Húsvét 3. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 2,14,22-28: Péter megértette, hogy a feltámadás örömhírével az emberek elé kell állnia. Jézus mindenkit hív, de azt kéri, hogy mi tanúskodjunk róla, hogy már megtaláltuk és felismertük Őt. Tanúk által szólítja meg a többi embert. S a tanúskodás azért lehet rendkívüli módon hatásos, mert az emberek szívük mélyén vágyódnak Jézusra, s az általa hozott ajándékokra.

SZENTLECKE: 1Pét 1,17-21: Péter arra ösztönöz bennünket, hogy ébredjünk rá, milyen értékek vagyunk Isten szemében. Öltsük magunkra azt az értéktudatot, amelyhez ragaszkodnunk kell a krisztusi örömhír nyomán.

EVANGÉLIUM: Lk 24,13-35: Az emmauszi tanítványok nem ismerték fel az Urat. S nemcsak azért, mert Ő már nem a földi fizikai testben volt, hanem azért, mert a keserűség és a csalódottság megszüntette lényeglátó képességüket. Nem hittek az asszonyoknak, nem hittek saját szemüknek sem, mert a szomorúságot dédelgették magukban. Volt valamiféle elképzelésük arról, hogy miképpen kellene történnie a dolgoknak, de nem úgy valósult meg, hát Jézusról lemondtak. Érdemes számba venni azokat a tompaságainkat, amikor nem látjuk az Urat, s csak panaszkodunk, s nem beszélünk a Jézussal való kapcsolatunkról senkinek. Ám az Úr igen gyakran dédelgetett keserűségünkben, beszűkült látásmódunkban, pesszimizmusunkban is meglátogat minket. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét 3. vasárnapját ünnepeljük. Ma van a búzaszentelés. Szerdán Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe lesz. Jövő vasárnap könyörgő nap lesz papi és szerzetesi hivatásokért. Szombaton nálunk volt a 100 főt mozgató hittanos találkozó. Hálás köszönet a segítségért, az eseményt sikerre vivő szép összefogásért, a tehetséges, mindenre odafigyelő szervezésért. Kiemelt köszönet Szőke Erzsébetnek és dr. Kollárné Marikának. Köszönjük az iskola vezetőségének is a helyszínt.

Május hónapban minden esti szentmise előtt májusi litániát imádkozunk lelkipásztorunkkal.

Május 10-én fejezzük be az idei óvodás hittanos foglalkozásokat, mégpedig anyák napi programmal. Várjuk tehát május 10-én, szerdán 15 órára az édesanyákat és a nagymamákat az óvodába.

MISESZÁNDÉKOK (április 30 – május 7.) SÁRISÁP: V: + Varga Ferenc és szerettei; H: A Rózsafüzér társulat élő és + tagjaiért; Sz: + id. Lapos János és szerettei; P: + Üveges József és felesége; V: (….)

A feltámadt Jézus teste ismét láthatóvá válik. A feltámadt Jézus teste mi lehetünk, akik a keresztséggel az Egyházhoz tartozunk, a szentmisében krisztusivá válunk, és jelenvalóvá tesszük Őt a világban. Ez tehát a kereszténység, és nem egy dilettáns vallásoskodás, nem csupán mosolykurzus. Láthatóvá kell tennünk magát a feltámadt Úr Jézus Krisztust.

Anselm Grűn: Maga a Biblia terapeikus könyv. Nélküle nem is tudnánk, hogy valójában ki az ember, és milyen hatások közepette kell – a lelki egészségét megőrizve – célba jutnia. Sehol másutt nem találunk olyan hatékony segítséget a lelki egészségünk megőrzésére és visszaszerzésére, mint a Bibliában. A szent három nap belső átélése és kegyelmi hatásainak befogadása semmi mással nem pótolható lelki terápia. Nélküle nem tudjuk kik vagyunk, merre tartunk, és mi adja végső biztonságunkat. A szent három nap a hit, a remény és a szeretet beágyazódását segíti lelkünkben.

