OLVASMÁNY: Kiv 17,8-13: Az ószövetségben gyakori felismerés, hogy nem az emberi kiválóság teszi a nagy dolgokat, hanem Isten ereje. Ez az erő olykor felemel, máskor alázatra int. Mózes megtapasztalja, hogy az amalekitákat nem a harcosok győzik le, nem az ő stratégiája diadalmaskodik, hanem Isten, aki oltalmazza azt, aki imádsággal hozzá fordul.

SZENTLECKE: 2Tim 3,14-4,2: Szent Pál második római fogságából ír kedves tanítványának, Efezus püspökének, Timóteusnak, és kéri, hogy látogassa meg. Mivel Pál nem biztos abban, hogy Timóteus még életben találja őt, ezért mintegy végrendeletszerű levelet ír neki. Ezzel még egy utolsó buzdítást ad, hogy a kedves tanítvány is hősiesen fussa végig a pályáját, nem megrettenve a szenvedésektől sem Krisztusért.

EVANGÉLIUM: Lk 18,1-6: Három okból szokták az emberek elhárítani az imádságot. 1. Isten úgysem hallgat meg, kipróbáltam és nem segített. 2. Isten tudja, hogy mire van szükségem, hiszen mindenható, ezért nem kell őt emlékeztetni. 3. Én magamban bízok. Csakis én tudok magamon segíteni, nem az Isten. Az imádság azonban nem Istennek kell, hanem nekünk. Minket formál és alakít jótékonyan. Jézus azonban arról is gyakran beszél, hogy jól kell imádkozni. Nem úgy, mint a pogányok, akik a sok beszédtől remélik a meghallgatást, s nem úgy, mint az írástudók és a farizeusok, akik magamutogatóan vagy lélektelenül imádkoznak. Jézus azt kéri, hogy ne fellángolásszerű legyen az imaéletünk, hanem folytonos. Ki imádkozik rosszul? Akinek a kérése nem a szilárd hitből fakad. Kit nem hallgat meg az Isten? Azt, aki valójában nem az élő Istenhez szól, hanem Isten helyett valami kérést teljesítő automatához. Az az ember képes az Istent megszólítani, aki mély szeretetkapcsolatban van vele. Csak az a kérésünk jut el Istenhez, amely igaz hitből fakad. Nagyon sok ember, miközben imádkozik, nem Istenhez szól. Őt Isten nem is tudja meghallgatni. Aki nem hisz az Egyháznak, s aki nem hisz az Egyházban, az nem keresztény módon, hanem pogány módon vagy farizeusként „imádkozik”. Az ördög nagyon odafigyel arra, hogy minél több ember függetlenítse magát az Egyháztól, és a celebek csodaimájáért lelkesedjen. Ne lásson például különleges erőt a szentmisében. Aki a televízón keresztül, uzsonnát falatozva nézi a szentmisét, nem részese az Egyház nagy kegyelmi áramlásának. Mint ahogy az sem részese ennek a kegyelmi áramlásnak, aki bármilyen módon ártalmára van az Egyháznak. (Békétlen, pletykás, saját sérelmeit hánytorgatja, bizalmatlanságot kelt a lelkipásztor ellen, rossz példával jár elől.)      

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Segítségünk az Úr nevében van,  *  aki mennynek és a földnek alkotója.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 29. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Missziós vasárnap van. Országos gyűjtést tart a katolikus Egyház. A perselyadományokat a missziók javára juttatjuk el.

Sárisápon a templombúcsút november 10-én, vasárnap, a 11 órakor kezdődő szentmise keretében tartjuk.

Október 22-én, kedden 18 órakor hittanos szülői értekezlet lesz az iskolában.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (október 20-27.) V: + Jurásek János és felesége: Lukácsi Ilona és szeretteik; H: + Lakics Gyula és felesége: + Pender Teréz és szeretteik; Sz: (….); P: (….); V: + id. Tutervai József és neje, Varga Etelka és hozzátartozók

MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (október 20-27.) V: pro populo; K: Halva fekvő testvérünkért (Szakmár Vivien); V: (….)

Ferenc pápa a misszió lényegét abban látja, hogy minden ember, akár tudja, akár nem, Jézust keresi. Isten legnagyobb ajándéka az emberiségnek: Jézus. Nekünk, akik élő kapcsolatban vagyunk Jézussal, segítenünk kell, hogy minél több ember eljusson erre az élő kapcsolatra. A kereszténység nem abból áll, hogy bebiztosítjuk életünket Jézussal, hanem sokkal inkább abból, hogy elvisszük Jézust másokhoz.

Alexis Carrel: „Ahol imádkoznak, ott rendesen több a kötelességtudat és a felelősségérzet, kevesebb a féltékenység és a gonoszság, s inkább tekintettel vannak az emberek egymás érdekeire. Bebizonyított ténynek látszik, hogy szellemi kifejlődésünkhöz és erkölcs érzékünk helyes alakulásához nagyban hozzájárul az imaélet. Még akkor is, ha ebben csak amolyan középfokra jutottunk el. A társadalmak, amelyekből eltűnik az ima szükséglete, elindulnak az erkölcsi nihil és az ezzel együttjáró erkölcsi elkorcsosodás felé. Ahol nem imádkoznak, ott egyre több lesz a megnem értés és az ellenségeskedés.”

Mariay László: Amikor valahol eltűnőben van a kereszténység, ott valójában a keresztények vannak eltűnőben. A kereszténység meggyengülése a keresztények gyengeségének a jele. A politika nagyon óvatosan bánjon a kereszténységre való hivatkozással. A politika a kereszténységet akarja erősíteni, de ez a keresztények Jézus és Egyháza iránti mély, belső elköteleződése nélkül nagyon visszaüt. A kereszténység megerősítése nem lehet politikai akció.