezzük a dolgot más összefüggésbe. Apa és anya köteles az életét is feláldozni gyermeke testi-lelki egészségének a védelmében. A gyermek pedig ezt semmivel se viszonozza? Viszonozhatja azzal, hogy kötelezővé teszi a maga számára a szentmisét, hogy apjáért és anyjáért az imádság áldozatát meghozza. Hogy kötelezőnek érzi-e a maga számra valaki a szentmisét, az attól függ, hogy mennyire tud nemes célokért küzdeni, mennyire van jelen lelkében a másokért való szeretet képessége.

A hajdanvolt katolikusoknál a templom nélküli spiritualitás kísérlete rátalálhat az elköteleződés nélküli formákra. Ilyen a zen szerzetessel kapcsolatos meddő várakozás. A gyermeknevelés 10-12 éves korig tart. Eddig kell megtanítani a közösségi udvariassági formákat, a mások iránti tiszteletet, tanújelét adni annak, hogy a szülő imádkozik gyermekéért, a gyermek pedig emiatt örömmel imádkozik őérte. Zen szerzetes az, akinek nagyszülei és dédszülei is zenek voltak, vagyis történelmileg, kulturálisan és genetikailag magában hordozza a buddhizmust. A zen négy törvénye közül az első három arról szól, hogy az elmélet önmagában semmit sem ér. A belső azonosulás szükséges. Az, hogy „hú, de nagyon igazam van, hej, de jól megfogalmaztam ezt!”, nem hat tartósan a lélekre. A negyedik törvény ezért a Buddhává válást írja elő. Ahogy a kereszténység a Jézussá válást. Mi Jézust Istennek valljuk. A zen alapítója, Danuma önmagát Buddha 28. reinkarnációjának tartotta. Egyébként a szülők engedélye és kifejezett kérése nélkül az iskola idegen vallási hatás alá nem helyeztheti a gyermekeket. Tehát csak azok a katolikus gyermekek vehetnek részt az iskolai zen-programon, akiknek a szüleik ehhez kifejezetten hozzájárultak.

Van, akit nem a szülei beszélnek le, hanem azt tarja őt távol a szentmisétől, hogy a templomban nagyon hideg van, s emellett rideg, barátságtalan a légkör. Úgy érzi, olyan helyre érkezett, ahol őt nem nagyon szeretik. Említettem valahol, hogy nem gyermekbarát a templom. Mi is ebbe jártunk gyermekkorunkban, volt a válasz, s ezzel az illető a maga részéről le is tudta a feladatát. Vidéki szülők látogatták házas lányukat és unokáikat. Vasárnap templomba mentek, beültek a padba. Hamarosan megállt valaki felettük: „Innen álljanak fel, ez az én helyem!” Városban gyakori, hogy bármilyen apró konfliktus esetén az öntudatos család átvonul egy másik templomba. Ezzel azt érik el, hogy gyermekeik nem csupán a mindig nekik tetsző papot fogják keresni, hanem az egyház tanításából is kedvükre fognak szemezgetni. Nesze, neked, elköteleződés. A feladat adott: Neveljük katolikussá gyermekeinket!

Nagyböjt 3. vasárnapja

OLVASMÁNY: Kiv 20,1-17: A lelkiismeretvizsgálat nem legyengít, hanem bölccsé és erőssé tesz. A nyugati tömegkultúra irányítói hajtóvadászatot rendeznek a bölcsesség ellen. Zavarja őket. A bölcs felismeri, hogy ők nem istenek, csak istent játszanak. A szerepükbe annyira belehabarodtak, hogy alig tehetünk mást, mint kimondjuk. Uram, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekednek (a mi jövőnkkel). De azért a jövőt mi vegyük kézbe: alázattal, böjttel, imával, jócselekedettel.

SZENTLECKE: 1Kor 1,22-25: A kereszténység nemcsak Szent Pál idejében, Korinthusban találkozott lesajnálással és megvetéssel hanem napjainkban is, mégpedig hatványozott mértékben. Ha valami gigantikus hazugságra épült fel, akkor óriási erőfeszítést kell tenni, hogy a hazugság ne lepleződjön le. A jóléti világ ideológusainak azt kell elhitetni, hogy Jézus nélkül az élet teljesebb. Isten mindössze egy pozitív energia, akiből mindaz részesedik, aki nem keresztény. A szeretetbe pedig a gyengék kapaszkodnak. Ha mégis vannak gondok az csak azért lehetséges, mert nem léptük még maradéktalanul túl a Katolikus Egyházat.  

