Évközi 14. vasárnap

OLVASMÁNY: Ez 1,2-5: Ezekiel meghívásának története azokat a lényegi elemeket tartalmazza, mint Izajás és Jeremiás meghívástörténete: eltöltötte őt a Lélek, és talpára állította. A Lélekkel való betöltődés kiemeli a prófétát ebből a világból. Isten szemével látja most már a dolgokat. Nem a testi családja lesz számára a legfőbb ismeretforrás és kötődési helyzet, hanem a teremtés egészét kell értenie. Általános tudáshoz jut az emberrel kapcsolatosan, és kiemelkedő tudáshoz Isten tervei felől. A nép lázadásának az oka a beszűkült látásmód. Emberi természetük nem tudja befogadni az isteni természetet, és a nép egyetemes küldetését. Isten jelzi, nagy szükségük van a prófétára, még akkor is, ha ezt nem ismerik fel.

SZENTLECKE: 2Kor 12,7-10: Szemünk, ítélőképességünk, emberismeretünk gyakran megcsal bennünket. Sokan celebek után lelkesednek, akiktől semmit sem kapnak az illúzión kívül. A szentek iránymutatását, a szentségek nyújtotta segítséget nem igénylik. Másban látják az erőt, mint amiben az valójában van. Mást tartanak értéknek, mint amire valóban szükségük lenne. Szent Pál a saját élete példájával segít, hogy helyes várakozásokkal, bölcsen éljünk. Vannak vándortanítók, akik saját személyiségükkel akarnak hatni, és hízelegnek az embereknek az eltartás reményében. (Ahogy a mai médiumok is a nézettségért való versengésben.) Ezért Szent Pál eleve lerombolja önmagával kapcsolatosan mindazt, amivel a magabiztosságot sugárzó álpróféták hatnak. Olyan, mint bárki más, testében betegségeket hordoz. Ezért ne ezeket, hanem azt figyeljék, akiről beszél, akinek az üzenetét át akarja adni. Szent Pál nem hajlandó félrevezetni az embereket. Bemutatja, hogy kik ők, (ennek ellenére) milyen fenséges a meghívásuk, és bemutatja azt, aki számunkra az út, az igazság és az élet.  

EVANGÉLIUM: Mk 6,1-6: Igazából amiatt bátorodhatnának neki a rokonok Jézus követésének, hogy közülük való. Nem elvont eszmét hirdet, hanem eléjük élt, megvalósítható életet. Az emberek azonban az elvont eszme iránt akarnak lelkesedni, és kevésbé cselekedni. Azt szeretnék, ha a Messiás olyan ünnepi jelenség lenne, akinek elegendő a fényében sütkérezni. Ez így – hogy közülünk való – túl egyszerű, ugyanakkor túl nehéz kihívás is. Vele együtt kellene cselekedni. Ők ehelyett rajongani akarnak, és valami nagy misztérium bűvöletében élni. Talán a szívük mélyén amiatt is neheztelnek is Jézusra, mert nem tart velük. S egyáltalán, hogy mert ő kiemelkedni? Jézus istenemberi személye (amelyben összekeveredés és megosztás nélkül van jelen az emberi és az isteni természet) túl nagy kihívást jelent. Pedig Jézus azt kínálja fel, hogy részesei legyünk az isteni természetnek.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Szemünk az Úrra tekint,  *  amíg csak meg nem könyörül rajtunk.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 14. vasárnapot ünnepeljük. (II. zsoltárhét)

Összesen 28 gyermek vett részt az elmúlt héten a napközis hittanos táborban. A programok szervezésében és lebonyolításában kiemelkedő szerepet vállaltak Kollárné Mázsi Krisztina és Szőke Erzsébet tanárnők. A szülők nevében sok köszönetet mondunk nekik. Hasonlóképpen hálásak vagyunk fáradhatatlan munkájukért a következő segítőknek: Török Judit, Juhászné Szilvi, Szakács Tímea, Bercsényi Éva, Bercsényi Melinda, Pirityi Móni, Vajdáné Marika, Gúth Tímea és a középiskolások: Borsos Zsuzsa és Varga Izabella. Köszönjük a palacsintát Borsos Marika néninek és Kuruczné Marika néninek.

