OLVASMÁNY: 1Kir 3,5. 7-12: Azok a dolgok, amelyekre nincsen hatásunk és azok, amelyeket mi választhatunk, különös kapcsolatban állnak és együttesen határozzák meg a sorsunkat. A mi választásunk az, hogy haszonleső vagy másokért élő emberek leszünk-e. Bár ezt a kérdést is nagyon befolyásolják a tanult minták. A mi választásunk az, hogy a vallást csak önös érdekünk szerint éljük vagy pedig az Egyház küldetésével azonosulunk. A mi választásunk az, hogy körülbástyázzuk-e magunkat korlátoltságainkkal vagy alázatos tanulói akarunk-e lenni az életnek és a kereszténységnek. Salamon átérezte e döntés jelentőségét.  Sok hívő nem a nagy eszére támaszkodva támad a papja ellen, hanem azért, mert ki akarja kerülni a döntést, sőt még az arról való gondolkodást is.  

SZENTLECKE: Róm 8,28-30: Ebből a szövegrészből sokan a predestinációra, az üdvösségre való eleve elrendelésre következtetnek. Úgy vélik, Isten nem csupán öröktől tudja, hogy kik fognak üdvözülni, de eleve ki is választja őket. A szöveg azonban arról szól, hogy Isten a Jézust követő keresztényeket választja ki, akik nélkülözhetetlen küldetést kapnak az üdvtörténelemben. A mi végső megítélésünk világos. Betöltöttük-e az üdvtörténelemben nekünk szánt szerepet vagy nem? A kereszténység javait csak magunknak éltük vagy másokat is részesítettünk belőle? Megdicsőítettem-e életemben (testemben és lelkemben) az Istent?

EVANGÉLIUM: Mt 13,44-52: Sokszor szeretnénk finomítani Jézus szavait, amikor radikális döntést kér tőlünk. Esetleg még a százalékot is meghatározzuk. Kilencven százalékban az én akaratom legyen, tíz százalékban Jézusé. Kilencven százalékban a magam esze után megyek, tíz százalékban az Egyházra hallgatok. A héten egy órára a templomban Istenre figyelek, a fennmaradó időben pedig a világra. Ez így nem megy. Jézus erre figyelmeztet. Ahogy a zenész a tökéletes hangszertudásra törekszik, a költő a tökéletes kifejezésmódra, a sportoló a legjobb teljesítményre, úgy a kereszténynek is törekednie kell Jézus tanításának százszázalékos befogadására és az Egyház által támogatott megértésére. A hamis, a megalkuvó, a csak magára gondoló teremtmény az utolsó ítéleten megtapasztalja, hogy mindent elveszített, amit Isten ellenében felépített magának gőgből és becsvágyból.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Törvényedet szívből szeretem,  *  én Uram, Istenem.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 17. vasárnapot ünnepeljük. A szentmisék új rendje: Sárisáp: vasárnap 11.30; kedden 18 óra * Mogyorósbánya: vasárnap 9.00 óra, kedden 18 óra * Annavölgy: szombaton.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP: (július 26. – augusztus 2.) V: (…); H: (….); Sz: (elmarad); P: (….); V: Hálából (Július 2-ától vasárnap 11.30-kor kezdődik a szentmise!)

Plébánosváltáskor tisztázni kell, hogy a plébánia hívei közül kinek van képviseleti joga, aki például a közösség nevében köszöntheti az új plébánost. Sárisápon ez egyértelmű. Azok rendelkeznek képviseleti joggal, akiket a törvényes testületi választás során elegendő mandátummal javasoltak, a plébános a személyüket elfogadta, a főpásztorhoz felterjesztette őket és így kinevezést kaptak 5 évre. A képviseleti jog nem öröklődik a családban és nem jön létre önkinevezéssel. Mogyorósbányán speciális helyzet van. Ott képviseleti joggal azok rendelkeznek, akik az ideiglenes költségvetési és zárszámadási tanács (a plébános által kinevezett gondnokság) tagjai: Bucsi János, Milinszki Márton, Herter Mártonné, Vassné Mlinszki Irén, Földesi Gáborné. Akik megtagadták a leköszönő plébánossal való együttműködést, nem vállalták a megbízatást a testületi választáskor vagy huzamosabb ideig nem látogatták a plébánia templomát, elveszítették a képviseleti jogukat. Ezt önhatalmúlag nem állíthatják vissza. Az új plébános belátására van bízva, hogy tettüket miképpen ítéli meg, és a legközelebbi tisztújításkor bizalmat szavaz-e nekik. Akik huzamosabb ideig távol tartották magukat a közösségtől – voltaképpen jelezték, hogy nem működnek együtt a lelkipásztorral – nem végezhetnek önhatalmúlag lektori (felolvasói) szolgálatot, csakis a liturgiát vezető pap megbízásából. Akinek pedig vezekelni valója van, huzamosabb időre üljön be a leghátsó padba lelkiismeretvizsgálatot tartani és ne tülekedjen az első helyekre. Hiszen azért távozott el, mert nem az ő akarata volt ünnepelve. Ne küzdjön újult erővel ismét ezért.

Mogyorósbányai összegezés. (forrás: Füveskönyv) Szent Ignác a lelkigyakorlatos könyvében megmutatja azt a lelki utat, amelyet nem találnak meg könnyen a keresztények. Előre kell vetíteni, hogy az Egyházat nem egy emberek által létrehozott, közmegegyezéses szociológiai képződménynek tartja, hanem olyan isteni műnek (misztériumnak), amelyet az egyre jobban tisztuló lélekkel lehet csak felismerni. Elgondolkodtató, hogy sok kereszténynek gondolata sincs az Egyházzal kapcsolatosan. Szent Ignác azonban világosan fogalmaz. Ha valamit fehérnek látsz, az Egyházad (papod) azonban feketének mondja, akkor adj nagyon nagy esélyt annak, hogy az Egyház lát helyesen. Sokkal több erőfeszítést tégy arra, hogy megértsd az Egyházat, semhogy kritizáld. (Ez a kritika, mivelhogy az Egyházról a legtöbbször semmit sem tudnak a hívek, rendre a papot éri: Nem jól szolgál ki bennünket!) Ha pedig úgy érzed, hogy az egyházi személyeket, netán elöljárókat kritizálnod kell, azt sohasem tedd az Egyház iránt előítéletes, gyanakvó, tudatlan emberek előtt, hanem zárt belső körben, az érintettel beszélve. Mivel ezt alig-alig tartjuk be, az Egyházról, ami hozzánk képes szent és tökéletes, siralmas képet mutatunk. Miért van az, hogy még a legegyszerűbb falusi közösségben is meg vannak győződve a hívek, hogy a tanúságtevő tanítványi életnek olyan magas szintjére jutottak, amihez a pap már semmit sem tud hozzátenni? Az ok elsősorban abban keresendő, hogy a „jelentéktelen helyeken” mi, papok magukra hagytuk az embereket. Saját konfliktusmentes életünkre többet gondoltunk, mint az Egyház küldetésére és jövőjére. Itt is, mint a városokban teret kaptak a keresztény NGO-k. Így aztán igen sokan példamutató istenhit nélkül élik a maguk keresztény passzióit, amelyhez gyermekeik és unokáik nem csatlakoznak. Voltaképpen feladtuk azt a hitet, hogy valami többet és szebbet el tudunk érni az önző keresztényekkel. Ebből fakad sokak önelégültsége, amellyel a kereszténységnek azt a csekély missziós szintjét, ahová eljutottak a saját fejük szerint, féltékenyen őrzik. Az igazi megtérés, vagyis az önápolgató keresztény életből való továbblépés nem könnyű abban a katolikus (eucharisztikus) közösségben, amelyben ennyire közel jön hozzánk az Isten, ennyire alapkövetelmény az ellenséget is magában foglaló egyetemes felebaráti szeretet és ennyire elvárás az önismeret. A legtöbb ember mindhárom ellen védekezik. Ma egy ilyen kereszténység képviseli az úgynevezett „keresztény értékeket”. A továbblépésre képtelen „kereszténység” állapota az önzésből fakad, amelyre igen sokszor a papok is példát mutatnak, például a papi szolidaritás hiányával. Nagyon komoly problémát vet fel, ha a szomszéd papok menedéket adnak olyan híveknek, akik kellő ok nélkül támadtak a főpásztor által hozzájuk küldött saját papjukra. Ha a „menedéket” keresőket nem abban segítik, hogy ügyetlen lépésüket korrigálják, akkor megkeresztelik a hamis kereszténységüket.