Wilhelm Zauner: Az Egyház és az Eucharisztia ugyanaz a valóság: communió.

Egyetlen szentmise, amelyen életedben összeszedetten részt vettél, többet érhet neked, mint száz, amit halálod után mások ajánlanak fel érted.

Minden egyes szentmisén való részvételeddel jelentős mértékben csökkented a tisztítótűz rád eső részét.

Minden szentmise olyan veszélyektől szabadít meg, amelyektől nem tudtál volna önerőből megszabadulni. A szentmise a legnagyobb védelem a gonosz lélekkel szemben.

Szentmisét másokért is, így az elhunytakért is nagy hatékonysággal lehet felajánlani, ha azon összeszedett lélekkel veszel részt.

A szentmisén Jézus értünk bemutatott keresztáldozatára emlékezünk, és megvalósulhat a leggyümölcsözőbb közösség (communió) a feltámadt Úrral.

A szentáldozás az Egyházzal való teljes közösségünk helyreállítása és ünneplése. A feltámadt Jézus az Egyházban marad és azt saját megdicsőült testévé formálja, elsősorban a szentségek által. Ebben a testben történik meg az üdvösségre való konszekrálásunk.

Áldozni csak kegyelmi állapotban szabad. Megszakad ez a kegyelmi állapot, ha vasárnapi szentmisét hanyagságból, nemtörődömségből elmulasztunk.

A szentmise áldását fogadd alázattal, és vidd haza másoknak is.

Húsvét 2. vasárnapja

OLVASMÁNY: ApCsel 2,42-47: A jeruzsálemi egyház az ősminta. Nem voltak ünnepek, mint a zsidóknál, nem voltak látványos vallási ceremóniák, mint a rómaiaknál, nem léphettek be a zsinagógákba és a pogány templomokba. A lényeg azonban kezdettől fogva megvolt: kitartottak az apostolok tanításában, a közösségben, a kenyértörésben és az imádságban, és örömmel fogadták azokat, akik „hagyták, hogy az Úr megmentse őket”. Ezeket a keresztény életben semmi sem helyettesítheti. Ha ezek közül bármi is hiányzik, azt semmilyen látványosság, semmilyen külsőség nem pótolhatja.

SZENTLECKE: 1Pét 1,3-9: Jézus Krisztus feltámadásával az élő reményre lettünk újjáteremtve. A keresztény lelkiség Alfája és Ómegája, hogy az élő remény meglátszik-e életünkön. Túl tudunk-e lépni a kudarcokon, el tudjuk e békés lélekkel viselni a megpróbáltatásokat, és látszik-e rajtunk, hogy a természetfeletti életet is megkezdtük.

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Tamásnak talán csak az róható a szemére, hogy kételkedett barátai lelkesedésében, örömében és szavaiban. Tamás túlzottan magának élt. Ez sérülékennyé és szomorúvá tette őt. Milyen sok, jóravaló ember él ma így korunkban! Tamás megtéréstörténete azt is mutatja, hogy most már nemcsak a feltámadás bizonyossága tölti el a lelkét, hanem részt vesz barátai örömében is. Úgy kapcsolódik a feltámadt Jézushoz, hogy eggyé válik apostoltársaival is. Ez a papság leírásának fontos részlete.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó,  *  mivel irgalma örökké megmarad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét második vasárnapja van, az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Szent II. János Pál pápa vezette be 2000-ben az Egyházba ezt az ünnepet. Eleddig Fehérvasárnap volt. Arra emlékeztünk, hogy a húsvét vigíliájában megkereszteltek ezen a vasárnapon vették le ünnepélyesen a keresztségi fehér ruhájukat, magukra öltötté a polgári ruhát, jelezvén, hogy most már nem a ruha alapján, hanem szavaik és tetteik alapján ismeri fel őket mindenki kereszténynek. Hétfőn Szent Adalbert, egyházmegyénk védőszentjének főünnepe lesz. Kedden Szent Márk evangélista ünnepe lesz. Jövő vasárnap búzaszentelés, azaz könyörgő nap a jó termésért.

