OLVASMÁNY: Iz 22,19-23: A küldetés Istentől jön, olvassuk Izajás próféta könyvében. Az Egyházban két alapvető küldetés van, vagyis a Katolikus Egyház alapkövei: a szentségi házasság és az egyházi rend. Ezek Istentől eredő küldetéssel bírnak. Ha ezekre így tekintünk, és ezeket így éljük meg, akkor lényegesen rendezettebb és előre mutatóbb az életünk.
SZENTLECKE: Róm 11,33-36: Az ember és az Isten közötti konfliktus úgy is leírható, hogy az ember túlzottan beleöltözködik saját kicsinységébe. S ettől két ok miatt nem tágít. Vagy azért, mert nem hisz abban, hogy az ő élete többre hívatott, vagy pedig azért, mert elhiteti magával, hogy ő már a felülmúlhatatlan tökéletességet éli.
EVANGÉLIUM: Mt 16, 13-20: Péter meghívása közvetlenül Jézustól származik. Ez megkérdőjelezhetetlen kell legyen minden katolikus számára. A pápával való szembe helyezkedést érdemes kielemezni, mert nagyon hasznos ismeretekhez jutunk a bűn gyökereivel és a kereszténység gyengélkedésének okaival kapcsolatosan.
A ZSOLTÁR VÁLASZA: Örökké tart, Uram, a te irgalmad, * ne vesd meg kezed alkotásait.
EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI
Az évközi 21. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) Kedden lesz Keresztelő Szent János vértanúságának emléknapja. Csütörtökön Esztergomban az esztergomi főszékesegyház felszentelésének főünnepe, az egyházmegyében ünnep lesz. Szerdán a szentmise elmarad, pénteken a szokásos elsőpénteki szentségimádást tartjuk, az énekkari tagok szolgálatával.
Veni Sancte. A jövő héten elkezdődnek az iskolai hittanok. A tanévkezdő Veni Sancte szentmisét szeptember 10-én 11 órakor tartjuk. A plébániai hittanokat szeptember 17-e után kezdjük, az óvodás foglalkozásokat októberben.
Az imaapostolkodás szeptemberi szándéka: Plébániáinkért, hogy missziós lelkülettől vezetve a hit továbbadásának és a szeretetről való tanúságtételnek helyei legyenek.
MISESZÁNDÉKOK (augusztus 27 – szeptember 3.) SÁRISÁP: V: + Hégli Imre és szerettei; H: Hálából a 80 évért; Sz: (– –); P: + Vass Lászlóné, szül. Kurucz Krisztina; V: (….)
Szentségimádás és a plébániai élet megújulása
A szentségimádáson való részvétel a legkevésbé sem nevezhető statikus hitéleti formának. Ellenkezőleg. A szentségimádás, a csendes meditáció és szemlélődés dinamikus megindulást jelent. Önmagunk zárt világa fölé emelkedünk, kilépünk önmagunkból. Kilépünk a megszokásból, táplálkozunk a keresztény élet legfőbb forrásából, tisztábban lát lelkünk, és értelmünk, erőre kap akaratunk, hogy újból úton lévők legyünk: A keresztény élet lényege a misszió, az úton levés, az újabb és újabb állomásokhoz való megérkezés. Az Egyház a misszió által él. Hitünk továbbadva erősödik. Amelyik egyház nem misszionál, nem is nevezhető krisztusi értelemben egyháznak. Már csak saját magához szabott emberi szempontokat hordoz és képvisel. Élettelen múzeumi kiállítási tárggyá válik. Mindössze kulturális tényezőként vagy politikai eszközként tud jelen lenni. Szent XXIII. János pápa mondta ki először, hogy az Egyház nem múzeum. VI. Pál pápa pedig a katekézis híres dokumentumában, az Evangelii nuntiandiban leírta, hogy az Egyház a misszió végett létezik. Az Egyház és az evangelizáció kölcsönös viszonyban van. Az evangelizáció, amely