OLVASMÁNY: Bölcs 12,13-19: A bölcsesség könyvének azon részét olvassuk, amikor Salamon Istent dicséri bölcsességéért, a világban való igazságos és irgalmas jelenlétéért. Rémi Brague francia filozófus ír arról, hogy a nyugati világ abból az őrültségből, amibe belenavigálta magát, akár a középkori bölcsesség újbóli megtalálásával is kikecmereghet. Az a téveszme, hogy Isten az embernek átadta a maga értelmét és bölcsességét ámokfutássá vált a modern világban. A modernitás sikeres projekt, de mégis kudarcos, mert elveszítette az embert. Nem tudja megalapozni az ember létét, nem tud érvelni amellett, hogy miért jó az, hogy van ember a Földön., és miért érték önmagában az ember. Chesterton az első világháború után írta: A modern világ tele van keresztény erényekkel, amelyek elszakadtak egymástól és megbolondultak. Ez a vízió beteljesülni látszik. Az emberi értelem autonóm lett és elszakadt a teremtő értelemtől. A Bölcsesség könyve abban segít, hogy Isten bölcsessége előtt meghajoljunk és az legyen az iránymutatónk.

SZENTLECKE: Róm 8, 26-27: A Lélek a gyöngeségünkben siet segítségünkre. Ez a gyöngeség nem az, amit a koronavírus tud előidézni. Ez a kívánatos gyengeség az önző akarat erejének a megfékezése, az önállítási és az önigazolási szellemi arzenál teljes háttérbe vonása. Ez a gyengeség az a gyermeki magatartás, amikor az életemet bizalommal átadom Istennek, hogy az Ő teremtő akarata érvényesüljön benne és nem az én szűklátókörű erőlködésem. Szent Pál az erőt az Isten Lelkével azonosítja. Nélküle legfeljebb erőlködünk. Nem könnyű azonban felismerni, hogy milyen lélek hatása alatt vagyunk. Ezért már az első zsoltár beszél a két útról. Majd maga Jézus (Lk 9,55: Nem tudjátok, milyen lélek lakik bennetek), aztán Szent János apostol (1Jn 4,1: Vizsgáljátok mega a lelkeket, ne higgyetek minden léleknek), meg Szent Pál és Loyolai Szent Ignác is tanítja a lelkek megkülönböztetésének fontosságát. Ha túl hamar hivatkozunk a Szentlélekre, akkor előfordulhat, hogy gyenge hívatástudatunk, rejtett félelmeink, bosszúvágyunk, kicsinyességünk talált hivatkozási alapot. Ilyenkor nem Isten Szentlelke, hanem másféle lélek vezet bennünket. Inkább a pszichénk, mint a Lélek irányítás alatt állunk. Isten Szentlelke előtt az alázatos, szeretetre kész emberi lélek tud megnyílni.

EVANGÉLIUM: Mt 13,24-43: Nagy kérdés, hogy Isten miért enged teret a világban a rossznak is. Miért nem rendezte úgy, hogy a mi erőlködésünk nélkül is jelen legyen a jó és csak a jó legyen jelen. Az az ember, akit a Szentlélek vezet, sokkal kevesebb rosszat lát meg a világban, mint az, aki kivonja magát a Szentlélek irányítása alól. Minél inkább szenved valaki a rossztól, annál inkább bele kellene nézni a saját lelke mélyébe. Kétségtelen, hogy az ilyen emberek kegyetlenkedésekre is képesek, amit megszenvednek az igazak. Jézus azonban az igazak mellé áll és a végső igazságszolgáltatás biztos és kikerülhetetlen eljövetelével erősíti őket.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Urunk, édes Istenünk,  *  mennyire jó vagy hozzánk!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 16. vasárnapot ünnepeljük. Szerdán Szent Mária Magdolna, szombaton Szent Jakab apostol ünnepe lesz. Mogyorósbányán csütörtökön 15 órakor lesz Fogarasi Antalné temetése és gyászmiséje.

Augusztus 1-jétől Mogyorósbánya lelkipásztori ellátását a szalézi rend végzi, Vitális Gábor SDB atya plébánosként, a vietnámi származású Jakab atya pedig káplánként. Július 17-én az esperes jelenlétében megtörtént az átadás-átvétel, de július 31. éjfélig a plébánosi jogkörök a leköszönő plébánosnál vannak. Bizonyára fellendül Mogyorósbányán az ifjúság hitnevelése, hiszen ezután a mogyorósbányai szalézi diákok is bekapcsolódhatnak a liturgikus életbe. Fogadjuk az atyákat szeretettel, de nem kiszolgálni érkeznek bennünket, hanem a hit mélyebb megélésére tanítani és nevelni. Ezt a szolgálatot kell igényelni tőlük.

Augusztus 1-jétől Sárisáp és Annavölgy plébánosa Szőcs László atya lesz. (Sárisáp marad plébániai státuszban, Annavölgy egyházjogi besorolása továbbra is lelkészség.)

Augusztus 1-jétől Sárisápon a vasárnapi szentmise 11.30-kor kezdődik, Mogyorósbányán változatlanul 9.00 órakor. Ugyancsak augusztus 1-jétől Sárisápon hétköznap csak keddenként lesz szentmise, 18.00 órakor. Az előre felvett szentmiséket írassuk át keddi napra. A továbbiakban, pedig egy-egy család vonja egybe a szentmiséit. Aki eddig három-négy szentmisét mondatott hozzátartozóiért, most egy szentmiseszándékban sorolja fel valamennyit. A kegyelem nem kisebbedik ezáltal, s tekintsük továbbra is nagyon nagy értéknek a szeretteinkért felajánlott szentmisét. Mogyorósbányán egyelőre változatlanul kedden 18 órakor lesz a hétköznapi szentmise.

Annavölgyben visszaállnak a szombati szentmisék, egyelőre 18 órai kezdéssel. Július 1-jén már az új plébános mutatja be a szentmiseáldozatot. A nyilvános botrányokozás után elvittem az Oltáriszentséget, de augusztus 1-jétől ismét jelen lesz a tabernákulumban az Úr Jézus. Legyen egyre inkább jelen a szívünkben is.

Búcsúmisét sehol sem tartok. Aki lelkipásztorként tekintett rám, azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ezután is megmarad. Az üres formaságok azonban tőlem idegenek.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 19-26.) V: + ifj. Gula János és + Tutervai Magdolna; H: + Holló Ervin; Sz: élő unokák; P: + Svigruha János és + József fia és szerettei; V: (….)

Chesterton: Nem elfelejteni kell a múltat, hanem vissza kell adni a szavazati jogot azoknak, akik előttünk jártak és már meghaltak.

OLVASMÁNY: Iz 55,10-11: Izajás próféta szövege készíti elő a mai igeliturgiában az evangélium megértését. Isten szava sohasem marad hatás nélkül. Sokan azonban nem engedik magukhoz Isten Szavát. Befogják a fülüket vagy világi zajjal elnyomják. Mások szemezgetnek belőle, s abban erősödnek meg, hogy régi énjük nem szorul megújulásra. Szent Ágoston is megemlít egy akadályt. Értelmével már behódolt Szent Ambrus prédikációit hallva a keresztény igazságoknak, de még elővigyázatos volt, kivárt. Aki rossz orvosokra bízta magát, tartózkodó lesz az igazi orvossal szemben.

