OLVASMÁNY: Péld 9,1-6: Az ember gyakran az értelmére hivatkozik. Akkor is, amikor az Istennel szembefordul. S az értelem terén erősnek és sikeresnek érzi magát. Beáll azonban a zavarodottság, amikor lelki megközelítésre van szükség. A Példabeszédek felhívja a figyelmünket arra, hogy az oly sokra tartott értelmünk is cserben hagyhat bennünket. Az értelem a szív nélkül nem csupán rideggé és érzéketlenné válhat, de súlyos tévedések mellett is vakon kitart. Liszt Ferenc mondta, hogy a jó zongoristának három dologra van szüksége: jó kéz, jó fej és jó szív. A legfontosabb azonban a szív.

SZENTLECKE: Ef 5,15-20: Azok, akik már rájöttek, hogy tévútra vitték nyugati civilizációt, nagy erőfeszítéssel végzik az emberek tudatmódosítását. Az általuk kreált – Isten, haza, nemzet család és jövőkép nélküli – embert mega- és gigasztárként ünnepeltetik. Egyfajta bódulatban tartják az embert, de a józanodás be fog következni. Szent Pál nem csupán a részegeskedőket tartja balgának, hanem azokat is, akik nem adják meg a kellő tiszteletet Istennek. S nem veszik időben észre, hogy ez a lelkület mélyebbre zülleszti őket, mint az alkoholizmus. Egyébként a kettő gyakran együtt jár.

EVANGÉLIUM: Jn 6,51-58: Amikor Jézus arról beszél, hogy Ő az égből alászállott élő kenyér, és testét adja a világ életéért, akkor a zsidók értetlenkedése az ő téves szellemi és lelki alapjaikról árulkodik. Sokkal kevesebbet vártak a Megváltótól, mint amit elhozott. Ők a sokkal kevesebbel akartak élni. Ebből kifolyólag úgy vélekedtek, hogy ők pontosan tudják Isten terveit, és Isten szíve és értelme nem múlhatja felül az ő szívüket és értelmüket. Alapvetően ma is ebben az önkéntes szellemi, lelki karanténban él sok értékes tudós és tudálékos kisember. Jézus mást tud az emberi életről, mint ők. Ezért úgy vélik, hogy Jézus van tévedésben. Azt már nem gondolják végig, hogy mit ad(na) a világnak az ő értelmük és mit ad a világnak Jézus, akiben együtt van az abszolút értelem és az abszolút szív. Amikor Jézus azt mondja, hogy saját testét adja a világnak, akkor felkínálja, hogy vele eggyé válva lépjük túl az anyagi létet és érkezzünk meg Istenhez. Jézus azt kínálja fel, hogy éppúgy egyesüljön bennünk az emberi és az isteni, ahogy őbenne egyesült az isteni és az emberi. Csakhogy az ószövetség népe nem akarta túllépni a zsidóság szellemi és kulturális kereteit. Ahogy ma sem akarja túllépni sok ember azt az önáltató illúziót, amelyet bűnei közepette menhelyként kialított magának. Főleg, ha ez a menhely milliárdos luxusház. (Otthonnak nemigen mondhatnánk. Az otthon jellemzője, hogy Isten is jelen van benne…) Egyébként mihelyst az ember feladja az értelem vezérelte önzését, és a szívére hallgatva, a felebaráti szolgálat útjára lép, rögvest közelebb kerül az Istenhez. A nyolcvanéves Vásárhelyi Tamást kérdezték. Boldog embernek érzi-e magát? Igen, válaszolta, amikor szeretni tudok, akkor boldog vagyok.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ízleljétek és lássátok,  *  milyen édes az Úr!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 20. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Holnap, augusztus 20-án, Szent István király főünnepén megcserélődik a miserend. Sárisápon 9 órakor, Mogyorósbányán 11 órakor lesz szentmise. Kedden este Mogyorósbányán elmarad a szentmise. Pénteken Szent Bertalan apostol ünnepe lesz.

Köszönjük, hogy a jegenyei testvéreink papjukkal, Kádár István plébános atyával együtt velünk ünnepelték Szent Istvánt és a nemzeti ünnepet. Isten áldását kérjük életükre, hitüket és magyarságukat megtartó törekvéseikre. Köszönet azoknak a sárisápiaknak, akik a vendéglátásban szeretettel helytálltak.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (augusztus 19-26.) V: + Berecz Sámuel és felesége, Horváth Etelka; H: pro populo; Sz: + Malárik János és felesége, Lakics Lujza; P: + Papp Lajos és szerettei; V: + Hégli Imre és + szülők.

Az új kenyér megáldásakor lelki kapcsolatba lépünk azokkal, akiknek a munkája nyomán vehetjük kezünkbe a kenyeret, de Istennel is, akinek a jóságáról tanúskodik a mindennapi kenyér. A kenyér hívatása, hogy közösen törje meg a család és erősödjék az összetartozásuk. Az új kenyér azt is eszükbe juttatja, hogy Isten mielőtt átnyújtaná legnagyobb ajándékát, lehajol hozzánk, kézbe veszi a fáradtságos emberi munka gyümölcsét, és azt adja vissza nekünk, immár isteni ajándék gyanánt. A szentmisében a kenyér az isteni élet közvetítőjévé lesz. A megtestesült teremtő Ige immár a kenyérben ölt testet számunkra, és formálja bennünk az isteni életet. Katolikus ember számára az Úrnapjának misztériuma az új kenyér megáldásakor is felragyog.

Szent II. János Pál pápa: „A saját élet megvédéséhez való jog és a másik élet sértésének tilalma nehezen feloldható konfliktusba kerülhet. Kétségtelen, hogy az élet belső értéke és az a kötelezettség, hogy önmagunkat nem kevésbé kell szeretnünk, mint felebarátunkat, valóban jogos alapot adhat az önvédelemre. Senki sem mondhat le az önvédelemről az élet vagy önmaga iránt való szeretet hiánya miatt, de megteheti azt azzal az önfeláldozással, amelynek magasztos példája maga az Úr Jézus.” (Evangelium Vitae) A pápa nagyon finom megkülönböztetéseket ad, és segít bennünket abban, hogy az élet és a közösség értékét, és azok egymáshoz való viszonyulását helyesen lássuk. Szent István határozottan megvédte nemzetét az ártó szándékoktól, de nagylelkűen megbocsájtott annak az orvgyilkosnak, aki az ő személyes életére tört.