Évközi 2. vasárnap

OLVASMÁNY: Iz 49,3-6: Izajás az eljövendő Messiást a nemzetek világosságának mondja. Jézus nagy hangsúlyt helyez arra, hogy megértsék, ő nem egy etnikumot, nem egy szűk vallási kört, hanem az egész emberiséget felemeli. A mi kereszténységünknek is messze túl kell látni az ismerősök és a barátok körén, vállalnunk kell a minden emberhez szóló küldetésünket. Az elmúlt kétezer év arról győz meg bennünket, hogy ahol Jézust befogadták, ott nem visszalépés történt, hanem az emberi lét sokkal mélyebb megértése. De ezt látjuk közvetlen környezetünkben is. A Jézushoz való megtérés egyszerre adja meg az üdvösség iránti vágyat, és a földi hívatásunk szeretetét.

SZENTLECKE: 1Kor 1,1-3: Szent Pál három csoportot köszönt: a Jézusban megszentelteket, a meghívott szenteket, és azokat, akik segítségül hívják az Úr nevét. Az első csoport, akik már a korinthusi krisztusi közösség tagjai, a második csoport, akik katekumenként várnak a keresztségre, a harmadik csoport pedig a városon kívül bárhol élő keresztények, akikkel éppoly közösségben vannak, mint egymással. Pálnál a szent fogalom különleges tartalmat nyer: a profán világból Jézushoz csatlakozó ember, aki a megigazulás útján halad. 

EVANGÉLIUM: Jn 1,29-34: Az evangélisták már a könyvük legelején nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy az olvasó Jézus istenségét felismerje, és az Evangélium minden mondatát ebben az összefüggésben értelmezze. Már az első sorokat is úgy olvassa, hogy személyes megváltójával, a megtestesült teremtő Igével legyen kapcsolatban. A bibliai szemlélődés azt jelenti, hogy már nem a befogadó (az olvasó) korlátjai formálják és alakítják a jézusi üzenetet, hanem egyre tisztábbá válik Jézus jelenléte és az Ő szava. János ezzel a felütéssel kezdi Evangéliumát: Bár övéi közé jött és övéi nem ismerték fel, mert összenőttek a sötétséggel, de Ő az Isten Fia.

Ma már nem tanítják, csak visszaélnek vele a médiában, valamikor azonban elképzelhetetlen volt a kommunikáció modelljének ismerete értelmiségi körökben. Négy tényezője van. Maga a közlő, aztán az üzenet, amely közvetítő közegen keresztül érkezik a befogadóhoz. A közvetítő közegnek azért van jelentős szerepe, mert a befogadó értelmezési adottságai nagyon változatosak, és sohasem esnek teljesen egybe a közlő adottságaival. Számunkra a közlő Jézus, az üzenet az Evangélium, amely az Egyház által érkezik hozzánk. Hogy mennyire fontos a közvetítő közeg, az Egyház, az abból is látszik, hogy amíg magasan képzett emberek nagyon eltévednek az Evangélium értelmezésében, az Egyház iránt alázatos, engedelmes egyszerű, de tanulatlan emberek magas ismeretek közelébe jutnak. A célba érkezés hatékonysága nagyban függ attól, hogy milyen állapotban lévő lélekkel fogadjuk a krisztusi üzenetet. Négy kérdésre kell választ adni. Ki az üzenet közlője? Mi az üzenet? Mi a közvetítő közeg? Milyen állapotban van a befogadó lelke? Sajnos, ez utóbbi nagyon domináns szempont. A rossz állapotban lévő lélek hamis közlőt, hamis üzenetet és hamis közeget keres.

Vas István A rostiront letettem című verse rámutat a bibliai szemlélődés titkára. A zsidó rabbi ősökkel rendelkező író azt írja ebben a versében, hogy míg az evangéliumharmóniát készítette, valami egészen különleges kapcsolatba került Jézussal. Amikor azonban a munkája végeztével a rostíriont letette, fájdalmasan tapasztalta, hogy kihullott lelkéből Jézus, az Isten Fia, s maradt a nagy érdeklődést kiváltó személy.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

  • Január 21-én, szombaton 16 órakor mi vagyunk a házigazdái az ökumenikus imaórának. A sekrestyében tartjuk az összejövetelt. Az igehirdetéseket követően a könyörgéseket a hívek olvassák majd fel. Gondoskodjunk kis vendéglátásról is (sütemény, üdítő).
  • Január 18-án, szerdán este 7 órakor a plébánián összejövetelt tartunk. Átbeszélgetjük az idei tennivalóinkat, részben az újévi hírlevélben jelzett feladatok szerint. Minden tenni akarót szeretettel várok a plébániára.

Vélemény, hozzászólás?