SZENTLECKE: Róm 5,18-23: Pál a megújulásunk abszolút távlatába helyez bennünket. Mindent e távlat előrevetítésével szemléljünk az életünkben. Az eljövendő érdekeljen, foglalkoztasson és kössön le bennünket. Legyen közöttünk beszédtéma. Ez nem elvonja figyelmünket a kötelező feladatainktól, hanem ellenkezőleg, igaz lélekkel állít bele a feladatokba. Ne fojtsátok el magatokban a Lelket, ne forduljatok el a prófétai szótól, mondja Pál a tesszalonikai híveknek. Életetek arra irányuljon, hogy a bensőtökben lévő lélek csírák kibontakozzanak. Nem lehet ennél fontosabb feladatunk. Nem érdemes másképpen megérkezni életünk zárszámadásához.

EVANGÉLIUM: Mt 13,1-23: Miről szól a mai példázat? A magvetőről? A magról? A magot befogadó földről? Bizonyára mindháromról. A magvető szinte pazarló módon hinti a magot, s minden mag életképes, életerős. A termőföld állapotán múlik tehát minden. Milyen szép és mélyen elgondolkodtató hasonlat. Azt isteni életet nekünk be kell fogadni, mégpedig olyan lélekkel, melyben gyökeret ver és oltalmat kap a külső támadásokkal szemben. A Miatyánkban is azt kérjük, hogy az Atya óvjon meg bennünket az olyan kísértésektől, amelyek meghaladják jelen erőinket. Miképpen fogadjuk az Isten Igéjét, az életet rejtő magot? Van, akitől – neveltetése vagy kialakult romlottsága miatt – azonnal el tudja ragadni a gonosz. Van, aki álhatatlan, sok mindenért hoz áldozatot, csak a hitéért és a lelke épségéért nem. Van, aki ilyen-olyan okból téveszmék mellett köteleződött el. S van, aki befogadja, őrzi és gondozza, ő megtapasztalja a magban rejlő élet áldását.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Jó földbe hullott a tanítás magja,  *  és termést érlelt.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 15. vasárnapot ünnepeljük. Augusztus 1-jétől változik a miserend. Az új plébános, Szőcs László atya kérésére hirdetem, hogy Annavölgyben augusztus 1-jétől kezdődően szombaton 18 órakor van szentmise. Sárisápon ugyancsak augusztus 1-jétől hetente két szentmise lesz: vasárnap 11.30-kor és kedden 18 órakor. Szőcs László atyát Nyergesújfaluról Tátra nevezte ki a főpásztor plébánosnak. Onnan látja el Tokod és Sárisáp plébániát, valamint Annavölgy lelkészséget. Fogadjuk együttműködően és ne akarjuk őt azonnal irányítani. Az új plébános július 6-án hétfőn este találkozott a sárisápi képviselőtestület tagjaival.

A fentiekből egyértelmű, hogy nekem is új szolgálati helyeim lesznek. A váci püspök – élve az egyházjog adta lehetőségével – visszarendelt az egyházmegyéjébe. Előre jelzem, hogy Sárisápon és Mogyorósbányán semmiféle úgynevezett „búcsúztatóval” nem működöm együtt. Aki elfogadott lelkipásztorának azzal megvolt a lelki kapcsolódás és ez továbbra is fennmarad. A protokollt, a tartalom nélküli formaságokat, az úgynevezett hagyományos „búcsúztatást” azonban mellőzöm.

Mogyorósbányát a szalézi atyák veszik át. Ezt magam is így javasoltam a Főpásztorunknak, amikor a jövőről beszélgettünk. Vitális Gábor SDB atya Nyergesújfalura kapott plébánosi kinevezést, onnan irányítja oldallagosan Bajót és Mogyorósbánya hitéletét. Segítője Mogyorósbányán Nguyen Hay Ly Jakab SDB atya lesz, aki kápláni kinevezést kapott. Mogyorósbányán a gyermekek és az ifjúság katolikus neveléséhez, és ezáltal az Egyházzal való közösség mélyebb megéléséhez kiváló támogatást kapnak a hitvalló családok.

A sárisápi szentmiseelőjegyzésekkel kapcsolatosan felhívom a figyelmet, hogy az augusztus 1-jétől bejegyezett mintegy tíz hétköznapi szentmisét át kell majd íratni keddi napra. Kívánatos, hogy a szentmiséket a plébánossal egyeztessük. Ne önállóan írjuk be. A házasságkötésre ez különösképpen vonatkozik. Kereszteléssel és házasságkötéssel kapcsolatosan minden bejegyzést csak a joghatósággal rendelkező pap végezhet. A pap akkor jegyzi be a házasságkötést, amikor az érvényes házasságkötés egyházjogi feltételei egybeálltak (jegyesvizsgálat, szükséges dokumentumok).

Részlet a plébániai képviselőtestületekre vonatkozó hatályos szervezeti és működési szabályzatból: „Az egyházmegyék a IV-V. század óta plébániákra oszlanak, vagyis olyan helyi közösségekre, amelyek lelkipásztori gondját a püspök egy papra bízza, aki ennek a közösségnek a saját pásztora. A plébániákon működő képviselőtestület a pasztorális tanács és a gazdasági tanács feladatait fogja egybe. A képviselőtestület természetét tekintve tanácsadó testület, melynek feladata a plébánosnak – mint a plébánia egyszemélyi képviselőjének – egyházszervező munkáját elősegíteni. A képviselőtestület reprezentálja a helyi közösség lelki gazdagságát és a hitben való fejlődés melletti elköteleződését, viszont nincs önálló jogképessége. A plébánia és az ahhoz tartozó filiák jogi képviselője a plébános.”

Vianney Szent János: Jézus Krisztus módot talált arra, hogy felmenjen a mennybe és ugyanakkor itt is maradjon a földön. Megalapította az Eucharisztia szentségét, hogy velünk maradhasson, táplálhassa lelkünket; hogy vigasztalásunk és társunk legyen.

Boldogabbak vagyunk azoknál, akik Jézus földi idejében éltek, amikor csak egy helyen tartózkodott, hiszen ma a világ minden pontján találkozhatunk vele az Oltáriszentségben.

OLVASMÁNY: Zak 9,9-10: A választott nép fényes uralkodót, dicső hadvezért várt a Messiásban, aki szabadságot gondtalan életet és jólétet biztosít. Jézus szegénységben és egyszerűségben érkezett, de jelentősebb ajándékot hozott, mint amit vártak tőle: bűntől való szabadulást, lelki békét, örök üdvösséget, mégpedig az egész emberiségnek. A választott nép hamis várakozása állandóan visszatét minden korban és számos ember életében. Jobban bízunk a hatalomban és a gazdagságban, mint a bűntől szabadult lélek örömében. Olykor erőszakkal és felfordulással, zavaros jelszavakkal akarunk eljutni oda, ahová csak Jézus szelídségével, megbocsájtó szeretetével érkezhetünk meg: a lelki béke, a tisztánlátás, a helyes önismeret, a tiszta létezés boldogságába. A zűrzavart okozók szinte minden esetben a saját benső zűrzavarukat élik elénk.

SZENTLECKE: Róm 8,9-13: Szent Pál is világosan látja és tanítja a test és a lélek szimbiózisát. Krisztust szemlélve nem lép be az újplatonikusok és gnosztikusok kelepcéjébe, akik a testet eleve a rossz forráshelyének tüntettek fel, amitől meg kell szabadulnia a léleknek. Szent Pál a megtestesült és testben feltámadt Krisztusra tekintve, testünket a Lélek templomának mondja. Megszentelődik, majd feltámad a test, ha a lélek élteti. Senki sem haragudhat önnön testére vagy az önnön testéből származó másik testre, a megfogant magzatra. Aki ezt mégis megteszi, arról vall, hogy teste már nem élvezi az egészséges lélek éltető hatását. Beteg lélekkel műveli a céltalan, önző testkultuszt. S ebben a testben csak a halál távlatával találkozik. Ezért tud gyűlölettel, hazugságokat hangoztatva rátámadni embertársára is.

