Évközi 34. vasárnap – Krisztus Király ünnepe

OLVASMÁNY: Ez 34,11-12. 15-17: A felhő és a sötétség napján szétszóródott juhokat a pásztor egybegyűjti, és meggyógyítja a sérülteket. A felhő és a sötétség akkor szűnik meg, amikor engedjük, hogy Isten Jézusban egybegyűjtsön minket, és engedjük, hogy ő maga gyógyítson bennünket.

SZENTLECKE: 1Kor 15,20-26,28: Ádámtól a halál származik, Krisztustól az élet. Aki elfordul Istentől, az mindent csak az embertől és emberi erőből remél. A történelem bőségesen szolgáltatja a példákat, hogy mire jut az ilyen igyekezet. Jézus azt kéri, hogy következtessünk a jelekből, olvassuk jól a jeleket. A Római Birodalom pusztulását is a nagy békeidő készítette elő. A jólétben aláhanyatlott az emberi minőség. Azok a „nagyok”, akik emberi képességeikben bízva, hódítással, politikai praktikákkal akartak alkotni, kudarcot vallottak. Csak az ér el sikert, aki a szeretetre alapoz. A kereszténység az egyetlen vallás, amely a feltétlen szeretetet hirdeti, és a szeretetben határozza meg tulajdon lényegét. (Isten a szeretet.) Aki szeretetben marad, az nem múló sikereket ér el, hanem magához ragadja az ÉLETET.

EVANGÉLIUM: Mt 25,31-46: Ebben az evangéliumi részletben ismerjük fel az ember végső megítélésének egyetemes rendjét. Ez éppúgy vonatkozik a katolikusra, mint a buddhistára, a muszlimra vagy az önhibáján kívüli vallástalanra. Az üdvösség végső és mindenkire vonatkozó kritériuma a felebaráti szeretet. Aki ebből semmit sem akart megvalósítani, az nem csak a földi életben marad magára, de az örök életben is. Mi katolikusok sem hivatkozhatunk az ítéleten arra, hogy volt a családunkban püspök, de még csak arra sem, hogy bezzeg milyen nagy tisztelettel öveztek az emberek, hanem csakis arra, hogy milyen mértékben tudtam megvalósítani a hivalkodás nélküli, tiszta és általános szeretetet. Vajon miért vonatkoztatja magára Jézus mindazt a jót és rosszat, amit embertársainkkal elkövetünk? Mert az Atya örök akarata – olvassuk az efezusiakhoz írt levélben –, hogy Krisztusban, mint főben egyesítsen mindent, és Jézus által gyermekeivé legyünk. Csak a szeretettel lehet az életet szolgálni, és csak a szeretettel lehet az életet megnyerni. Az üdvösségre vezető legrövidebb és mindenki által elérhető út: a felebaráti szeretet.


A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Krisztus Király ünnepe van, az egyházi évünket befejező vasárnap. (II. zsoltárhét) Csütörtökön Szent András apostol ünnepe lesz. A keresztény ember Krisztusban a világmindenség királyát ismeri fel, vagyis azt, hogy benne és általa áll fenn minden. A mi életünk is parányivá zsugorodik, ha nem Krisztus élteti. Jövő vasárnap advent első vasárnapja lesz. Ádvent során hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6 órakor roráté szentmisét tartunk. Az első december 4-én lesz. Ebben az időszakban nincsen esti szentmise. A roráté misék után gyónási lehetőség van. Nem tartunk külön adventi lelkigyakorlatot, viszont a roráté szentmisék kiváló egyéni lelki előkészületet adnak. Igyekezzen minden család egy-két rorátéra eljutni. (Gondoljunk arra, hogy lehetetlen magasszintű lelki értékekhez jutni áldozat nélkül.)

December 1-én, pénteken tartjuk meg az elmaradt bérmálási előkészítő hittant.

December 2-án, szombaton a gyermekekkel adventi koszorút és karácsonyi ajándékokat készítünk a plébánián ½ 10-től ½ 12-ig.

MISESZÁNDÉKOKSÁRISÁP: V: + Urbanics Mátyás; H: (…); Sz: (…); P: (…); V: + id. Horváth Jakab és szerettei.

