OLVASMÁNY: 1Kir 3,5.7-12: Salamon király a bölcsességet így fogalmazza meg: éber szív („látó szív”). A bölcsesség valóban az az éberség, amely túllát a jelen keretein és a jövőbe helyezi saját személyiségét. Ez nem egyszerűen józan céltudatosság kérdése, nem karrierépítési ügyesség, hanem együttgondolkodás az Istennel: éber szív, a kegyelem meglátására és befogadására. A jó nevelőnek látnia kell, hogy a gyermek jelenkori kedvtelései, jelleme alakulásának előrejelzései szép jövőt sejtetnek-e.

SZENTLECKE: Róm 8,28-30: Az Istent szeretőknek minden a javukra válik. A kereszténységtől elszakad, nyugati jóléti világ nagy tévedése, hogy az ember csak akkor lehet boldog, ha gondtalanul szórakozik, kerüli a nehéz kihívásokat, és nem néz szembe a tévedéseivel. (Nem gyónik, nem nevezi néven a bűnt.) Ezért kerüli a kórlélektani elemzéseket, abortálja a számára nem kívánatos gyermekeket, bezárja a jövőbe néző ablakokat. A nyugati világnak igen rövid történeti időn belül nagy árat kell fizetnie azért a tévedéséért, hogy civilizációja alapjává a jelenkori élvezkedéseit tette, és nem hajlandó áldozatot (szenvedést) hozni a jövőért és a teljesebb életért.

EVANGÉLIUM: Mt 13,44-52: Jézus ezúttal a tömeghez beszélt, és ők értették a példázatait. Az első arról szólt, hogy a bóvli megszállott gyűjtése helyett fejlesszük ki azt az érzéket, amely rátalál a számunkra igazán fontosra és értékesre. Nem a pillanatnyi kedvtelés a valódi érték, hanem az a törekvés, amely a teljessé váló életet célozza meg. Ez pedig nem megy anélkül, hogy ne egyeztetnénk Istennel és ne figyelnénk Jézusra. A második példázat pedig arról szól, hogy az ember Istentől elszakadva elveszíti valódi értékét és értéktudatát, értéktelen „hallá” válik, amit kirostál az idő és a történelem.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Törvényedet szívből szeretem,  *  én Uram, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét) A héten első péntek lesz, az esti mise után 20 óráig szentségimádást tartunk. Jövő vasárnap Urunk színeváltozásának ünnepe lesz.

Ezen a héten volt a pilismaróti tábor. Az időjárás és a középiskolások hiánya próbatétel elé állított bennünket, de elsősorban a jól szervezett szülői segítségnek köszönhetően, minden programra sor került. A hittanos tábor célja, hogy akár játszunk vagy szórakozunk, akár sportolunk vagy kirándulunk, akár feladatokat végzünk, a jellemünk jótékonyan alakuljon. A tábor bőségesen ad alkalmat azokra a beszélgetésekre, amelyek az előrelépést segítik. A hittanos táborban nemcsak az adott napot töltjük ki harsány szórakozásokkal, hanem látjuk a gyermekekben a felelősségteljesen gondolkodó leendő katolikus családanyát és a leendő katolikus családapát. Az egyéni kedvteléseket és passziókat igyekszünk alárendelni a harmonikus és sikeres közösségi együttműködésének. Ez egyre nehezebb kihívás a hittanos táborokban, de megéri a munka. Szeptember közepén a plébániakertben családi nap keretében felelevenítjük a két tábor emlékeit.