Húsvét 2. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 2,42-47: A jeruzsálemi egyház az ősminta. Nem voltak ünnepek, mint a zsidóknál, nem voltak látványos vallási ceremóniák, mint a rómaiaknál, nem léphettek be a zsinagógákba és a pogány templomokba. A lényeg azonban kezdettől fogva megvolt: kitartottak az apostolok tanításában, a közösségben, a kenyértörésben és az imádságban, és örömmel fogadták azokat, akik „hagyták, hogy az Úr megmentse őket”. Ezeket a keresztény életben semmi sem helyettesítheti. Ha ezek közül bármi is hiányzik, azt semmilyen látványosság, semmilyen külsőség nem pótolhatja.

SZENTLECKE: 1Pét 1,3-9: Jézus Krisztus feltámadásával az élő reményre lettünk újjáteremtve. A keresztény lelkiség Alfája és Ómegája, hogy az élő remény meglátszik-e életünkön. Túl tudunk-e lépni a kudarcokon, el tudjuk e békés lélekkel viselni a megpróbáltatásokat, és látszik-e rajtunk, hogy a természetfeletti életet is megkezdtük.

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Tamásnak talán csak az róható a szemére, hogy kételkedett barátai lelkesedésében, örömében és szavaiban. Tamás túlzottan magának élt. Ez sérülékennyé és szomorúvá tette őt. Milyen sok, jóravaló ember él ma így korunkban! Tamás megtéréstörténete azt is mutatja, hogy most már nemcsak a feltámadás bizonyossága tölti el a lelkét, hanem részt vesz barátai örömében is. Úgy kapcsolódik a feltámadt Jézushoz, hogy eggyé válik apostoltársaival is. Ez a papság leírásának fontos részlete.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,  *  mivel irgalma örökké megmarad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét második vasárnapja van, az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Szent II. János Pál pápa vezette be 2000-ben az Egyházba ezt az ünnepet. Eleddig Fehérvasárnap volt. Arra emlékeztünk, hogy a húsvét vigíliájában megkereszteltek ezen a vasárnapon vették le ünnepélyesen a keresztségi fehér ruhájukat, magukra öltötté a polgári ruhát, jelezvén, hogy most már nem a ruha alapján, hanem szavaik és tetteik alapján ismeri fel őket mindenki kereszténynek. Hétfőn Szent Adalbert, egyházmegyénk védőszentjének főünnepe lesz. Kedden Szent Márk evangélista ünnepe lesz. Jövő vasárnap búzaszentelés, azaz könyörgő nap a jó termésért.

Április 29-én, szombaton Sárisápon lesz az espereskerületek hittanos találkozója. 9 órától ½ 10-ig lesz a regisztráció. A forgószínpados vetélkedő alsó és felső tagozatos gyermekek számára ½ 10-kor indul. 13 órakor ebéd, majd fakultatív sportolási lehetőség lesz (foci, röplabda, pingpong). Mintegy 100 gyermeket kell ellátnunk. Ha valaki tud süteményt adományozni, szeretettel vesszük.

Május 1-jétől visszaállunk a nyári miserendre. Annavölgyben május 7-én már 19 órakor kezdődik a szombati szentmise. Mogyorósbányán május 2-án már 19 órakor kezdődik a keddi szentmise. Mogyorósbányán idén három gyermek készült fel az elsőáldozásra. Az elsőáldozás feltétele, hogy legalább harmadikos legyen a már megkeresztelt gyermek, és keresztény módon ünnepelje a vasárnapot. Az ő szüleik számára május 2-án, 19.30-kor tájékoztató lesz a mogyorósbányai plébánián.

MISESZÁNDÉKOK SÁRISÁP: V: Beteg lelkipásztorért; H: +Basovszki Imréné, Viszkok Katalin és szerettei; Sz: (….); P: +Malárik János és felesége, Lukics Lujza; V: +Varga Ferenc és szerettei

Pajor András: Sokan csak akkor kapják elő a farzsebükből az Istent, amikor valamit számon kell kérni rajta.

Ferenc pápa: A kereszténység a feltámadás eseményére épül, abból született. Nem filozófiai rendszer, nem bölcseleti út, hanem közös élet a feltámadt Jézussal. Elfogadni azt, hogy Jézus kereszthalált szenvedett, nem hit, hanem történelmi tény. Hősiességétől és emberi nagyságától lelkesedni morális rendszer létrehozására kellő alapot ad, de a valódi kereszténységhez nem. A feltámadás örömhírét teljesen be kell engedni életünkbe, és az ebből fakadó új élet jeleit mások elé élni.

A vallás önmagában emberi mű. Nem a vallási megszokásaink erős védelme tesz bennünket kereszténnyé, hanem az, ha elkezdtük a lelkünk mélyén a párbeszédet a feltámadott Jézussal. S ez nem tágas kapu, nem széles út. Az összes vallás közük a kereszténységnél látjuk a legnagyobb hitelhagyást. A buddhista, a hindu, a muszlim szinte tévedhetetlenül buddhistává, hinduvá, muszlimmá neveli gyermekét. A keresztényeknél ez gyenge arányban valósul meg. Miért? Mert amíg az előbb felsoroltak egy emberi műhöz, egy vallási rendhez tartozást elegendőnek éreznek, a kereszténység a feltámadás eseményéből születik, és a feltámadt Jézussal való közös élet révén erősödik. Ha egy vallási forma erős védelmét végzem, akkor önmagamat helyezem előtérbe, ha a lélek mélyén elkezdtem a belső párbeszédet a feltámadt Jézussal, akkor Őt helyezem előtérbe.

Vélemény, hozzászólás?