Az új egyházi év nem egyszerű ismétlést, hanem új kezdetet hoz. Kifáradt és kiégett katolikus az, aki mindig ugyanazt akarja ismételgetni. Isten semmit sem ismétel. Amit ő ad, az mindig új és megismételhetetlen. Ennek felismerése és elfogadása szükséges ahhoz, hogy hitünk jól vezessen bennünket, hogy dinamikus, élő, missziós keresztény életet éljünk. Aki hitéletét maga alakította ki, és mindig csak azt ismételgeti, voltaképpen ellenáll az Isten kegyelmének. Szent II. János Pál pápától hallottuk: „A test átalakulása a feltámadásban történik meg, de a szív és a lélek átalakulása itt a földi életben, a kegyelem által”. Az új egyházi évben kitűnik egy jeles feladat: felkészülni az Eucharisztikus Világkongresszusra. Emellett figyelnünk kell Ferenc pápára, aki ebben a nagyon veszélyeztetett korban folyamatosan felhívja figyelmünket az igaz hit cselekedeteire, az Evangélium útmutatása alapján. Korunk számára iránymutatást nem a korunkhoz igazított kongruens kereszténység fog adni, hanem az Eucharisztia krisztusi valóságának mind szélesebb körben való megélése. Az Eucharisztia nem a szentostya maga, s nem áll meg az egyéni szentáldozás meghittségénél. Az Eucharisztia a világ élete, a mind teljesebb közösség az üdvözítő Jézussal. Hogy miképpen van életem központjában az Eucharisztia, megmutatja, hogy milyen értéknek tartom Jézust ebben a világban. Akkor fordulok kellő lelkülettel az Eucharisztia felé, ha felismerem, hogy életem még nagyon kezdetleges állapotban van az üdvösséghez képest. (Voltaképpen ez a keresztény alázat.) Aki már most tökéletesnek véli magát, az kikerüli az Eucharisztiát.

Szent Ágoston: Istenem, vétkeztem és eltűrted; elhagytalak, és még mindig fönntartasz. Ha bánkódom, megbocsátasz; ha visszatérek, ismét befogadsz, sőt, ha halogatom ezt, türelmesen vársz rám. Visszahívsz, ha eltévedek, édesgetsz, ha keménnyé válok; megvárod, míg felébredek kábultságomból; magadhoz ölelsz, ha végre hozzád térek.

 

Évközi 33. vasárnap

OLVASMÁNY: Péld 31,10-13, 19-20, 30-31: A család nem két ember meghatározott célból való szövetségkötése, hanem egy férfi és egy nő teljes egysége. Szent Pál az efezusiakhoz írt levélben ezt a titkot Jézusra és az Egyházra vonatkoztatja. Amint az Atya és a Fiú egy, az Egyház és az Eucharisztia egy, úgy a férfi és a nő is egy kell legyen, hogy a család valóban létezzen, s mindazt a jót adja, ami benne rejtezik. Gyakran mondják, hogy ehhez az egységhez két nagyon különböző fél olvad egybe. A nő nagy értéke a szíve, amelyet a férfi hivatása éltetni.

SZENTLECKE: 1Tessz 5,1-6: Az olvasmány talán nemcsak Szent Erzsébet napja miatt hozza a derék asszony dicséretét. Jó asszony nélkül a család nem tudja betölteni hívatását, gondok keletkeznek a társadalomban, a történelemben, és megbicsaklik az üdvösség felé haladó láb is. Az egyházi év végéhez közeledve az Egyház a végidőt állítja elénk. Nem azért, hogy riogasson, hanem azért, hogy lássuk a lényeget. Életünk során csak a részletekhez kötődünk – olykor kórosan – ha nem látjuk a célt, és nem törekszünk a célba érkezésre. Ha a világosság fiai vagyunk, akkor a végidő nagy világosságként érkezik meg. Ha a sötétség fiai vagyunk, akkor a végidő nagy sötétséget hoz.

