Nagyböjt 2. vasárnapja

Istenünk, te megparancsoltad nekünk, hogy hallgassunk szeretett Fiadra. Táplálj minket szent igéddel, hogy megtisztult lélekkel, örvendezve szemléljük majd dicsőségedet.

OLVASMÁNY: Ter 22,2-18: Jób nem lázad fel Isten ellen a balsorsban, mert úgy tekinti, hogy Isten csak azokat az adományokat vette vissza, amelyekkel hosszú időn át bőségesen megajándékozta őt. Isten adta, Isten elvette, legyen áldott az ő szent neve, mondta. Ez a felfogás vezeti Ábrahámot is, amikor kész visszaadni fiát Istennek. Igaz, ezzel az ígéret, vagyis az, hogy nagy néppé lesz, megvalósulhatatlanná válik. S itt van Ábrahámnál egy többlet Jóbhoz képest. Nem kell azt hinnünk, hogy Isten útjai emberi ésszel mindig követhetők és előre jelezhetők. Ha így lenne, annak hitünk látná kárát. Aki balsorsa miatt átkozza Istent, az az ember úgy tekinti, hogy mindaz a jó, amit addig birtokolt, az ő személyes tulajdona, létrejöttéhez Istennek semmi köze sem volt. Úgy tekinti, hogy Isten jogtalanul vesz el tőle valamit, és tagadja, hogy ezt a valamit istentelen életével voltaképpen ő veszítette el. Azzal, hogy az ilyen ember sohasem adott hálát Istennek beteggé tette a saját lelkét. Jób és Ábrahám ennek ellenpéldája.

SZENTLECKE: Róm 8,31-34: Ismerünk három embertípust. Az egyik passzívan kivonja magát a kihívások rengetegéből és elefántcsonttoronyba zárkózik. A másik aktív, rendre nagyon értelmes is, de először mindig a hibát veszi észre és azt akarja kijavíttatni. A harmadik szintén aktív, de inkább a szív, mint az igazságkereső ész hajtja, és mindig a jót veszi először észre, amibe belekapaszkodhat, és amit tovább fejleszthet. Nem lehet kétségünk afelől, hogy Isten e harmadik készséggel viszonyul teremtményeihez. Mindenkinek tartalmas életet akar adni, de ehhez kéri a mi együttműködésünket, illetve a kegyelemből élő közösségek (egyház, család) szolgálatát a nehezebb belátású emberek felé.

EVANGÉLIUM: Mk 9,2-10: Amit Péter, Jakab és János átélt a Tábor-hegyén, az nem marad az ő kizárólagos privilégiumuk. Minden istenszerető ember beléphet az istenközelségnek ebbe az élményébe. A lelkek megkülönböztetésének adományával azt kell felismernünk, hogy az ördög káprázatának vagyunk-e részesei, vagy pedig valóban az istenközelség élményének örömét kaptuk meg tiszta hitünk és szeretetünk révén. Pétert, Jakabot és Jánost szent félelem tölti el: Vajon méltók vagyunk arra, hogy ezt a nagy kegyet megkapjuk? Az ördög káprázatában lévők nem kételkednek: büszkeség tölti el őket és saját kiválóságuk tudata erősödik meg bennük.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr színe előtt járok,  *  az élők földjén.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt második vasárnapját ünnepeljük (II. zsoltárhét) Ma a katolikus iskolák javára van országos gyűjtés.

Amint a körlevélből is értesülhettünk, nagyböjt harmadik vasárnapján és az azt követő héten, március 4-11 között tartósélelmiszer-gyűjtés lesz egyházmegyénk templomaiban és plébániáin. Az adományokat a helyi plébániai karitász juttatja el a rászoruló egyénekhez és családokhoz. Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a karitász segítő munkájába. Ha hívjuk a 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segíthetünk.

Ezután minden héten, pénteken este tartunk bérmálási hittanokat azoknak, akik eddig a hittanok többségén részt vettek, és írásban köteleződnek el a bérmálás szentségi jellegének őszinte tisztelete mellett. Nem tehetem meg, hogy nem jelzem, a legnagyobb problémát jelenti, ha valamit tanulunk és az ellenkezőjét tesszük, illetve, ha a kereszténységünk olyan „érték”, amiért nem hozunk áldozatot. Az az embertípus, amelyik kiiktatta életéből a másokért való áldozat értelmét, igen nagy bajban van. Az Egyház lényegi tevékenysége a másokért élés.

