OLVASMÁNY: Ám 8,4-7: Teljesen haszontalanná válik a vallásosságunk, ha közönyösnek mutatkozunk a rászorulók és a gondokkal küzdők sorsa iránt. Jézus egész életpéldája arra ösztönöz bennünket, hogy mások gondjainak enyhítésében sokkal tettrekészebbek legyünk, mint a saját vagyonunk gyarapításában.
SZENTLECKE: 1Tim 2,1-8: Az ősegyház igehirdetése sokkal inkább megcélozta a férfiakat, mint a mai lelkipásztorkodás. A női lélek látszólag korábban és jobban hajlik az isteni szóra, mint a férfi. Pedig az Egyház erejét – miképpen a családét is – jelentős mértékben befolyásolja, hogy milyen elköteleződéssel van jelen a férfi. Ha a családban a férfi nem a hit védelmezője és nem a jellem tanítója, akkor a gyermekek nagyon eltévelyedhetnek. Szent Pál Timóteus lelkére köti, hogy legyen gondja a férfiakra, legyen közöttük és vezesse őket, hogy mindig tiszta lélekkel emeljék imára a kezüket és ne haragos, viszálykodó érzülettel.
EVANGÉLIUM: Lk 16,1-13: Szent Lukács evangéliumában Jézus egy világi ügyeskedőt, egy tehetséges kapitalistát ajánl a figyelmünkbe. Az Egyház ugyan nem nagyvállalat, nem gazdasági projekt, de legalább annyira odaadóan kell védeni és gondozni, mint amilyen tehetségesen a kapitalista tervezgeti a jövőjét és halmozza a tőkéjét. A hűtlen intéző bebiztosítja magának az elbocsájtása utáni életszakaszt. Nekünk is fel kell készülni a földi élet utáni életszakaszra. Mégpedig azzal, hogy értelmesen, Istenre figyelve és a felebaráti szeretetben nemesedve töltjük földi napjainkat. A kereszténynek legalább annyira távlatosan kell gondolkodnia, mint a világi ügyeskedőnek. A „majd lesz valahogy” elv nem működik. Mindent meg kell tenni, hogy embertársaink gondjait enyhítsük, nem merülhetünk bele csupán a saját életünk féltésébe. S mindent meg kell tenni, hogy a következő generációnak átadjuk az Evangéliumot és az ebből fakadó okos élet gyakorlatát. Ehhez azonban mi magunk kevesek vagyunk. Az erőt és a képességet az Úrtól kell kérni. A tét gyermekeink boldogsága. Számukra a boldogság forrása nem mi vagyunk, hanem az Úr Jézus Krisztus.
A ZSOLTÁR VÁLASZA: Dicsérjétek az Urat, * aki a szegényt fölemeli.
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
Az évközi 25. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Kedden lesz Szent Gellért püspök és vértanú ünnepe. Jövő vasárnap a Szentírás vasárnapját ünnepeljük.
Elkezdődött a 2020. év őszén Budapesten tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra a visszaszámlálás. Ezzel az eseménnyel nagy ajándékot kapott nemzetünk a pápától, de még inkább a Szentlélektől. Hogy a lehetőség mind több áldása bennünk kibontakozzék, mostantól még inkább figyeljünk valamennyi szentmisében az Eucharisztiával való élő kapcsolatunkra. Csak méltó módon áldozzunk, aki pedig nem tud áldozni, alázattal kérje a közösség közbenjáró erejének az áldását. „Minden forrásom belőled fakad” – ez a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondata. Az idei, felvezető év pedig az evangelizáció fontosságát hangsúlyozza. Imádkozzunk, hogy mindenki legalább egy embert bevonzzon Krisztus szeretetébe, az Egyház közösségébe. Októberben minden esti szentmise előtt nem csupán a litániát végezzük el, hanem egy negyedórás szentségimádást is. Ezért ½ 6-kor kezdjük a liturgiát. Fontos lenne, hogy valamennyi család, amely jövőjét a kereszténységben képzeli el, megérkezzen legalább egy októberi imaalkalomra.
MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szeptember 22-29.) V: (….); H: (….); Sz: (….); P: + Svigruha Jánosné, szül.: Viszkok Teréz és szerettei; V: + Férj és + szülők
MISESZÁNDÉKOK – MOGYORÓSBÁNYA (szeptember 22-29.) V: + Mogyorósi Máté és felesége, + Dániel Katalin; K: temetési gyászmise: + Koselák Mihályné, szül.: Szaller Erzsébet; V: (….)
Hevesi Sándor 1873-1939 (író, rendező, a Nemzeti Színház igazgatója) a Császár és komédiás című darabban saját megtérését írja le. „Az ünnepeken a mi szülői házunkban semmilyen szertartás sem volt. Még az étkezés sem jelezte, hogy ünnep van. Néha ott álldogáltam a templom bejáratánál, de semmit sem értettem a miséből. Aztán tizennyolc éves koromban, amikor már a legjelentősebb irodalmi alkotásokat elolvastam, sorra vettem a Szentírást is. Éreztem, hogy ez egészen másképpen hatott rám, mint a többi könyv. Jézus Krisztus személyisége belém költözött. Ezt követően mindenütt a keresztény gondolatokat kerestem. Velencében voltam, amikor kora reggel egy templomba betértem. Egy kicsiny oltár előtt hirtelen életem minden sebe felszakadt. Térdre borultam és zokogtam. Majd nagy megnyugvást éreztem. Jézus csodálatos szeretettel szólt hozzám. Megértettem, hogy az Egyházban minden gondolatom helyes irányt kap. Nem volt többé kétségem. Kértem felvételemet a katolikus Egyházba.”
Michel Quoist: A szentmise hitünk misztériuma. Benne van sorsunknak és a világ sorsának a középpontjában. A hívő tudja, hogy az ő számára páratlan forrás. Belőle fakad üdvössége és a szeretetben élt földi élet gazdagsága. A világ, bár nem tudja, de szintén a szentmiséből él, amely mindennap megváltja, életben tartja és a célja felé vezeti az egész emberiséget. Ma a keresztény világ is misszióra szorul. S ezt a missziót csak azok képesek betölteni, akik a szentmise misztériumába élő hittel belemerülnek.
Novák Katalin: A gyermek nem csupán teher és gond, de páratlan öröm is a szülők számára. Az az öröm egyébként, amelyet áldozat nélkül akarunk elérni, nagyon csalóka lesz számunkra. A gyermek olyan áldozat, amely megóv bennünket ettől a csalódástól.
Mariay László: Sokan azért bizonytalanodnak el a gyermekvállalás területén, mert maguk sem élik a létezés felemelő érzését. Mások pedig tudják, hogy nem rendelkeznek az emberré nevelés képességével. Tartalmas családi életre és áldozatos gyermekvállalásra az képes, aki az Istenben bízó szeretet útját járja.