OLVASMÁNY: MTörv 4,1-8: Nem a törvények kiváló ismerete, még csak nem is önmagában a buzgó vallásosság, hanem a másokra figyelő, irgalmas, szeretetteljes szív teszi igazzá az embert. A 14. zsoltár, amelyet az olvasmány után éneklünk, már kiegészíti a „Shema Jiszraelt”. Az lakik az Isten hajlékában, aki helyesen cselekszik, igazat gondol szívében, nem rágalmazza embertársát. Ő soha meg nem rendül. A törvény ismerete önmagában nem őrzi meg lelkünk nyugalmát és egészségét, csakis az önzéstől és az önszeretettől megszabadult, imádságban és jócselekedetekben kiteljesedett életvitel. A törvény alapos ismerete emberi erőfeszítés, az Istennek tetsző élet azonban a kegyelemmel való együttműködés jele.

SZENTLECKE: Jak 1,17-27: A tanítás és az élet összhangban legyen. A csodálatos evangélium nem formálja az emberi életet, ha azt a gyakorlatban nem éljük meg. Az Eucharisztia iránti tiszteletünk csak akkor hat a világra, ha mi magunk leszünk Eucharisztiává, ha Krisztus Testévé akarunk válni. Nem kellene, hogy így legyen, de sajnos azt kell mondani, hogy a szentmise nem mindenkit alakít krisztusi emberré. Ellenben a nyugodt, csöndes és hosszas szentségimádás során, amire oly nehezen szánja rá magát az ember, „kivédhetetlenül” a kegyelem hatása alá kerülünk. Nem így a szentmisén, ha nem tudunk kilépni önmagunkból. S megítélésünk szerint a szentmise hosszú, a prédikáció kioktató és nem hízelgő, a miseszövegek nem korszerűek, a mise kezdetéig a templomon kívül várakozunk, mert fontos beszélgetésben vagyunk, a mise után azonnal kiviharzunk és már a szent térben mondani kezdjük a magunkét. Lehet így katolikussá válni?

EVANGÉLIUM: Mk 7,1-23: Sokan lenézik a vallást, mert csak olyanokkal találkoznak, akik bizonyos szokásokat megtartva vallásosok, de a hétköznapi életükben semmiben sem térnek el a pogányoktól. (Tudnunk kell, hogy a pogányok nagyon vallássok voltak, a „maguk módján”.) Sokan persze a mai hitetlenek közül, csak botránkozni akarnak és nagyon szelektíven látnak, mert nem akarják, hogy az igaz vallásossággal szembesülni kényszerüljenek. Meg is zavarodnak, ha valahol tiszta tekintetű fiatal sokaságot látnak a templomban. Tény, hogy a vallásos közeg hat az emberre. Hat akkor is, ha hamis, akkor is, ha igaz. A szülők és nagyszülők felelősségteljes feladata, hogy a katolikussá nevelendő nemzedék számára igaz vallási környezetet építsünk. Bizony, szentségtörő módon „katolikusok” azok, akik a plébániai életbe viszályt visznek, és csak magukat akarják előtérbe helyezni Jézus helyett.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Uram, ki lakhat  *  a te hajlékodban?

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 22. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét) Pénteken Szent Márk, István Menyhért kassai vértanúk ünnepe lesz, szombaton, szeptember 8-án Kisboldogasszonyt, Mária születése napját ünnepeljük. Isten éltesse a Máriákat.

Annavölgyben szeptember 22-én, Mogyorósbányán szeptember 25-én állunk át a téli miserendre. (17 óra) Mogyorósbányán szeptember 15-én 17 órakor lesz Kurcz Tamás és Hazai Bernadett házasságkötése. Kérjük számukra Isten áldását.

Kántorunk, Szabó Miklósné, Borika a balesete után kórházi kezelésre szorul. Imádsággal segítsük őt, és álljunk helyt orgona nélkül is a liturgiában, tegyük széppé, lelkessé.

Szept. 3-án folytatódik a plébánián a bibliaolvasó imaközösség. Hétfő esténként ¾ 7-től ¾ 8-ig vagyunk együtt. Bárki bekapcsolódhat.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (szept. 2-9.) V: A hitoktatás és a hitnevelés eredményességéért; H: + Takács Lajosné, Novák Teréz születésének 100., halálának 10. évfordulóján; Sz: + Kerekes István és lánya + Kerekes Csilla; P: (…); V: + szülők

Szecsődi Péter plébános: Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy közösségben vagyok Jézussal az Eucharisztiában, Isten Igéjében és a szolgáló szeretetben. E három az Egyház lényegét is adja. Tehát a Jézussal való egység az Egyházzal való egység révén valósul meg. A keresztény élet valódiságát az mutatja meg, hogy mennyire értem meg és mennyire szolgálom az Egyházat, háttérbe szorítva a saját szűklátókörű elképzeléseimet, úrhatnámkodó természetemet. Az Egyházhoz tartozás fontos eleme, hogy a katolikus ember a plébánia mellett tudatosítsa magában az egyházmegyéhez tartozás érzését is. Az egyházmegyét részegyháznak nevezi az egyházjog, mivel benne a püspök szolgálata révén teljesen és hiánytalanul fennáll Krisztus egytelen Egyháza. Ez a teljesség valamiképpen leképeződik a plébániában is, ahol a plébános a püspököt jeleníti meg mindaddig, amíg bírja a püspöke megbízatását, és híven teljesíti a szentségek révén a megszentelés szolgálatát.

Brückner Ákos ciszter szerzetes: Nem a mássága miatt kell valakit elismerni, hanem az embersége miatt.

Gáspár István plébános: Először lenni, utána tenni. Minden akciónkat előzze meg az ima, hogy ne egy sértett, korlátolt, összetört vagy önelégült ember cselekedjen, hanem Krisztus tanítványa.

XII. Piusz pápa: Az Eucharisztia lényege az a folyamat, amit úgy hívunk, hogy átlényegülés. Akkor vagyunk élő, valódi kapcsolatban az Eucharisztiával, ha ez az átlényegülés minket is érint. Átlényegülünk a testi ember szenvedélyeiből, önakaratából lelki emberré. Ez csak az Egy Test közösségében a szentségek révén valósulhat meg. A szentségek nélkül testi emberek maradunk e véges világ halálos szorításában.

Korzenszky Richárd bencés szerzetes: Az egyházi iskolának kerülnie kell a mindenáron való beilleszkedést az iskolarendszer egészébe; de nem szabad bezárkóznia önmagába, kerülni kell a különállás veszélyét. A megoldás: Másképpen jelen lenni.