OLVASMÁNY: Iz 58,7-10: Izajás próféta az igaz életet, a helyes és gyümölcsöző vallást egyaránt félti a jólétbe való belekényelmesedéstől, a reménytelenségtől és a bálványimádók megtévesztő befolyásától. A babiloni fogságban az utóbbi kettővel kellett szembenézni. A próféta nagyon mély valláslélektani igazságokat tár fel. Legfőképpen azzal, hogy az igaz vallás biztos útját mutatja, amelyet az irgalmasság testi cselekedetinek gyakorlása révén és a rosszindulatú, megszóló beszéd megszüntetésével érünk el.

SZENTLECKE: 1Kor 2,1-5: Szent Pál tudja, hogy nem veheti fel a versenyt az ünnepelt rétorokkal, a filozófiai ismereteiket csillogtató sztoikusokkal. Ezért arra kéri a korintusi testvéreket, hogy ne a formára, hanem a belső tartalomra, a lényegre figyeljenek. (Nemrég mondta egy magyar író, hogy ő nem népben és nemzetben gondolkodik, hanem alanyban és állítmányban. Valós tartalom hiányában, gondolkodás és elköteleződés nélkül lenyűgöző módon lehet szofisztikusan bűvészkedni a beszéddel és az írással.) Az egyszerű és szegény Jézust egyszerű eszközökkel kell hirdetni, és az egyszerű eszközökön át fog előtűnni az Ő végtelen nagysága, hiteles igazsága. Nem a show hívja fel Jézusra a figyelmet – ahogy azt egyes szekták látványos műsorelemeiben látjuk –, hanem az Ige igazságtartalma és az igehirdető hiteles tanúságtevése. Nincs erősebb tanúságtétel Jézus mellett, mint az, ha a keresztünket erős lélekkel, másokért közbenjárva felvesszük. Jézushoz ne az evilági sikereink bebiztosítása végett csatlakozzunk, hanem azért, hogy részt vehessünk abban az apostolkodásban, amely az isteni megváltás szeretetét árasztja ki a világra. Ha ezt nem tesszük meg, gyermekeink felé sem tudjuk árasztani az isteni szeretetet.

EVANGÉLIUM: Mt 5,13-16: A világ a celebek, a szemfényvesztők, a szélhámosok bűvöletében él. S ebben a helyzetben Jézus felbecsülhetetlennek és pótolhatatlannak mondja a mi hiteles jelenlétünket. Ne görögtüzekkel szórakoztassuk az emberek, hanem őrizzük azt a tüzet – mint az ősi korban az emberek –, amely nélkül elhalna az élet. A hitnevelésünk egyik kulcsa, hogy miképpen tudjuk megismertetni és megszerettetni a gyermekeinkkel az Egyháznak azt a szolgálatát, amely a legnagyobb jót nyújtja az emberiségnek. Ha ebbe a szeretetszolgálatba belenevelődnek a gyermekek, akkor ifjúkorban sem gyengül meg a hitük.  Azonban az Egyház gyakorlati szeretete nélküli „vallásosnak” nevelt fiatalok esetében idő kérdése, hogy mikor távolodnak el a kereszténységtől. Aki csupán az Egyházzal és a pappal is megküzdő vallásos öntudatát élte a gyermekei elé, semmit sem mutatott meg Jézusból és a kereszténység szépségéből.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az igaz ember világít,  *  mint fény a sötétségben.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 5. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Pénteken Szent Cirill és Szent Metód püspök, Európa társvédőszentjeinek ünnepe lesz.

Február 12-én, szerdán este ¾ 7-től a képviselőtestület rendes évi zárszámadási és költségvetési közgyűlése kezdődik a plébánián.

Február 11-én, kedden elmarad a mogyorósbányai szentmise, mert Sárisápon lesz temetés és gyászmise.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (február 9-16.) V: (….); H: + Hozzátartozók; Sz: + Gurin Károly és szerettei; P: (….); V: + Jurásek János

XVI. Benedek pápa a Szeretet szentsége (Sacramentum caritatis) kezdetű apostoli buzdításában a szentmise méltó megünnepléséről ír és rávezet annak mélyebb megértésére. A szentmise bevezető szertartása segít bennünket abban, hogy lélekben minél jobban ráhangolódjunk a szent cselekményben való tevékeny és gyümölcsöző részvételre. A bűnbánati rész azt tudatosítja bennünk a bűnbánati ima révén, hogy csakis alázattal léphetünk az Úr elé. Sem teológiailag, sem liturgikusan nem különíthetjük el egymástól az Ige liturgiáját és az Eucharisztia liturgiáját. Mindkettőt ugyanaz a tisztelet illeti. Belső kapcsolat van az Isten Igéje és az Eucharisztia között. Az Isten Igéjét hallgatva erősödik bennünk a hit az Eucharisztiában testté lett Ige iránt.  Így az Egyház Isten Igéjének és Krisztus Testének két asztaláról adja a híveknek az élet kenyerét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az Isten Igéjét jól felkészült lektorok olvassák. Ne feledjék, hogy amikor a Szentírást olvassák, Isten szól népéhez. Krisztus nem a múltból üzen, hanem a jelenünkben beszél, mégpedig jelenlévőként. Ezt a jelenlétet igyekezzen bemutatni a szentbeszéd is, amely ne legyen sem túl elvont, sem pedig profán. Az igehirdetés módját és lelkületét Szent Pál szépen kifejti a korintusiakhoz írt első levelének második fejezetében.

Szent XXIII. János pápa: A tökéletesség hat alapelve:
1. Egyedül csak arra kell vágyakoznom, hogy igaz és szent lehessek, vagyis arra, hogy Istennek tessem.
2. Minden gondolatomat és törekvésemet az Anyaszentegyház növekedésére kell irányítanom, ebben fejeződjön ki az emberek iránti jóakaratom.
3. Mivel a Jóisten állított oda, ahol vagyok, mindig nyugodtnak kell lennem, de mindig készen arra, hogy az Egyház javán dolgozzam, s érte Jézussal akár szenvedjek is.
4. Rá kell hagyatkoznom mindig az isteni gondviselésre.
5. Semmiségem tudatában élve el kell fogadnom gyengeségemet, hogy Krisztus kegyelme általam erejét ne veszítse.
6. Napjaimat könnyen áttekinthetővé és teljesen rendezetté kell tennem.