Mogyorósbányán márciusban és áprilisban délután 5 órakor kezdődnek a vasárnapi szentmisék. Előtte 16 órától az elsőáldozók felkészítő hittanját tartjuk.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 25. – március 4.) V: + Varga János és + szülők; H: A helyi óvoda dolgozóiért; Sz: + Basovszki Imre, + szülei, + Katalin leánya; P: + Kollár Sándorné, szül.: Varga Katalin; V: Juhász család + tagjai

Tamás József (a Bonum TV programigazgatója): Naponta százmilliók imádkozzák világszerte a Miatyánkot, de családi körben is kitartóan mondjuk a hét kérést. Úgy tűnik, hogy Isten igencsak megvárakoztat bennünket a kéréseink teljesítésével. Vajon, erről van szó? Nem inkább arról, hogy nem gondoljuk igazán komolyan ezeket a kéréseket: szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod. Inkább arra vágyódunk, hogy a mi dicsőségünk növekedjék, a mi elképzelésünk kapjon mennyei hitelesítést, és a mi akaratunk előtt hajoljon meg Isten és a másik ember. Bocsásd meg bűneinket, miképpen mi is megbocsájtunk az ellenünk vétkezőknek, mondjuk. Fontos nekünk, hogy Isten megbocsássa bűneinket? Egyáltalán, tudunk a bűneinkről? Fontos nekünk az isteni megbocsájtás annyira, hogy érte mi is megbocsájtunk másoknak? Nem Isten rest a kéréseink teljesítésére, hanem mi nem gondoljuk komolyan ezeket a kéréseket.

Egyetlen szentáldozással elnyerhetnénk az üdvösséget. De mennyire vágyódunk az üdvösségre? Vajon, hányan óvakodnak a szentségtörő szentáldozástól, hányan lépnek ki a sorból és fordulnak vissza, mert eszükbe jut, hogy valakivel elébb ki kellene engesztelődniük? Formálisan megtörténik a szentáldozás, de Jézus elől zárva marad a szív.

Paul Tournier (svájci pszichiáter): A személyiségfejlődésünk során nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire szükséges, hogy meghallgassanak, komolyan vegyenek, megértsenek bennünket. Senki sem fejlődhet optimálisan, senkinek sem lehet igazán teljes az élete, ha nem érzi, hogy legalább egy valaki megérti őt. Konkrétan: az agyonszapult gyermek elakadt személyiség lesz; a jó házasságnak pedig elengedhetetlen része, hogy megadjuk a másiknak azt az élményt, hogy van valaki a világon, aki megérti őt, akinek ő nagyon fontos. Ahogy valamennyi barátunkat elveszítjük, ha nem így érzünk irántuk, ugyanúgy a házastársat is elveszítjük vagy megnyomorítjuk lelkileg, ha nem mutatunk iránta őszinte tiszteletet.

Nagyböjt 1. vasárnapja

OLVASMÁNY: Ter 9,8-15: Soha nem gondolhatjuk azt, hogy Isten visszavonta az emberiség iránti jóakaratát, és már nem adja azt a kegyelmi segítséget, amellyel visszatérhetünk az eltévelyedésből az élet útjára. Czakó Gábor írja: Eszünk van. Koponyánk tele. Agyunkban a keringés és a tekervények rendben. Butaságunk tehát csakis önkéntes lehet.

SZENTLECKE: 1Pét 3,18-22: Csakis a lélek által tudunk megújulni. A test cserben hagyhat, a test ösztönei felőrülhetik morális erőinket. A megoldást nem emberi terápia, nem mentálhigiénés guru fogja hozni, hanem Isten, aki életre kelti lelkünket. Vissza kell térnünk a keresztségben kapott kegyelemhez.

EVANGÉLIUM: Mk 1,12-15: Jézus az egyetlen, aki ellenállt minden kísértésnek. S Ő az egyetlen, aki erőt ad nekünk a kísértés közepette, ha szólítjuk Őt. Az ifjabb Jakab apostol, az „Úr testvére” írja: „Senki sem mondhatja, aki kísértést szenved: ’Az Isten kísért’, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra. Minden embert saját kívánsága vonzza és csábítja, és így esik kísértébe.” Ezek a kívánságok és vonzalmak a nevelés során jelentős mértékben megnemesíthetők és helyes irányba terelhetők.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Uram, minden utad irgalom és ség,  *  azoknak, kik szövetséged törnyét megtartják. (8. tónus)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt első vasárnapját ünnepeljük. (I. zsoltárhét) A nagyböjt során minden pénteken ½ 6-tól keresztutat járunk.