EVANGÉLIUM: Mt 11,25-30: Jézus nem kelt bennünk hamis illúziókat és nem kelt bennünk felesleges bűntudatot. A test nehezék tud lenni. Megbetegszik, elfárad, megroppan, megöregszik. Jézus magához vonzza a terhek alatt görnyedőket és segít a terheket hordozni. A bölcsek és okosok végül is nem tudnak magukon segíteni. Csak azok a kicsinyek, akiknek élete az Isten iránti bizalom és az imádság légkörében formálódott. A hitből élő, Istenben bízó élet kivétel nélkül, mindig, mindig visszaigazolást nyer. A hatalmasok azonban összeroppannak a végső elszámolás köszöbén.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Istenem és királyom, magasztallak téged,  *  szent nevedet áldom örökkön-örökké.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 14. vasárnapot ünnepeljük. Ma van a Péter-fillér gyűjtés.

Júliusban ismét van keddenként szentmise Mogyorósbányán. Este 6 órakor kezdődik.

Hálás köszönet azoknak, akik a mogyorósbányai és a sárisápi évzáró hittanos nap lebonyolításában segítséget nyújtottak. Köszönet a szülőknek, akik segítették az online hitoktatás idején a gyermekeiket, jó példát adva ezzel a kötelességteljesítéshez és a felelős keresztény élethez.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (július 5-12.) V: + Mária; H: A Rózsafüzér Társulat szándékára; Sz: (….); P: (….); V: + Borsos János és szerettei

Weöres Sándor: Korunk találmánya a kötelező lelkesedés, a hatóságilag intézményesített forradalom: az elnyomók lázadása az elnyomottak ellen. A mai uralmi rendszereket az jellemzi, hogy hazugságaikat nem akarják feltétlenül elhitetni, csak feltétlenül elfogadtatni.

Weöres Sándor: Amit nekem adsz, mindenkinek adod” – hirdeti a földi hatalom. „Amit mindenkinek adsz, nekem adod” – hirdeti az égi hatalom.

Paulo Coelho: Abban általában megegyezünk, hogy a múlt hatással van a jelenre. Azt azonban már kevesen tudják, hogy amit a jelenben teszünk, hatással van a múltunkra, az onnan érkező üzenetekre. Nemcsak a múlt van hatással a jelenre, de a jelen is hatással van a múltra.

(Paulo Coelho természetesen más összefüggésben beszél a múlt és a jelen egymásra hatásáról, a keresztény embernek azonban tudnia kell, hogy a megtérését követően a múltja már nem lesz belülről rágó ellensége, hanem barátjaként jelentkezik be.)

Közmondás: Általában a „majd holnap” a hét legzsúfoltabb napja.

Albert Einstein: Az időnek egyetlen oka van, minden nem történhet egyszerre.

Gustave Flaubert: A jövő nyugtalanít, a múlt fogva tart, ezért a jelent elmulasztjuk.

Közmondás: A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.

OLVASMÁNY: 2Kir 4,8-16: Elizeus az a próféta, akivel kapcsolatban talán a legtöbb csodatevést említi az ószövetség. Ennek a rendkívüli képességnek az okát is megadja a Biblia. Illés kétszeres lelkét kérte és meg is kapta az Úrtól. Általában az emberek szeretnék, ha rendkívüli képességekkel rendelkeznének. Olyanokkal, amelyeket elismeréssel emlegetnek mások. Csakhogy ez nagy csapda. Nem feltétlenül azt a képességet ünneplik az emberek, amely áldást hordoz. A legfőbb képesség az istenhit, az ebből fakadó tisztánlátás és a szeretni tudás képessége. Ezek hordozzák az áldást. S ezekből bárki részesedhet, nem is akármilyen fokban, csak kérni kell az Úrtól. Vajon hányan imádkozzák el naponta ezt az egyszerű röpimát? Add, Uram, hogy ma mindenkit szeretni tudjak. Add, Uram, hogy ma jobban szeressek, mint tegnap.

SZENTLECKE: Róm 6,3-11: A keresztséget az újjászületés szentségének is mondjuk. Vele olyan élet kezdődik, amely – ha megőrizzük a keresztség kegyelmét – nem tud eltévedni. A keresztséget magára öltő ember az Isten gyermeke a mennyország örököse és az Egyház tagja lesz. Ennél pontosabban nem lehet meghatározni az ember életének a célját, ennél gondosabban nem lehet őt célra irányítani. Minden nép meséiben vissza-visszatérő mozzanat, hogy elindul hosszú útra a legény vagy a leány, és útközeben olyan jóakarókat szerez kedvességével, figyelmességével, szeretetével, akik majd a nehéz helyzetben a segítségére sietnek és győzelemre vezetik őt. Ilyen segítőink az örök élet felé haladtunkban a szentségek. A keresztség mintegy megfordítja az embert. Az Istentől elfordult világ vonzása helyett az Isteni szeretet vonzásába kerül. Szent Pál ezt így írja le: meghaltatok a bűnnek és most már az Istennek (Istenben) éltek. Ezt az áldásos folyamatot tartja életben bennünk az Eucharisztia.

EVANGÉLIUM: Mt 10,37-42: A mindig szelíd és alázatos Jézus egy területen nagyon határozott: kizárólagossá teszi magát. Ő nem egy próféta a sok közül, hanem ő az egyetlen próféta. Ő nem egy lehetséges alternatíva, hanem ő az emberi nem egyetlen megváltója. A keresztény nevelés során el kell érnünk, hogy ha a gyermek elé kirakjuk Jézus képét és az összes akkor éppen népszerű celeb képét, ő egyértelműen Jézust válassza. Imádságaiban pedig mindig kérje Jézus segítségét és oltalmát szüleire. Egyfajta missziós beszéd elhangzik ebben az evangéliumi szakaszban is. Nem magát a tanítás fogadják be közvetlenül az emberek, hanem a tanítás hiteles képviselőjét. Nem a tan kerül a figyelem előterébe, hanem a tan megjelenítője. Böjte Csaba szokta mondani: Ébresszük rá az embereket, hogy ők voltaképpen jók. S ha jót tesznek az őket is nemesíti, sőt gyógyítja. Gondoljunk arra, mondja Jézus, hogy miközben minket befogadnak, az evangélium lép be velünk az emberek életébe.     

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Hadd énekeljem örökké  *  Urunknak irgalmas jóságát.

EGYHÁZKÖSZÉGÜNK HÍREI

Az évközi 13. vasárnapot ünnepeljük. Hétfőn lesz Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe. Az ünnepi szentmise Sárisápon este 6 órakor kezdődik. Csütörtökön Sarlós Boldogasszony ünnepe lesz. (Mária látogatása Erzsébetnél)

Szépen megünnepelte a mi közösségünk is Tóth Bertalan atya felszentelésének 25. évfordulóját, mivel hosszabb időt töltött el itt lelkipásztorként. Ne feledkezzünk meg imádkozni papjainkért és segíteni őket.

Hittanos tanévzáró napokat tartunk. Kedden Mogyorósbányán, szerdán Sárisápon. Szeretettel várjuk a gyermeket, a kicsiket szüleikkel együtt. Mogyorósbányán június 30-án, kedden 17 órakor megáldom a falu közelében lévő, felújított zarándok kereszteket.

Mivel elmarad a júliusban tervezett amerikai utam, július első három hetében is lehet szentmiseszándékokat kérni.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 28. – július 5.) V: + Gurin Károlyné, szül.: Vass Julianna és szerettei; H: (….); Sz: (….); P: (….); V: (….)

