OLVASMÁNY: Iz 50,4-7: Odaadni a hátunkat az ütlegeknek és vállalni a gyalázatot azt jelenti, hogy nem a hamis vallás hívei és a gőgösök útján járunk, hanem az igaz Istenhez csatlakozunk. Inkább a szenvedés és a megvetés, mint az ünneplés az elpártolás árán. Jézus figyelmeztet, hogy a tanítvány a mester sorsában osztozik. Az elutasítottság terén éppúgy, mint a végső megdicsőülésben.

SZENTLECKE: Fil 2,6-11: Jézus kiüresítette magát, kilépett az isteni tökéletességből és végtelenségből, hogy az ember társa lehessen. Nincs más lehetőség ugyanis az Isten és az ember bensőséges találkozására. A szeretet rendkívüli lépését Jézus tette meg, nekünk egyszerűen csak fogadnunk kell ezt a szeretetet, és válaszolni rá emberi képességeinkkel.

EVANGÉLIUM: Mk 14,1-15,47: Az Egyház istentiszteletének az alapja a húsvéti misztériummal való kapcsolat. Az eucharisztia emlékezést jelent, de olyan emlékezést, ami megjeleníti azt, amire emlékezünk. Nem a múltból hozunk a jelenbe egy eseményt, hanem hitünkkel rányitunk arra az isteni jelenvalóságra, amelyből árad felénk az éltető, gyógyító, megvilágosító szeretet. Az eucharisztikus ünnepléssel az élet teljességébe lépünk be. Ehhez képest sokaknak milyen nyűg és fanyalgás a szentmise. Miért nem vonzza őket az élet? Mert nagyon messze kerülte tőle, vagy találtak helyette mást, a hiú dicsőségvágy ábrándját. Jézus szeretetáldozata, új helyzetbe hozta az embert: az Istennel való teljes kiengesztelődés állapotában élhetünk.

A zsoltár válasza: Istenem, Istenem,  *  miért hagytál el engem?

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Virágvasárnap van. Ezen a napon ünnepli Egyházunk Urunk jeruzsálemi bevonulását, mégpedig barkaszenteléssel és barkás körmenettel. A bevonulás jézusi szándékát is előrevetítjük a passióval. Idén Urunk születésének hírüladását, Gyümölcsoltó Boldogasszonyt április 9-én, hétfőn ünnepeljük.

A nagyheti szertartások és szentmisék rendje Mogyorósbányán: Nagypénteken és Nagyszombaton: 17 óra; Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn: 11 óra. (Húsvét utáni kedden elmarad a szentmise.)

A nagyheti szertartások és szentmisék rendje Sárisápon: Nagycsütörtökön: 18 óra; Nagypénteken: 15 órakor keresztút, 19 órakor nagypénteki szertartás; Nagyszombat: 19 órakor Húsvéti vigília és feltámadási körmenet; Húsvétvasárnap és Húsvéthétfőn 11 órakor szentmise.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 25. – április 2.) V: + Dsupin Ferenc és szerettei; H: + Hubácsek Károly; Sz: (…); P: (–); Sz: (–); V: pro populo; H: (…)

A nagyhét szertartásrendje és teológiája

Nagycsütörtök: Az utolsó vacsora emlékmiséje. A Dicsőség alatt elhallgatnak a harangok és a nagyszombati „Dicsőség” alatt térnek vissza. Az áldozás után őrző helyére visszük az Oltáriszentséget. Ez a hely nem lehet a Szentsír. A szentmise végén oltárfosztás van. (Alatta énekelhető a 22. zsoltár, más népének nem.) A szentmise csendben fejeződik be, majd virrasztás kezdődik. Ezalatt teljes búcsú nyerhető, feltétele a Tantum ergo elimádkozása.

Nagypéntek: Délután 3 órakor, Jézus halálának bibliai időpontjában keresztút lesz. Az esti szertartás menete: Csendes bevonulás, igeliturgia (passió), kereszthódolat, áldozási szertartás. Nagypénteken teljes búcsút nyerhet, aki elvégzi a keresztutat és áhítattal rész vesz a kereszthódolaton. (A betegek úgy nyerhetnek búcsút, hogy a televízión keresztül lélekben részt vesznek a pápa római keresztútján.)

Nagyszombat – Húsvét vigíliája: 1. Fényünnepség: tűzszentelés, a húsvéti gyertyával bevonulás a templomba, Húsvéti Örömének; 2. Igeliturgia: három ószövetségi olvasmány a válaszos zsoltárukkal és könyörgésükkel, Dicsőség (megszólal az orgona és a harangok), szentlecke, ünnepi alleluja, Evangélium; 3. A keresztség liturgiája, keresztelési ígéretek megújítása; 4. Az Eucharisztia liturgiája; 4. Feltámadási körmenet.

(Nagyszombaton a keresztségi fogadalmak megújításával teljes búcsú nyerhető.)

Húsvétvasárnap: A szentmisét a legnagyobb ünnepélyességgel kell megtartani. A bűnbánati liturgiában azzal a szenteltvízzel történik meghintés, amelyet a vigílián szenteltünk meg.

Tehát a nagyhét során búcsú nyerhető három esemény kapcsán: nagycsütörtöki virrasztás, nagypénteki keresztút és kereszthódolat, valamint nagyszombaton a keresztségi ígéretek megújításával.

Az Apostolok Cselekedeti szerint a kezdeti keresztény közösségekben a hívek „állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban”. Antiochiai Szent Ignác (+110-115 körül) a trallésziekhez írt levelében azt közli, hogy az Egyház alapvetően testvériség akar lenni, olyan, amely messze túllépi a rokonsági kötelékeket. Ez különleges alapállás volt abban a korban, amikor a pogány vallások éppenséggel nem a testvériségről és nem a szeretetről szóltak. „A Krisztus előtti világ szeretet nélküli világ volt”, közli G. Uhlhorn, neves német történész. Ebben igaza van. S hozzá kell tenni, a Krisztustól eltávolodó világ ismét szeretet nélküli világ lesz. Tertulliánusz észrevette, hogy a pogányok gyakran milyen elismerően szólnak a keresztényekről: Nézzétek, mennyire szeretik egymást! Majd ironikusan hozzá tette: A pogányok pedig gyűlölték egymást. Az apostoli egyház és az ősegyház azt a szeretet kívánta közösségben megélni, amelyet Jézus hozott el közénk. „Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne”, írja Szent János apostol. A szeretet közös megélését az első hívek a húsvét eseményeinek liturgikus ünneplésében valósították meg. Már kezdetben megjelenítő emlékezésnek mondták. Ha Őrá emlékezünk, velünk van az Úr, és részesedünk az Ő szeretetének teremtő erejéből.