Nagyböjt péntekjein a böjti fegyelem (húsmentes étkezés) vonatkozik azokra a katolikus egyházban megkereszteltekre és onnan formális aktussal el nem távozottakra, akik betöltötték a 14. életévüket és egészégi állapotuk lehetővé teszi a böjtöt. Hamvazószerdán és nagypénteken van szigorú böjt. A böjti fegyelem alázatos megtartása teremtményi létünk meghajlása az Isten előtt, és annak elismerése, hogy az Egyház törvényeinek alávetem magam.

Mogyorósbányán márciusban és áprilisban a vasárnapi szentmisék 17 órakor kezdődnek. Előtte 15 órától elsőáldozási felkészítőt tartok.

Sárisápon a bérmálási felkészítő kudarcot vallott. Jövő héttől minden héten pénteken ¾ 7-től van felkészítő azoknak, akik írásban vállalják, hogy részt vesznek rajta, és ezt az egyik szülő is aláírja. Idén csak azok bérmálkozhatnak, akik a továbbiakban minden felkészítő foglalkozáson részt vesznek, az esetleges hiányzást pedig előre jelzik. A bérmálás feltétele az egyházunk melletti elköteleződés és a nemes felelősségtudat. (Nem a saját magunk elképzelte egyház, hanem „az” EGYHÁZ mellett.)

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 18-25.) V: + Szölgyén János; H: (…); Sz: (…); P: beteg édesanyáért; V: + Varga János és + szülők

Katolikus az, aki a permanens megtérés állapotában van. Az Egyház a megtérés állapotát élők közössége. Az Egyház legértékesebb tagja az éppen megtért hívő. Nehezen lehetne másképpen értelmezni Jézus szavait. A nagyböjti szent időszak további megtérésre hív bennünket.

A nyugati kereszténység gondjai visszavezethetők oda, hogy a krisztusi erőforrásokat 3-4 százalék élik tudatosan, vagyis a krisztusi erőforrások jelenléte a hajdanvolt keresztény világban 3-4 százalék. Ennyien adnak jelentőséget életükben a Szentírásnak, a szentségeknek, 3-4 százalék gyónik abban az értelemben, amit valóban gyónásnak mondunk, 3-4 százalék tartja értéknek az Egyházat, 4-6 százalék köteleződött el a minden vasárnapi szentmise mellett. Az erőforrás elapadása számos gondban visszatükröződik: családjaink állapotán, a gyermekek viselkedésén, a társadalom idegrángásán. Sokan az ezotériától a keleti vallásoktól, a mentálhigiénés guruktól remélik azt, amit elveszítettek a kereszténység feladásával. Csakhogy a buddhizmus erőforrása is mindössze 3-4 százalékban érhető el számunkra. Legalább két emberöltőn, de inkább ezer évig benne kell élnünk ahhoz, hogy olyan erőforrássá váljon számunkra, mint a született buddhistának. Az igazi buddhisták igen jót derülnek azon, ahogy Európában imitálják őket. Ezért kérte többször a Dalai Láma, hogy Európa a keresztény erőforrásait használja. Akkor nem háborúkat és kulturális abberációkat fog exportálni a gyarmatának tekintett területekre, hanem Jézus valódi ajándékait. A gyökereitől elszakadt keresztény elfajzik és igazából senkinek sem kell. Tisztelünk minden édesanyát, de nem tévesztjük össze a sajátunkkal. Egy buddhista sohasem fog részt venni katolikus istentiszteleten, a protestáns sohasem fog áldozni katolikus templomban, mert hite feladásának (hittagadásnak) tekintené. Ők hisznek a saját erőforrásaikban és gondozzák azokat. Most még sokan nem érzékelik a bajt, hiszen körülveszi őket az a történelmi, kulturális, szellemi örökség, amelyből öntudatlanul élnek. (Csakhogy az öntudatlanságnak megvan az a veszélye, hogy minden helyzettel kiegyezünk.) Van, ahol még megtanítják köszönni a gyermekeket. Van olyan világi tantestület, ahol még hellyel kínálják a papot. Van olyan iskola, ahol abbahagyják a trágár beszédet a gyerekek, ha a hitoktató mellé érnek. Van olyan nevelési elmélet, ami szerint a gyermek szocializációja nem fog sikerülni a bölcs, megértő, példamutató felnőtt folyamatos jelenléte nélkül. Amíg ezek az értékek élnek, a negatív folyamtok jó eséllyel visszafordíthatók. Minden iskolában ott van a jövő társadalma. Nagyrészt rajtunk áll, hogy javítunk vagy rontunk rajta. Nekünk Jézus a legtökéletesebb irányba nyíló ajtó kulcsát adta át. Rajtunk múlik, hogy használjuk-e.

