OLVASMÁNY: Iz 60,1-6: Amikor a próféta a dicsőséges Jeruzsálemről beszél, akkor azt az Egyházra is kell értenünk. Az Úr dicsősége felragyog fölötte, az Istennel való bensőséges találkozásnak és az egész emberi nem egységének jele és eszköze.
SZENTLECKE: Ef 3,2-6: Az apostoli egyház fokozatosan lépi túl a zsidó vallás örökségét, és egyre inkább rátalál a krisztusi útra. Ezt az utat azonban csak a Jézussal való tiszta szeretetkapcsolat révén lehet megtartani. Ennek egyik jele, hogy minden emberre úgy tekintünk, mint ahogy Jézus tekint rá. A kereszténység szinte egy pillanat alatt túllépte a rabszolgatartó társadalmak botrányos emberképét.
EVANGÉLIUM: Mt 2,1-12: Heródes magatartása jól példázza azt, hogy a jóléti, nyugati világ miért akarja Jézust kiiktatni. A költők közül többen keresik a jelenségre a választ. „Túl tiszta voltál nekünk, zavart a jelenléted…; Sérült életünkkel nem tudunk már szeretni, csak tüntetni, s most éppen ellened…; Mi nem a Te nagyszerű világodat akarjuk építeni, hanem a saját kicsinyes, önző világunkat…” Ugyanakkor az idegen bölcsek hite és felismerése is elgondolkodtató.
A ZSOLTÁR VÁLASZA: Hódoljon előtted, Istenem, * a föld minden nemzete!
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
Vízkereszt napja van, Urunk megjelenésének ünnepe. Ősrégi ünnep, megelőzte a karácsonyt. Keleten már a III. században jelen volt. Jézus Istenként való megnyilvánulását emelte ki ez az ünnep. (Jézus megkeresztelkedés, első csodája a kánai menyegzőn, és a napkeleti bölcsek hódolata.) Nyugaton a karácsony megjelenésével háttérbe szorulhatott volna Vízkereszt, azonban a görög testvéreink nagy ünnepében való részvételünk okán parancsolt főünnep lett. Emellett a napkeleti bölcsek Jézust egyetemes üdvözítőként ismerték fel, s ez az Egyház küldetésére irányítja a figyelmünket és a lelkiismeretünket. Nem egyénileg vagyunk keresztények, hanem az Egyház közösségében, és nem bezárkózunk az Egyházban, hanem részt veszünk az Egyház egyetemes küldetésében.
Az idei ökumenikus imahét január 20-tól 27-ig tart. Mottója. „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj.” Indonéziában állították össze az idei imahét anyagát. Indonézia a legnépesebb muszlim ország, 265 millió lakossal. Ebből csak 25 millió a keresztény, akik nagy megosztottságban élnek. Szinte minden keresztény felekezet jelen van, akárcsak Európában. Ott is, itt is felül kell emelkedni a megosztottságon, hogy tanúságot tegyünk a világ számára, milyen az élet Isten családjában, a Krisztusban és Krisztus által élő egyetlen Egyházban. Indonéziát a Pancsa sila öt alapelve vezérli. 1. Hit az egyedüli Istenben. 2. Az igaz és civilizált emberiség eszményéért küzdeni. 3. Indonézia egysége. (17 ezer szigeten élnek, 740 helyi nyelven beszélnek.) 4. A politikai képviselők belső bölcsességgel hozzák megfontolt döntéseiket, a valódi demokrácia érdekében. 5. Társadalmi igazságosság Indonézia teljes népessége számára.
Az imahét egyik szép gondolata, hogy az imádkozó szív mindig az igazágra törekszik. Ebben a mondatban az is megfogalmazást nyert, hogy az ima nem a száj tevékenysége, hanem a szívé.
A szenteltvíz elsősorban a szentelmények (temetés, házszentelés, gyertyaszentelő stb.) fontos anyaga. Az Egyház cselekszik e jelkép által. Ha valaki a szenteltvíznek önmagában (az Egyház iránti mély hit és tisztelet nélkül) tulajdonít rendkívüli erőt, könnyen a babona mezsgyéjére téved, ami súlyos bűn. A szenteltvíz akkor hat, ha az Egyház cselekekszik általa. Ehhez pedig nagy tisztelettel kell viseltetnünk az Egyház iránt. Azt kell vallanunk a szentgyónásról, a szentmiséről, a szív imádságáról, az alázatról, a házasság szentségéről, az egyházi rendről, amit az Egyház tanít. Nem az teszi egészségessé az állatainkat, ha az itatóba szenteltvizet öntünk, hanem az, ha jó keresztényként kérjük igaz imával Isten áldását életünk egészére. Nem az teremt békességet az otthonunkban, ha szenteltvízzel titokban meghintjük, hanem az, ha megtanuljuk a türelmet, az engedelmességet, és példamutató módon éljük a Jézussal való kapcsolatunkat.
MISESZÁNDÉK – SÁRISÁP (január 6-13) V: pro propulo; H: (….); Sz: + Hozzátartozó; P: (….); V: A doni hősökért
MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA: Január 13. (vasárnap): + Hozzátartozók; január 15. (kedd): + Papp János
Január 1-jével sekrestyési szolgálatba lépett Mogyorósbányán Hertel Márton Józsefné. Becsüljük meg a munkáját és segítsük (de ne irányítsuk) őt. Kizárólagos munkáltatója a plébános. Egyúttal hálásan köszönjük Szabó Ferenc és Bogár Ilona majd egy éven keresztül kitartó szíves segítségét, amellyel áthidaltuk a sekrestyés nélküli időszakot.
Róma 525-ben vezette be a keresztény időszámítást, vagyis Jézus feltételezett születési évét tette a történelmi idő középpontjába. I. János pápa a kiváló jogtudóst, Dionysius Exiguust kérte fel erre a feladatra. Ő viszont pontatlanul adta meg Jézus születésének évét. Ha jól adta volna meg, akkor idén 2025-öt írnánk. XIII. Gergely pápa a Julián naptár pontatlansága miatt naptárreformot rendelt el és a naptárt hozzáigazította a csillagászati helyzethez. 1582. október 5-ét azonnal október 14-e követte. A pravoszlávok és néhány ortodox görög egyház nem vette át ezt az időszámítást, így ők hozzánk képest „késésben vannak” a karácsony ünneplésével.