Kopernikusz: „Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb bölcsesség és minden jó.”

Kránitz Mihály: A hívő ember a szentségek segítségével lép be a természetfeletti titokba, ahol Istent személyesen megtapasztalhatja. A rendszeres szentgyónás által megtisztult lélek képes lesz a hite szerinti életre.

Mint lelki táplálék, az Eucharisztia az Egyház legdrágább kincse, melyet a szentáldozásban veszünk magunkhoz, hogy folyamatosan növekedjünk a hitben és a szeretetben. A hit csírái a szentáldozásban terebélyesednek hatalmas fává. A hiteles keresztény élet másokban is kiválthatja az Egyházhoz tartozás vágyát, és a szentségi Jézussal való találkozás sokszor csak rejtett módon megnyilvánuló kívánságát.

OLVASMÁNY: Jer 20,10-13: Jeremiás élete az Isten iránt elkötelezett ember tipikus sorsa. A világ embere általában távolságot tart Istentől vagy olyan mitológiai világba zárja őt, amelyet maga formál és értelmez. Olyan világ ez, melynek a kapuját az ember a maga kedve szerint nyitja és zárja. S ha Isten valósága megközelíti őt, akkor védekezik vagy támad. Jeremiás sorsát átéli minden pap, de átéli minden keresztény is, aki őszintén elköteleződik az Egyház iránt. Az, hogy a világ most nagyon radikálisan a katolikus (szentségi) papság ellen támad, azt mutatja, hogy nagyon zavarja őt az a jel, amelyet a papi lét felmutat. A vad támadás oka nem feltétlenül az, hogy a jel erősebb és láthatóbb, hiszen egyre kevesebb a pap, hanem inkább arról van szó, hogy egyre nagyobb a káosz, egyre inkább gyengül az Istentől elszakadt világ realitásérzéke.  Aki nagyon gyenge, az kicsi kihívástól is megretten. Akinek nincs igaza és nem tud bölcsen cselekedni, az megsértődik. A vesztes még egy darabig vadul vagdalkozik és másban keresi a hibát. Jézus látja ezt a tanítványi sorsot és felkészíti övéit. Saját élete példájával is mutatja, hogy a rossz időleges és az igazak távlata a feltámadás. Amikor hűségesen kitartunk a meg nem értés közepette is, akkor erről a megfellebbezhetetlen igazságról teszünk tanúságot.

SZENTLECKE: Róm 5,12-15: A bűn halált hoz, a kegyelem életet. Ádám „alkotása” a bűn lett és a nyomában járó halál, Jézus megtestesülésével azonban kiárad az a kegyelem, amely gyógyítja a bűn rombolását és helyreállítja az élet áldásait. Jézus nélkül az emberiség Isten létét felismerte, de Isten igazi mivoltát, irgalmas, szeretetteljes, lehajó jóságát csak Jézusban tapasztalhatta meg. A Jézust nem ismerő vagy elvető vallások belebonyolódnak az önmegváltás kísérletébe és nem tudják megvalósítani az emberek közötti valódi szolidaritást, nem jutnak el az Egyház isteni ajándékának felismeréséhez.

EVANGÉLIUM: Mt 10,26-33: Jézus kivezet bennünket a belső, egzisztenciális félelmeinkből és megerősít minket a külvilággal való küzdelmeinkben is. Nincsen semmilyen mentálhigiénés technika, amely a belső, egzisztenciális félelmeinket eloldozná, csakis a Jézussal való hit- és szeretetkapcsolat. S ez a feltétele annak, hogy erős lélekkel, bölcsen és gyógyító készséggel helytálljunk a külvilággal való dialógusunkban és küzdelmeinkben. Mi nem követhetjük azt a tanácsot, hogy a kisértés legyőzésének leggyorsabb módja, ha beleegyezünk. Mi nem semmisülhetünk bele, nem jelentéktelenedhetünk el az Istent elvető világ globális személytelenségébe. Mi egy nehezebb és tudatosabb utat járunk, ami azonban az élet és a fokozatosan születő boldogság útja. Az Istent elvető világ olyan örömöt keres, amibe belefullad. Olyan kényelmet keres, melyben minden szellemi és lelki ereje eltompul.    

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Uram, hallgass meg engem,  *  nagy irgalmasságod szerint.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Az évközi 12. vasárnapot ünnepeljük. (IV. zsoltárhét) Ezen a héten is lesz egy főünnep, június 24-én, szerdán: Keresztelő Szent János születése. Az ünnepi szentmisét Sárisápon este 6 órakor tartjuk.

Június 26-án, pénteken este 6 órakor Tóth Bertalan atya ezüstmisét tart Sárisápon és ezüstmisés áldást ad. Részesedjünk ebben minél többen és kérjük neki és magunknak Isten áldását. Valami jelképes ajándékot kitalálhatunk Bertalan atyának. Én a héten megjelent új könyvemből dedikálok neki.

Jövő vasárnap, június 28-án Mogyorósbányán három, Sárisápon négy diákot keresztelünk. Fogadjuk őket és családjaikat szívünkbe. Ezen a vasárnapon adunk hálát Istennek a szerencsésen befejezett tanévért is.

Június 30-án Mogyorósbányán, július 1-jén pedig a sárisápi plébánián tervezünk évzáró hittanos összejövetelt. Június 30-án délután kerül sor Mogyorósbányán, a Péliföldszentkeresztre vezető zarándok ösvényen a felújított erdei kereszt megáldására. Köszönet a felújítást végző embereknek: Kovács József erdésznek, Robotka Zoltánnak és a táti Szerdai Festők Klubja tagjainak.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 21-28.) V: (….); H: + Lengyel László; Sz: + Lovasi Ferenc és szerettei; P: (….); V: + Gurin Károlyné, szül: Vass Julianna és szerettei

Blaise Pascal: Ha az ember Istent ismeri, de nem ismeri fel saját nyomorúságát, gőgössé lesz. Ha fölismeri nyomorúságát, de Istent nem ismeri, kétségbe esik. Csak Krisztus ismerete által állhatunk meg a helyes középen. Őrá tekintve felismerjük nyomorúságunkat, de felismerjük Istent is, aki irgalmasságában elküldte nekünk Jézust, egyetlen gyógyítónkat.

Kránitz Mihály: Az Egyház és az Eucharisztia a legszorosabban összetartozik, mert az Eucharisztia építi fel az Egyházat és az Egyház hozza létre az Eucharisztiát. Az Egyház az Eucharisztia pillanatában és vele együtt született. Az Egyház alapja és éltető forrása az Eucharisztia ünneplése. A szent liturgia semmilyen más vallási cselekménnyel sem helyettesíthető. Amikor paphiány tapasztalható, a keresztény közösségeket arra kell serkenteni, hogy még nagyobb buzgósággal könyörögjenek az Úrhoz, küldjön munkásokat aratásába – és becsüljék meg papjaikat. Napjainkban sajnos számos közösségben ébren kell tartani az Eucharisztia iránti éhséget.

Az utolsó vacsora megkezdése előtt Jézus átadta a tanítványoknak a szeretet parancsát. Majd az Eucharisztia (Oltáriszentség és Egyház) alapításával nyújtja övéinek a szeretet zálogát, hogy tőlük soha ne távolodjék el a húsvét kegyelme, mindvégig részesei maradjanak a húsvét kiáradó erejének, hogy belenőjenek az Örök Húsvétba. Meghagyta az apostoloknak, akiket az újszövetség papjaivá szentelt, hogy az Ő halálának és feltámadásának emlékezetét visszajöveteléig folyamatosan ünnepeljék és ebbe az ünneplésbe vonják be a megváltásra szoruló emberiséget. A három szinoptikus evangélista és Szent Pál közlik az Eucharisztia alapítását. Szent János az evangéliumának 6. fejezetében, a kafarnaumi beszédben írja le, hogy Jézus miképpen készíti elő egész földi élete során az Eucharisztiát. Itt az égből alászállott élő kenyérnek nevezi magát.

