Évközi 30. vasárnap

OLVASMÁNY: Kiv 22,20-26: A felebaráti szeretettel tartozunk Istennek mindazért, amit tőle kaptunk. Mi nem adhatunk Istennek semmit, hiszen Ő végtelenül teljes és tökéletes és mi tökéletlenek vagyunk. Ezért a felebarátaink iránti szeretettel tudjuk kimutatni Isten iránti hálánkat. A felebaráti szeretet elsősorban minket emel fel és nem csupán azt, akin segítettünk.

SZENTLECKE: 1Tessz 1,5-10: Miért fordulhat az elő, hogy a krisztushívők között nincsen egyetértés? Bizonyára azért, mert aki az Egyházat nem érti, Krisztust sem követi jól, legfeljebb csak saját magát ajánlgatja, és mindent ellenőrző oligarchává válik az egyházban. Az Egyház a szeretet misztériuma, a testvérek egymásra találása. Isten nem külön-külön akarja üdvözíteni az embereket, hanem közösséggé formálja őket. Az üdvösséget sem egyedenként kapjuk és nem egyedül éljük, hanem szent közösséggé válva egymással és Istennel.

EVANGÉLIUM: Mt 22,34-40: Melyik a legfőbb parancs? Melyiket emeli ki Jézus a 613 mózesi parancs közül? A farizeusok tesztelni akarják Jézust, hogy utána végeláthatatlan filozófiai okoskodásokat, akadémiai értekezéseket tartsanak emberi esendőségeiről. Sokan keresik a felemelkedésnek azt a legolcsóbb útját, hogy másokat leszólnak, mintegy jelezve, hogy ők a kiválóbbak. Jézus azonban ezúttal is támadás és védekezés nélkül toronymagasan az álságos farizeusok fölé nő. Voltaképpen nem is nekik válaszol, hanem az Egyház csodálatos misztériumát tárja fel: testvéri egységre lépve az Isten- és az emberszeretetben. Válaszával kihúzza a talajt a farizeusok alól, akik abban reménykedhettek, hogy bonyolult álokoskodás kezdődhet, amelyben ők felülmúlhatatlanok. A szeretet mindig kihúzza a talajt az önmagát hirdető álokoskodó alól. 

 A ZSOLTÁR VÁLASZA: Szeretlek Uram, Istenem,  *  én erősségem.

 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 30. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Szerdán Mindenszentek ünnepe, csütörtökön halottak napja lesz.

Mindenszentek kötelező főünnep. Mogyorósbányán 9 órakor, Sárisápon 11 órakor lesz a szentmise. Halottak napján Mogyorósbányán délután ½ 5-kor, Sárisápon este 6 órakor lesz gyászmise mindannyiunk halottjaiért. A búcsú kegyelme elnyerhető halottjaink lelki üdvéért elsősorban a halottak napi szentmisével, illetve november 1-jétől nyolc napig felszentelt temető látogatásával. A búcsú elnyerésének feltétele az Egyházzal való közösség és az Egyház által előírt imák elvégzése. (A búcsú kegyelme ugyanis nem emberi teljesítményből fakad, hanem az Egyház kegyelmi erejéből.) Ezért vasárnap is és Mindenszentek ünnepén is a szentmise előtt és a szentmise után is ameddig kell, gyóntatok.

Jövő vasárnap, Szent Imre napján templomunk búcsúja lesz. Október 29-én, vasárnap délután 3-tól 4 óráig ministráns klubfoglalkozás lesz. Felkészülünk a búcsú ünnepére is. A Képviselőtestület ünnepi együttléte kérésre egy héttel tovább tolódik, november 18-án, szombaton este ½ 7-kor lesz.

MISESZÁNDÉKOKSÁRISÁP (október 29. – november 5.) V: + Izsó János (2. évf.); H: (…); Sz: + Mátyási Károly; P: + Kollár Sándorné, szül.: Varga Katalin; V: pro populo

Amit életünk egy szakaszában nagy nehézségként élünk meg, az Isten felől nézve a megújulás, sőt az újjászületés nyitánya lehet. Amit életünkben nagy veszteségként élünk meg, az megerősítheti az örök élet iránti hitünket, ahol minden veszteségünk mennyei jóvátételt kap.