Czakó Gábor: Katarzis és metanoia nélküli irodalom? Ne tisztulj meg! Hirdesd a szenny szabadságát! Ennek az irodalomnak igen nagy a piaci forgalma.

A nagymarosi ifjúsági találkozón a mosdókban a tükörre pillantva egy feliratot olvastunk: „Nézd meg jól! Ő az az ember, akit Isten kimondhatatlanul szeret”.

A válások 75 százalékában a nők adják be a válókeresetet. Nem azért, mert ők az esendőbb keresztények, hanem azért, mert bennük támad fel nagyobb erővel az emberi méltóság iránti vágy, a megaláztatások során.

Évközi 6. vasárnap

OLVASMÁNY: Lev 13,1-2; 44-46: Mózes törvényei között számos egészségügyi törvény is van. Ezek a közösséget védik. A közösség egészsége azonban az egyént óvja. Vannak korok, ilyen a miénk is, amikor a közösség nem kap figyelmet, csak az egyén jogai kerülnek piedesztálra. Ez igen rövidtávú gondolkodás. Lehet túllihegve misztifikálni az egyén szabadságát, ám ha az egyént védő és megtartó közösségek erejüket vesztik akkor előbb-utóbb nagy bajba kerül az egyén, megérkezik az újabb történelmi kataklizma. A világ számára túl szigorú keresztény erkölcstan szerint nem arról van szó, hogy leprásként kell elkülöníteni azokat, akik elveszítették önmaguk reprodukálásnak biológiai képességét, vagy fogyatékosságaikkal plusz terhet jelentenek a társadalomnak, hanem különleges szeretettel kell feléjük fordulni, hogy el tudják fogadni sorsukat és ne érezzék azt, hogy csak akkor tartoznak hozzánk, ha imitálják a házasságot, a szülői hivatást, a tökéletes egészséget. A világon nincs egyetlen egy ember sem, aki ne hordozna valamilyen fogyatékot. Egymás elfogadása a megoldás, és nem a fogyatékot tagadó túlerőlködés. Ha mindig csak azt nézzük, hogy az egyénnek mihez van joga és figyelmen kívül hagyjuk a közösség, az élet és a jövő jogát, akkor ez a civilizáció menthetetlenül összeomlik.

SZENTLECKE: 1Kor 10,31-11,1: Szent Pál is arról beszél, hogy ne csupán a magunk javát nézzük, hanem sokkal inkább a másokét. Az önzés, amely nem gyarapítja a közösség életerejét, lebontja azt a bázist, amely egy idő után a most még önző ember számára is nélkülözhetetlen lesz. A közösségi életerő olyan az egyénnek, mint az űrhajósnak a szkafander vagy az oxigénpalack. Aki nem gyűjt barátokat vagy nem tudja gondozni a barátságokat, gyötrelmes öregkorhoz fog megérkezni.

EVANGÉLIUM: Mk 1,40.45: Feltétele van annak, hogy Jézus gyógyíthasson. A bibliai gyógyulás nem a gyógyuló magánügye, hanem közösségi jellé is kell válnia. A betegség türelmes hordozása éppúgy, mint a gyógyulás utáni hála nem csupán a beteget érinti, hanem az ő közösségét is formálja. Az önző gyógyuláshajhászás esetében Jézus visszavonja gyógyító erejét. (Eltávozik arról a helyről.)  A Jézustól jövő gyógyulás mindig küldetést is jelent. (Ahogy a betegség elfogadása is lehet erős küldetés.) A gyógyító szekták nem ismerik ezt a feltételt. Ők a gyógyítás sikerességének a kényszerében élnek. Elfordulna tőlük a jól fizető érdeklődés, ha nem gyógyítanának olykor „többszörösen visszaeső” hivatásos gyógyulókat. A leprás meggyógyítás után Jézus kénytelen volt eltávozni Galileának arról a vidékéről. Miért? A leprás még így szólította meg őt: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem.” A csodaváró tömegből azonban már így kérték volna: „Akarom, hogy te megtisztíts engem!”

