OLVASMÁNY (ApCsel 9,26-31): A vértanúk szolgálatához semmi más nem ér fel. Az Egyház egész Júdeában, Galileában és Szamáriában békét élvezett. S mindez néhány hónappal István diakónus kivégzése és Szent Pál megtérése után. A vértanúk morálisan megsemmisítik üldözőiket. S ez vagy megveszekedettebb üldözést, vagy csendes, időleges visszahúzódást vált ki az üldözőkből. Szent Pál esete sem egyedi. Az üldözőből hősies hitvalló lett, majd aztán maga is Krisztus vértanúja. A gonoszság megrészegít, azt az érzést kelti, hogy bármit megtehet, aki eladta magát a sátánnak. A szeretet azonban gyengéddé tesz és megnemesíti a lelket. 

SZENTLECKE (1Jn 3,18.24): János apostol felhívja a figyelmet a jócselekedetek fontosságára és arra, hogy ebbe minél több embert vonjunk be. Lehet, hogy valaki nehézkes az imádság terén és nehezen boldogul hitünk igazságaival, de ha kiemelkedő a jócselekedetekben, akkor az élete tévedhetetlenül Isten felé tart. A szívünk gyakran vádol, mert érzelmeink nem mindig tiszták, hitünket kétely zavarhatja meg. Azonban, ha huncutság nélkül a közjóért és embertársainkért folyamatosan tevékenykedünk, akkor Isten meggyógyítja szívünket. 

EVANGÉLIUM (Jn 15,1-8): Nem létezhet termés nélküli keresztény élet. Ha nem hozunk gyümölcsöt, akkor száradófélben vagyunk, leváltunk az éltető szőlőtőről. A népi vallásosság sok mindenen átsegített, nagy szolgálatot tett évszázadokon át. Ha azonban már nem misszionál, akkor voltaképpen nem is nevezhető kereszténységnek. Nagy megújulásra, tudatosabb keresztény életre, megtérésre van szüksége. A kereszténység lényege a misszió. Missziós tevékenység nélkül nincs kereszténység. P. Boulad írja, hogy a keresztény és a nem keresztény közötti döntő különbség az, hogy a keresztény jobban szeret. Az éltető szőlőtőn maradva áramlik bele a szívünkbe és az agyunkba az az IGEN, amellyel a teremtő Isten hívott életbe bennünket. Egyházi iskolában, megtapasztalva a hittanórák okozta frusztrációt, elhatározták, hogy helyette örömórákat tartanak. Ám, ha az öröm nem jött a hitoktatóból, akkor nem fognak találni őt helyettesítő módszert. A hitoktatás lényege, hogy az Egyházat jelöljük meg az öröm forrásává, és ezt mély elköteleződéssel közvetítsük tanítványink felé. Nem helyettesíthetik a csodatankönyvek, sem a csodamódszerek, sem pszichológiából magasan képzett jópofa tanárok a valódi örömforrást. A valódi öröm helyévé az Egyház tud válni, az öröm forrásává pedig az a Jézus Krisztus, akit az Egyház hitelesen közvetít. Ebben van a hitoktatók felelőssége és az Egyház missziós feladata.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Dicsérlek téged, Istenem,  * szent néped körében. 

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI 

Húsvét 5. vasárnapját ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Csütörtökön Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe lesz. Ma Egyházunkban könyörgőnap van a jó termésért. Ma tartják sok helyütt az úgynevezett búzaszentelést.Májusban az esti szentmisék előtt negyedórával kezdődik a litánia. 

Mogyorósbányán április 29-én Szabó Ferenc és Nagy Anna házasságkötésük 50. évfordulóját ünneplik. A mai szentmisét értük ajánljuk fel, jubileumi áldásban részesülnek. Isten áldása kísérje további életüket. 