Április 29-én, szombaton Sárisápon lesz az espereskerületek hittanos találkozója. 9 órától ½ 10-ig lesz a regisztráció. A forgószínpados vetélkedő alsó és felső tagozatos gyermekek számára ½ 10-kor indul. 13 órakor ebéd, majd fakultatív sportolási lehetőség lesz (foci, röplabda, pingpong). Mintegy 100 gyermeket kell ellátnunk. Ha valaki tud süteményt adományozni, szeretettel vesszük.

Május 1-jétől visszaállunk a nyári miserendre. Annavölgyben május 7-én már 19 órakor kezdődik a szombati szentmise. Mogyorósbányán május 2-án már 19 órakor kezdődik a keddi szentmise. Mogyorósbányán idén három gyermek készült fel az elsőáldozásra. Az elsőáldozás feltétele, hogy legalább harmadikos legyen a már megkeresztelt gyermek, és keresztény módon ünnepelje a vasárnapot. Az ő szüleik számára május 2-án, 19.30-kor tájékoztató lesz a mogyorósbányai plébánián.

MISESZÁNDÉKOK SÁRISÁP: V: Beteg lelkipásztorért; H: +Basovszki Imréné, Viszkok Katalin és szerettei; Sz: (….); P: +Malárik János és felesége, Lukics Lujza; V: +Varga Ferenc és szerettei

Pajor András: Sokan csak akkor kapják elő a farzsebükből az Istent, amikor valamit számon kell kérni rajta.

Ferenc pápa: A kereszténység a feltámadás eseményére épül, abból született. Nem filozófiai rendszer, nem bölcseleti út, hanem közös élet a feltámadt Jézussal. Elfogadni azt, hogy Jézus kereszthalált szenvedett, nem hit, hanem történelmi tény. Hősiességétől és emberi nagyságától lelkesedni morális rendszer létrehozására kellő alapot ad, de a valódi kereszténységhez nem. A feltámadás örömhírét teljesen be kell engedni életünkbe, és az ebből fakadó új élet jeleit mások elé élni.

A vallás önmagában emberi mű. Nem a vallási megszokásaink erős védelme tesz bennünket kereszténnyé, hanem az, ha elkezdtük a lelkünk mélyén a párbeszédet a feltámadott Jézussal. S ez nem tágas kapu, nem széles út. Az összes vallás közük a kereszténységnél látjuk a legnagyobb hitelhagyást. A buddhista, a hindu, a muszlim szinte tévedhetetlenül buddhistává, hinduvá, muszlimmá neveli gyermekét. A keresztényeknél ez gyenge arányban valósul meg. Miért? Mert amíg az előbb felsoroltak egy emberi műhöz, egy vallási rendhez tartozást elegendőnek éreznek, a kereszténység a feltámadás eseményéből születik, és a feltámadt Jézussal való közös élet révén erősödik. Ha egy vallási forma erős védelmét végzem, akkor önmagamat helyezem előtérbe, ha a lélek mélyén elkezdtem a belső párbeszédet a feltámadt Jézussal, akkor Őt helyezem előtérbe.

H ú s v é t

OLVASMÁNY: ApCsel 10,34-43: Nem csupán Péter, de minden keresztény, amikor belép abba az új távlatba, amelyet Jézus feltámadása nyitott meg számára, és beengedi lelkébe Isten Lelkét, akkor hatékonyan tud megszólalni az embert leginkább megérintő dolgokról. Ezért mondjuk, hogy a katolikus lét alapvetően missziós élet.

SZENTLECKE: Kol 3,1-4: Mit jelent, hogy ne a földiekre, hanem az égiekre irányuljon a figyelmünk? Megnyílt számunkra az örök élet. Már nem csupán a vegetatív életfenntartás a dolgunk, hanem a természetfeletti élet megkezdése és végig vezetése is.