EVANGÉLIUM: Mt 25,14-30: Jézus több ízben szól arról, hogy ne magunknak éljünk, hiszen nekünk Istent kell megdicsőítenünk életünkben. Nem magunktól és nem magunkért vagyunk. Sokféle módon magyarázzák a talentumokat. Valami, ami eleve adott dolog, de ez nem maradhat változatlan az életünk során. Amit Isten adott, ahhoz nekünk ugyanannyit hozzá kell tennünk. Ha nem így cselekszünk, akkor elveszítjük azt is, ami eleve adott volt. Sokan azért nem gyarapítják a talentumot, mert úgy vélik, hogy az eleve adott rész nem az Istentől jött, hanem saját emberi kiválóságuk tartozéka. Ezzel rohangálnak fel-alá, ezt mutogatják, ezt ünnepeltetik. Szívszorító jelenség az a tehetséges művész vagy tudós, aki az Istentől kapott részt saját érdemének tekinti, és nem teszi hozzá az isten- és felebaráti szeretet hősies cselekedeteit. Mennyire általános jelenség, hogy aki a szépségét magának tulajdonítja, és öncélúan mutogatja, a legcsúfosabban veszíti el idős korára. A nagy szépségek lesznek a legriasztóbb jelenségek öregkorukra. Nem arra használta a talentumot, amire adatott. Nem vitte őt közelebb az Istenhez és az emberhez, amit igazából – mármint az embert – önmagában sem fedezett fel.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Boldog az az ember, * aki féli az Istent.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 33. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Ma országos gyűjtés van a karitász javára. Jövő vasárnap Krisztus Király vasárnapja lesz, lezárul az egyházi év, és két hét múlva advent első vasárnapjával indul a „B” év.

Krisztus Király vasárnapján Sárisápon a szentmise este 6 órakor kezdődik.

Az Eucharisztikus Világkongresszus előkészületéhez kapcsolódóan november 25-én, szombaton 17 és 18 óra között a Kárpát-medence magyarságát szentségimádásra hívják. Mi is kapcsolódjunk bele ebbe a fontos láncba. Az említett időpontban a sárisápi templomunkban szentségimádás lesz. Ez azt jelenti, hogy Annavölgyben elmarad november 25-én a szentmise, viszont Sárisápon a szentségimádás után, 18 órakor megtartjuk a Krisztus Király vasárnapjának előesti miséjét. Ezen tudnak részt venni az annavölgyi hívek.

A hagyományos adventi koszorú- és ajándékkészítés december 2-án, szombaton délelőtt fél 9-től fél 12-ig lesz a plébánián.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: + Vas József; H: élő és + lelkipásztorok; Sz: + Bíber Józsefné és szerettei; P: (…); V: + Urbanics Mátyás

Néhány közmondás a bibliai „derék asszony dicséretéhez”: Amikor a férfi reménye elfogy, akkor kezdődik az asszony hite. A Jóisten, mivel nem tud mindenütt jelen lenni, megteremtette az édesanyát. A szép asszony tetszhet egy évig, a jó asszony élete végéig szép.

A szombati szentégimádás célja, hogy a Kárpát-medence magyarsága egy időben együtt imádkozzon. Az Eucharisztia helyes imádása ugyanis átformálja a lelket és közösséget teremt. Nem elég csupán az Oltáriszentség imádása, vagyis a mély tisztelet és hódolat formai kifejeződése, mert nekünk magunknak is eucharisztiává kell válnunk azáltal, hogy befogadjuk lelkünkbe az Eucharisztiát. A rendszeres szentségimádás létrehozza a plébániát, ami messze több, mint emberi szempontok alapján összeálló emberi közösség. Mutatnia kell a természetfeletti élet iránti valódi elköteleződést.

Ferenc pápa motu proprió (saját kezdeményezésű) körlevélben módosította az Egyházi Törvénykönyv egyik kánonját. (Az Egyházi Törvénykönyv felett csak a pápa áll.) A liturgikus szövegek változtatásnak felügyeletét jobban hatása alá vonta a Szentszék. A népnyelvi liturgia segítse, hogy a megfelelő fordítást találjuk meg arra, hogy a lélek jobban felemelkedjék Istenhez, de az Egyház hite is csorbítatlanul kifejeződjék. Olykor a pasztorális buzgóság szélsőséges és haszontalan formákat talál.