„A boldog feltámadás reménye Krisztusban ragyogott fel nékünk; és így, ha meg is szomorít a halál kényszere, az ígért örök élet megvigasztal minket, mert híved élete, Urunk, megváltozik, de meg nem szűnik. S amikor halandó testünk enyészetnek indul, lelkünket a mennyben már örök otthon várja.” (a gyászmise prefációja)

Haydn: Minden hálám a Mindenhatóé. Legfőbb vágyam, hogy soha meg ne bántsam felebarátaimat, s annál kevésbé az én irgalmas jó Istenemet.

Évközi 29. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 45,1-6: A próféta vallja, hogy minden ember és minden esemény a történelemben valamiképpen az Isten örök tervét szolgálja. Luther szerint az igazak Isten jobbkeze, a gonoszok pedig Isten balkeze. Az ateista filozófia, a valláskritika, a destruktív irodalom azzal, hogy támadja Istent, róla beszél és állásfoglalásra késztet. Sokkal veszélyesebb ennél a langyos keresztény, aki bár kereszténynek vallja magát, de az Isten szeretete, amely áldozatokra is késztetné őt, nem ébred fel a szívében. Legfeljebb Isten nevében ítélkezik, és nem talál értelmet az alázatban. A későbbiekben arról is szól a próféta, hogy mennyire tévednek azok, akik csak Isten „balkezében” vannak, de elkezdik tévedhetetlen teremtőnek és mindenhatónak képzelni magukat. Csúfos lesz a bukásuk.

SZENTLECKE: 1Tessz 1,1-5: Ez a levél az Újszövetségi Szentírás legelső irata, Szent Pál lelkipásztori buzgóságának gyümölcse. Az Egyház sajátjának ismerte el, így kanonizált könyv lett. Az evangéliumok jóval később íródtak, és az evangéliumok már az Egyház kezdeményezéséből, az Egyház tudatos tanítói küldetéséből fakadtak. Szent Pál e levelében a történelem és az egyes ember reményének alapjává Jézus Krisztust teszi. E remény szemléltetői, első megélői a kiválasztottak, vagyis a keresztények.

EVANGÉLIUM: Mt 22,15-21: Kevés szentírási mondat kapott annyi önkényes értelmezést az idők folyamán, mint ez: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami az Istené. Pedig Jézus a Napnál is világosabban beszél. Ha használjátok a császári népjóléti szolgáltatásokat, a császár pénzével kereskedtek, akkor fizessétek is be a méltányos adót. Mindenkinek adjátok meg azt, ami neki jár. Azonban a császárt és az Istent ne keverjétek össze. Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igékkel, amelyek Istentől származnak. A sikeres evilágiság értékes istenkapcsolat nélkül kevés. Számos hiányt szül és számos megválaszolatlan kérdést söpör a szőnyeg alá, amelyek az élet hanyatló korszakában igen kínosak lesznek. Isten nélkül az emberi élet keretei fokozatosan kiüresednek. Mivel tartozunk Istennek? Azzal, hogy tulajdon életünkben és tulajdon életünkkel megdicsőítjük őt.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok az Úrnak dicsőséget,  *  ismerjétek el hatalmát.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 29. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Ma van a missziók vasárnapja. A mai perselyadományokat a missziós művek számára juttatjuk el. Hétfőn Kapisztrán Szent János emléknapja, szombaton Szent Simon és Szent (Júdás) Tádé apostolok ünnepe lesz. Jövő vasárnap, hogy fel tudjunk készülni a Halottak napi búcsúra, a szentmise előtt és a szentmise után is gyóntatok, hasonlóképpen Mindenszentek ünnepén.

November 1-jén, Mindenszentek ünnepén Mogyorósbányán 9 órakor, Sárisápon 11 órakor lesz szentmise. November 2-án, Halottak napján Mogyorósbányán ½ 5-kor, Sárisápon 6 órakor lesz szentmise mindannyiunk halottaiért. ¾ 7-kor a temetőben tartunk megemlékezést.

A héten elkezdődnek a plébánián a bérmálási hittanok. Pénteken este ¾ 7-től ¾ 8-ig tartjuk minden második héten. Ezen a héten, szerdán ¼ 4-kor elkezdődnek az óvodában is az óvodás hittanos foglalkozások. Ezeket a foglakozásokat heti rendszerességgel tartjuk.