A VASÁRNAPI ZSOLTÁR VÁLASZA: Te vagy Uram, menedékem,  *  a szabadulás örömével veszel körül engem. (6. tónus)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 6. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Ma van a betegek világnapja. Szerdán Hamvazószerda lesz, kezdődik a nagyböjt. Az ünnepi szentmise este 6 órakor lesz. A nagyböjt a lelki megújulás ideje. Akiből kihal a folyamatos megújulás vágya, az óhatatlanul gyengül lelki életében és Istennel való kapcsolatában.

Jövő vasárnap, január 18-án „diákmise” lesz, tehát várjuk nagyböjti szentmisére nem csupán az elsőáldozásra és bérmálkozásra készülőket, de a többi iskolás hittanost is.

Mogyorósbányán márciusban és áprilisban 17 órakor kezdődik a vasárnapi szentmise. Előtte 16 órától az elsőáldozóknak felkészülés lesz a plébánián.

A nyári plébániai napközis tábor időpontja: július 2-6; a nagytábor Szobon lesz, időpontja: július 16-20. A bérmálkozók az egyik táborban vállaljanak szolgálatot.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 11-18). V: + Gurin Károly és szerettei; H: + családtagok; Sz: Hamvazószerda; P: (….); V: (….)

Fiatalkorban a hitélet befektetés a jövőbe. Ismertem olyan családokat, ahol úgy ösztönözték a gyermeket spórolásra, hogy amennyi pénzt berakott a perselybe, év végén ugyanannyival kiegészítette a szülő. Amennyi szentmisét „berak” a fiatal ifjúsága „perselyébe”, annak értékét felnőttkorban hatványozva fogja kivenni pont akkor, amikor arra a legnagyobb szüksége lesz. A gyermek híres, a fiatal elismert, a felnőtt sikeres akar lenni. Igen sok család úgy gondolja, hogy a gyermeknek nem kell konfrontálódnia a világgal. Ezért a katolikus nevelésben igen-igen visszafogottak, azt óvatosan porciózzák. Katolikusként nem tudja megélni azt, hogy híres, elismert, sikeres. Ezzel azonban a leggyengébb katolikus identitás kialakításának útján haladunk. Ezt a katolikus identitást fogja leggyorsabban elvetni magától a fiatal. Ha nem úgy mutattuk be az Egyházat, mint ami a legnagyobb jót teszi a világgal, akkor az Egyház előbb-utóbb érdektelenné válik számára. Az Egyházban való lét nem csupán az egyén lelki biztonságát szolgálja, hanem – a felebaráti szeretettől indíttatva – lelkes közösségi tevékenység a világ gyógyítása és az értékesebb jövő kialakítása érdekében. Az ekképpen bemutatott Egyház számíthat a gyermekek és a fiatalok érdeklődésére. El kell jutni oda, hogy a gyermekeink a You Tube-on inkább a frissen szentté avatott társunk életrajzát olvassák el, mint az ugyanabban az időpontban felkínált pletykát egy celeb magánéleti botrányairól.

Thomas Merton: Amíg a kegyelem állapotában vagyunk, sohasem vagyunk egyedül, mindig ketten vagyunk: én és Isten bennem.

Évközi 5. vasárnap

OLVASMÁNY: Jób 7,1-7: Jóbban a szenvedő ember áll elénk. Azokhoz az érzésekhez hasonlót, amelyeknek hangot ad, sokan átéltek már. Mások számára pedig ismeretlenek ezek az érzések, mert nagy jólétben élnek, s ha bármi nehézségük támad, alkohollal és droggal azonnal kievickélnek belőle. A hívő ember nem elmenekül a szenvedés elől, és nem fullad bele, hanem Isten segítségével igyekszik saját javára fordítani. A szenvedés megtapasztalása és az életünk egészében való elhelyezése szükséges ahhoz, hogy helyes felfogással, alázattal és mások iránti empátiával éljük az emberi életet. A nem régen elhunyt Futó Károly atya több műtét után, kilencvenévesen, két botra támaszkodva mondta: Nagyon aggódom azon, hogy engem eddig még elkerült a szenvedés. A szenvedés megítélése ennyire relatív lehet. Károly atya olyan megadóan, olyan derűs lélekkel fogadta a szenvedést, hogy nem is vette észre a jelenlétét.