OLVASMÁNY: MTörv 8,2-16: A manna és a sziklából fakasztott víz az Oltáriszentség előképe. Az, ami a zsidókkal a negyven évnyi pusztai vándorlás során történt, kivetíthető a teljes emberiség történetére. A pusztai vándorlás során megmutatkozó emberi megnyilvánulások általános emberi megnyilvánulások. Istennek az a türelme, szeretetteljes pedagógiája, mindig időben történő közbelépése és abszolút hatalma, amelyet a vándorló zsidók megtapasztaltak, Isten lényegéhez tartozik, ezért mindenütt és mindenkor velünk van. A manna és a sziklából fakadó víz nélkül az ószövetség népe elpusztult volna. Úgy táplálta őket kegyelem gyanánt a mennyei ajándék, ahogy minket táplálnak a szentségek. Ezek nélkül magához alakít bennünket a világ, és azt az „ajándékot” adja, amit a puszta adott volna önmagában a vándorló népnek: kifáradást és kimúlást. A manna és a sziklából fakadó víz számunkra a szentségek előképei.

SZENTLECKE: 1Kor 10,16-17: Szent Pál szinte minden tanítása előbb-utóbb a krisztusi Testnél köt ki s ott végződik. Vagy a bűnös és véges világgal válunk egy testté vagy Krisztussal. Az Egyház azért adatott nekünk, hogy már itt a földön élve az Isten országába gyökerezzünk bele. Az Egyházat nem a világhoz igazodó reformok, nem a szociológiai módszertanok hozzák létre, hanem a Krisztus vérében és az egy kenyérben való közös részesedés. (Nem lehet egy keresztény nem kenyeres pajtása és vérszövetségben egybeforrott társa a másik kereszténynek.)

EVANGÉLIUM: Jn 6,51-58: János evangéliumának egy jelentős részét Jézus főpapi imája és a búcsúbeszéd teszi ki. Bár nem írja le az Eucharisztia alapításának történetét – hiszen, amikor megírta az evangéliumát, már mindenütt ismert volt –, hanem annak értelmét mélyíti el. Erről szól a nagy eucharisztikus beszéd a csodálatos kenyérszaporítást követően (6. fejezet) és erről szól az igazi szőlőtő példázata az utolsó vacsora asztalánál (15. fejezet). János nem egy cselekvési formát ad át nekünk, hanem feltárja a liturgikus cselekvésünk teljes értelmét. Jánosnak már nem azt kell tanítania, hogy miképpen ünnepeljük a szentmisét, hanem azt, hogy mi annak a nagyon mély és valódi értelme. János már azzal találkozik, hogy megjelenik a vallási formalitás és a misztérium hozzáigazítása az emberi kívánalmakhoz. János azzal szembesül, hogy távolodba a Jézus-eseménytől, sokan a mitológiák nézőpontja felől, nagyon emberi módon közelítenek Jézushoz. Ezért az ő evangéliuma jelentős mértékben az Eucharisztiával kapcsolatos igaz hit kibontakozását segít és őrzi.   

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Jeruzsálem, szentek otthona ,  *  dicsérd fölséges Istened!

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Úrnapja van, az évközi 11. vasárnapon. Pénteken lesz Jézus Szent Szívének főünnepe. A szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát és a felajánló imát. Szerdán Sárisápon az esti szentmise elmarad. (Tóth Bertalan atya ezüstmiséjén veszek részt.)

Hálás köszönet mindazoknak, akik az úrnapi előkészületekben és a liturgiában segítséget nyújtottak Sárisápon és Mogyorósbányán.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 14-21.) V: (….); H: Beteg gyermekért; Sz: (elmarad); P: (….); V: (….)

Kránitz Mihály: „Ne csodát keressünk, ha az Oltáriszentségben Krisztust akarjuk látni. Így is mondhatjuk, ne a csodát keressük, hanem Jézus realitását. Jézus előbb az Atyára mutat, aki az igazi kenyeret adja, majd önmagára, aki az igazi kenyér. Az Atya és a Fiú egy. Az Atya Jézusban önmagát adja. „Az az isten kenyere, amely leszállt az égből és életet ad a világnak.” (Jn 6,33) Itt valami egészen új van. Ezt nem nekünk kell megtalálni, hanem el kell fogadnunk Jézus szavát, mert a kenyér ő maga! Ő jött Istentől a Szentlélekben. Ő ad életet annak, aki az Eucharisztiában Őt hittel befogadja.”

Szent Ágoston: Akinek hite az áldozat-szentséghez kapcsolódik és abból él, annak van miből élnie.

Szent Ágoston: Az egységes Egyház a teljes Krisztus: fenséges látomás! Ez a látomás minden keresztény sorsát külön-külön érinti, és arra kötelez bennünket, hogy meghatározzuk és megéljük Krisztus és az Egyház közötti életkapcsolatot. Ez a kapcsolat nem lehet sem bizonytalan, sem sokféle, sem kétértelmű. Csak egységes lehet, ahogy Krisztus akarta. Az egység titkának letéteményese nem az ember, hanem maga Krisztus.

Szentháromság vasárnapja

A hitigazságok hierarchiájában a legalapvetőbb és leglényegesebb tanítás: Isten a Szentháromság. Minden igazságkeresésünknek és minden istenkeresésünknek, az emberi lét titkába való belemerülésünknek ez a kiindulópontja, igaz, végső célja is. A Szentháromság titkának kinyilatkoztatása nélkül ószövetségi szinten megrekedne az istenismeretünk és istentiszteletünk. Ma is, akik távol tartják maguktól e titkot, előbb-utóbb az antropozófia útjára lépnek, önmaguk értelmét elégnek tartják ahhoz, hogy a teljes igazság birtokába kerüljenek és a szeretetet is önmagukhoz igazítják. Visszalépnek a Jézus előtti időbe, illetve arról vallanak, hogy ők még egy Jézus előtti időben élnek. Az első keresztény évszázadok legfontosabb feladata volt, hogy hitünk forrásának a Szentháromságot tartsák, és ezt a kinyilatkoztatást Jézustól befogadják. A II. Konstantinápolyi zsinat fogalmazta meg 553-ban: Jézus által az Atyához, a Szentlélekben.

OLVASMÁNY: Kiv 34,4-9: Az ószövetségben a próféták segítették a népet abban, hogy ne távolodjék el Istentől, miközben a próféták látása is homályos volt Istennel kapcsolatosan. Mózest is neveli az Úr. A teljes istenismeret Jézus segítségével lép be a világba. A krisztushívők nem azzal hivalkodnak, hogy ők igazhitűek, hanem azt vallják, hogy az egyetlen igaz Isten felé haladnak. Az „igazhitűek” ingerülten harcosak, a keresztények alázatosan tanulékonyak.

SZENTLECKE: 2Kor 13,11-13: Bőségesen áradó kegyelem, szeretet és egység. Ezek a Szentlélek ajándékai. Általa a szeretet Istenének Lelke egységesít bennünket. A Szentlélek építi a krisztusi Testet. Ő vezet bennünket, hogy megérkezzünk a Szentháromság teljességébe. Ő a tanító, a vigasztaló és a védelmező. Az Egyház ott talál igazán magára, ahol átütő erővel megjelennek ezek a jegyek: egység, vígasz, védelem, szeretet. S ezek nem egy zárt közösség védett értékeiként jelennek meg, hanem kiáradnak a keresztények által az egész világra, mint befogadott és megélt isteni ajándékok, melyeket nem tud közvetíteni politikai jóakarat, hanem csakis az Egyház. Egy ismeretlen, észrevétlen igaz keresztény hatása messze meghaladhatja az ünnepelt hazafi jelentőségét az üdvtörténelemben.

