OLVASMÁNY: Iz 43,16-21: Amikor Isten valami újat készít elő, azt mi rendre késlekedve látjuk meg. Emiatt olykor a megújulásra való esélyeink is jelentősen lecsökkennek. Ennek a késlekedésünknek alapvetően két oka lehet. Az egyik a mindenbe beletörődő közöny, netán reménytelenség. A másik pedig egy alaptalan optimizmus azzal kapcsolatban, hogy mi önerőből mindig mindent jól csinálunk, tehát nincs szükségünk megújulásra. Isten teremtő társának tekinti az embert, s nem jó, ha önállósodunk. Ez utóbbi azonban úgy látszik, hogy folyamatosan megkísért bennünket. Isten pedig folyamatosan nyújtja a kezét, hogy a kudarcok után belekapaszkodjunk és ne süllyedjünk tovább.

SZENTLECKE: Fil 3,8-14: A Jézushoz való ragaszkodásunk alapja az, hogy csak ő tud bennünket igazzá tenni. Az ember nem tud elvonatkoztatni saját magától. De ez esetben nem is kell. Jézus a személyes életem és egyéni sorsom boldogságának a garanciája. Jézus megtestesülésével megkaptuk azt a többletet, hogy Isten már nem kívülről alakít bennünket, hanem belülről. Az Eucharisztiában belső életünk formálója lett. Önmagába épít bennünket. Jézus szeretetét megkapó módon fejezi ki Szent Pál. Nem mondom, hogy már megragadtam őt, de azt igen, hogy Ő már magához ragadott engem.

EVANGÉLIUM: Jn 8,1-11: Sokkal hamarabb észrevesszük mások bűneit, mint a sajátjainkat. S azokat büntetni is akarjuk. Ez azt mutatja, hogy zavar bennünket a bűn. Értelme azonban csak annak van, ha a bűnök zavaró voltát önmagunkban korlátozzuk. Ehhez azonban fel kell ismerni őket, hogy a gyógyító Jézus elé járuljunk velük. Az ördög azt akarja, hogy nehezen ismerjük fel magunkban a bűnt, hogy az zavartalanul minél tovább romboljon bennünket, mígnem elérkezünk oda, hogy már teljesen a bűn uralkodik felettünk. Az ördög nagyon csinossá vált korunkban, és nagyon tetszetőssé maszkírozta a bűnt. Nehéz felismerni, hogy ettől a bűn rombolása semmivel sem lesz ártatlanabb. Sőt. Jézus voltaképpen nem arra biztatja az embereket, hogy oldalogjanak el, hanem arra, hogy társuljanak hozzá, és a bűnös ember gyógyításával küzdjenek a bűn romboló hatása ellen.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Hatalmas dolgokat művelt az Úr vélünk,  *   azért szívből ujjongunk.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 5. vasárnapja van. (I. zsoltárhét) A fekete vasárnap megnevezés arra a magyar szokásra utal, hogy ezen a vasárnapon fekete lepellel borították le az oltárképeket és a kereszteket, s csak nagypénteken, illetve a húsvéti vigíliára távolították el azokat. A zsinat fekete lepel helyett lilát írt elő, ahol ezt a szokást őrzik. Az eltakarás eredete bizonytalan, illetve több magyarázat egybefonódott ezzel kapcsolatosan. A keleti egyházakban már a középkor előtt szokás volt a kereszt eltakarása, mivel azon nem a szenvedő Krisztus volt, hanem a diadalmas Feltámadott, vagy a Pantokrátor (tanító) Krisztus. Másutt drágakövet tettek a keresztre. Csak a középkorban alakult ki Nyugaton a szenvedő Krisztus ábrázolása a kereszten. Ebben a témában a művészettörténet felbecsülhetetlen értékű alkotásai jöttek létre. A korpusz eltakarását több módon magyarázták. Bevezetése idején a napi evangéliumi történetben (Jn 8,59) eltűnt az emberek szeme elől Krisztus. Más értelmezés szerint a liturgia drámai hatását lehet növelni azzal, hogy nagypénteken leleplezzük a keresztet, mondván, hogy ténylegesen ekkor történt az esemény. Másutt a szentély elé a mennyezetről leeresztettek egy leplet, amelyen Jézus életének az eseményeit szemlélhették a hívek, jelezvén, így jutottunk el a húsvétig. Ahol nem takarják el a keresztet, ott azt mondják, hogy sohase tüntessük el a szemünk elől megváltásunk jelét, végig azt szemlélve közeledjünk a húsvéti titokhoz. Szépek a jelképes cselekedetek, de ne rejtsék el a lényeget.

Ma a katolikus templomokban a Szentföld javára van országos gyűjtés.

Hétfőn elkezdődik templomunk harangjainak javítása. A munka 1.1 millió forintba kerül. Ígéretet kaptunk arra, hogy Húsvétkor már ünnepi harangszót hallunk. Kilencen adományoztak erre a célra összesen 85 ezer forintot. Hálás köszönet érte.

Nagyböjt 5. vasárnapján délután 3 órakor kezdődik Péliföldszentkereszten az egyházközségek közös keresztútja. Segítsünk egymásnak az utazásban.

Jövő vasárnap, Virágvasárnap délután 3 órakor a sárisápi kálvárián keresztutat járunk.

A nagyheti szertartások rendje:

Nagycsütörtök: Sárisápon 18 óra

Nagypéntek: Mogyorósbányán 17 óra, Sárisápon 18.30

Nagyszombat: Mogyorósbányán 17 óra, Sárisápon 19.30

Húsvétvasárnap: Mogyorósbányán 9 óra, Sárisápon 11 óra, Annavölgyben 17 óra

Húsvét hétfő: Mogyorósbányán 9 óra, Sárisápon 11 óra  

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 7-14.) V: + Varga Ferenc és szerettei; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (…); P: (….); V: + Dombóvári Ferenc és + Sinkó Károly

MOGYORÓSBÁNYA: március 7: élő és + családtagokért

Krisztus keze most már a mi kezünk, hogy ma is jót tegyen. Krisztus lába most már a mi lábunk, hogy meglátogasson valakit. Krisztus nyelve most már a mi nyelvünk, hogy ma is szóljon az emberekhez. Krisztus segítő szeretete most már a mi segítő szeretetünkben él, hogy kevesebb legyen a szenvedés és növekedjen a jóság a Földön. (XII. századi ima)