SZENTLECKE: 1Kor 9,16-23: Szent Pál nem az emberek tetszését keresi, és nem elvárásokat teljesít, amikor az evangéliumot hirdeti. Bármennyire alázatos és mindenkinek mindene akar lenni, azt világosan látja, hogy az Evangéliumot nem lehet elgagyisítani, és nem annak hirdetését arra méltatlanok kezébe helyezni.

EVANGÉLIUM: Mk 1,29-39: Ismét találkozunk a Márknál oly gyakran olvasható tiltó paranccsal. Az ördögök nagyon buzgón szeretnék elmagyarázni az embereknek, hogy Jézust a Megváltó. Rendkívül fontos lenne az ördögnek, hogy ő alakítsa ki az emberek Jézushoz való viszonyát. Egyébként ezt napjainkban igen sikeresen végzi. Az ördög mindenkinél jobban tudja, hogy Jézus az Isten Fia. Arra törekszik hát, hogy ez legyen elkenve az emberek tudatában, és ezzel kapcsolatosan semmilyen fontos következtetésre ne jussanak. A kereszténység igazságait elrejtve bulvárérdekességet gyárt. Az ördög a legnagyobb vallásszervező. Azt akarja, hogy vallás mindössze egy díszlet legyen az életünkhöz, és e díszlet között pontosan úgy éljünk, mint a pogányok. Jézus nem engedi, hogy az ördög szervezze a vallási életet. Ő maga megy el mindenhová, és beszél az Isten országáról. Szent Pál ebben is követte Jézust. Mint ahogy az Egyháznak is kötelessége az ördög megtévesztő liberalizmusát és nikotex vallásosságra biztató mesterkedéseit leleplezni.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Dicsérjétek az Urat,  *  aki a megtört szívűeket meggyógyítja.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 5. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) A vasárnapi szentmisék után a balázsáldás szentelményében részesülhetünk. A szentség közvetlenül Istennel köt össze és juttatja a kegyelmet, a szentelmény az Egyház kegyelmi kincséből részesít bennünket. A legismertebb szentelmény a temetés. Szent Balázs püspök a tizennégy segítőszent egyike.

A nyári plébániai napközis tábor időpontja: július 2-6. A nyári nagytábor helyszíne és időpontja: Szob, július 16-20.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 4-10): V: + Jurásek János; H: pro populo; Sz: (– –); P: (…); V: + Gurin Károly és szerettei

Támpontok az egyre durvább választási kampányhoz

Hamvas Béla: „A magyar ember rokonszenve mindig a duhajé. Minden magyar nemzedéknek külön terve volt a haza megmentésére. Kész csoda, hogy ez az ország ennyi megmentést kibírt.”

Hamvas Béla: A magyar nép Európában a nyers géniuszokban a leggazdagabb, ám ezek megnemesítése és egyensúlyuk megteremtése a legnehezebb; ha ez nem sikerül, akkor a géniusz hatása démoni lesz és a kereszténységgel nem nő össze. (géniusz: a valóságnak egy fontos összetevőjét megragadó látószög.)

Hamvas Béla: Magyarország népe aranykori álmából felébreszthetetlen. Magyarországon mindennek egyszerre öt értelme, géniusza van; más európai népeknek legfeljebb kettő-hármat kell összekapcsolniuk. Magyarországon az öt géniusz miatt oly könnyű tehetségesnek lenni, de oly könnyű elveszni is. Tragédiánk egyik oka, hogy Magyarországon a papságot mindig politikai és kulturális szinten értelmezték, aminél nagyobb értetlenséget el sem képzelhetünk. (Más nagy európai népek tele-teli vannak pap és szerzetes szentekkel. Magyarországon ilyet nem találunk.) Szellemi kaszt híján nemzetiségi kisállammá lettünk. A géniuszok egysége nem valósult meg, ezért e nép nem tud különbséget tenni barát és ellenség között, nagyjait eltaszítja, történelme állandó testvérgyűlölet, ami a világban páratlan őrület.”