EVANGÉLIUM: Jn 20,1-9: Ha Jézus feltámadása a tanítványok mesteri kitalálmánya lett volna, akkor nem „hibáztak” volna akkorát, hogy első tanúként olyan valakit tegyenek meg, akiknek tanúskodása a kor jogfelfogása szerint nem számított. Úgy írták le, ahogy történt. Nincs többé nő és férfi, zsidó és pogány, jeruzsálemi és galíciai, szegény és gazdag, beteg és egészséges, hanem csak régi és új ember van. Az új ember befogadja a feltámadáskor kiáradó életet, és immár az határozza meg szívét, lelkét, gondolatait, cselekedeteit. Szíve már a jóságos Atyához van bekötve, és nem saját meddő vágyai, sértettségei, hiúságai, butaságai tartják fogva. Hogy mennyi közünk van Jézushoz, azt a legtökéletesebben megmutatja, hogy milyen belső világgal ünnepeltük a szent háromnapot.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ezt a napot az Úristen adta:  *  örvendjünk és vigadjunk rajta. (6. tónus)

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét van, Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Húsvérvasárnap 9 órakor Mogyorósbányán, 11 órakor Sárisápon, 17 órakor Annavölgyben lesz szentmise. Húsvéthétfőn vasárnapi miserendet tartunk Sárisápon és Mogyorósbányán. Mogyorósbányán kedden nem lesz szentmise.

Húsvét vigíliájában hat gyermek nyerte el a keresztséget, közösségünk befogadó támogatásával a Római Katolikus Anyaszentegyházban: Ábrahám Liliána, Haracska Áron, Kánvási-Tóth Eszter, Kiss Kincső Kinga, Kiss Panna Dóra, Knyazovics Lola Ágnes.  Imádkozzunk értük, hogy a megkezdett természetfeletti élet minden szépsége és ereje bontakozzék ki bennük, és jövőre valamennyien az elsőáldozás kegyelmében, majd a bérmálásban is részesüljenek.

Hálás köszönet mindazoknak, akik a húsvét méltó megünnepléséhez szeretetükkel, figyelmes munkájukkal hozzájárultak: énekesek, ministránsok, liturgikus szolgálattevők, áldozatos takarítók, díszítők. Kiemelten megköszönjük Janovich István segítségét Mogyorósbányán, és Jurásek János karvezetői szolgálatát Sárisápon.

Április 29-én espereskerületi ministránstalálkozó lesz Sárisápon. Április 18-án, kedden „edzőtáborba” megyünk azokkal a hittanosokkal, akik Sárisápot fogják képviselni. Megnézzük az Ipolyvölgyét és Zebegényt. Mindkét helyen egy félórára leülünk, és átbeszélgetjük a hittanos verseny témáját is. Kedden reggel 9 órakor indulunk a plébániáról (felvesszük a mogyorósbányai gyerekeket is) és délután 4 órára visszaérkezünk.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: V: pro populo; H: (…); Sz: (…); P: + Varga János és neje Basovszki Julianna, valamint szeretteik; V: (…)

A feltámadt Krisztus a mi reményünk. Benne az élet minden rejtélye, az élet értelme, az örökkévalóságba torkolló időknek minden kérdése megoldást nyert. Ő a győzelemre, az áldott boldogságba és dicsőségbe vezet el bennünket; a dicsőséges életre, amely soha nem ér véget. Ő a mi életünk és feltámadásunk: jelenünk és örök jövőnk. (A. Donder)