November 5-én, Szent Imre napján, templomunk búcsújának ünnepén 11 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. 15 órakor a ministránsok ünnepi műsora lesz, 15.30-tól szentóra. A zsúfolt búcsúi programok miatt a Képviselőtestület egy héttel később, november 11-én, szombaton este ½ 7-kor találkozik ünnepi vacsorára.

 MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: + Jurásek János és felesége, Lukácsi Ilona és szeretteik; H: (…); Sz: (…); P: (…); V. + Izsó János (2. évf.)

Jézus, bár nem állítja éles ellentétbe, de szétválasztja az evilági rendet és az isteni rendet. Az ősegyház tudta, hogy az ő történelme nem a birodalom történelme. Nem a birodalommal született és nem a birodalommal fog elmúlni. A Római Birodalom kereti között él, de túlnövi azt. Az Egyháznak ez a tudatosan védett autonómiája gyakran sötét indulatokat keltett a politikai élet vezetőiben. Ők evilági keretek közé akarják szorítani az egyházat, fölötte és a lélek fölött is uralkodni akarnak. Minél tudatosabban éli az Egyház a saját szerepét és természetét, annál több konfliktusa lesz a világ öntelt nagyjaival. S ez még a legalacsonyabb társadalmi színtereken is megjelenik. A cezaropapizmus és az invesztitúra küzdelem a kereszténység első három idealista évszázadát kivéve, végigkísérte a kétezer év történelmét. Nagy volt a kísértés mindig, hogy az Egyház összeparolázzon az állammal, és a védelemért cserébe az állam igényszintjére vigye le az Evangélium üzenetét. Ha valaki Jézus azon szavaiból, hogy „adjátok meg a császárnak, ami császáré és Istennek, ami az Istené”, egy mindenkinek jó kompromisszumot vél kiolvasni, akkor figyelmen kívül hagyja az Evangélium összes többi mondatát.

Ferenc pápa: Jézus oktalannak mondja azokat, akik nem hallgatják meg Isten szavát, mert már régen kialakították a saját ideológiájukat. Isten Szava azért nem tud belépni sokak szívébe, mert ott nincsen hely a számára, illetve csak desztilláltan, az illető saját igazságfogalmához igazítva juthat be.

Évközi 28. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 25,6-10: Izajás a végső szünpozionról, a mennyei Jeruzsálemről, a mennyországról beszél, ahol minden népnek helye lesz, és ahol lehull minden nemzetről az értelmet és a teljes ismeretet takaró fátyol. Mi ez a lepel? Korlátolt felismerő képességünk, az erős önigazolási hajlamunk, a mások iránti érzéketlenségünk. Ez a problémánk gátolt és gátol bennünket abban, hogy felismerjük a Megváltót, ez írja át a Szentírást a magunk hasznára, ez alakít ki vallás helyett babonás praktikumot. Ez az értelmünkre telepedő fátyol űzi el Izajást és a nekünk kellemetlenkedő prófétákat. Az önigazolás kelepcéjéből csak a legintelligensebbek tudnak kilépni. Ők, a nagy szentek kevesen vannak az Egyházban is. Ám Jézus mindenkit felkarol. Ezért is adta az Egyházat és benne a Szentlelket. Ha rábízzuk magunkat az Egyház bölcsességére és kegyelmi erejére, mint ahogy a kisgyermek rábízza magát az őt szerető szülőkre, akkor megtapasztalhatjuk a Szabadítót, és megnyitjuk számára az utat saját lelkünk felé.

SZENTLECKE: Fil 4,12-20: Szent Pál ismét filozófus és költő, hiszen a görögök értették ezt a nyelvezetet. Aki kielégíti embertársa jogos földi szükségleteit, annak Isten is kielégíti életének – emberi eszközökkel orvosolhatatlan – hiányait, és a teljes élettel ajándékozza meg őt a mennyben. Szent Pál ezért engedi, hogy a filippiek a segítségére legyenek, talán a szükséges mérték felett is. Bár Pál tud szűkölködni és bővelkedni, sőt örömet talál az elvetettségben is, mégis lehetővé teszi a megtért pogányoknak, hogy mennyei érdemeket szerezzenek maguknak a jótékonykodással.