élteti a világot, élteti az Egyházat is. A nem evangelizáló egyház múzeummá alakítja saját magát. Az evangelizáció nélkül nem tud megújulni az emberiség. Az evangelizáció nélkül az élet minden területe megsínyli a lélek hiányát. Nem merülhet ki az Egyház jelenléte az aktív karitatív tevékenységeben. Benedek pápa jelezte, hogy nem ez teszi pótolhatatlanná az Egyházat, hanem az evangelizáció. Ha csupán a karitatív tevékenység fokozása a cél, az önmagában még nem élteti az Egyházat és nem újítja meg a világot. Gerald Cyprien Quebec-i segédpüspök szerint a misszió lényege az együtt növekedés, a mások növekedésének a kísérése. S ez bizony még gyenge lábakon áll. Az oikos az ősegyházban azokat a személyeket jelentette, akikkel mindig találkozunk. Az oikosoknak kell hitünk tárgyává válniuk. Gerald Cyprien egy új lelkiségi irány képviselője. Ez a lelkiség voltaképpen ugyanazt a célt tűzi ki maga elé, mint a többi félszáz, amelyek a XX. században keletkeztek a Katolikus Egyházban, és pápai elismerést kaptak. A Sejt olyan csoportot jelent, amely közvetítő szerv az egyén és a nagyközösség, valamint a család és az Egyház között. A sejtnek az a küldetése, hogy elhaljon. Mihelyt a tagok integrálódtak az Egyházban, a plébánia aktív tagjaivá lettek, megtalálták missziós feladatukat, a Sejt befejezte küldetését. Minden Sejtet a felelős lelkipásztor vezet. Ő tudja, hogy milyen táplálékra van szüksége a Sejtnek. Az ő tapasztalata, iránymutatása és megszentelő tevékenysége szükséges a Sejt életerejéhez. Egyébként is nagy gondot okoz az Egyházban, amikor gyenge imaélettel rendelkező – vagy éppenséggel egzaltált – emberek akarják meghatározni, hogy a felelős lelkipásztornak miképpen kell hivatását gyakorolnia, mit mondhat, milyen ügyeket karolhat fel és hol kell jelen lennie. Ők igazából azt várják el, hogy a felelős lelkipásztor sokkal inkább őket képviselje, mint magát Jézust.
A szentségimádás nagy értéke a csend. Az imában egyébként sem az a fontos, amit én mondok, hanem az, hogy meghallom-e, amit Isten mond. A szentségimádás a leghatékonyabb lelki terápia lehet. Amikor Isten jelenlétébe helyezem magam és áthat ennek nagyszerűsége, akkor a legtisztábban látom önmagamat, és a legtisztábban látom az ember helyzetét a teremtésben. Kezd növekedni szívemben a mások iránti szeretet és felelősség. Megragad a katolicitás (egyetemesség) élménye. Valószínű, hogy nem jutunk el az egyetemes lét élményéig az Eucharisztia tisztelete és a szentségimádás nélkül. Kicsit zavar a reformáció nagy ünnepében az, hogy szinte semmilyen gesztust nem kap a Katolikus Egyház. Sokakban ez megerősítheti a Katolikus Egyházzal szembeni negatív előítéletet: a katolikusok valami olyat képviselnek, ami már idejét múlt dolog, amit nem kell komolyan venni. A gesztus alapja az egyetemesség megtapasztalt élménye lehetne. A szentégimádás elvezet eddig az élményig. Már nem magam miatt aggódom, hanem a küldetésem nagyszerűsége betölti lelkemet. Ide egyetlen mentálhigiénés terápia sem képes elvezetni. A legtöbb lelkiségi összejövetel istendicsérettel kezdődik, miképpen a szentmise is a Glóriával. Az istendicséret kiszabadít azokból a korlátokból, amelyeket az ember a saját egójába bezárva nem képes túllépni.