SÁRISÁPI RÓMAI KATOLIKUS SZENT IMRE TEMPLOM

A falu a római korban és a honfoglalás idején is lakott település volt, ezt régészeti leletek bizonyítják. A falu első írott említése Sapy néven 1181-ből származik. Plébániaként 1332-ben már létezett az egyházi dokumentumok szerint.

A törökök 1541 után elpusztították. Az 1701-es visitatió canonica feljegyzésében Bajna filiájaként szerepel, középkori Szent Imre temploma romként pusztul. A templomot hamarosan rendbe hozzák, és a mai Szent Imre templom felépítéséig, 1766-ig használják. Sárisáp 1797-től helyi lelkészség, 1811-től ismét önálló plébánia, jobbára betelepített szlovák lakossággal. A plébánialakot 1750-ből származó kocsmaépületből alakították ki.

A mai plébánialak 1982-ben épült a hívek összefogásával. A 18. századi kálváriát 2002-ben újították fel. A település jelenlegi lélekszáma két és fél ezer, többségében katolikus.

Búcsú: november 5.

Anyakönyvek: 1787-től.

Mogyorósbányai Szűz Mária Neve Plébánia

2535 Felszabadulás u. 64.

A Gerecse északi nyúlványa alatt fekvő 870 lelkes falu ősidőktől lakott település. Első írásos emléke egy 1269-ből származó adományozólevél. IV. Béla király felesége, Mária királynő Árvai Benedek ispánnak adományozza Munorodot. Az adományozólevél leírja a birtokhatárt is, amely Mogyorósbánya mai területét elég pontosan jelzi. A település neve a XVI. századtól Mogyorós. A török időkben elpusztul. A XVIII. században ide is szlovák telepesek érkeznek. Templomát a XII. században építették román stílusban. Az 1701-es visitatio canonica tető nélküli elhagyatott romnak írja le a templomot. Az 1732-es vistatio canonica a budai klarisszák itt lévő birtokáról tesz említést. Valószínűleg ők szorgalmazták a templom újjáépítést. A templom búcsúja november 12-én van, amikor a boldogságos Szűz Mária bemutatása a templomban ünnepre emlékezünk.

Saját anyakönyvezés 1970-től van. Az ezt megelőző időszak anyakönyveit Bajóton kell keresni, melynek Mogyorósbánya a filiája volt.

1825-ben kőszenet tártak fel a település határában. Ezt fejlődést hozott az itt élőknek. Mai nevét 1902-ben kapta. Kedvenc túraállomás. Itt halad át az országos kéktúra. Az 1966-ban épített plébániaépülettben gyakran megszállnak természetkedvelők, lelki elmélyedést keresők.

Annavölgyi Szent Borbála Lelkészség

2529 Hősök tere 1.

1997-ig Sárisáp része volt, akkor vált önálló településsé. Területén a középkorban egy Ugan (Ogan, Vgan) nevű falu állt. Első írásos említése 1181-ből való. Ekkor az Esztergom-szentkirályi keresztesek birtokaként említik. Az Annavölgy elnevezés 1887-től ismert. 1781-ben Rückschuss Antal engedélyt kapott szénkutatásra, melynek eredményeképpen a XIX. század közepétől felvirágzott a dorogi medencében a szénbányászat. A bányászat által látványos fejlődésnek indult faluban sportegyesület, fúvószenekar, színjátszókör alakult. Az 1970-es években a vízbetörések miatt ellehetetlenült a bányászat. A település mára üdülőfaluvá vált. A bányavágatban sóterápiás barlang kialakítása folyik.

1926. augusztus 20-án szentelték fel a település kápolnáját. 1974-ben a lakott résztől nagyon kívül eső helyen új kápolna létesült az egykori vájáriskola épületében. Búcsúja december 4-én, Szent Borbála napján van. Saját anyakönyvezése 1974-től kezdődik. Az ezt megelőző időszak a sárisápi anyakönyvekben keresendő.