EVANGÉLIUM: Mt 22,1-14: A kiválasztottak elveszíthetik a mennyek országában való helyeiket, ha nem élnek méltóképpen a kiválasztottságukkal. Végső soron mindenki egyenlő esélyt kap az üdvösségre, de akaratán kívül senki sem lesz oda bekényszerítve. Sőt, mindenkinek szükséges valami érdemet felmutatni, ami adottságaiból telik. Ferenc pápa sem azt mondja, hogy mindenkit fogadjuk be, mint a sültbolond, hanem azt fogadjuk be, aki békében és szeretetközösségben akar velünk élni. A keresztény azonban nem garanciákat és nyilatkozatokat kér, hanem gesztusaival kezdeményez, és az ezekre adott választ értelmezi. Ennek megvan az ősi jó gyakorlata a vendégszerető magyarok körében.    

 A ZSOLTÁR VÁLASZA: Otthonom lesz az Isten háza  *  mindörök, szünet nélkül.

 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 28. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Szerdán lesz Szent Lukács evangélista ünnepe. Jövő vasárnap missziós vasárnap, a szokásos missziós gyűjtéssel. Ma délután a plébánián 15 órától 18 óráig családos délutánt szervezünk a nyári táborokban részt vevőknek.

Október 6-án, Rózsafüzér Királynőjének ünnepén zarándokúton voltunk Mariazellben. Az egymásra figyelő, egymást segítő zarándok közösség megnyitotta szívét a kegyelem előtt, és lelki ajándékokkal tért haza. Nem az embert próbáló időjárás hatott ránk, hanem Magyarok Nagyasszonyának szeretete. Október 13-án, a fatimai jelenés 100. évfordulóján a templomunkban kifejeztük vágyunkat, hogy a Szűzanya segítő jelenléte kísérje életünket. Magunkat, jövőnket, családunkat, nemzetünket Mária oltalmába ajánlottuk.

November 5-én, templomunk búcsúján az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik. Délután 15 órakor sárisápi és mogyorósbányai ministránsok kis színdarab segítségével bemutatják templomuk védőszentjét. Ezt követi az első vasárnapi szentóra Szent Imre tiszteletére.

MISESZÁNDÉKOK (október 15-22.) SÁRISÁP: V: + id. Tutervai József és neje, Varga Etelka és szerettei; H: (…) Sz: + Izsó Gyuláné és szerettei; P: + Borsos János; V: + Jurásek János és felesége, Lukácsi Ilona és szerettei.

Varga László kaposvári püspök az imádságról: Imádkozni sokkal többet jelent, mint imákat mondani. Az imádsághoz három dolog feltétlenül kell. Csendben lenni. Jelen lenni. Befogadni. Kezdetben az ima idején a múlt törmelékeiben matatunk, és az imádság utáni teendőinket tervezgetjük. Ezzel egyfajta jelenvesztésben élünk. Pedig Istennel való találkozásom a jelenben tud létrejönni. Az Istent dicsőítő ima a legtökéletesebb ima, s ehhez a jelenben kell lennem. Az Istendicsőítés a legigazabb forrás, a legteljesebb ima. Isten dicsőítésre méltó. Ha ezt felismerem és megteszem, megigazul, igazzá, teljessé kezd válni az életem. A teljes élethez nem a sok dolog birtoklása szükséges, hanem az a lélek, amely képes dicsőíteni az Istent. A sátán legnagyobb bravúrja, hogy elhiteti velünk azt, hogy Isten távol van, s ne higgyük el azt a lehetőséget, hogy Ő bennünk van, mi pedig Őbenne. Meg kell ismerni azt az Istent, akit a mennyei Atya Jézusban kinyilatkoztatott nekünk. Vágyakozunk-e Jézus közelségére? Nekünk nem kell felmásznunk Istenhez fárasztó, önsanyargató technikákkal, hanem egyszerűen csak hinni és szeretni kell. Amíg programpont, amíg leteljesítendő parancs az ima, addig nem imádkozunk, csak imákat mondunk. Az ima az egyetlen, amiben jól látunk, és amiben egészében látjuk életünket. Az ima nélkül töredékesen látunk, és a töredéket látjuk egésznek. Vajon miért van a Kárpát-medencében annyi isten? Mert folyamatosan teszteljük az istent és keressük a magunknak valót. Van, akinek talicska-istene van. Bele teteszi istent a talicskájába, tólja maga előtt, s közben folyamatosan mondja: „Követlek téged, bárhová is mész.” Sok a Tesco-keresztény. Bármit nézegethetek, felpróbálhatok, levehetek, visszatehetek, hiszen elszámolás csak a pénztárnál van. Van, akinek az isten amerikai nagybácsi. Majd hoz váratlan, meg nem szolgált ajándékokat. A közbenjáró ima hatékonysága abban rejlik, hogy hitünk láttán Isten cselekszik. Jézus azt mondja, hogy folyamatosan imádkozzunk. A folyamatos ima azt jelenti, hogy Istent a szívünkben hordozzuk, mint házastársunkat vagy kisgyermekeinket, és gyakran gondolunk rá.