Évközi 32. vasárnap

OLVASMÁNY: Bölcs 6,12-16: Az egyik legmélyebb értelmű szöveg a bölcsességi irodalomban. A bölcsesség maga az Isten, illetve az Ő jelenléte az életünkben. Isten nem rejtőzködik el a teremtményei elől, hiszen ő az életforrás. Igaz, azt is vallja a zsoltáros, hogy Isten absconditus, azaz rejtezkedő. Tiszta lélekkel kell Őt keresni, mert a méltatlanságtól visszahúzódik. Ahogy a zeneszerzőnek is keresnie kell a legszebb hangzatot, a költőnek a legkifejezőbb metaforát, úgy a teremtményeknek is igaz vágyakozással kell Isten felé fordulniuk, ha szép és értékes életet akarnak élni. A tisztátalan életű és szándékú embertől is visszahúzódik, elrejtőzik az igazi értéket képviselő társ. Mivel a teljes élet Isten kegyelmén múlik, hogyan hihetnénk azt, hogy vonakodik ezt Isten megadni. A tiszta érték tehát azért rejtőzködik, hogy igényes keresésre induljunk, és magunk ismerjük fel az alacsonyabb szintű „értékek” elégtelen voltát.

SZENTLECKE: 1Tessz 4,13-18: Ahhoz, hogy halottjainkat el tudjuk engedni, nem csupán hitre, de megtisztult, beérett, valódi szeretetre is szükségünk van. A gyászt a legtöbbször ennek a szeretetnek a hiánya teszi gyötrelmessé, olyanná, ami nem nemesíti, hanem lealacsonyítja a személyiséget. Egy öregember évek óta káromolta és szidta az Istent, mert balesetben „az Isten elvette” az unokáját. Egy rokon végre megelégelte és megkérdezte: Mi az, amit te jobban tudtál volna adni ennek a gyermeknek, mint az Isten? Nem elvette, hanem megmentette tőled. 

EVANGÉLIUM: Mt 25,1-13: Az istentelen tudósok abban a kényszerhelyzetben vannak, hogy kimondják, az evolúciónak semmilyen célja sincs. A dolgok nem előre meghatározott terv szerint történnek. Mi azt mondjuk, hogy az evolúció célja az ember teljes megszületése. Az ember célja, hogy meglássa az Istent. S erre a találkozásra készülni kell, mert ide nem az evolúció vezet el minket akaratunk ellenére, hanem az egyre tisztábbá váló emberi szív és szándék. Az Egyház rendeltetését ne keressük másban, csak abban, hogy felkészítsen bennünket az Istennel való találkozásra. Az Egyház liturgikus megjelenésű és eszkatológikus irányulású. A liturgia közösségben megvalósuló hálaadás az Istennek, amely kinyitja a végességbe zárkózó életünket a teljesség felé. Ezt jelenti, hogy eszkatológikus irányulású. S hogy ez túlzottan elvont dolog? Egyáltalán nem. Minden lelki nyavalya gyökere, hogy az élet dermedten bezárkózott a végességbe. Ahogy József Attila írja: „A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog (köréje gyűlnek szelíden és nézik, nézik a csillagok)”.  

A VASÁRNAPI ZSOLTÁR VÁLASZA: Hozzád gyódik szívem,  *  én Uram, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 32. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Jövő vasárnap országos karitászgyűjtés lesz a katolikus templomokban.

Köszönet Vitek Róbertnek, Kollár Tamásnak és segítőiknek, hogy a lengőajtó helyett egy jól záró ajtó került a bejárathoz, ami télen érezhető áldás lesz.

November 19-én diákmisére hívjuk a hittanos gyermeket. November 24-én pénteken kezdjük a plébánián az elsőáldozók felkészülési hittanját. Ezek a hittanok péntekenként 16 órakor kezdődnek.

