Évközi 7. vasárnap

OLVASMÁNY: Lev 19,1-2. 17-18: Hallgatni nem mindig arany. Különbséget kell tenni az elnéző irgalom és a cinkos hallgatás között. A kommunistákat gyilkos indulat szállta meg, ha valaki ellentmondott nekik. Ennek lélektanát jól ismerjük. Ez a paranoiás védekezés mindenkire jellemző, aki eltávolodik az isteni igazságtól és a maga igazságát kezdi hirdetni. Ma sincs ez másképpen korunk liberális igazságosztóinál. Nekünk mégis komolyan kell vennünk Jézus intelmét: Aki szégyell engem az emberek előtt, azt és is szégyellni fogom, amikor ismét eljövök Atyám dicsőségében. Mások szabadságának tisztelete ürügyül szolgálhat arra, hogy a rosszat elnézzük és a jót elhallgassuk. Ma minden aberrációt kötelező így megközelíteni: „Engem egyáltalán nem zavar, tisztelem mindenkinek az álláspontját.” Ez persze nem igaz, mert Jézus álláspontját biztosan nem tiszteli. A megalkuvó magatartás leginkább az ördögöt hozza helyzetbe. Gyakran idézzük Babits Jónás könyve című művéből: „Vétkesek közt cinkos, aki néma”. Azonban azt is tudni kell, hogy csakis az őszinte emberszeretet jogosíthat fel valakit arra, hogy jogos intelmeit embertársával közölje. De megfordítva is igaz. Ha valakit igazából szeretünk, és meghitt kapcsolatban vagyunk az isteni igazsággal, akkor a testvéri feddés kötelezettsége alól nem tudunk kibújni. Amikor egy szülő megalkuszik gyermeke tévútjaival, akkor azt három okból teheti. 1. Tudja, hogy ennek ő az okozója, de ezzel nem képes még szembesülni. 2. Nem ismeri fel az isteni igazságot. 3. Helytelen módon szereti a gyermekét.

SZENTLECKE: 1Kor 3,16-23: Mi okozza a gőgös, büszke, erős birodalmak megrendítő bukását? Ugyanaz, mint az ugyanilyen jelzőkkel rendelkező ember bukását. Nem építette fel magában az Isten templomát. Szent Pál ugyan azt írja, hogy Isten elpusztítja azt, aki lerontja az Isten templomát, Isten azonban nem pusztít. Maga az emberi élet omlik össze, ha Istentől eltávolodik. A nevelés fő irányelve, hogy Isten templomaként akarjuk látni és szeretni gyermekeinket. (Ehelyett sokan megelégednek azzal, ha önfeledten játszik az okostelefonnal és békén hagy bennünket.)

EVANGÉLIUM: Mt 5,38-48: Jézus nagyon pontos irányelveket ad ahhoz, hogy miképpen álljunk helyt egy összezavarodott világban. Az ellenségszeretet útját jelöli meg. Nekünk nem sértetten kivonulni, nem büntetni és ráolvasni kell, hanem hinni abban, hogy olyan igazság birtokában vagyunk, amelynek hosszú távon kevesen tudnak ellenállni. Tegyetek jót azokkal, akik még azt sem akarják, hogy egyáltalán létezzetek. Ha más lehetőségetek nincs, akkor imádkozzatok értük. Ha ellenséggé nyilvánítjátok őket, akkor szabadon engeditek azt a gonoszságot, amit ők terjesztenek. Jézus tudja, hogy mit beszél, amikor azt mondja, hogy nekünk nem lehet kevesebb az ambíciónk, mint az, hogy olyan tökéletessé váljunk (emberi relációban), mint a mennyi Atya. Ezt az önmagába zárkózó keresztény nem érheti el.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Irgalmas a mi Istenünk,  *  könyörületre hajlik szíve.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 7. vasárnapot ünnepeljük. (III. zsoltárhét) Ma országos gyűjtés van a katolikus iskolák javára. Hétfőn Szent Mátyás apostol ünnepe lesz.

Február 26-án, szerdán kezdődik a nagyböjt, Hamvazószerda lesz. Sárisápon az esti szentmisén a hamvazkodás szentelményével kezdjük a szentmisét, ezt végezzük a bűnbánati liturgia helyén. A vasárnapi szentmiséken is hamvazkodhatnak azok, akik szerdán nem tudtak jelen lenni. Lehetőleg már a nagyböjt elején gondoljunk a szentgyónásra.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 23. – március 1.) V: (….); H: Élő és + hozzátartozók; Sz: (….); P: (….); V: (….)

A nagyböjti idő hamvazószerdától nagycsütörtökig, a szentmise kezdetéig tart. Nagyszombatig, a húsvéti virrasztásig nem helyezünk virágot az oltárokra, nem éneklünk dicsőséget és alleluját. Kivételt képez a nagyböjt idejének két főünnepe: Szent József (márc. 19.) és Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.). Nagyböjt során minden pénteken az esti szentmise előtt keresztutat járunk. Az első február 28-án lesz. Mogyorósbányán a keddi szentmise előtt javasolt a keresztút.

Rómában már a III. században, tehát az üldöztetések idején szokásba jött a több hetes böjtölés a húsvét előtt. Amint az Egyház elnyerte a szabadságát, kialakult a negyvennapos böjti időszak, hamvazószerdával kezdődően. Hamvazószardán a hívek fejére hamut hint az Egyház, amely bűnbánatra és lelki megtisztulásra hív. Az Egyház lényegének mély ismeretéből fakad, hogy a hamvazkodás egyben a bűnösökkel való együttérzést is jelzi. A XII. századig visszavezethető az a szokás, hogy a hamut az előző évi virágvasárnapi barkák elégetéséből nyerjük.

Szent VI. Pál pápa: Nem tévedünk, ha azt állapítjuk meg, hogy a mai embert mélységes elégedetlenség hatja át. Bizonyos túllakottság jellemzi, amely mindig valamilyen fajta kielégületlenséggel párosul. A jólét ellenére szerte a világban mérhetetlen boldogtalanságnak lehetünk tanúi. Ezt a hamis boldogságeszmék nem orvosolják, hanem gyilkos méreggé fokozzák. A mai embernek arra a megújulásra van szüksége, amelyet a zsinat felkínált.

Szent XXIII. János pápa: Uram, Jézus! Nyilvános működésed elején a pusztába vonultál. Vezess mindenkit magábaszállásra. Ez a megtérés kezdete. Enélkül nem léphetünk az üdvösség útjára. Vezess bennünket is a Jordán vizéhez. Ott óhajtunk találkozni Veled, hogy megvalljuk vétkeinket, megtisztuljunk és felismerjünk Téged.