Évközi 27. vasárnap

OLVASMÁNY: Sir 24,23-31: Isten szerető atyaként gondozza teremtményeit. Ám drága teremtményei, az emberek gyakran ezt nem érzékelik, illetve nem termékenyülnek meg az isteni szeretettől.

SZENTLECKE: Gal 4.4-7: Az idők teljessége bizonyára azt jelent, hogy az emberiség elérte azt a történelmi szintet, amikor már kevés az indirekt kapcsolat Jézussal. Most már csak Jézust befogadva vihető tovább az üdvtörténelem. Jézusban Isten felismerhetővé és láthatóvá tette magát.

EVANGÉLIUM: Lk 1,26-28: Mária kegyelemmel teljes, és áldottabb minden asszonynál. Mária rendkívüli emberi értékét a Jézussal való rendkívüli kapcsolata adja. Ez a tény mindannyiunk számára jelzés értékű. Mária nem tartja meg önmagának a kiváltságait, hanem ajándékozza mindazoknak, akik boldognak hirdetik Őt.

 A ZSOLTÁR VÁLASZA: Szent Fiadat, Boldog Asszony, kérd e népért!

 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

 Az évközi 27. vasárnapot ünnepeljük. Magyarok Nagyasszonya ünnepe van. (III. zsoltárhét) Szerdán Szent XXIII. pápa emléknapja lesz. Pénteken ünnepeljük a fatimai jelenés 100. évfordulóját. Az esti szentmise után, fél 7-kor fatimai áhítat kezdődik. A menete: 1. Ismertető a fatimai eseményekről és hatásuk a katolikusok életére; 2. Lorettói litánia, szentségkitétellel; 3. A jelenlévő családok mécsest gyújtanak a fatimai szobornál, felajánló ima; 4. Rózsafüzér, a tizedek közben ének; 5. a szentségimádás befejező része, szentségi áldás.

A nyári táborokban részt vevő gyermekeknek, és családjaiknak, valamint a táborokban segítőknek október 15-én délután 3 órakor a plébánia kertjében vidám délutánt szervezünk. Sport, játék, a tábori emlékek felelevenítése, uzsonna, esetleg tábortűz. Aki tud, hozhat magával süteményt.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: + Horváth Jakabné, sz.: Kovács Anna és férje; H: + Viszkok szülők és + gyermekeik; Sz: + Skrek nagyszülők és szeretteik; P: + Hajnal Jánosné sz.: Buffán Ilona és szerettei; V: +id. Tutervai József és neje varga Etelka és szerettei.