Jézus feltámadása új távlatba helyezte az ember életét. Megnyílt az élet teljessége. A lélek minden képessége kibontakozhat. (Mennyit kínlódik korunk a beteg lélekkel!) Hiszen az emberi lélek eredendő természete szerint krisztusi, azaz keresztény, mondta Tertulliánus. Ezt a lelket Jézus kiszabadította a mulandóság szomorúságából és a reménytelenségből. A keresztséggel lépünk be abba a valóságba, amely a húsvéti feltámadással számunkra feltárulkozott. Minden ember Isten gyermeke, akár tudja, akár nem. A keresztségben azonban ezt felismerjük, válaszolunk erre a felemelő meghívásra, Jézus vonzásába kerülünk, és a megváltott, istengyermeki lét tudatával rendkívüli termékenységet kap az életünk. Isten szeretete folyamatosan árad a világra. Az Egyház folyamatosan kitárja mindenki előtt a karját. A mi felelősségünk, hogy egyre többen megérezzék Isten szeretetét, és észre vegyék a kitárt kart. Ha nem keresztényként él a lélek, akkor úgy az emberlét felén már rendkívüli energiákat kell mozgósítani, hogy Jézus hívását elhallgattassuk. Ha valaki dúsgazdag és sikeres, akkor akár élete végéig is andalíthatja magát a pazar szórakozásokkal, mígnem egyszerre omlik össze. Az egész világot nagy kihívás elé állítja Jézus feltámadása. Az emberi lélek nem tud semleges maradni Jézustól. Igen, a mi felelősségünk, hogy kisegítsük a mai világot abból az ellenállásból, amelyet Jézussal szemben kialakított. Ő nem a valaha élt legszimpatikusabb és legelismertebb ember, hanem maga az Isten, aki teremtőnk, megváltónk, életadónk, életben tartónk, és örök boldogságunk.

Istentől megáldott, kegyelmekben gazdag, békében bőséges Húsvétot minden Hívünknek és Szeretteiknek!

Virágvasárnap

OLVASMÁNY: Iz 50,4-7: Halandó ember nem képes úgy fogadni a megaláztatásokat és a szenvedést, mint az Úr Szolgája. Izajás ezzel a jövendöléssel leírja az egyik jelet, amiről felismerhető lesz a Messiás. Valóban, Pilátus elbizonytalanodik, a lator megtér, a kereszt alatt a százados hitvallást tesz. A virágvasárnapi és a nagypénteki passió meghív bennünket, hogy a meggyötört „fényes istenarcot” szemléljük. A mi bűneinkért töretett össze. Vajon emberi ésszel képesek vagyunk felfogni, hogy bűneinkkel mit ártottunk gyerekeinknek, családunknak, nemzetünknek, jövőnknek? S egyáltalán tudjuk, hogy mi a bűn? Mindezt nem tudnánk elviselni és felfogni, ha nem Jézus megváltó, szabadító áldozata felől tekintenénk vissza. S ne csupán egy emberi szenvedéstől rendüljünk meg, hanem az isteni szeretet mértékétől is.

SZENTLECKE: Fil 2,6-11: Jézus minden teremtés elsőszülöttje. Ezt a jogát a keresztáldozattal vette vissza a bitorló Sátántól. A Sátán nem tudja kiüresíteni önmagát (a végsőkig ragaszkodik a vélt hatalmához), nem tud szeretetből elégtételt adni, ezzel bukta el az ember feletti uralmat. A kenózisz, amit Szent Pál így jelöl: Jézus kiüresítette önmagát, a szeretet leleménye. Jézus így tudott utat találni az emberhez, aki a bűn miatt elzárkózott az Istennel való találkozástól.

EVANGÉLIUM: Mt 26,14-66: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Máté és Márk is tanúskodik Jézus ezen felkiáltásáról. Tehát nagyon fontos része volt az ősegyház igehirdetésének. Lukács, aki nem ószövetségi neveltetésű, nem jelzi ezt a mozzanatot. Kálvin tévesen állítja, hogy ez annak a bizonyítéka, hogy Jézus elszenvedte a kárhozat gyötrelmét is. (A kárhozatból nincs visszaút. Az olyan állapot, ahol az ember végleg elengedte az Istent.) Jézus az Istentől való elhagyatottság érzését élte át. Azt az érzést, amelyet kioszt a Sátán a mártíroknak, az emberségükben megalázottaknak, az emberektől elhagyatottaknak. Ám Isten nem engedi el az embert. E kísértés mélyén egyszer csak az Ő együttszenvedő szeretete jelenik meg, és lerombolja a Sátán utolsó nagy kelepcéjét. Lukácsnál ez Jézus utolsó mondata: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.  

