Nagyböjt 5. vasárnapja

OLVASMÁNY: Ez 37,12-14: Ezekiel Jeremiással ellentétben nem csupán lehetőségként említi Jeruzsálem pusztulását, hanem a bűnös élet miatt elkerülhetetlennek mondja. Amikor Jeruzsálem pusztulása bekövetkezik, Nabukodonozor király őt is Babilonba hurcolja. Itt viszont már a szabadulásról, a nemzet és a szövetségi hűség újjáéledéséről beszél. Miként a csontok élő emberekké lettek, úgy elevenednek meg a lelkileg holtak, és úgy elevenedik meg az ószövetségi nép küldetése. Az ószövetségi kép nekünk is szól. Holt, anyagszerű létünk életre kel a keresztségben, illetve a keresztség kegyelmeinek a befogadása által.

SZENTLECKE: Róm 8,8-11: Szent Pál nehezen követhető tanítást ad. A test halott, a lélek azonban él. Ez mit jelent? A test a földi életünk során nem tudja levetkezni a bűn okozta sérüléseit. Megbetegszik, öregszik, elhasználódik. A lélekre azonban úgy hat a kegyelem, hogy mentesül a testet romboló evilági erők hatásaitól. Sőt a föltámadáskor már az belső formája lesz a testnek, ami a megdicsőülését adva ragyog át rajta. A megdicsőült test a megigazult lélek által nyeri el természetfeletti ragyogását a mennyben is.  

EVANGÉLIUM: Jn 11,1-45: Valamennyi embernél megtörténhet már földi életében az az átalakulás, amelyet Lázár él elénk. Halottnak érezzük magunkat és mások is annak látnak, bénító kötelékkel megkötöznek, eltemetnek, de Jézussal találkozva új életre támadunk, és megelevenedünk, immár nem csupán a vegetációra de a természetfeletti életre is. Lázár feltámadása azt is megerősíti, hogy Jézus egy pillanatra sem torpan meg a halál előtt, abszolút hatalommal bír felette. Ugyanakkor mélyen átérzi a mi fájdalmunkat egy-egy szerettünk elvesztésén. Együtt sír Lázár testvéreivel, hogy aztán kivezesse őket az emberi korlátok közül, és az élet nagy diadalát ünnepelje meg velük. Lázár újból meg fog halni, de az már egészen más összefüggésekbe helyeződik. Jézus hatalma és feltámadás akkor már ismert lesz. Talán azt az ajándékot adta meg Jézus barátjának Lázárnak, hogy az igaz hívők hitével halhasson meg az örök életre.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Az Úrnál az irgalom,  *  és bőséges a megváltás nála.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Nagyböjt 5. vasárnapját ünnepeljük. Jövő vasárnap Virágvasárnap lesz. A szentmise barkaszenteléssel és ünnepélyes bevonulással kezdődik, majd a passió csendül fel. Délután 3 órakor a Kálvárián keresztutat járunk.

A nagyheti szertartások rendje. Sárisápon nagycsütörtökön az utolsó vacsora emlékmiséje és a nagypénteki szertartás egyaránt 18 órakor kezdődik, nagyszombaton pedig a húsvéti vigília 19 órakor. Mogyorósbányán mindhárom napon ½ 5-kor kezdődik a szertartás. Sárisápon és Mogyorósbányán is nagypénteken 15 órakor keresztút lesz. Sárisápon és Mogyorósbányán Húsvét vasárnap és Húsvéthétfőn egyaránt lesz szentmise. Annavölgyben az annavölgyiek kérésére húsvéthétfőn nem lesz szentmise, csak húsvétvasárnap 17 órakor.

A mai diákmisén bemutatjuk azt a hét gyermeket, akiket a nagyszombati vigíliában megkeresztelünk. A hívő közösség szívébe helyezzük őket, hogy szeretettel és imával kísérjük útjukat a nagy esemény felé.

MISEREND SÁRISÁP: V.: + Varga és Kun szülők és szeretteik; H.: A Rózsafüzér Társulat élő és + tagjaiért; Sz.: Lelkipásztorainkért; P.: (…..) V.: + Papp Jánosné

A nagyhét szertartásai minden évben a liturgia legszebb, legfelemelőbb részét képezik. Ez az ünnepek ünnepe, a liturgia csúcsa. Az évről-évre visszatérő nagyhét keresztény létünk mélyebb megértésére, a komolyabb megtérésre ad mindig új esélyt. Nem az a feladatunk, hogy gondosan ismét elvégezzük mindazt a szertartást, ami ilyenkor illik, hanem az, hogy lelkileg átadjuk magunkat a húsvéti misztérium hatásainak. A nagyhét elsősorban nem a szép és felemelő szertartások szakszerű kivitelezése, hanem a megtérés ideje. Minden alárendelődik a megtérésnek. A megtérés kezdete a lelkek megkülönböztetésének képességéért való ima, hogy pontosan felismerjük, mikor milyen lélek ösztönöz bennünket. Szent János figyelmeztet: Ne higgyetek minden léleknek, mert nem minden lélek az Istentől való.

Nagyböjt 5. vasárnapja a „fekete vasárnap”. Régen ekkor fedték le fekete lepellel a kereszteken a korpuszt. Régen sem volt előírás, ma pedig még kevésbé. Tekintsünk mindig és folyamatosan a keresztre, és lássuk benne egyre mélyebb meggyőződéssel az élet urát. Nem szeretik a liturgikusok a „fekete vasárnap” kifejezést. (Egyetlen vasárnap sem fekete.) Látjuk a mai szentmise igeliturgiájában, hogy mennyire előre tekintünk az élet diadalára. Nem egy szánalomra méltó embert látunk Krisztusban, hanem a csodálatos Istent. Nem a halálától rendülünk meg, hanem az isteni szeretet döbbenetes nagyságától.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.