Egy karikatúrát láttam. Ferenc pápa összeszedetten olvassa a Szentírást. Mögötte összesúgnak a monsignore-k: „Már megint ezt a könyvet olvassa. Innen támadnak azok a vad gondolatai.” A történelemben gyakran előfordult, hogy a Szentírást átértelmeztük, és a saját életünkhöz igazítottuk. De mindig jöttek a szentek, a nagy formátumú pápák, és jelezték, letértünk a krisztusi útról. Hogy nem a Szentírás vezeti az életünket, mutatja a Szentírással szembeni közöny. Sokan negyven-ötven éve járnak templomba, de egyetlen mondatot sem tudnának pontosan idézni a Szentírásból. A vasárnapi szentmiséről kijövet már nem tudják, hogy mi volt az Evangélium, olykor a prédikációt is ellenálló, vitatkozó lelkülettel hallgatják. Az Evangélium már nem irányítja az életüket, legfeljebb laza, homályos hivatkozásnak használják, hogy megnyugtassák magukat: minden rendben van az életükben. Jézusnak legfeljebb elmagyaráznak valamit, de Őt már nem kérdezik. A jóléti nyugati világ hasonló helyzetben van. Ezért sokakat irritál Ferenc pápa „idealizmusa”, radikális kiállása a Szentírás mellett, s ezt a helyzetet jól szemlélteti a fenti karikatúra. Próféta a pápa, vagy tévúton jár? Mellesleg a prófétákat elsősorban saját népük utasította el. Politikai közírók, szertelen bloggerek, a Katolikus Egyházat egyébként megvető hebehurgyák jelentkeznek be sorra, hogy jobban értik Jézust, az Egyházat és a jövőt, mint a pápa. A legnagyobb szomorúsággal írom le, olykor még egyes papok is „túlzásnak” tartják azt, amit a pápa képvisel. A pápa az egész világra kiterjedő egyházi hálózatot, a legmagasabban képzett egyházi diplomatákat és a sok ezer misszionáriust hallgatva következtet oda, hogy a történelemnek ez az újabb népvándorlása nem állítható meg. 2050-re Földünknek abban a kilenc országában, ahol egyébként is nagy már a népsűrűség, és katasztrofális a vízhiány, kettő és fél milliárddal fog növekedni a népesség.  Az arab világban számos ország irányíthatatlanná vált a Nyugat szűk látókörű politizálása miatt. Ha az élet valahol ellehetetlenült, akkor a történelem népei mindig felkerekedtek biztonságot és megélhetést keresni. Az arab világ és Észak-Amerika fiataljai immár húsz éve nézik a hazug amerikai filmeket. Befolyásuk miatt álmodoznak és elindulnak szerencsét próbálni, mint a mesebeli János. Tehát a mostani népvándorlás el fogja árasztani Európát – Amerika nagy örömére – éppen úgy, ahogy a gátat átszakító víztömeg rázúdul a megművelt területekre. A pápa arról beszél, hogy ebben a helyzetben mit tegyen a kereszténység. Európa felé építsünk ki szabályozott bejutási útvonalakat. Meg kell szüntetni az embercsempészek sötét üzelmeit és a döbbenetes emberveszteséget. Voltaképpen csak az zárható ki a közös életből, aki nem hajlandó elköteleződni mintegy hitvallásszerűen az emberi személy feltétlen tisztelete mellett, mégpedig attól függetlenül, hogy mi a másik ember neme, vallása, bőrének színe. Ne olcsó munkaerőnek, ne a saját jólétünk fenntartójának lássuk az Európába áramló tömeget, hanem testvéreinknek és barátainknak. Illetve kínáljuk fel számukra ezt a kapcsolati formát.  Ehhez kell a pápa által szorgalmazott szabályozott befogadás. Ebbe az is belefér, hogy minden állam maga határozza meg – ameddig képes rá –, hogy a népvándorlás nagy tömegéből mely népcsoporttal osztja meg hazáját, és milyen mértékben. Idealista a pápa, amikor azt mondja, hogy egyazon teremtő Atya gyermekei testvérként nyújtsanak egymásnak kezet, és fejezzék ki akaratukat, hogy különféle vallást követve, de szeretetközösségben akarnak élni? Bizonyára idealista. Mondhatjuk azt is, hogy szocialista, hiszen Dél-Amerikában az Egyház egyértelműen a szegények mellé állt, s ott merőben mást jelent a szocialista jelző, mit Európában. Bizonyára az is igaz, hogy olyat kér Európától, amivel az már nem rendelkezik. De tehet mást? Jézus mit mond ebben a helyzetben? Bátran kérdezzük meg Őt.

Évközi 26. vasárnap

OLVASMÁNY: Ez 18,25-28: Vajon miért gondolja azt az ember, hogy Isten nem igazságos? Mert saját magát helyezi mindenek fölé, saját magát tekinti a földön a legfontosabbnak, és csak a maga érdekeire figyel. Csak azt érzékeli, ami ővele kapcsolatos. Ha a csapata elveszíti a kupát, elkeseredetten bánkódik, nem gondol arra, hogy a győztes csapat szurkolói viszont önfeledten boldogok. Az önféltés és a magántulajdon védelme voltaképpen természetes kiindulási alap, hiszen az élet küzdelmeiben helyt kell állni, nem szabad engedni, hogy elsodorjanak. Egy idő után azonban világossá válik, hogy az önzés és a szeretet között kell választanunk. Mint ahogy az is világossá válik, hogy semmi sem rendezettebb, mint amit a szeretet rendez el, semmi sem szabadabb, mint amit a szeretet köt össze.

