OLVASMÁNY: 2Krón 36,14-23: Akik az Isten iránti hűségben akarnak élni, nem tudnak kivonulni a társadalomból. Az istentelenek szellemi és lelki kártételeit ők is megszenvedik. Ezt az áldozatot vállalnunk kell, különben megváltás nélkül maradna a világnak az a része, amely a legjobban rászorul a megváltásra. Nekünk is el kell viselnünk azokat a sebeket, amelyeket a világ ejt önmagán. S ezek a sebek a mi közreműködésünkkel fognak gyógyulni. A választott nép egésze elszenvedte a babiloni fogságot, hogy aztán a szent maradék által egy életerősebb új nép szülessen meg.

SZENTLECKE: Ef 2,4-10: Nem feledhetjük el, hogy mi is holtak voltunk és az Atya Jézus kegyelme által keltett bennünket életre. Ez tehát nem a mi érdemünk, hanem Istenünk adománya. Nem dicsekedhetünk és főleg nem ítélkezhetünk és nem zárhatjuk el jóakaratunkat embertársaink elől.

EVANGÉLIUM: Jn 3,14-21: Ítélet van most a világon, mert nem hisz Isten egyszülött Fiában. Az ítélet elején sűrűsödnek a jelek. Esélyt kapunk arra, hogy olvasni tudjunk ezekből a jelekből és jobb belátásra térjünk. Ez elég ritkán szokott megtörténni a történelemben. Inkább kihívjuk magunk ellen a végzetet, amikor aztán már nem gúnyoljuk és nem kioktatjuk az Istent, hanem segítségéért könyörgünk.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ragadjon ínyemhez a nyelvem,  *  ha nem emlékezem meg rólad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 4. vasárnapját ünnepeljük. (IV. zsoltárhét.) Az Egyház ősi liturgiájában ez volt a Laetare (örvendezés) vasárnapja. Együtt örvendeztek a hívek a kiválasztott katekumenekkel, hogy közeledik keresztségük ideje, amelyet a nagyszombati vigíliában nyernek el. Jövő vasárnap lesz a Szentföldi gyűjtés a templomainkban.

Péliföldszentkereszten Jövő vasárnap 15 órakor kezdődik a képviselőtestületek közös keresztútja. Sárisáp a 10. állomást kapja.

A Püspökkari Konferencia Titkársága azt kéri, hogy az szja kétszer 1 %-áról rendelkezzünk, és erre másokat is biztassunk Tavaly a digitális átállás miatt 56 ezer fővel és 200 millióval csökkent a Katolikus Egyház javára történt felajánlás. Akinek a NAV készíti el az adóbevallást, figyeljen arra, hogy a kétszer 1 %-ról való rendelkezés továbbra is az ő feladata. Az is rendelkezzen, akinek a kedvezmények miatt 0 Ft a személyi jövedelemadója.

Nagyböjti gyóntatás: Nagypénteken és nagyszombaton már nem lesz gyóntatás. Sárisápon Nagycsütörtökön a szertatást követő virrasztás idején lehet még utoljára gyónni, 19 órától 20 óráig. Ezt megelőzően a vasárnapi és a pénteki szentmisék után gyóntatok, ameddig szükséges. Március 23-án, pénteken a szentmisében kérhetik idős testvéreink a betegek kenetét. A keresztút alatt, akinek szükséges, a szentgyónást elvégezheti. Mogyorósbányán a vasárnapi szentmisék előtt és a keddi szentmisék után gyóntatok. Nagypénteken és nagyszombaton már nem lesz gyóntatás!

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (március 11-18): V: + Polgárdi Márton és felesége, Schuszter Anna és + Mátyási Éva; H: beteg testvérünk gyógyulásáért; Sz: + Cseresznyés József és szerettei; P: (…); V: + Varga Ferenc és szerettei