EVANGÉLIUM: Jn 3,16-18: Jánost nevezik a szeretet evangélistájának, a Szentháromság titkába leginkább belemerülő teológusnak. Azonban ő is, mint a többi evangélista, elsősorban a Jézus által és a Jézusban feltárulkozó teljes kinyilatkoztatásról szól. Jézus fenséges ismerete nélkül még mindig homályban botorkálnánk, mindenféle téveszme csapdájába beleesve, mondja Szent Pál is. Látjuk, hogy akik felállítgatják ezeket a csapdákat és akik nagy lendülettel belelépnek, mennyire figyelmen kívül hagyják Jézust, aki által Isten teljesen feltárta önmaga belső világát és az ember iránti végtelen szeretetét. Isten szeretete helyreállítja azt, amit az autonóm emberi ész és erő lerombol. Azt is látjuk, hogy Jézust figyelmen kívül hagyva nem tudunk igazából jót tenni az embereknek. Még házastársunknak és gyermekeinknek sem.  

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Dicséretre méltó és magasztos örökkön örökké.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Szentháromság vasárnapja van. Jövő vasárnap lesz Úrnapja, Krisztus Szent Testének és Vérének főünnepe. Sárisápon a járványügyi korlátozásokat figyelembe véve építsünk meg egy stációt a templomkert tisztább és tágasabb oldalán. Oda megyünk a körmenettel áldást adni a falu népességére a szentmise után. Kisgyermekek is jöhetnek virágszirmot szórni, anélkül, hogy csoportosulnának.

Segítsük lelkesen a liturgikus életet megújulva újraindítani. Bátorítsuk azokat, akiknél elmaradt az egyébként tervezgetett keresztelés. A rendes istentisztelet a templomhoz kötődik és Krisztus Egyháza ott tud megerősödni.

SZENTMISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (június 7-14.) V: (….); H: + Gregor János és szerettei; Sz: (….); P: A zungói áldozatokért; V: (….)

Churchillt a világháború befejezése után, mint a civilizáció megmentőjét fogadták Amerikában. Ünnepelték őt Massachusettsben, a világ egyik legnagyobb tudományos központjában. A rektor lelkesen szónokolt az emberiség mostantól kezdődő csodálatos jövőjéről. Az új civilizáció diadala jön el, amikoris az emberi szellem olyan világot teremt, amelyben már nem fognak megszületni a Hitlerek. Churchill a válaszában csak annyit mondott, nagyon reméli, hogy meghal, mielőtt mindez megvalósul.

Luigi Giuassani: A modern ember magát tette meg a világ urává. És ezzel meghirdette azt az optimizmust, amely karnyújtásnyira látta az ember teljes diadalát. A humanizmus, a reneszánsz, a racionalizmus ebbe az irányba terelte a nyugati gondolkodást. A liberalizmus már ideges utódvéd harcokat folytat az elbukott eszme romjain. Az embernek ismét alázatossá kell válnia, hogy a teremtő Isten mindent jól látó, szeretetteljes tevékenységébe be tudjon kapcsolódni. Az embernek ismét rá kell találnia Jézusra, hogy beléphessen – talán jobban, mint eddig bármikor – az embert felemelő istentiszteletbe.

Michel Qouist: Ha kész vagy arra, hogy csökkentsd önszeretetedet, hogy növekedjék Isten iránti szereteted és emberszereteted, nos, akkor ráléptél az emberré válás útjára.

OLVASMÁNY: ApCsel 2,-11: A Szentlélek erejében a kicsi, félénk, tanácstalan közösség kilépett a városi színtérre a tömeg elé. Nem kellett beszédvázlatot készíteniük és nem volt szükségük előzetes konzultációra. Fellépésük spontán volt. A Lélek beszélt általuk és a soknyelvű tömegben mindenki értette őket. Amit Jézus három éven keresztül a szívükbe, lelkükbe és értelmükbe ültetett, azt tette most gyümölcsözővé bennük és általuk a Szentlélek. Idő kell ahhoz, hogy beérjen az Istennel való együttlétünk.

SZENTLECKE: Senki sem mondhatja, hogy Jézus az úr, csak a Szentlélek által. A Szentlélek nélkül ugyanis azt valljuk, hogy mi vagyunk az úr és Jézus a mi szolgánk. Az én életemnek és elképzeléseimnek a szolgájaként tekintek Őrá. Talán kimondom, legyen meg a te akaratod, de valójában azt erőltetem, hogy legyen meg az én akaratom. De sok keresztény él ezen a szinten! Akkor kezdek keresztténnyé válni, amikor elbizonytalanodom, abban, hogy tökéletesen jól vezetem-e az életemet, és ami megelégedetté tesz, az valóban egyezik-e az Isten akaratával. A tisztázást a Szentlélek segíti. Ő nem vádlóm a helytelen életfelfogásom miatt, hanem vigasztalóm, hogy bátorítson eltávolodni a vígasztalanságom elnyomására kialakított kevésbé értékes életformámtól. A szülő sem szapulja az elkeseredéstől lebénult gyermekét, hanem újból életvidámmá szereti őt. Nem bünteti a tapasztalatlanságából fakadó sérülései miatt, hanem gyógyítja őt. A Szentlélek a nagy megújító az én életemben is. Visszahelyez az isteni napfénybe, hiszen a növekedésem ott tud megvalósulni. De sokan jogot formáltak már arra, hogy érvényesítsék hatalmukat és önzésüket – mégpedig minden empátia nélkül – a másik ember felett és élvezzék felette uralmukat, mondván, hogy a szenvedés majd megnemesíti őt. Megnemesedésünk azáltal valósul meg, ha egy testté formálódunk Krisztusban és egymás szolgálatára vagyunk.

EVANGÉLIUM: Jn 20,19-23: Jézus feltámadása napjának estéjén megjelent a tanítványoknak, hogy a megrendítő bizonyosságra helyezze a hitüket. Az apostolokat öröm töltötte el, Jézus pedig megerősítette őket a Szentlélekkel. Miután átadja övéinek a Szentlelket, legelső feladatul a bűnök megbocsátását jelölte meg. A Szentlélek erőt és világos látást ad nektek, hogy közvetíteni tudjátok Isten irgalmát és megbocsátását az embereknek, s felismerjétek, hogy ez mennyire fontos mindenkinek, mondja az Úr. A bűn uralma alatt lévő ember elveszett ember. A Szentlélek arra is rávilágít, hogy a bűn ott ver gyökeret, ahol nem hisznek Jézusban. (vö.: Jn 16,9) Tehát az Egyház csak ott tud szolgálni a bűnbocsánat szentségével, ahol megrendítő bizonyosságát adja Jézus feltámadásának és közöttünk való jelenlétének. Az sokkal több, mint az ingyenkonyhát működtető karitatív segítség. Szükséges az is, de önmagában kevés.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Áraszd ránk Lelkedet, Istenünk,  *  újítsd meg a föld színét.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Pünkösd ünnepe van. Ezen a napon árasztotta ki Jézus Isten Szentlelkét az apostolokra és az Egyházra. Vasárnaponként 9 órakor már Mogyorósbányán is van nyilvános szentmise. Pünkösdhétfőn este 6 órakor csak Sárisápon lesz szentmise. Jövő vasárnap Szentháromság vasárnapja lesz.

Csütörtökön egy még kevésbe ismert ünnep lesz. XVI. Benedek pápa 2012-ben vezette be „A mi Urunk Jézus Krisztus az örök Főpap” ünnepét. Két dologra hívta fel a figyelmet. Mi abba az istentiszteletbe (liturgiába) kapcsolódunk bele, amelyet alapvetően Jézus mutat be az Atyának. A keresztény istentisztelet lényege: közösségben Jézussal és egymással. A másik szempont a papság lényegére való rámutatás volt. Ádám fiai papként Krisztus örök papságának misztériumából különleges módon részesülnek. Benedek pápa visszafogta a túl gyorsan sikerre törekvő ökumenikus mozgalmat, de ugyanígy visszafogta azt az elképzelést is, hogy az Egyház laikus egyházként képes csak megújulni.

