OLVASMÁNY: ApCsel 4,32-35: A primiciás Egyház erejét és lelkesedését Jézus valódi jelenléte táplálta. Ha együtt cselekednek azok, akik a kegyelem állapotában vannak, annak rendkívüli kisugárzása van, például egy házaspár esetében. Ma sokat beszélnek „kisugárzásról”. Viszont inkább a sátán delejéről, mint a lélek erejéről van szó a legtöbb esetben. A megtért ember öröme szeretetből és nem kétes, pillanatnyi megdicsőülésből táplálkozik. Ezért a megtért ember szolgálni kezd, és nem a talmi fény ragyogásában sütkérezik. Az apostoli egyház megmutatja, hogy ahol Jézus valóságos jelenlétében élnek, ott egy a testvérek szíve-lelke, gondoskodnak egymás szükségletéről, és sokakban feltámad a vágy, hogy közéjük tartozhassanak.

SZENTLECKE: 1Jn 5,1-6: A keresztségben Isten gyermekei lettünk. Aki felismeri magáról, hogy ő Isten szülöttje, az szereti Isten valamennyi szülöttét is. Ez a felebaráti szeretet alapja. A jó és bölcs apa olyat kér gyermekétől, amit meg tud tenni, és ami a javára válik. Amit nem tud megtenni a gyermek, azt az apa őhelyette elvégzi. Ezt az inspiráló, gondoskodó szeretetet felismerhetjük a mennyei Atyánál is. Nem ad olyan törvényt, ami nem válik a javunkra, és amit ne tudnánk szeretetből megtenni. Ahhoz, hogy Jézusba vetett hitünk megalapozott legyen, János három tanút sorakoztat fel. (Két tanú egybehangzó vallomása teszi hitelessé az állítást.) A három tanú: a víz, a vér és a Szentlélek. Jézus megkeresztelkedésekor teljesen beleöltözött a messiási küldetésébe, a keresztáldozatban ezt beteljesítette, a Szentlélek pedig krisztuskövetővé formál bennünket.  

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31: Húsvét után egy héttel a feltámadt Jézus ismét megjelenik az apostolainak, akikkel most már együtt van Tamás is. A történet megmutatja, hogy milyen nehezen tudja az ember belehelyezni Jézus feltámadását a tulajdon életébe és a tulajdon életéről kialakított elképzeléseibe. A zsidó vallásos nevelés nem utalt a Messiás feltámadására, s arra, hogy ez következménnyel lesz a mi életünkre is. A zsidó nevelés azt hangsúlyozta, hogy a szövetségi hűség őrzése az emberi élet értelme. Így kapcsolódunk a jövő nemzedékekhez és a boldog messiási korhoz. A pogányok pedig beletörődtek abban, hogy az istenek nem osztják meg életüket az emberrel. Az embernek az a győzelem jut, hogy erkölcsileg magasabb szinten tudta magát az isteneinél. Voltaképpen ma is ez a kétfajta ember ismerhető fel a Jézust elvetők között. Tovább élek a gyermekeimben, mondja az első. Polgári temetést kér a második, mert ott nincs szó arról, hogy Jézus megváltására rászorulunk, csak az érdemeit sorolják. Ebből is látszik, hogy mennyire vágyik az ember arra, hogy megdicsőüljön. Ez azonban csak Istenhez megérkezve lehetséges. 

ZSOLTÁR VÁLASZA: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *  mivel irgalma örökre megmarad.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja van. Ezen az ünnepen a szokott feltételek mellett teljes búcsú nyerhető. Hétfőn lesz Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Urunk megtestesülésének hírüladása. Az ünnepi szentmise 18 órakor kezdődik.

Mogyorósbányán áprilisban a vasárnapi és a keddi szentmisék is 17 órakor kezdődnek.

Az idei hittanosverseny május 5-én, szombaton Dorogon lesz. Téma: az Egyház.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 8-15): V: + Stefán Károly; H: (…); Sz: + Lakics testvérek és szeretteik; P: + Kajtár István és felesége: Szilágyi Rozália és szeretteik; V: + Dombóvári István és szerettei

Temetések a héten: kedden 15 órakor: + Vörös Anna; szerdán 13 órakor: + Vakán Ferenc; szerdán 15 órakor: + Martin Attila Béla. Imádkozzunk lelkük üdvösségéért.

Az Isteni Irgalmasság ünnepét II. János Pál pápa vezette be az Egyházba. Pápaságának egyik fő törekvése volt, hogy a II. Vatikáni zsinat által kért megújulást elősegítse. Ennek alapja a személyes, bizalomteli, családias kapcsolat az Istennel, amely abból táplálkozik, hogy Jézus húsvéti áldozatában felismerjük az Isten végtelen szeretetét az ember iránt. Nem az első elbukás a végzetes, írja Szent Ágoston, hanem a második, ha félreütjük Isten kinyújtott segítő kezét. Az Isteni Irgalmasság ünnepe azt tudatosítja, hogy ez a segítő kéz mindenki felé kinyúlik. S nekünk keresztényeknek ezt felismerhetővé kell tennünk. Mind a mai napig tapasztaljuk, mi lelkészek, hogy ahol esetleges marad a vallási élet és nem alakul ki az erős vonzalom Isten iránt, ott minden esetben egy fejletlen vagy torzult istenképpel találkozunk. Az Isteni Irgalmasság ünnepe a helyes istenkép egyik bölcsője.

Erdő Péter bíboros: A kereszténység nem egy életérzés vagy életmód, hanem küldetés és feladat.

Az Egyház nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a búcsú helyes értelmezése és annak gyakorlata jelen legyen a vallási életünkben. A búcsú az Egyház segítsége, amely teljessé teszi bennünk a krisztusi életet. A katekézis azt tanítja, hogy a búcsú a már megbocsájtott bűnök visszamaradó hatását enyhíti, illetve meggyógyítja. Ezek a visszamaradó hatások azok a sérülések a lélekben, amelyeket a bűn okozott, s az Isten irgalmas megbocsájtása után is még hordozzuk őket. A búcsú tehát azt segíti, hogy a lélek meggyógyuljon és elnyerve a teljes szeretet képességét, részese legyen az isteni életnek. A teljes búcsú azt jelenti, hogy a lélek olyan állapotban van, ha most következne be a halál, a tisztítóhely közbejötte nélkül nyerné el a mennyei dicsőséget. Természetesen, a búcsú nem egy külső technikai gyakorlat, hanem a lélek mélyén zajló hitbéli folyamat.