EVANGÉLIUM: Jn 2,13-25: A csoda jelez, az esemény messze túlmutat önmagán. Több helyről hallunk hírt könnyező Mária szoborról vagy képről. Mária jelez, hogy rendkívüli kegyelemhez juthatunk általa. Kérdés, hogy a csoda hírére eljutunk-e ehhez a felismeréshez. Jézus megtisztítja a templomot. Nem ez volt a fő tevékenysége, egyetlen egyszer tette meg. De megtette. Kételyt nem hagyva afelől, hogy az Úr miképpen gondolkodik a templomról. Ma az ecclesia kívülről és belülről is nagy támadásoknak van kitéve. (Ugye, az ecclesia egyaránt jelenti a templomot és az Egyházat is.) Jézus megdöbbentő magabiztossággal mondja: Bontsátok le, és én három nap alatt felépítem. Saját teste templomára gondolt, írja János evangélista. Tudjuk, hogy az Egyházat saját testének tekinti Jézus. Ha megtisztulunk és ezáltal tisztítunk, az ördög bármilyen megveszekedett pusztítása után az Úr három nap alatt felépíti a rombadőlt ecclesiát. Az ördög követőinek nincs jövőjük, csak mesterséges dicsfénybe öltöztetett múltjuk van, ami „teljesen mentes a bűntől”, hirdetik. Mi az irgalmas Isten által feltárt jövő felé tekintve őszinte és bátor párbeszédben vagyunk a múltunkkal. És nem a múltunkból, hanem a jövőnkből adományozunk. A hit, a remény és a szeretet a jövőből táplálkozik.

A zsoltár válasza: Uram, Istenem,  *  örök életet adó igéid vannak.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

 Nagyböjt 3. vasárnapját ünnepeljük. (III. zsoltárhét) A katolikus iskoláknak szánt gyűjtés eredménye Sárisápon 40.000 Ft, Mogyorósbányán 15.000 Ft. Már eljuttattuk az érsekségre. Jövő vasárnap, Laetare vasárnapon kivételesen díszíthető az oltár élővirággal. (De nem kötelező.) Március 18-án, nagyböjt 5. vasárnapján lesz a szentföldi gyűjtés.

A mai vasárnapon és a hét során lehet élelmiszercsomagokat hozni a rászorulók számára. Az adományokat a mi településünkön osztja ki a karitász.

Március 18-án, nagyböjt 5. vasárnapján 16 órakor kezdődik Péliföldszentkereszten az egyházközségek közös keresztútja. Vegyünk rajta részt a szokásos módon.

Sárisápon és Mogyorósbányán az elsőáldozás május 27-én lesz, a bérmálás pedig június 9-én (szombaton) 16 órakor. A plébániai napközis tábor időpontja: július 2-6.; a szobi nagytábor időpontja: július 16-20.

Minden hétfőn este ¾ 7-től közös imádság és bibliaolvasás lesz a plébánián. Nemre és korra való tekintet nélkül bárki jöhet.

A nagyböjt első vasárnapján kudarcba fulladt diákmisét március 18-án pótolhatjuk.

Az Érsekség kérésére az szja-val kapcsolatos rendelkezéseknél vegyük figyelembe a következőket. 2018-ban kiemelten fontos a rendelkezés, mert ez az elkövetkező évekre is érvényben marad a visszavonásig. Ha a NAV készíti el az adóbevallásunkat, az online felületen jelöljük be, kinek ajánljuk fel jövedelemadónk 1 %-át. Hagyományos úton is rendelkezhetünk a szórólapok segítségével. Az is rendelkezzen, akinek a személyi jövedelemadója bizonyos kedvezmények miatt 0 forint, mert a nullás bevallás is számít, mert a kiegészítő támogatást az egyháztagok száma alapján határozzák meg.

A második 1 %-ról például a Katolikus Karitász javára rendelkezhetünk: Karitászt Támogató Alapítvány – adószám: 19666275-1-43

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 4-11): V: Juhász család + tagjai; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: + Mali Márton és neje: Petőcz Erzsébet; P: + Kurucz Sándorné, szül.: Wágner Anna és szerettei; V: + Polgárdi Márton és felesége, Schuszter Anna és + Mátyási Éva.

John Powell: Olykor jelentős eltérés és feszültség van a valós és az illuzórikus énünk között. Illuzórikus énünk, amit láttatni akarunk magunkról, a valós énünk a tudatalattiba zárva hordozza azokat a bélyegeket, amelyekkel még nem vagyunk készek szembenézni. Ha valaki már átkelt gázlón, megtapasztalhatta azt az érzést, hogy csak addig érezzük biztonságban magunkat, amíg mindkét lábunkkal szilárdan állunk egy-egy kövön. A tovább haladáshoz egy újabb köre kell lépni, amelyről nem tudom, hogy kifordul-e a lábam alól és így esetleg beleülök az iszapos sárba. A haladáshoz lelki síkon is szükséges a bátorság. Hagyjuk, hogy az élet feltegyen nekünk kérdéseket: valóban olyan jó ember vagy, mint amilyen szeretnél lenni? Ne féljünk a valós énünktől, ismerjük meg, barátkozzunk meg vele, mert az vezet bennünket.