Egy hét szünet után, július 16-án kezdődik a szobi nagytábor. A tábor helyszíne a szobi plébánia. Július 16-án, hétfőn a sárisápi plébánia elől indulunk 8 órakor. Mindenki hozzon magával hálózsákot vagy plédet. Továbbá egy könyvet és egy jegyzetfüzetet, fürdőruhát és túracipőt, az első napra elegendő szendvicset. Ezerötszáz forint zsebpénzt elegendőnek tartunk. Az első táborozókat a szülők lássák el azzal az instrukcióval is, hogy engedelmeskedjenek a tábor vezetőinek. (Bár ez a nagyobbaknál már nem szokott gond lenni.) A tábor pénteken fejeződik be, 16 órára visszaérkezünk. A kerettörténet: Mátyás király. Akár fel is lehet egy kicsit készülni belőle. Az egyik napon lesz egy nagyobb túránk, Kisinócról a Nagyhideghegy felé, egy másik napon pedig történelmi kirándulás Márianosztrára. A gyermekekkel lehetőleg naponta 18 és 20 óra között tartsuk a telefonos kapcsolatot. Minden gyermeknél legyen telefonszám, amelynek segítségével a szülő elérhető. Azt is meg lehet próbálni, hogy teljesen rábízzuk a gyermeket a tábor vezetőire és nem hívogatjuk őt, teszteljük az önállóságát. Az atya telefonja mindig elérhető lesz: 06/30/199-2421. A tábor költsége 6.000 Ft/fő egy hétre. Testvérek esetében 4.000 Ft/fő. Az idei bónusz: – 1.000 forint a ministránsoknak és további – 1.000 forint azoknak, akik idén valamelyik beavató szentséget (elsőáldozás, bérmálás) felvették. A segítőknek a tábor ingyenes. A díjat elegendő Szobon az első nap befizetni.

Mogyorósbányán kedden, Sárisápon pedig szerdán elmarad azt esti szentmise.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 8-15.) V: + Urbanics Sándor és szerettei; H: (…); Sz: (––); P: (…); V: + Borsos János és szerettei

Ernest Psichari francia regényíró (Renan unokája) az első világháborúban sivatagi katonaként esett el. Halála előtt jegyezte le a következő történetet.

Esti pihenőt tartottam, amikor arab szolgám Szidia felém fordult: „Tudom, hogy Issa (Jézus) nagy próféta, de ti franciák, mit tartotok róla?” Ránéztem Szidiára, és egy pillanatig sem habozva azt mondtam neki: Barátom, nem próféta, hanem valójában Isten Fia. S elmondtam neki a Hiszekegyet. Szemembe könny szökött. Mert hát volt nekem ehhez jogom, hiszen nem hiszek benne? Nem tudom miért, de folytattam: Szidia, most már tudod, hogy ki a keresztények ura, akiért mi készek vagyunk az életünket adni. S mindaz az erő, amit csodálsz bennünk, tőle jön. Mi ő hozzá mindig szeretettel fordulhatunk. Különös lelkiállapotban voltam ekkor, mert nem hittem, hogy Jézus az Isten fia, és nem is imádkoztam. Mégis meg voltam győződve, hogy igazat mondok. Később Ernest Psichari ezt írta: „Minden kísérlet, hogy a kereszténységtől függetlenítsük magunkat, erőtlen gondolat, mert akarva, nem akarva keresztények vagyunk – de tudatlanság is, sőt kimondom, gonoszság, mert mindaz a szép és jó, ami előjön szívünkből, a kereszténységünknek köszönhető. Nem tüntethetjük el 20 évszázad történelmét, amelyet a megelőző évezredek készítettek elő, s ami végső soron az örökkévalóságból lépett elő.”