A keresztelésre készülő gyermekek szüleivel újra tervezhetjük a keresztelés időpontját. Az első lehetséges időpont: június 21. vagy 28.

MISESZÁNDÉKOK – SÁRISÁP (május 31. – június 7.) V: + Családtagok; H: (….); Sz: (….); P: A Rózsafüzér Társulat szándékára; V: (….)

A hinduktól ered a mondás: Az ember nem egy csepp a tengerben, hanem egy csepp, amelyben benne van az egész tenger. Ez a tudatalatti mozgatja az egész emberiséget. Németh László mondta: Ha valami maradandót olykor-olykor letettem az emberiség asztalára, akkor mindig az a nem hitt Isten ösztönzött és hajtott előre. Az emberbe rejtett végtelent keresi a művész, keresi a szerelmes és erről beszél minden vallás. És ezzel a végtelenség iránti vágyunkkal annyi és annyi visszaélés történt már. Az ember megtalálhatja a végtelenség iránti vágyának teljesülését az Eucharisztia titkában. Az Eucharisztiában a végtelenség adja önmagát nekünk, hogy mi is Eucharisztiává váljunk. A világmindenségben cseppnyi embert jött végtelenné tenni a Szentlélek.  A cseppnyi ember az Egyházban, Krisztus titokzatos Testében a teljességet fogadja be és azt éli.

Szent II. János Pál pápa: Az Egyház az egész emberiséget magához ölelve, teljes szívből kéri a Szentlélektől azt a boldogságot, amelynek teljessége csak Istenben található.

Mennybemenetel ünnepe

OLVASMÁNY: ApCsel 1,1-11: Szent Lukácsnak ez a könyve is gondos szerkesztésre vall. Az Egyház születéséről és a világba lépéséről úgy ír, hogy megjelöli azt a keretet, amelyben élnünk kell. Az angyal közli az apostolokkal: Jézus úgy jön el majd ismét, ahogy most a szemetek láttára az égbe emelkedett. Jézus, aki az evangéliumi életet és igazságot elvetette, visszajön az aratásra. Nincs más utunk az Istenhez, csak az, amit Jézus megmutatott. Ez az igazság a szeretet és az élet útja. Aki letér erről az útról, eltéved.  

SZENTLECLE: Ef 1,17-23: Ha Szentélek irányítása és vonzása alá kerülünk, akkor mentesülünk attól, hogy belefulladjunk olyan vonzások áradatába, amelyek nem adnak sem igazi önbecsülést, sem lelki békét és nagyon keserűvé teszik az életünkkel való végső elszámolást. Jézus csodálatosan felépíti számunkra a jövőt. Visszatér a mennybe, miután elvégezte, amiért a földre jött. Önmaga fizikai valósága helyett az Egyházat ajándékozza nekünk, amelyet nem az emberi ráció fog tökéletesíteni. hiszen az Egyház Krisztus Teste, amelyet a Szentlélek éltet. Nekünk egy faladatunk van, beleszületni ebbe a Testbe és benne egyre inkább felnevelődni. Jó, ha vannak emberi terveink, ambícióink, alkotó vágyaink, de a legfontosabb, hogy az életünk a krisztusi Testben, a Szentlélek által bontakozzék. Mert ez esetben semmilyen emberi kudarc nem tud bennünket megtörni. Hány és hány ember élete szenved hajótörést, mert nem volt a helyén, nem a Testben élt. Jézus új parancsként adja nekünk a megelégedett és békés, de ezzel együtt igen dinamikus élet titkát: Úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek titeket. Nem azt mondta tehát Jézus, hogy úgy szeressetek engem, ahogy én titeket. A mások boldogságában találod meg ugyanis a tiedét. Nem lehetsz úgy boldog, hogy a melletted élő miattad szomorú. S minél inkább hivatkozol ez esetben a saját igazságodra, annál mélyebbre süllyed az életed. Ennek az új parancsnak kell legyen a bölcsője, az iskolája és az egyeteme az Egyház.

EVANGÉLIUM: Mt 28, 16-20: A három szinoptikus Evangélium Jézus mennybemenetelének leírásával zárul. Máté és Márk leírják a missziós parancsot is. Lukács nem, viszont annak teljesüléséről beszámol az Apostolok Cselekedeteiben. János evangéliumában Júdás Tádé Jézus főpapi beszéde közben megkérdezi: Miért nekünk nyilatkoztatod ki magadat és miért nem az egész világnak? Hiszen minden ember üdvösségét megszerezted, erről mindenkinek tudnia kell. Jézus válaszából azt véljük kiolvasni, hogy az üdvösség kihirdetése nem egy deklaráció kérdése. Az apostoloknak kell bemutatniuk, hogy mennyire szeretik Jézust és ez miképpen alakítja át az ő életüket. Az embereket megnyerni kell és nem csupán egy tanrendszerrel ellátni. Nem egyéni utakon és nem szektás magánklubokban történik Jézus befogadása, hanem az Egyház közösségében. Ti ezt a közösséget adjátok meg és kínáljátok fel az embereknek.

A ZSOLTÁR VÁLASZA: Ujjongás közt ment föl Isten,  *  az Úr égbe emelkedett harsonaszóval.

EGYHÁZKÖZSÉGÜNK HÍREI

Jézus mennybemenetelének ünnepe van, jövő vasárnap pedig Pünkösd napját ünnepeljük. Pünkösddel befejeződik a húsvéti idő. Kezdődik az egyházi év második évközi idejének időszaka. Szerdán Sárisápon elmarad az esti szentmise. Hétfőn és pénteken az esti szentmise előtt májusi litániát imádkozunk.

Már tartható nyilvános szentmise, a járványügyi előírások figyelembe vételével. Mogyorósbányán további rendelkezésig csak a vasárnapi szentmisét tartjuk meg, mivel hétköznap csak két-három veszélyeztetett korú hívő jelenlétére lehet számítani. Annavölgyben egyelőre nem tartjuk meg a szombat esti nyilvános szentmisét, mivel ott csak hat-nyolc időskorú hívő tartozik a közösséghez.

Köszönet Jurásek Jánosnak, aki lehetővé tette, hogy az online hittanórák videó anyagaihoz hozzájussanak a gyerekek. A legtöbbjük (85 %) lelkiismeretesen megoldja és elküldi a feladatokat.

MISESZÁNDÉKOK  – SÁRISÁP (május 24-31.) V: + Wibling József; H: (….); Sz: (elmarad); P: (….); V: + Családtagok

Charles de Foucauld: „Jézus Krisztus: a mi Urunk és drága testvérünk! – Milyen visszhangot váltanak ki ezek a szavak a lelkünkben? Hisszük-e szívünk egész szenvedélyével, hogy ő él és köztünk van és jelen van? Hisszük-e igazán, hogy ő az emberek barátja és ez a barátság adja meg egész emberi életünk értelmét?”

Az ember feladata az, hogy amennyire lehetséges jobb hellyé tegye a világot, nem feledve azt, hogy ezen igyekezetének igen csekély eredménye lesz.

Ha valaki pénzzel és hatalommal kívánja megváltoztatni a világot, Istent játszva vagy Istent kijátszva, bizony, ő csak rombolni fog, nagyon nehezen és hosszan gyógyuló sebet üt a történelemben, és ezen ámokfutásának igen sok ártatlan áldozata lesz.

Boldogságod a mások boldogságában keresendő.

Thomas Merton: Istent és egymást csak ugyanazzal a szeretettel tudjuk szeretni. Nincs a szívünkben egy külön szeretet az Istennek és egy másfajta az embertársainknak.