Mogyorósbányán hét gyermek, Sárisápon négy gyermek lesz május 27-én elsőáldozó.Imádkozzunk értük, hogy az Eucharisztia helyet kapjon a lelkükben és elköteleződjenek. A bérmálás június 9-én, szombaton 16 órakor lesz. Azok tudnak megbérmálkozni idén, akik leadják a bérmálásra jelentkező lapjukat, és kellőképpen felkészülnek a hittanokon. A főpásztor erősen hangsúlyozza, hogy csak a felkészült és az Egyház iránt elkötelezett fiatalok számára kérjük a bérmálást.  

Mogyorósbányán június 6-tól a vasárnapi szentmise ismét délelőtt 9 órakor kezdődik. A keddi szentmise június 15-től este½ 7 órakor kezdődik. 

Annavölgyben június 19-től a szombat esti szentmise 19 órakor kezdődik.

A héten a hittanos gyermekek levelet kapnak az elsőáldozási és a bérmálási szülői értekezletekről, valamint a nyári táborokról a jelentkezési lapokkal együtt.

Az óvodában május 9-én, szerdán ½ 4-kor tartjuk az utolsó idei hittanos foglalkozást. Várjuk a szülőket és a nagyszülőket záró ünnepségre és agapéra.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 29 – május 6.): V: A Stefán család élő és + tagjai; H: (….); Sz: + id. Lapos János és szerettei; P: + Kreisz István; V: + Lukács József atya 

Pünkösd az Egyház születésnapja. Alapítása az Utolsó vacsorán történt, sőt Jézus azt követően, hogy megkeresztelkedett és nyilvánosan a világba lépett, már az Egyház felé terelte az tanítványok szívét. Katolikus létünk csak az Egyházban, az Egyház szeretetteljes szolgálata által tud kibontakozni. Enélkül az énegyházam működik bennünk, csupa sértettséggel, merev öntudattal, ítélkezéssel, elégedetlenkedéssel. A szívünkben lévő Egyház pont olyan odaadó gondozást igényel, mint a családunk, és pont amiatt veszítjük el, mint a családunkat. Az Egyházban a Szentelelket találjuk meg, aki által a legigazabb módon folytatódik teremtésünk. 

Az elmélkedő imádság egyik gyümölcse az önismeret. Úgy kell imádkoznunk, hogy önmagunk legbenső valóságát is feltájuk az Úr előtt. Magunkkal jobban össze vagyunk zárva, mint a házastársunkkal. Belső konfliktusainkat úgy kell megoldanunk, hogy azt más már észre se vegye. A belső konfliktusaink orvoslása sokszor azt jelenti, hogy a vágyott és a tényleges önmagamat kell harmóniába hozni.  

Ismerjük a mondást: „Ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemtelen.” A múltunk a legteljesebb mértékig hozzánk tartozik. Úgy kell feldolgoznunk, hálával és bűnbánattal együtt, hogy pozitív életerővé váljon számunkra.  

Ferenc pápa az idei évtől bevezeti az Egyházba „Mária az Egyház anyja ünnepet”. Mostantól pünkösdhétfőn ezt ünnepeljük. A II. Vatikáni zsinaton nagy vitát váltott ki az a megnevezést. Úgy tűnt, hogy a liberális (német, francia, holland) teológusok az ökumenét féltve elérik, hogy Máriát ne illessük ezzel a címmel. VI. Pál pápa azonban pápai tekintélyével közbe szólt, és utasította a zsinatot, hogy Máriának adják meg ezt a titulust. Nagy egyháztörténelmi eseménynek lehetünk részesei, amikor elsőként ünnepelhetjük Pünkösdhétfőt e nagyszerű tartalommal.  

A Bajor Parlament törvényt fogadott el, miszerint mostantól a bajor közintézmények előterében el kell helyezni a keresztet. Ez nem sérti az Egyház és az állam szétválasztásának elvét, mivel a kereszt nem csupán vallási szimbólum, de kétezer éves kulturális örökségünk is. Kezdünk józanodni?