OLVASMÁNY: ApCsel 10,34-43: Péternek még nem volt lehetősége „keresztény értékek” mellett érvelnie. Ő Jézusról beszélt. Arról, hogy miképpen ismerte meg benne az Isten Fiát, és miképpen él szent közösségben Üdvözítőjével, Jézussal, aki immár feltámadottan megnyitotta nekünk az Istennel való közösséget. Azt a dimenziót, ahol a boldogságunk van. Péter nem ideológiát hirdet, hanem azt, amit megélt és megtapasztalt. Mint a gyermeklátnokok Fatimában és Lourdesben. Semmilyen érdeke nem fűződik ahhoz, amit mond. Mindössze azt közli, hogy az isteni jóság és szeretet kiáradt az emberre, és ennek mi befogadói és közvetítői lehetünk.

SZENTLECKE: Kol 3,1-4: Szent Pál arról tesz tanúságot, hogy Jézus feltámadásával a mi életünk is új távlatba helyeződik, mintegy előre részesedhetünk saját feltámadásunk áldásaiból. Már nem a föld formál bennünket, már nem a reménytelenség ellen küzdünk különféle hamis orvosságokkal, hanem átadjuk életünket Jézusnak az egyetlen orvosnak, aki meggyógyítja és teljessé teszi bennünk az EMBERT.  

EVANGÉLIUM: Jn 20,1-9: Az evangélisták nem „ügyeskednek”. Nem próbálnak úgynevezett hiteles tanúkat gyűjteni a feltámadás igazolására. Úgy írják le, ahogy történt. Asszonyokkal kezdődik a tanúságtétel láncolata. A korabeli jogfelfogás szerint ők nem lehettek hiteles tanúk. Nem igyekeznek az evangélisták a harsonaszó erejével, hatásvadász módon érvelni. Minden nagyon csendes, nagyon meghitt, nagyon bensőséges. Jézus valósága ezen az úton érkezik meg mindenkihez. Nem külső erővel hat, hanem csendesen megérinti a lelket. Jézust nem lehet virtuális „valóságba” helyezni. Ő másutt van, a mi személyes életünk legbensőbb valóságában. Ott születik meg, ha befogadást talál. Akik befogadják, azoknak megadja, hogy vele együtt Isten fiai legyenek.  

A zsoltár válasza: Ezt a napot az Úristen adta,  *  örvendjünk és vigadjunk rajta!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Húsvét van, Urunk feltámadásának ünnepe. Megváltásunk győzelmének az ünnepe. Isten drámai módon újból maga felé fordította az eltévedt emberiséget. Húsvéthétfőn vasárnapi miserendet tartunk Sárisápon és Mogyorósbányán. Jövő vasárnap lesz az Isteni Irgalmasság vasárnapja és könyörgőnap a jó termésért.

Hálás köszönet azoknak, aki a húsvét méltó megünneplésében segítettek a közösségben. Takarítók, díszítők, a templomkertet rendbe tevők, ministránsok, énekesek.

Elkészült templomunk harangjainak felújítása és a korszerű vezérlés kiépítése. Köszönet a támogatóknak.

Kegyelmekben gazdag, áldott Húsvétot Mindenkinek!

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (április 21-28.) V: pro populo; H: (….); Sz: + Basovszky Imréné, szül: Viszkok Katlin és + szülei, valamint szerettei; P: + Varga János és neje: Basovszky Julianna és szeretteik; V: + Üveges Károly és neje: Viszkok Mária

Hogyan érkezett meg a mi világunkba az idei Húsvét? A mi világunk alatt a jelen történelmi valóságot értjük, de még inkább a személyes belső életünket. Abban a történelmi közegben, amelyben élünk, sokan a húsvét átértelmezésén szorgoskodnak. Lázasan keresik, hogy mivel helyettesítsék az Evangéliumot, a kereszténységet és Jézust. A kereszténység előtti mitológiákba kapaszkodnak, azokat elevenítik fel. Miért? Hogy védekezni tudjanak az életüket átalakító és új alapokra helyező Jézussal szemben. Jézus kivezeti az embert önzésének labirintusából és a megváltás közös ünneplésére hívja. Az önzés labirintusa egy olyan kultúrát jelent, amely segít a valóságtól elzárkózni és hiedelmekbe kapaszkodni. Jézus valósága könnyed és felszabadító. A Jézustól elhatárolódó hiedelmek kultúrája egyre önellentmondásosabb, egyre vállalhatatlanabb, és egyre erőszakosabb ideológiai terrorral tartható csak fenn. Európai Egyesült Államok. Nyilvánvalóan blöff. Arra azonban jó, hogy a hitüket és jövőképüket veszített emberekben az Evangélium valósága helyett bódító ábrándokat tápláljon. Ne legyen semmi kétségünk afelől, hogy az Egyesült Európai Államokat a birodalmi élethez szokott egykorvolt gyarmatosítók erőltetik. Vajon, milyen szándékkal? Gyakran halljuk a másik blöfföt: Meg kell büntetni azokat az államokat, amelyek nem tisztelik az európai értékeket? De hát kik teremtették meg az európai értékeket? Nemde ezek az államok. Meg Arisztotelész, Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc, Dante, Giotto, Bach, Beethoven, Mozart, Goethe, Tolsztoj, Galilei, Darwin, Kalkuttai Szent Teréz anya, Roger testvér – nem csupán a műveikkel, hanem azzal, ahogy az emberi lélekről, az ember és az Isten kapcsolatáról gondolkodtak és ahogy Jézust megértették. Tényleg hitelesebb útmutatás adnak az európai értékekről a gender aktivisták és a nyitott társadalom blöffjével házalók? Nagyhétfőn elégett és ledőlt a párizsi Notre Dame huszártornya. 93 méter magasságból lezuhant a híres szélkakas. A benne lévő ereklyék (Szent Dénes, Szent Genovéva és Jézus töviskoronájának egy tövise) Párizsra vigyáztak. Vajon megérti-e Párizs és Európa, hogy újra kell építeni a kereszténységet?

Megérkezett az idei húsvét a mi belső világunkba is. Nem annyira az a kérdés, hogy miképpen készültünk elő, hanem az, hogy miképpen fogadjuk be és visszük tovább lelkünkben az idei húsvét üzenetét és ajándékát. Hiszen azzal, ahogy a megváltás ajándéka bennünk kibontakozik, a világban is erősebben lesz jelen. Az ajándéknak csak az önzésünk, az alázat és bűnbánat nélküli magabiztosságunk tud ellenállni. Ezzel azonban egyre inkább aláhanyatlik bennünk és körülöttünk az élet minősége. Persze, rohanni fog a világ, hogy ezt a hiányt kacatokkal és csecsebecsékkel, hamis rangokkal és hazugságokkal, meg álszent ideológiákkal ideig-óráig betölthesse.

Pilinszky János: Jézus föltámadása észrevétlenül történt. S ezt a leckét az emberiségnek nehéz megértenie: a győzedelmesnek és alázatosnak, az erősnek és a tökéletesen gyengének azt a nagyon kemény húsvéti leckéjét.