Kiknek kötelező a szentmise? A válasz egyértelmű. Azoknak, akik hisznek Jézusban és hisznek Jézusnak. Akik hiszik, hogy Jézus valóban van és feltámadottan velünk van. Negyedikesekhez térképet vittem be a hittanórára. Az egyik kislány tágra nyílt szemmel nézte, hogyan magyarázok a térkép segítségével. Végül megkérdezte: „Ez tényleg van, amiről maga beszél? El lehet oda utazni?” Négy éven keresztül úgy tudta, hogy mesét hallgat. Végülis érthető. Apja, nagyapja bizonyára úgy van a karácsonnyal, hogy vagy megszületett Jézus, vagy nem. Ki tudja? Legfeljebb Adyval ismételgetik: „Ha ez a szép rege igaz hitté válna, óh, de nagy boldogság szállna a világra. Anyuka sem hisz úgy igazából a feltámadásban, abban meg végképp nem, hogy Jézus velünk van. Nagymama sem emlegeti, hogy olyan nagyon vágyakozna a mennyországba, legfeljebb azt mondja, hogy szívesen meghalna már, mert unja az életet. Hogyan lehetne kötelező az, amiben nem hiszünk, sőt, még az érdeklődésünket sem kelti fel!? Egy alkalommal megkérdeztem a gyerekektől, ki az, aki nagyon-nagyon szereti anyukáját. Lelkesen nyújtózkodtak a magasba a gyerekek. Ki az, aki nagyon-nagyon szereti nagymamát és nagypapát? Hasonló volt a lelkesedés. S ki az, aki mindent megtenne értük? A gyerekek mozdulatlanná váltak. Talán cselt gyanítottak? Nem. Csupán még nem találkoztak azzal a felvetéssel, hogy akit nagyon szeretünk, azért bármit készek vagyunk megtenni. S mi ez a bármi? Hiszen ma a gyermeknek semmire és senkire sem kell figyelemmel lennie, ezt az ENSZ-nek A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény-e is biztosítja (Az Egyesült Államok nem írta alá.) Helyezzük a dolgot más összefüggésbe. Apa és anya köteles az életét is feláldozni gyermeke testi-lelki egészségének a védelmében. A gyermek pedig ezt semmivel se viszonozza? Viszonozhatja azzal, hogy kötelezővé teszi a maga számára a szentmisét, hogy apjáért és anyjáért az imádság áldozatát meghozza. Hogy kötelezőnek érzi-e a maga számra valaki a szentmisét, az attól függ, hogy mennyire tud nemes célokért küzdeni, mennyire van jelen lelkében a másokért való szeretet képessége.

A hajdanvolt katolikusoknál a templom nélküli spiritualitás kísérlete rátalálhat az elköteleződés nélküli formákra. Ilyen a zen szerzetessel kapcsolatos meddő várakozás. A gyermeknevelés 10-12 éves korig tart. Eddig kell megtanítani a közösségi udvariassági formákat, a mások iránti tiszteletet, tanújelét adni annak, hogy a szülő imádkozik gyermekéért, a gyermek pedig emiatt örömmel imádkozik őérte. Zen szerzetes az, akinek nagyszülei és dédszülei is zenek voltak, vagyis történelmileg, kulturálisan és genetikailag magában hordozza a buddhizmust. A zen négy törvénye közül az első három arról szól, hogy az elmélet önmagában semmit sem ér. A belső azonosulás szükséges. Az, hogy „hú, de nagyon igazam van, hej, de jól megfogalmaztam ezt!”, nem hat tartósan a lélekre. A negyedik törvény ezért a Buddhává válást írja elő. Ahogy a kereszténység a Jézussá válást. Mi Jézust Istennek valljuk. A zen alapítója, Danuma önmagát Buddha 28. reinkarnációjának tartotta. Egyébként a szülők engedélye és kifejezett kérése nélkül az iskola idegen vallási hatás alá nem helyeztheti a gyermekeket. Tehát csak azok a katolikus gyermekek vehetnek részt az iskolai zen-programon, akiknek a szüleik ehhez kifejezetten hozzájárultak.

Van, akit nem a szülei beszélnek le, hanem azt tarja őt távol a szentmisétől, hogy a templomban nagyon hideg van, s emellett rideg, barátságtalan a légkör. Úgy érzi, olyan helyre érkezett, ahol őt nem nagyon szeretik. Említettem valahol, hogy nem gyermekbarát a templom. Mi is ebbe jártunk gyermekkorunkban, volt a válasz, s ezzel az illető a maga részéről le is tudta a feladatát. Vidéki szülők látogatták házas lányukat és unokáikat. Vasárnap templomba mentek, beültek a padba. Hamarosan megállt valaki felettük: „Innen álljanak fel, ez az én helyem!” Városban gyakori, hogy bármilyen apró konfliktus esetén az öntudatos család átvonul egy másik templomba. Ezzel azt érik el, hogy gyermekeik nem csupán a mindig nekik tetsző papot fogják keresni, hanem az egyház tanításából is kedvükre fognak szemezgetni. Nesze, neked, elköteleződés. A feladat adott: Neveljük katolikussá gyermekeinket!