OLVASMÁNY: ApCsel 5,12-16: Mi volt a korabeli Egyház sikerének a kulcsa, és miért kap olyan nagy elutasítást ma ugyanaz az Egyház? Bizonyára azért, mert sem a keresztények, sem a kereszténységgel szembe helyezkedő csoportok már nem az Egyházról magáról beszélnek és példálóznak, hanem az emberek Egyházhoz való viszonyról. Pedig nem a keresztény hat a maga emberi értékeivel mások lelkére, hanem az Egyház, amennyiben meg tudjuk jeleníteni önmagunk és mások számára a Krisztus szándéka szerinti természetét A teremtés Krisztusra irányul. Isten Jézusért teremtett. Azért, hogy Jézus megtestesülése univerzálissá váljon, és az Istent szeretőket magába fogadja. Hiszen csak egy élet van, s ennek teljességét Jézustól kapjuk. Az Egyház sohasem lehet bűnös, hiszen Krisztus titokzatos Teste. Az anyaság sem bűnös még attól, mert néhány nő bűnösen éli meg. A bűn bennünk van és az Egyházzal való kapcsolatunkban ismerhető fel. Nem az Egyház a bűnös, hanem az Egyházzal való kapcsolatunk tud bűnös lenni. Ferenc pápa húsvétkor mondta, hogy a keresztény identitásunkat nem mi magunk alakítjuk, hanem az Egyházzal való közösségünk. Krisztus Egyházában nincsenek „self made man”-ek, (önmagukat megcsinált emberek) mert keresztény identitásunk Krisztus Testének javaiból épül ki. Az Egyház konok ellenségeinek helyzetét is meg lehet értenünk. Amíg valaki nem tért meg, addig nagyon fontos neki, hogy problémás élethelyzetét és életvitelét harcosan legitimálja. Nem tehet mást, mint hogy félreértse és félremagyarázza az Egyházat, ezzel is késleltetve a saját életében szükséges felismeréseket. Olyanok, akiknek már az általános iskolával is komoly gondjuk volt, egyetemi katedrát követelve magyarázzák félre a Szentírást, a szövegértés legelemibb szabályait is mellőzve. Az emberi bölcsesség és a történelem alapvető ismerete nélkül kárhoztatják az Egyházat. Nem az igazságkeresésről, hanem saját korlátozottságukról téve tanúbizonyságot. Érdemes észrevenni, hogy az ilyen zavaros internetes bejegyzéseket milyen nagy tömeg olvassa. Zene a fülüknek. Ők még az önigazolás kényszerében élnek. Még nem nyílt meg számukra az a világ, amelyben Isten várja őket.
SZENTLECKE: Jel 1,9-19: Szent János a jelenések könyvében azt az igazságot világítja meg, hogy Jézus van a világmindenségben zajló történések középpontjában. Ő a kezdet és a vég. Vele indul és hozzá érkezik meg minden. Az ember Jézussal egyesülve léphet be a Szentháromság világába.
EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Helytelen, ha Szent Tamást gyenge kereszténynek tarjuk és leszóljuk: igen, ő a hitetlen. Szent Tamás, ha abban a lélektani helyzetben úgy fogadta volna el Jézus feltámadását, hogy voltaképpen ő volt az egyetlen, aki még nem látta a feltámadt Urat, akkor Máriával egy szintre kellene őt emelnünk. A hitetlen Tamásnál mi sem vagyunk különbek. Ráadásul ő példát mutat nekünk mély hitvallásával. Bárcsak követnénk őt.
A ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, * mivel irgalma örökké megmarad.
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
Húsvét 2. vasárnapját ünnepeljük. A mai nap az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Szent II. János Pál pápa vezette be az Egyházba ezt az ünnepet. Ma van a búzaszentelő is, könyörgő nap a jó termésért. Pénteken lesz Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok ünnepe.
Május 9-én, csütörtökön este 7 órakor a Képviselőtestületet és a Karitászt várom a plébániára közös megbeszélésre. Egy napirendi pont lesz, a karitász munka kiszélesítése és a plébániához kapcsolása.
A templom előterében a hittanosok rajzait tekinthetjük meg. Májusban minden esti szentmise előtt negyed órával elimádkozzuk a Lorettói litániát.
MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 28. – május 5.) V: + Üveges Károly és neje. Viszkok Mária; H: (….); Sz: (….); P: +id. Lapos János és szerettei; V: Édesanyákért hálából
Hitvalló Maximosz (Maxiszosz Confessor) a VII. században az igaz hitben való helytállása miatt vált vértanúvá. Az Egyház lényegét nem értő, nehézkes felfogású, de annál magabiztosabb II. Konstans bizánci császár áldozata lett. Fennmaradt írásai között találjuk a belső keresztény élet kibontakozásának szép leírását: megvilágosodás – beavatás – egyesülés. Megvilágosodom önmagammal kapcsolatosan. A szentségek által beavatódom az Egyház közösségébe. S megtörténik az egyesülés magával Jézussal, aki maradéktalanul hordozza az én életemet is. Rajta kívül torzó maradok. Más leírás szerint a következőképpen valósul meg a szeretetben való kibontakozásunk. Felismerem az erosz kuszaságát. Mások felé fordulok testvéri szeretettel. (Ez a filia.) Engedem, hogy Jézus bevonjon abba az agapéba, egyesülésbe, amelyben lét valódi tartalma megszületik s az élet szépséges titka feltárulkozik. A harmadik felosztás a leginkább gyakorlatias. Íme. A kereszténység legprimitívebb formája, amikor a hívek és a pap egymással tusakodnak. A legtöbb kritikusnak nem az Egyházzal van gondja, hanem az Egyházhoz társított jelenségekkel. S minél inkább meg akarja változtatni – ő maga, a saját okosságával –, annál távolabb kerül az Egyház lényegének megértésétől. (Az Egyházat Szent Ferenc módján kell megreformálni.) A második fokozat a személyes megtérésnek az a kerete, amikor bizonyos elkülönüléssel (lelkiségi elitet képezve) élvezzük és óvjuk a saját lelki jólétünket. (A vallásból annyit élünk, ami jó nekünk.) A harmadik és legmagasabb szint, amikor megvalósul a teljes lelki közösség az Egyházzal, és az egyéni igazságkeresések helyett az Egyház szolgálatába helyezem magam. Felismerve, hogy a másik ember életébe az áldás nem tőlem, hanem az Egyháztól jön. (Nem a Képes Biblia otthoni olvasásával tudom katolikussá nevelni a gyermekemet, hanem ha rábízom őt az Egyházra. Sok ünnepelt pszichoterapeuta nagyon téves utat mutat, amikor azt állítja, hogy az emberben autonóm boldogságforrás van. Találd meg magadban ezt az erőforrást és legyél pozitív, mondják. Az erőforrás Jézus. Őt kell megtalálni. Ha az életemen kívülre helyezem, az erőforrást is eltávolítom magamból.
Teilhard de Chardin: A kereszténység, mint történelmi valóság mindig együtt halad a folyamatos teremtés adta fejlődéssel. Így a kereszténységet a fejlődés vallásának is mondhatjuk. A kereszténység a teremtésben egyre inkább kiáradó Istent szolgálja.