Évközi 14. vasárnap

OLVASMÁNY: Zak 9,9-10: A választott nép olyan megváltót várt, aki gazdasági jólétet és gondtalan életet biztosít. Ám Jézus ennél sokkal nagyobb ajándékot hozott: bűntől való szabadulást, lelki békét, örök üdvösséget. S nem csupán egy népnek, hanem az egész emberiségnek.

SZENTLECKE: Róm 8,9.11-13: Ha befogadjuk a Szentlelket, akkor nem csupán az emberlét valódi gazdagságát élhetjük meg, hanem egy testté (Egyházzá) formálódunk. Ezt a testet a feltámadt Krisztus hatja át. A Jézust elvető vagy hitetlenné váló zsidók erős néptudatban élnek. Már feladták a személyként létező Istent és a személyes Messiás létét, azonban a saját népüket isteni princípiummal ruházták fel: egyedül ez a nép tehet jót a világgal. Miközben a katolikus élet alapja a közösség, vigyáznunk kell arra, hogy ez a közösség ne váljon mindössze vallási és kulturális közösséggé. A feltámadt Jézust megjelenítő, Őt mintegy láthatóvá, megtapasztalhatóvá tevő közösséggé kell válnunk. Senkitől sem elhatárolódva, mindenki felé megnyílva.

EVANGÉLIUM: Mt 11,25-30: Miközben elkerüljük az édes igát és a könnyű terhet, amelyet Jézus helyezne ránk, pusztító, embertelenítő igává válik az a könnyű élet, amelyet mi választottunk magunknak. Jézus nagy szeretete azonban bármikor készen áll arra, hogy levegye rólunk az elviselhetetlen terhet, és kicserélje az ő édes igájára. Elviselhetetlen teherré válik egy idő után a totális szabadság kezdetben igát és terhet kerülő ajánlata, azonban az önként vállalt (vallási és erkölcsi) iga és teher később édessé és könnyűvé teszi az életet. A negatív szabadság tagad és kerül minden korlátot, a pozitív szabadság azzal kezdődik, hogy önként vállalunk bizonyos korlátokat. (A ránk kényszerített korlát természetesen már megfoszt a szabadságtól, és eltér a keresztény eszménytől.)  

 A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem és királyom, magasztallak ged:  *  szent nevedet áldom örökkön-örökké. (5. tónus)

 EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 14. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Kedden Szent Benedek apát, Európa fővédőszentjének ünnepe lesz. A szentmisét Mogyorósbányán tartjuk este 7 órakor.

Jövő vasárnap az új képviselőtestület fogadalomtételére kerül sor. A képviselőtestület a plébános tanácsadó és segítő csoportja, a helyi közösség képviseletében és bizalmából. A plébános személye a garancia, hogy a Római Katolikus Anyaszentegyházhoz kapcsolódjon a helyi plébániai élet. A plébános a megyéspüspök bizalmából és megbízatásából őt magát, a püspököt képviseli egy-egy plébánia élén. A plébánia vezetője, legfőbb jogi képviselője, és legfőbb vagyonkezelője a püspök. Ha nem így lenne, akkor a plébánia helyi kultúrházként az egyházközség pedig helyi kegyurak felügyeletével civil kulturális egyesületként működne. A plébános személye az egyházjog minden vonatkozása alá bevonja a plébániát (a helyi katolikus közösséget), és összekapcsolja a püspökkel. Ezáltal maradunk katolikusok és nem csupán sajátos utakat járó keresztényfélék.

Hétfőn kezdődik az idei első táborunk, a napközis tábor. Két hét múlva pedig az ottalvós tábor lesz a nagyobbaknak Pilismaróton. Nagy összefogás előzte meg a táborok előkészítését, férfiak és nők részvételével. Máris hálás köszönet érte, a táborok végeztével pedig bizonyára megkönnyebbülten adhatunk hálát Istennek és a segítőknek. A napközis táborban minden nap 9 órakor kezdődnek a programok. A mogyorósbányai gyerekek fél kilencre legyenek a templom előtt. Kocsival behozzuk és ½ 5-re hazavisszük őket. Mogyorósbányán július 17-től 20-ig sérült gyermekeket táboroztatnak. Ehhez rendelkezésre áll a plébánia is. Fogadjuk őket segítő szeretettel. Mivel nem támogatja őket pályázat, grátisz szállhatnak meg a plébánián.