SZENTLECKE: Fil 2,1-11: Ne külön-külön törekedjünk egyéni javakra, hanem közösen, egymással összefogva haladjunk közös cél felé. Túl sokat veszít az ember, ha kíméletlenül halad egyéni célok felé, sőt mindent elveszít, ha magára marad. Jézus örömét lelte abban, hogy emberként élhetett közöttünk. Teljesen közel jött hozzánk, mintegy eggyé vált velünk, hogy megmutassa, milyen ajándékot kapott Istentől az ember azzal, hogy szeretni képes. Jézus sorsközösséget vállalt velünk, hogy szeretetével gyógyíthasson és felemelhessen bennünket.

EVANGÉLIUM: Mt 21,28-32: Nem hiszünk az olyan embernek, aki valamiféle erkölcsi magasságokból ítélkezik felettünk. Sokat tévedünk fiatalként, aztán később is. Ezt nem disztingválhatjuk ki az életünkből. Ezt a tényt kezelnünk kell alázattal és kellő bátorsággal. Nem az teszi naggyá az embert, hogy miképpen hirdeti magát tökéletesnek, hanem az, ahogy helyrehozza a hibáit. Dennis De Young szellemes aforizmája szerint a győztesek olyan vesztesek, akik felálltak és még egyszer megpróbálták.

 A ZSOLTÁR VÁLASZA: Emlékezzél meg, Uram,  *  irgalmasságodról.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 26. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Szerdán Assisi Szent Ferenc, szombaton pedig Rózsafüzér Királynőjének emléknapja lesz. Október a Szűzanya hónapja. Sárisápon kedden, csütörtökön és szombaton ½ 6-tól, hétfőn, szerdán és pénteken ¼ 6-tól rózsafüzért imádkozunk a Rózafüzér társulat vezetésével a templomban.

Pénteken 14 órakor indul a plébánia elől harminchárom zarándokkal a busz Mariazellbe. Háromnegyed kettőig mindenki érkezzen meg. Az egymást segítő, békés, megértő közösség részesül csak a zarándoklat természetfeletti ajándékaiból. Családjainkért és jövőnkért kelünk zarándokútra, és a fatimai jelenés 100. évfordulóján a Szűzanya oltalmát kérjük. Október 6-án, pénteken elmarad az esti szentmise, október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén pedig este 7 órakor kezdődik Sárisápon a szentmise.

Október 13-án, pénteken, a fatimai jelenés 100. évfordulóját is ünnepelve tartjuk az októberi szentségimádást. Felajánljuk önmagunkat, családjainkat, és községünk valamennyi élő és elhunyt lakóját a Szűzanyának. Az áhítat az esti szentmise után kezdődik.

Kedden este 6 órakor Mogyorósbányán, a plébánián lesz hittanos szülői értekezlet, szerdán pedig este fél 7-kor Sárisápon, az iskolában. Az elsőáldozási plébániai előkészítő hittan, a bérmálási előkészítő hittan és az óvodások óvodai hittanos foglalkozása október közepén indul.

MISESZÁNDÉKOK (október 1-8.) SÁRISÁP – V: (…); H: + Pallagi Sándor és felesége: Kiss Éva; Sz: A Rózsafüzér Társulat élő és + tagjaiért; P: (–); V: + Horváth Jakabné sz.: Kovács Anna és férje. (A szentmise 19 órakor kezdődik!)

Benedek pápa: Újra fel kell fedeznünk a hit útját, hogy egyre világosabban meg tudjuk mutatni a Krisztussal való találkozás örömét és mindig megújuló életerejét. Nem fogadhatjuk el, hogy a só ízét veszítse, sem, hogy véka alá rejtsük a világosságot. (Részlet a Porta Fidei kezdetű apostoli levélből)

Az imaapostolkodás szándéka szeptemberben Ferenc pápa kérése szerint: Hogy a plébániák a hit továbbadásának és a szeretetről való tanúságtételnek helyei legyenek.

Ferenc pápa: A lelkifurdalás annak a jele, hogy még kapcsolatban vagyunk az üdvösséggel. Ne féljünk kimondani az igazságot saját életünkről, vállaljuk bűneinket, és gyónjuk meg azokat.

Ferenc pápa: A család alapvetően az a közösség, ahol Isten Igéjét meghallják, és tettekre váltják. Ez a család szélesebb valóság, mint csupán a vér szerinti család – ezt segít megérteni és ezt a valóságot képviseli az Egyház.