OLVASMÁNY: Ter 18,20-32: Magukkal ránthatnak-e a gonoszok a romlásba másokat is? Mentesíthetjük-e a gonoszság hatásai alól a gyermekeinket? Lehetséges-e mai világban a halál kultúrájával szemben az élet kultúráját élni? Ábrahám közbenjár Szodoma és Gomorra lakóiért. Ezekiel (22,30) és Jeremiás (5,1) azt hirdetik, hogy Isten egyetlen igaz miatt is megvédi a közösséget a romlástól. A próféták voltaképpen Jézusról, az egyetlen igazról beszéltek, akiért az Atya megkönyörült az egész világon. Ábrahám alkudozik. Nem bízik abban, hogy lesz ötven igaz, így végülis tíznél megáll. Isten azonban egy igaz miatt is megkönyörül. Annak az igaznak azonban valóban igaznak kell lennie. Így van ez minden családban is. Ha van egy igaz keresztény a családban, aki vonzó módon éli az Evangéliumot, feltétel nélkül bízik Istenben, szereti és óvja az Egyházat, az nem marad jótékony hatás nélkül. Általa a hit iránt érzéketlen közösségben is jelen lesz a lelkeket gyógyító és az Isten iránti gondolkodást előbb-utóbb megnyitó Jézus.

SZENTLECKE: Kol 2,12-14: Szent Pál azt mondja, hogy az emberek között csak Jézus tudott olyan igazzá válni, aki miatt az Atya megkönyörült az egész emberiségen, akiket Jézus képviselt. Így nem az első bűnbeesés a végzetes, hanem a második, vagyis az, ha makacsul és kitartóan elutasítjuk Megváltónkat, akiben és aki által igazzá válhatunk. Szent Pál megdöbbentő képet használ. A keresztségben a régi ember végleg meghal, és Jézussal együtt mintegy sírba száll, hogy majd vele együtt életre keljen az új ember.

EVANGÉLIUM: Lk 11,1-13: Szent Ciprián, Szent Ágoston, de Benedek pápa is hosszas és kimerítő magyarázatot adnak a Miatyánk értelmezéséről. A Miatyánk az Egyház imája. Célja, hogy egy szívvel, lélekkel, közös hittel és szeretettel forduljunk együtt az Atyához. Vajon létrehozza a Miatyánk ezt az egységet? Sokan még a szöveg értelmezésében sem jutnak dűlőre, másképpen értelmezik, mint az Egyház. (A „ne vigy minket kísértésbe” helyett azt mondják: ne védj minket a kísértésben.) Mivel a Miatyánkban hét kérés van, Jézus arról is beszél, hogy mennyire fontos az, hogy kérjünk és helyesen kérjünk az Atyától. Ha ketten vagy hárman összegyűlünk Jézus nevében, vagyis egyetértően befogadjuk az Evangéliumot, akkor Ő közvetíti kéréseinket az Atyához és meghallgatásra találunk. Van, aki azt mondja, hogy neki nem kell templomba mennie ahhoz, hogy imádkozzon. Ez formailag lehet, hogy ima, de hatásaiban megközelítőleg sem az. Mindig biztatom a jegyeseket, hogy az esküvő előtti napon egy csendes szentmisén vegyenek részt, ahol a Miatyánkot egymás kezét fogva imádkozzák és kérjék Istentől azt, ami a legfontosabb lesz a házasságukban.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Amely napon hozzád kiáltok,  *  hallgass meg engem, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. (I. zsoltárhét)

Kedden 15 órakor temetés lesz Sárisápon (+ Révész Istvánné, szül. Antal Anna) utána pedig gyászmise. Ezért kedden este a mogyorósbányai szentmise elmarad.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 28. – augusztus 4.) V: + Lengyel László és + Ollé Erzsébet; H: (….); Sz: (….); P: (….); V: + Horváth Jakabné, szül. Csicsmann Mária és szerettei

König bíboros: Mindenki életében egyszer eljön az a nap, amikor megtapasztalja és átéli, majd tudja és hiszi is, hogy az egész valóságnak, benne az emberi életnek, a történéseknek és összefüggéseknek mély értelmük van. Talán két egymást szerető ember egymásra találása, talán egy nehéz élethelyzetből való kitekintés, talán egy személyes fájdalom kijózanító traumája, talán a gyerekünk születése, talán annak megtapasztalása, hogy szükség van ránk, hozza meg azt a felismerést, hogy Istennek szüksége van rám, és nekem szükségem van Istenre. Ha ezt elfogadjuk, egyszerre megvilágosodik, hogy a történések szükségesek és értelmesek. Régen ezt a bölcsesség adományának is mondták. Sohasem tudjuk teljesen megfejteni a történések értelmét és célját, de azokat úgy éljük át, hogy szükségszerű és minket meghaladó értelmű beteljesedésnek és nem sorscsapásnak vagyunk a részesei. Ez a határtalan és végtelen LÉT lüktetése körülöttünk, s ez maga az Isten. S ennek a LÉT-nek nem külső szemlélői vagyunk már csupán, hanem Jézussal boldog részesei.

Adrien Sylvain: Naponta azzal foglalkozni, hogy egyvalakit boldoggá tegyünk, és közben senkinek se legyünk ártalmára, annyit jelent, mint a legbensőségesebb úton közeledni az Istenhez.

Vianney Szent János: A pap nem önmaga miatt van. Nem oldozhatja fel önmagát, nem szolgáltathatja ki saját magának a szentségeket. A pap értetek van, és még inkább azért a Jézusért van, aki őt hozzátok küldte.