 MISESZÁNDÉKOK (július 9-16) SÁRISÁP: V: + Urbanics Sándor és szerettei; H: lelkipásztorainkért; Sz: (….); P: (….); V: + Borsos János és szerettei

Mi a célja a hittanos tábornak?

Nyáron a táborok bőségében fuldokolunk. Ahány tábor, annyi cél és annyi stílus. A hittanos tábor elsősorban azt segíti, megfelelő gyakorlati eszközökkel, hogy jól érezzük magunkat keresztényként ebben a világban, majd szülessen meg bennünk az elhatározás, hogy keresztényként javára legyünk a világnak. Ferenc pápa így fogalmaz: Lépésről lépésre átlépni abból, amit én akarok abba, amire Isten világának szüksége van.

A nyári hittanos tábor a helyi pasztorális terv részét képezi. Kiválóan kiegészíti a hitoktatást. Katolikussá nevelni nem tudjuk csupán elméleti ismeretek átadásával a gyermekeket. Emellett minél előbb az egymást segítő és elfogadó katolikus kortárs közösség élményét is nyújtani kell, majd az Egyház iránti kurázsit is szükséges szorgalmazni. Legyen szívügyük az Egyház, legyenek rá büszkék, akarjanak érte tevékenykedni! (Ha csak erős formaságokat adunk át gyermekeinknek, de nem az Egyház iránti meghitt bensőségességet, akkor egy nagyvárosba elkerülve azonnal összezavarodnak, hiszen ott semmit sem találnak az otthoni formaságokból.)

Tábort nem rutinból szervezünk, nem azért, mert „így szoktuk”, hanem felelősségteljesen figyelünk a hitnevelés aktuális helyzetére. Milyen feladatokat hozott felszínre az elmúlt hitoktatási év? Figyelünk a katolikus nevelés egyházi felelősének küldetésére, és azt támogatjuk. Egészen egyszerűen: a hittanos tábor vezetője mindig az, aki a legmagasabb egyházi megbízatással rendelkezik. Őt segítjük gazdag szakmai tapasztalatainkkal, élethivatásunk adta képességeinkkel. Az eltérő álláspontok megbeszélése gyorsan történjen és sohasem a gyermekek előtt. A tábor legfőbb szabálya a következetesség, a kedély és a derű.

A nyári tábor természetközelbe helyezi a gyermekeket. A digitalizált világ hasznos, de beszűkítő megszokásait felcseréljük egészségesebb élethelyzetre. Rácsodálkozunk a minket körülvevő természetre, mint Isten egyik legkiválóbb ajándékára. Megismerkedünk azzal, hogy elődeink sok száz évvel ezelőtt hogyan éltek e tájon, s milyen értéket hagytak ránk.

Belépünk a nagyközösség élményébe. Immár a második nemzedéknél látjuk azt az egyre súlyosbodó személyiségfejlődési elakadást, hogy az önépítkezés (csak magamra gondoló gyarapodás) nem lép át a másokról való gondoskodás örömének fázisába. Az önzés egyre súlyosabb válságba sodorja a társadalmat, és kikezdi annak alapját, a családi életet. Ezért a táborban segítő szülőktől azt kérjük, hogy mintegy feledkezzenek meg saját gyermekeikről, hagyják őket önállónak, és a közösség egészét szolgálják. Ezzel komoly példát mutatnak gyermeküknek.

A hittanos táborban a legfőbb figyelem arra irányul, hogy Jézus közöttünk van. Ez nem pedagógiai trükk, hanem az életünket alapvetően befolyásoló legfőbb valóság. Minden konfliktust Jézusra figyelve oldunk meg, s nagyon ügyelünk arra, hogy senki ne érezze kirekesztettnek, jelentéktelennek magát a vakációzók katolikus közösségében.