Az Isteni Ige vasárnapja

OLVASMÁNY: Iz 8,23-9,3: Ezt az olvasmányt halljuk a karácsonyi éjféli misén is. Az emberek, ha szabadítóra várnak, képesek bármilyen csalóka reménybe belekapaszkodni. Sokan kiegyeznek a rabsággal és a dekadenciával. Kérem, ilyen az élet! Mások, az elnyomást ellenhatalommal akarják megtörni. Megint mások nem fogadják el, hogy rabok és szabadulhatnának, ha felismernék a valódi szabadítót. Sőt gyakran saját maguk erőltetik rá szabadítóként (lásd: liberálisok) azokra, aki szabadabbak, mint ők. Jézus, mint szabadító, nem ad nekünk csalóka reményt és világossá teszi, hogy szabadulásunk nem az erő alkalmazásából fakad majd (lásd: nyolc boldogság). De azokat is inti, akik vakon vagy gyanútlanul haladnak az egyre mélyebb rabság felé, mert bíznak azokban, akik a rabságot szabadságnak, a rosszat jónak, a hamist igaznak hirdetik. Bíznak azokban a szélhámosokban, akik a szabadító szerepét magukra öltik és a valódi szabadítót gyanúba keverik. Jézus azon a vidéken lép fel legelőször, amely vidék igen sokszor megszenvedte a szabadság hiányát. Midián elnyomása alól a Kr. e. 12. században Gedeon szabadította fel őket. Izajás az asszír fenyegetettség idején bátorítja ezt a hányattatásban élő népet és jelzi, egykor majd az ő földjükre lép az isteni szabadító. Mert az igazi szabadító Jézus e nép számára, mint ahogy minden ember számára ő a valódi szabadító. Gyakran szembe tűnik az a paradoxon, hogy a megtámadott és megbilincselt ember sokkal szabadabb, mit az, aki megtámadta őt és rákényszerítette a bilincset.

SZENTLECKE: 1Kor 1,10-17: Szent Pál tanítását ismét felkarolta a zsinat után a katolikus teológia: az Egyház Krisztus Teste. Jézus nem közvetlenül akar megtestesülni bennünk, hanem közvetett módon. Az Egyházban testesül meg, aztán azokban, akik közösségre lépnek az Egyházzal. A szentáldozásban nincs közvetlen kapcsolatunk Jézussal. Akkor lesz számunkra gyümölcsöző a szentáldozás, ha az az Egyházzal való közösségünk megvallását és ünneplését jelenti. Szent Pál olyan problémával szembesül a korai korintusi egyházban, aminek a gyökere az ember ősbűnnel terhelt természetében keresendő. Korintusban elindult az a folyamat, hogy az egyház az egyes emberek műve legyen. (Gondoljunk Lutherre, Kálvinra, Dávid Ferencre stb.)

EVANGÉLIUM: Mt 4,12-23: Galilea földrajzilag és az ószövetségi teológiai felfogás szerint is peremvidék. Lakossága nagyon vegyes volt. Jeruzsálemből gyepűnek minősült. Ez a nép sohasem élt szívesen saját határai között. Könnyen keveredett és elvegyült. S nem Jeruzsálemben, hanem itt jelennek meg az első keresztények, innen választja Jézus az első apostolokat, itt teszi első csodáit. A keresztényeket gyakran a peremvidékre szorítják, mégsem zárkózhatunk be önmagunkba, mert olyan küldetésünk van, amit a világ azonnal nem érthet meg, de mi tudjuk, hogy nélkülünk nem marad fenn a józanság, az igazság és az élet.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Világosságom az Isten,  *  üdvözít engem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 3. vasárnapot ünnepeljük. Ma van az Isteni Ige vasárnapja. Ferenc pápa 2019. szeptember 29-én változtatott az eddigi liturgikus renden. Az idei évtől szeptember utolsó vasárnapja már nem a Szentírás vasárnapja, hanem a Menekültek és elvándorlók vasárnapja. Szentírás vasárnapja, mint Isteni Ige vasárnapja, pedig az évközi 3. vasárnapon kerül megtartásra. Az egyházi év végéről tehát az egyházi év elejére került.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (Urunk bemutatása) idén jövő vasárnapra esik. A szentmise gyertyaszenteléssel és körmenettel kezdődik

Ma fejeződik be az imahét a keresztények egységéért. Múlt vasárnap mintegy ötvenen vettünk részt a katolikus-református közös imán.

A képviselőtestület február 12-én, szerdán este ¾ 7-kor tartja rendes évi zárszámadási és költségvetési közgyűlését. Köszönet a testület számvizsgálóinak, Borsos Jánosnak és Jurásek Jánosnak, akik elkészítették és a közgyűlés elé terjesztik a pénztárkönyvi összesítéseket. Ugyancsak köszönet Borsos Jánosnak, Papp Sándornak és a Juhász Lajosnak, akik két hete a plébánia garázs belső mennyezetét készítették el.

Mogyorósbányán Gáspár Jánosné, Balogh Lajosné és Vassné Mlinszki Irén temetési miseruhát vettek és a temetési papi liturgikus öltözéket megjavították. Köszönet érte.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (január 26. – február 2.) V: (….); H: (….); Sz: (….); P: (….); V: (….)

MOGYORÓSBÁNYA: jan. 26: Élő és + családtagok

Benedek pápa: Kerülni kell, hogy akár a katekézisben, akár a liturgikus ünneplés során teret adjunk annak a felfogásnak, amely szerint a szentmise két részből áll, nevezetesen az Ige liturgiája és az Eucharisztia liturgiája. Ezek ugyanis oly szorosan összetartoznak, hogy egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak. Jézus Testének két asztaláról kapják a hívek az élet kenyerét: az Ige asztaláról és az eucharisztikus áldozat asztaláról. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy Istennek az Egyház által a liturgiában olvasott és hirdetett Igéje a vele egytermészetű céljához, az Eucharisztiához vezessen.

A konszekráció érvényes szavai Isten felszentelt szolgájának, a papnak az ajkához vannak kötve. Az igeliturgiában a pap csak az esetben adja át világi hívőnek az Ige felolvasásának a szolgálatát, ha az érthetően, kellő tisztelettel és a hívek által megbecsült személy révén történik, akit lehetőleg a püspöke is felavatott erre a tisztségre. (Akolitus)

Ratzinger: Az Egyház jövőjét nem azok határozzák meg, akik csak recepteket fogalmaznak meg, de azok sem, akik a mindenkor adott pillanathoz akarnak igazodni. Azoktól sem eredhet új irány, akik csak másokat kritizálnak, miközben magukat tévedhetetlen zsinórmértékként ajánlják. Mondjuk ki egyértelműen, az Egyház sorsát ezután is, mint eddig mindig, a szentek fogják meghatározni. S közülük igen sok a csendes, észrevétlen szent.