November 26-án, Krisztus Király vasárnapján a szentmise nem 11 órakor, hanem este 6 órakor lesz Sárisápon. A többi szentmise időpontja változatlan: Annavölgyben szombaton délután 5 órakor, Mogyorósbányán pedig vasárnap 9 órakor.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: + Urbanics Ferenc és + Rédei József atya; H: (….); Sz: + Sugárdi Ferenc és felesége; P: + Nagyszülők és szeretteik; V: + Vas József

XVI. Benedek pápa: „Európa nemcsak Istentől fordult el, de önmagától is.” Ha Isten ellen döntesz, akkor azt mondod, hogy a világban lévő értelem értelmetlenségből fakad, az értelem céltalanul úszik az értelmetlenség óceánjában. Micsoda paranoiája Európának az, ahogy önmaga értékeihez viszonyul. Ha valaki zsidó szimbólumot sért, az antiszemita, ha valaki iszlám szimbólumot sért, jogos érte az agresszió, ha valaki keresztény szimbólumot sért, az csak toleranciával találkozik. Amíg Európa keresztény volt, tudott önkritikus lenni, és ez segítette a megújulást. Amióta Európa elfordult az Istentől, elveszítette az önkritikáját és a megújulási képességét.

Mahatma Gandhi: Amikor az Evangéliumot olvasom, úgy érzem keresztény vagyok. Amikor európai keresztényekkel találkozom, elbizonytalanodok.

Bernanos: Az élet arra tanít, hogy senki sem talál vigaszra, ha mást nem vigasztal. Semmit sem kapunk, ha nem adunk. Csak Isten ajándékozhat, az emberek között csupán csere történik.

Évközi 31. vasárnap

OLVASMÁNY: Mal1,14-2,8-10: Malakiás az utolsó író próféta az ószövetségben. Kr. e. az V. században szolgált. Két témát érint. Az egyik a papok hűtlensége, ami alkalmatlanná teszi őket a nép vezetésére, a másik a kevélyek evilági jóléte, és az igazak ebből fakadó dilemmája. Malakiás jelzi, hogy Isten igazságos ítélete mindent a helyére fog tenni. Az igazság akkor is igazság, ha nem látszik, vagy ha elrejtik.

SZENTLECKE: 1Tessz 2,7-9,13: A tesszalonikai egyház példamutató élete abból fakad, hogy Isten szavát nem úgy fogadták, mint emberi tanítást. Nem filozófiai vitára bocsájtották a hithirdetést, hanem hozzáigazították az életüket.

EVANGÉLIUM: Mt 25,1-12: Emberi atyaság vagy emberi tanítói katedra nem emelheti magát Isten fölé. Ha megteszi, akkor saját magának szerezhet rövidtávú sikert, de az emberek életét összezavarja és tévirányba tereli.

Szent Imre ünnepe – Templombúcsú

OLVASMÁNY: Bölcs 4,7-15: A hívő ember szívét is felzaklathatja egy-egy próbatétel, korai haláleset vagy tragédia és felkiált: Miért? Mi, emberek bizonyára úgy rendeznénk el a világot, hogy mindenki egészségben és kevés gond közepette sokáig éljen, minden gyermek egészségesen és csodálatos képességekkel szülessen, a természet rendje emberi irányítás alatt álljon, ne legyen szegény, ne legyen gond. Vagyis kialakítanánk egy olyan világot, ami a legkényelmesebb nekünk. vagyis kialakítanák egy olyan világot, amelyben az ember megszűnik ember lenni. Leibnitz írja: Ez a világ, figyelembe véve az ember (ősbűn utáni) természetét, a legjobb világ, minden lehetséges közül.

SZENTLECKE: Róm 8,28-30: Az istenszeretőknek minden a javukra válik. Ki árthat nekünk, ha Istenhez hűségesek vagyunk? Ki ítél el bennünket? Mi szakíthat el minket Istentől? Prohászka írja: Ha Szent Imre hosszú ideig sikeres király lett volna (aminek megítélése később a történészek bonckése alá kerül) sokkal kevesebbet adott volna ennek a nemzetnek, mint az az erkölcsi példa, amely most fiataljaink elé áll. Az emberi élet értéke nem önmagában, hanem maradandó hatásaiban keresendő.