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Virágvasárnap van, Urunk szenvedésének vasárnapja. A barkaszentelés és az ünnepélyes bevonulás után a passió előtt nyitjuk meg szívünket, jelezvén, hogy Jézus megváltói szolgálatát megrendülten, de hálás lélekkel fogadjuk. Vasárnap délután 3 órakor a sárisápi kálvárián keresztutat végzünk.

Nagycsütörtökön 13 órakor tartjuk a ministránspróbát a szent háromnap szertartásainak begyakorlására. Nagypénteken elmaradnak a plébániai hittanórák. Az óvodás hittant legközelebb április 26-án tartunk.

A nagyhét szertartásrendje:

Mogyorósbányán: a szent háromnap mindegyikén ½ 5-kor kezdődik a szertartás.

Sárisápon: Nagycsütörtökön és Nagypénteken 18 órakor, nagyszombaton 19 órakor kezdődik a szertartás. Nagypénteken 15 órakor keresztutat járunk a templomban.

Annavölgyben: Húsvétvasárnap 17 órakor lesz szentmise.

Szülők és nagyszülők tartsák keresztény kötelezettségüknek, hogy az iskolai hitoktatásra beírassák a család gyermekeit, sőt a szomszédok és munkatársak felé is tanulják meg az okos érvelést. Tanúskodjunk Egyházunk iránti szeretetünkről és elkötelezettségünkről.

Michel Quoist: Az ember lázadása egy óriási keresztet állított a világba, amely sötétségbe borítja az egész emberiséget és a világegyetemet. De Jézus Krisztus az Atya és az emberek iránti szeretetből magára vette ezt a keresztet és felszegeztetett rá, így a feltámadás útjává, az élet kapujává tette.

Giovanni Papini:  Jézusunk, mindazt a rosszat, amit veled elkövettek, halálod és feltámadásod után mi is elkövetjük. Mennyi farizeus, mennyi Kaifás jár-kel ma is a világban! Hányan és hányan újra keresztre szegeznének téged. Mi alig változunk. Te azonban egyáltalán nem változol. Újból és újból felkínálod a megbocsájtást.

Nagyböjt 5. vasárnapja

OLVASMÁNY: Ez 37,12-14: Ezekiel Jeremiással ellentétben nem csupán lehetőségként említi Jeruzsálem pusztulását, hanem a bűnös élet miatt elkerülhetetlennek mondja. Amikor Jeruzsálem pusztulása bekövetkezik, Nabukodonozor király őt is Babilonba hurcolja. Itt viszont már a szabadulásról, a nemzet és a szövetségi hűség újjáéledéséről beszél. Miként a csontok élő emberekké lettek, úgy elevenednek meg a lelkileg holtak, és úgy elevenedik meg az ószövetségi nép küldetése. Az ószövetségi kép nekünk is szól. Holt, anyagszerű létünk életre kel a keresztségben, illetve a keresztség kegyelmeinek a befogadása által.

SZENTLECKE: Róm 8,8-11: Szent Pál nehezen követhető tanítást ad. A test halott, a lélek azonban él. Ez mit jelent? A test a földi életünk során nem tudja levetkezni a bűn okozta sérüléseit. Megbetegszik, öregszik, elhasználódik. A lélekre azonban úgy hat a kegyelem, hogy mentesül a testet romboló evilági erők hatásaitól. Sőt a föltámadáskor már az belső formája lesz a testnek, ami a megdicsőülését adva ragyog át rajta. A megdicsőült test a megigazult lélek által nyeri el természetfeletti ragyogását a mennyben is.  

