OLVASMÁNY: Sir 35,15-22: Az Úr különösképpen oltalmába veszi azt, aki nehéz élethelyeztében nem káromkodik, hanem bizalommal az Ő segítségét kéri. Lehet, hogy maga az élethelyzet nem változik, de élhetővé válik, s talán még különös ajándékok is születnek belőle. Aki szándékosan okoz testi és lelki gyötrelmet embertársának és azt nem teszi jóvá, tettének hatásai előbb-utóbb a saját életében fognak megjelenni.
SZENTLECKE: 2Tim 4,6-18: Szent Pál élete összeomlik, gondolhatnák sokat. Börtönben van, és a kivégzés vár reá. Ő mégis nagy győzelemnek éli meg azt, ami vele történik. Befejezte az evangélium hirdetését, elvitte a Római Birodalom leginkább lakott területeire. Eddig az Úr azért szabadította meg minden életveszélyből, mert feladatot bízott rá. Most pedig a jutalom következik, az örök élet koronája. Egészen megrendítő, hogy Szent Pál, aki élete során oly sokszor vallott esendőségéről, most milyen nyugodt és ünneplő lelkiismerettel közelít az Úrhoz. Most jutott a legközelebb az Isten irgalmasságának és szeretetének valóságához. Átment engem a mennyországba, közli Timóteussal. Szent Pál nagy felelősséggel viseltetik tanítványa iránt. Ezzel példát mutat minden édesapának, hogy miképpen neveljék fiaikat. Nagy Szent Gergely írta: „Krisztus híve az örök jutalomra való tekintettel szeresse evilági nehézségeit.”
EVANGÉLIUM: Lk 18,9-14: A farizeus és a vámos magatartása merőben ellentétes és nagyon tipikus. A farizeusnak fontos az emberek elismerése. Erre játszik rá. A vámost viszont az foglalkoztatja, hogy Isten miképpen tekint őrá. A farizeus maga akarja sikerre vinni az életét, a vámos ezt Istentől reméli. A farizeus a hazugság csillogó ruháiba öltözik, a vámos az igazság hétköznapi ruhájába. A farizeus kerüli a bűnbánatot, a hamis életével való szembenézést, a vámos ezt megteszi. A farizeus saját magát jutalmazza, a vámos tudja, hogy a jutalom csak Istentől jöhet. A farizeus nem tud elbizonytalanodni, a vámos már túl van ezen az önáltatáson. A farizeus nem juthat el a szolgáló szeretet felemelő állapotába, a vámosnak viszont nagy esélye van erre. Az egész történet igen komoly tanítás a szentgyónásról, de az igaz vallásosságról is. A vallás a megtérés eszköze és nem kulturális vagy spirituális hobbitevékenység. A mai farizeus keresztény elhárítja magától e történet tanúságát, az igaz keresztény azonban mélyen elgondolkodik.
A ZSOLTÁR VÁLASZA: A szegény felkiáltott Istenhez, * és Isten meghallgatta őt.
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
Az évközi 30. vasárnapot ünnepeljük (II. zsoltárhét) Hétfőn Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok ünnepe lesz. Pénteken Mindenszentek, parancsolt főünnep. Szombaton, Halottak napján a zarándokegyház a szenvedő egyházért végez közbenjárást. Búcsút is nyerhetünk halott szeretteinknek, az Egyház által előírt formai és lelki feltételek teljesítésével.
Az ünnepi miserend:
November 1-jén, pénteken, Mindenszentek napján Mogyorósbányán 17 órakor, Sárisápon 18 órakor kezdődik a szentmise.
November 2-án, Halottak napján: Annavölgyben 17 órakor, Sárisápon 18 órakor kezdődik a szentmise.
Mogyorósbányán pénteken este ½ 5-kor, Sárisápon szombaton este ¾ 7 kor lesz a temetőben lucernárium. Vasárnap a miserend változatlan.
Sárisápon november 10-én, vasárnap a 11 órai szentmise keretében tartjuk a Szent Imre búcsút. Erre előkészületül szombaton sokan takarították a templomot és a plébániát. Hálás köszönet a munkájukért.
MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (október 27. – november 3.) V: + id. Tutervai József és neje: Varga Etelka és hozzátartozók; H: (….); Sz: + Tódor József (gyászmise); P: + Mátyási Károly és szerettei; Szombat: Valamennyi + testvérünkért; V: + Teréz
MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (október 27. – november 3.) V: pro populo; K: (….); Péntek: Valamennyi + testvérünkért; V: (….)
A búcsú a már megbánt és megbocsájtott bűnök ideiglenesen visszamaradó hatásának enyhítése (részleges búcsú) vagy megszüntetése (teljes búcsú) az Egyház közbenjárása által.
A búcsúnak egy egészen újszerű és nagyon aktuális formája jelent meg. Az Emmánuel Közösség gyalogos zarándoklatot szervez azon édesanyák számára, akik házassági kudarcukkal (válásukkal) maradandóan megsebesítették gyermekeik lelkét. Ezen a zarándoklaton nem a mindent hárító farizeusként, hanem az Istenre nagyon nyitott vámosként vesznek részt. A gőg útja sehova nem vezet, az alázat útján azonba Jézusra, vagyis életre és örömre találunk. Az édesanya felbecsülhetetlen áldás a gyermek életében, de súlyosan meg is terhelheti gyermekét. Szent Péter azt írja, hogy Jézus megszabadít bennünket atyáink nehéz (pogány) örökségétől. (1Pét 1,18) Ez a mondat természetszerűleg nem csak az atyák, de az anyák öröksége alóli felszabadításra is vonatkozik.
Szent II. János Pál pápa: Az értelem és a lélek autonómiája nem jelenti azt, hogy az emberi értelem teremti az erkölcsi törvényeket és normákat. Az isteni törvénytől elszakadt „autonóm” emberi erkölcs olyannyira alatta marad minden esetben az isteninek, hogy erőltetése már rövid távon is súlyos pusztulást okoz az emberi viszonyokban és veszélyezteti az élet fennmaradását. Az Istennek engedelmeskedő ember nem lesz valamiféle isteni önkény áldozata, hanem éppen ellenkezőleg, önnön jó természete kibontakozik és a legmélyebb összhangba kerül benső önmagával.