EVANGÉLIUM: Lk 12,35-40: Csípőtök legyen felövezve. Ez a feladatra várakozó ember készenléti helyzete. Az imádsággal kezdődik: Csendben lenni. Jelen lenni. Befogadni.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 31. vasárnapot ünnepeljük. Szent Imre templomunk búcsúja van. Első vasárnap lévén délután 3 órakor szentórát tart a Rózsafüzér Társulat.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: pro populo; H: a Rózsafüzér Társulat élő és + tagjaiért; Sz: (….); P: (….); V: + Urbanics Ferenc és + Rédei József atya

A templom búcsúja, mint a neve is mutatja, búcsúnyerési lehetőség, s mint ilyen, különleges ajándék Istentől a hívek számára. Ha ez a gondolat, vagyis a búcsúnyerési lehetőség elsikkad, akkor az ünnep elveszíti katolikus jellegét. A búcsú egyben a hitvalló elődökre való tiszteletteljes emlékezés is. A valódi tisztelet és hála mindig azonosulási szándékot fejez ki. Egy elhunyt nagyapára úgy emlékezünk helyesen, ha beszélgetünk róla, és felelevenítjük életéből mindazt a jót, amit megköszönünk, és amit követni akarunk. Sokakat zavar, hogy a nyugati világban a halloween lépett a halottak napja helyére. Idegennek tarjuk a mi kultúránktól. Azonban a búcsú már évszázadokkal ezelőtt halloveen-né vált ott, ahol vásári komédiára cserélődött le a búcsúnyerési lehetőség. Gyakran éri az a vád az Egyházat, hogy az életöröm ellensége. Valóban problémát látunk az alap nélküli, megjátszott életörömben, amely rendre megkeseredéshez vezet. Ezért először a templom, utána a vásár. Nagy ünnepeink kétnaposak. Először a szakrális, közösségi ünnep az Egyházban, utána a világi vigadalom.

A szentek kultuszát a bulvársajtó igyekszik mellékvágányra terelni. Lehet, hogy nem is úgy volt, sugallják. A minap az áltudományos Viasat History stábja többmilliós költséggel lelkesen követte azt a kazánszerelőt (!), aki elindult leleplezni az Egyház csalásait. Nem a kazánszerelő tudja, hogy mi az Egyház, hanem az az imádságos ember, aki eljut az életáldozat értékének legalább a megsejtésére. Amikor a hülyeség ilyen széles kört megfertőz, akkor nekünk különösen kell ügyelnünk arra, hogy a tiszta forrásból táplálkozzunk. A szentek a tiszta forrásból táplálkoztak, és értelmesek maradtak. Szent Imre ünnepe talán leginkább azt kéri tőlünk, hogy neveljük katolikussá a gyermekeinket. Ha szíven üt bennünket ez a kérés, akkor a tiszta forrásból táplálkozunk. Ha óvatoskodunk és „hely, ráérünk arra még” kifogást találtunk, és szívesebben ülünk le a Viasat History elé, mint a nyitott Biblia elé, akkor nem biztos, hogy értjük, mire van szüksége gyermekünknek, sőt nem biztos, hogy jól szeretjük őt. Igaz, senki sem adhatja azt, amivel ő maga nem rendelkezik. Akkor lehetünk biztosak abban, hogy jól neveltük katolikussá a gyermekünket, ha az üres templomban is tisztelettel van Isten iránt, és a hétköznapi szentmise éppoly szeretetet ébreszt benne Isten iránt, mint a tömjénes ünnepi. A katolikussá nevelés ügyében általában túl korán megnyugtatjuk magunkat, hogy ennyi is elég. A szervizből sem jöhet ki nem jól összerakott autó. Milyen precíz, odafigyelő, hibátlan munka kell a szervizben, hogy közlekedésben ne okozzanak gondot a hibás járművek! S ez csak egy autó. A gyermek legalább ennyi odafigyelést megér.

Charles de Foucauld: Egy dolog szükséges: hogy szeressük Jézust, az Ő nyomában járjunk, kezünk az Ő kezét fogja, az Ő életét éljük, az Ő gondolatait gondoljuk, Ő beszéljen és cselekedjen általunk.