EVANGÉLIUM: Jn 11,1-45: Valamennyi embernél megtörténhet már földi életében az az átalakulás, amelyet Lázár él elénk. Halottnak érezzük magunkat és mások is annak látnak, bénító kötelékkel megkötöznek, eltemetnek, de Jézussal találkozva új életre támadunk, és megelevenedünk, immár nem csupán a vegetációra de a természetfeletti életre is. Lázár feltámadása azt is megerősíti, hogy Jézus egy pillanatra sem torpan meg a halál előtt, abszolút hatalommal bír felette. Ugyanakkor mélyen átérzi a mi fájdalmunkat egy-egy szerettünk elvesztésén. Együtt sír Lázár testvéreivel, hogy aztán kivezesse őket az emberi korlátok közül, és az élet nagy diadalát ünnepelje meg velük. Lázár újból meg fog halni, de az már egészen más összefüggésekbe helyeződik. Jézus hatalma és feltámadás akkor már ismert lesz. Talán azt az ajándékot adta meg Jézus barátjának Lázárnak, hogy az igaz hívők hitével halhasson meg az örök életre.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úrnál az irgalom,  *  és bőséges a megváltás nála.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 5. vasárnapját ünnepeljük. Jövő vasárnap Virágvasárnap lesz. A szentmise barkaszenteléssel és ünnepélyes bevonulással kezdődik, majd a passió csendül fel. Délután 3 órakor a Kálvárián keresztutat járunk.

A nagyheti szertartások rendje. Sárisápon nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékmiséje és a nagypénteki szertartás egyaránt 18 órakor kezdődik, nagyszombaton pedig a húsvéti vigília 19 órakor. Mogyorósbányán mindhárom napon ½ 5-kor kezdődik a szertartás. Sárisápon és Mogyorósbányán is nagypénteken 15 órakor keresztút lesz. Sárisápon és Mogyorósbányán Húsvét vasárnap és Húsvéthétfőn egyaránt lesz szentmise. Annavölgyben az annavölgyiek kérésére húsvéthétfőn nem lesz szentmise, csak húsvétvasárnap 17 órakor.

A mai diákmisén bemutatjuk azt a hét gyermeket, akiket a nagyszombati vigíliában megkeresztelünk. A hívő közösség szívébe helyezzük őket, hogy szeretettel és imával kísérjük útjukat a nagy esemény felé.

MISEREND SÁRISÁP: V.: + Varga és Kun szülők és szeretteik; H.: A Rózsafüzér Társulat élő és + tagjaiért; Sz.: Lelkipásztorainkért; P.: (…..) V.: + Papp Jánosné

A nagyhét szertartásai minden évben a liturgia legszebb, legfelemelőbb részét képezik. Ez az ünnepek ünnepe, a liturgia csúcsa. Az évről-évre visszatérő nagyhét keresztény létünk mélyebb megértésére, a komolyabb megtérésre ad mindig új esélyt. Nem az a feladatunk, hogy gondosan ismét elvégezzük mindazt a szertartást, ami ilyenkor illik, hanem az, hogy lelkileg átadjuk magunkat a húsvéti misztérium hatásainak. A nagyhét elsősorban nem a szép és felemelő szertartások szakszerű kivitelezése, hanem a megtérés ideje. Minden alárendelődik a megtérésnek. A megtérés kezdete a lelkek megkülönböztetésének képességéért való ima, hogy pontosan felismerjük, mikor milyen lélek ösztönöz bennünket. Szent János figyelmeztet: Ne higgyetek minden léleknek, mert nem minden lélek az Istentől való.

Nagyböjt 5. vasárnapja a „fekete vasárnap”. Régen ekkor fedték le fekete lepellel a kereszteken a korpuszt. Régen sem volt előírás, ma pedig még kevésbé. Tekintsünk mindig és folyamatosan a keresztre, és lássuk benne egyre mélyebb meggyőződéssel az élet urát. Nem szeretik a liturgikusok a „fekete vasárnap” kifejezést. (Egyetlen vasárnap sem fekete.) Látjuk a mai szentmise igeliturgiájában, hogy mennyire előre tekintünk az élet diadalára. Nem egy szánalomra méltó embert látunk Krisztusban, hanem a csodálatos Istent. Nem a halálától rendülünk meg, hanem az isteni szeretet döbbenetes nagyságától.